A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jöhetnek a papírpalackok appeared first on Műszaki Magazin.

A hulladékok ártalmatlanításának költségei folyamatosan emelkednek, a környezetvédelmi előírások egyre szigorúbbak, és sok vállalat tűz ki magának fenntarthatósági célokat. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mind több ipari üzem és kézműves műhely keresi az eldobható anyagok alternatíváját, például a gépek és szerszámok tisztítására használt eszközök területén.

A többször felhasználható textíliákhoz kapcsolódó szolgáltatási rendszerek jó megoldást jelenthetnek például a törlőkendők, az olajfelfogó szőnyegek vagy a gépjárművek belterének megóvására használt üléshuzatok esetében. Ezek használata lényegesen csökkenti az ipari hulladékok mennyiségét, és ezzel együtt az ártalmatlanítási költségeket. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy az ipari törlőkendőrendszerek hozzájárulnak az erőforrás-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, valamint a gyártási folyamatok optimalizálásához.

Fontos tényező a textíliák hosszú élettartama és többszöri újrafelhasználási lehetősége. Például a német Mewa szolgáltató cég által kínált többször felhasználható ipari törlőkendőket akár ötvenszer is ki lehet mosni, és ezután újra alkalmazni. Az eldobható törlőkendőkhöz viszonyítva ez a megoldás az anyagfelhasználás öt-nyolcszoros mértékű csökkenését eredményezi. Ha nem létezne a több mint 150 ezer európai üzemben igénybe vett Mewa ipari törlőkendőrendszer, akkor az egyszer használatos anyagokból évente többezer tonna hulladék keletkezne.

Tisztítás után a használt anyagok gyakran olajjal vagy kenőanyagokkal szennyezettek, ezért a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályok szerint kell ártalmatlanítani őket. A Mewa törlőkendői azonban – a hulladékszabályozásra vonatkozó EU-előírások szerint – nem tekinthetők hulladéknak mindaddig, amíg a cég körforgásos rendszerén belül vannak, és a szolgáltató az ismételt felhasználás érdekében újra és újra kimossa őket.

Fele hulladék, csökkenő költségek

A Mewa törlőkendő-szolgáltatását 2012 óta igénybe vevő portugál Bloco Gráfico nevű cég esete jól példázza, hogy mindez hogyan néz ki a gyakorlatban. A Porto Editora kiadó nyomdájáról van szó, amely a fenntarthatóság növelése érdekében évek óta modernizálja működését. „Amikor bevezettük a textil törlőkendőket, azonnal ötven százalékkal zsugorodott a szennyezett hulladék mennyisége, és 15 százalékkal csökkentek a hulladékok ártalmatlanítására fordított költségeink” – húzta alá Nuno Oliveira beszerzési vezető.  Ezt megelőzően a nyomdában a gépek és a nyomtatólemezek tisztítására papírtörlőket használtak, amelyeket ezt követően különleges hulladékként kellett kezelni. Ez a tonnánként 300 eurós költség képezte a hulladékártalmatlanításon belül a legnagyobb kiadást.

Optimális termelési folyamatok

A németországi Rainer Herrmann GmbH nyomda is a Mewa többször felhasználható törlőkendői mellett tette le a garast.

„Figyelünk a fenntarthatóságra”

– hangsúlyozta Axel Herrmann, a Rajna-vidék-Pfalz tartomány Weinsheim nevű városában működő vállalkozás ügyvezetője.

„A lehető legkevesebb selejtet nyomtatjuk, a megújítható erdőgazdálkodást tanúsító FSC védjeggyel ellátott papírt és ásványolaj felhasználása nélkül előállított nyomdafestéket használunk. A Mewa szolgáltatása kiválóan illeszkedik ehhez a koncepcióhoz.”

A Mewa környezetvédelmi szempontból megfelelően kezeli a szennyezett, például festékkel, nyomtatóolajjal, higítókkal, nyomtatózselével vagy gyorsszárító anyagokkal átitatott törlőkendőket.

„A körforgásos rendszer az én aktív hozzájárulásom nélkül működik, és abszolút mértékben kiszámítható. Kell ennél több?”

– fogalmazott az ügyvezető.

Újrahasznosítás már a törlőkendő-gyártás során

A Mewa szolgáltatásának fenntartható karaktere már a törlőkendők előállítása során megjelenik. A felhasznált fonalak ötven százaléka újrahasznosított anyagokból készül. A szövés során keletkező pamutbolyhokat nem dobják ki, hanem – például zajszigetelő anyagként az autógyártásban – hasznosítják, és a fonaltekercsek orsói is többször felhasználható kartonpapírból készülnek. A textil törlőkendőket a németországi Hessen tartomány északi részén fekvő Immenhausenben gyártják.

Fenntarthatóság mint vállalati alapelv

A Mewa újrahasznosítási rendszerének minden műveleti és logisztikai eljárását a fenntarthatóság elvének rendelték alá. Az energiafelhasználás egyik központi elemét képezik a törlőkendőkből kimosott szennyeződések. Ezekből származik a törlőkendők szárítására használt energia nyolcvan százaléka. Különböző technológiai lépésekkel, például a modern füsttisztító-berendezések magas hőmérsékletű égőtereinek alkalmazásával érik el azt, hogy a kibocsátott gázok környezetvédelmi terhelése ne haladja meg a jogszabályokban meghatározott határértékeket.

További primérenergia-megtakarítást realizálnak azzal, hogy újrahasznosítják a mosó- és szárítóberendezésekben keletkező hőt, valamint folyamatosan növelik a napenergia használatának arányát. Ezzel egy időben a vállalat egyre nagyobb mértékben vesz igénybe alternatív üzemanyagokat járműparkjához, hogy a disztribúciót klímasemlegesen tudja megoldani.

A Mewa a víz felhasználása során is ügyel az újrahasznosítási lehetőségekre. Különleges vízkezelési eljárások segítségével sikerült ötven százalékkal csökkenteni a frissvíz-felhasználást a hagyományos eljárásokhoz képest. A szennyvíz tisztítottsági szintje az üzemi berendezésekben eléri a 99,8 százalékot. A mosószereket és a tenzideket pedig csak a szükséges mértékben alkalmazzák.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hulladéktermelés helyett újrahasznosítás appeared first on Műszaki Magazin.

A szélenergia-ipar gyors növekedésével párhuzamosan világszerte növekszik az élettartamuk végére érő rotorlapátok mennyisége. Ezek az elemek túlnyomórészt üvegszálerősítésű műanyagból (GFRP) készülnek, amely nagy szilárdságú, ugyanakkor összetett szerkezete miatt nehezen újrahasznosítható. A hagyományos hulladékkezelési megoldások – például a lerakás vagy az energetikai hasznosítás – egyre kevésbé elfogadhatók, így az ipar új, hatékonyabb technológiák felé fordul.

Ipari méretek

Egy ilyen megközelítés a mechanikai aprításon és azt követő osztályozáson alapuló feldolgozási lánc. A folyamat első lépésében a rotorlapátokat speciális berendezésekkel darabolják fel, amely során a kompozit szerkezet feltárul, és az egyes alkotóelemek részben elválnak egymástól. Az aprított anyagot ezt követően egy többfokozatú szortírozó rendszerbe vezetik, ahol különböző fizikai tulajdonságaik alapján frakciókra bontják.

A technológia egyik kulcseleme, hogy képes elkülöníteni a hosszabb és rövidebb üvegszálakat. A hosszú szálak nagyobb hozzáadott értéket képviselnek, mivel bizonyos kompozit alkalmazásokban újra felhasználhatók, míg a rövidebb szálak és finomabb frakciók elsősorban töltőanyagként vagy építőipari alapanyagként hasznosíthatók. Az így keletkező anyagáramok tehát differenciált módon, több iparágban is hasznosíthatók.

A mechanikai feldolgozás előnye, hogy ipari méretekben is jól alkalmazható, viszonylag robusztus technológia, és költséghatékony alternatívát jelent a komplexebb, például kémiai bontáson alapuló eljárásokkal szemben. Emellett képes heterogén összetételű hulladékok kezelésére is, ami a rotorlapátok esetében különösen fontos.

Korlátok az újrahasznosításban

Ugyanakkor a módszer nem mentes a korlátoktól. Az aprítás során az üvegszálak sérülhetnek, ami csökkenti azok mechanikai tulajdonságait és így az újrafelhasználás értékét. A kompozit anyagok teljes, tiszta szétválasztása továbbra is kihívást jelent, ezért a visszanyert anyagok gyakran alacsonyabb minőségű alkalmazásokban kerülnek felhasználásra. Ennek ellenére a technológia jelentős előrelépést jelent a rotorlapátok körforgásos gazdaságba való integrálása felé.

A mechanikai aprítás és osztályozás kombinációja egy gyakorlatban is alkalmazható megoldást kínál a GFRP alapú rotorlapátok újrahasznosítására. A módszer hozzájárul ahhoz, hogy a szélenergia ne csak a működése során, hanem életciklusának végén is fenntarthatóbbá váljon. A mechanikai aprításon és osztályozáson alapuló technológia reális és iparilag alkalmazható megoldást kínál a szélturbina-rotorlapátok újrahasznosítására. Bár a folyamat jelenleg elsősorban másodlagos felhasználást („downcycling”) tesz lehetővé, jelentős előnye a skálázhatóság, a költséghatékonyság és a heterogén kompozit hulladékok kezelhetősége. A módszer kulcsszerepet játszhat abban, hogy a szélenergia-ipar a teljes életciklusát tekintve is fenntarthatóbbá váljon, és közelebb kerüljön a körforgásos gazdaság megvalósításához.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Üvegszálerősítésű műanyagok újrahasznosítása appeared first on Műszaki Magazin.

A Shell állítása szerint 2023-ban arra a következtetésre jutottak, hogy az a törekvésük, miszerint 2025-ig évente 1 millió tonna műanyaghulladékot alakítsanak át pirolízis olajjá, elérhetetlen. Az okok között szerepel a hulladék szűkössége és a szabályozás bizonytalansága.

A Shell természetesen továbbra is részt kíván venni a körforgásos gazdaság megteremtésében és fejlesztésében, ezért folytatják a pirolízisüzemekbe történő beruházásaikat mind a hollandiai Moerdijkben, mind Szingapúrban, bár ezek kisebb, 50 kilotonna/év kapacitásúak lesznek. A felsorolt két okon kívül a Shell nem közölt részleteket a „kivonulás okairól”, maga az információ pedig alig néhány sort tesz ki a 96 oldalas jelentésben. A döntés hátteréről egyelőre csak találgatni lehet.

Mi az a pirolízis olaj?

A pirolízis olaj szerves vegyületek, biomassza, műanyag, gumiabroncsok hőbontásából származó sötét, viszkózus folyadék, amelyet energiaforrásként vagy vegyipari alapanyagként használnak, és fontos megújuló alapanyagként, illetve energiaforrásként tekintenek rá.

Nem is óvja a környezetet?

A kémiai-újrahasznosítás körül azonban számos szabályozási bizonytalanság van. A kémiai újrahasznosítás még mindig vita tárgya. A környezetvédők és kutatók régóta vitatják ennek az újrahasznosítási módnak a megvalósíthatóságát és indokoltságát, sokan arra hivatkoznak, hogy a műanyagok hevítése/forralása során szennyező anyagok és mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyek súlyosan károsak a környezetre.

Az ellenérvek között fontos az is, hogy a kémiai újrahasznosításon alapuló polimergyártás valójában nem jelent valódi szén-dioxid-megtakarítást a hagyományos polimer előállításához képest. Tény, hogy a műanyag pirolizálása során keletkező olaj súlya kevesebb, mint fele a folyamatba bevitt műanyaghulladék súlyának, bár nagyon tiszta, szelektált és homogén hulladék esetén a visszanyerési ráta akár 80 százalékos is lehet.

Problémaként említik azt is, hogy a pirolízisolaj önmagában nem használható, hanem feldolgozás előtt „szűz naphtha-val” kell keverni. Összességében a kémiai újrahasznosítással előállított repolimerek (rPET) előállítási költsége akár kétszerese is lehet a hagyományos polimerekénél, miközben a termék széndioxid lábnyoma, illetve annak mérete még bizonytalan. Az iparág becslései szerint pedig az így előállított repolimerek ára akár 2,5-3-szorosa is lehet a hagyományos polimerek árának.

Mi az a repolimer?

A repolimer/regranulátum olyan újrahasznosított műanyag, amelyet műanyaghulladékból mechanikai vagy kémiai úton újra feldolgoznak és átalakítanak a új polimerekké vagy regranulátomokká, amelyek felhasználhatók különféle műanyag termékek gyártásához.

A vállalatok nem akarnak lemaradni

A nagy vegyipari vállalatok mindenképpen be akarnak lépni az újrahasznosítási piacra, a 2025-ös és 2030-as kötelező újrahasznosítási aránycélok közeledtével a repolimer kereslet biztosan nőni fog, különösen azért, mert a kémiailag újrahasznosított műanyagból készült polimerek tulajdonságai és alkalmazhatósága megegyezik a hagyományos, úgynevezett. szűz polimerekével.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az esetekben, ahol a mechanikai újrahasznosítás megoldotta a molekula láncok degradációjának problémáját, mint például az rPET esetében, a „food-contact” granulátumok ára akár 30-60 százalékkal magasabb lehet, mint a szűz PET ára. Ugyanez nem igaz a mechanikai úton újrahasznosított poliolefinek árára, mivel az élelmiszeripari csomagolásban is használható regranulátumot mechanikai újrahasznosítással még nem sikerült nagyobb mennyiségben előállítani. Ezért is fontos a kémiai újrahasznosítás, amely biztosítaná az élelmiszer és gyógyszeripari felhasználáshoz szükséges repolimer/regranulátum minőséget.

Mit takar a poliolefin?

A poliolefin olyan műanyagok csoportja, amelyek olefinek (pl. etilén, propilén) polimerizációjával keletkeznek, leggyakoribb típusaik a polietilén és a polipropilén, széles körben alkalmazva a csomagolásban, autóiparban és egyéb ipari termékekben.

Bár 2021-2022-ben volt egy néhány hónapos időszak, amikor egyes mechanikailag újrahasznosított poliolefinek ára meghaladta a szűz poliolefinekét, ez inkább csak kivételes átmenet volt az eltérő árdinamika miatt. Jelenleg inkább a korábban is jellemző status quo az uralkodó, amikor az újrahasznosított poliolefinek ára a szűz polimerek árának 70-80 százaléka, mivel jellemzően alacsonyabb minőségű műanyag késztermékekben használják fel őket a költségek csökkentése érdekében.

Természetesen vannak, illetve lesznek olyan szabályozások, amelyek megemelhetik a mechanikai úton újrahasznosított poliolefinek árát. Ilyen például a műanyagadó, amelyet a tiszta szűz polimerből készült műanyag termékekre lehet alkalmazni. De a büntetés haszontalan, ha a meglévő technológiákkal még mindig nem tudjuk ipari méretekben előállítani a megfelelő regranulátumot az élelmiszer- és gyógyszercsomagoláshoz, tehát ez nem ösztönző, hanem csak egy adó.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tényleg csak mítosz a kémiai újrahasznosítás? appeared first on Műszaki Magazin.

A zárt körforgás részeként a gyártás során keletkező alumíniumhulladék visszakerül a beszállítóhoz, aki abból eredeti minőségben új alumíniumtekercseket állít elő, majd alapanyagként visszajuttatja azokat az Audi Hungariához – a körforgás így folytatódik és biztosítja a fenntartható termelést. Mivel az alumínium gyártása elsődleges nyersanyagból rendkívül energiaigényes folyamat, az alapanyag beszállítója a visszajuttatott magas minőségű alumínium hulladék felhasználásának köszönhetően hozzávetőleg 95% energiamegtakarítást érhet el.

Az Audi Hungaria az Aluminium Closed Loop program keretében folyamatosan növelte az újrahasznosított alumínium mennyiségét. A vállalat már a teljes érintett alumínium lemez hulladékot zárt körforgásban hasznosítja, amelynek mennyisége az elmúlt évben meghaladta a 6 000 tonnát, évente közel 45 000 tonna szén-dioxid megtakarítást eredményezve. Ez a szén-dioxid mennyiség több mint 300 millió kilométer autózással egyenértékű kibocsátásnak felel meg, amely körülbelül akkora távolság, mintha 400 alkalommal oda- és visszautaznánk a Hold és a Föld között.

Az Audi Hungariánál az alumíniumhulladék újrahasznosítása mellett a többi maradékanyag hasznosítása is magas színvonalon történik, így összességében a vállalatnál keletkezett hulladék több mint 99 százaléka hasznosításra kerül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Audi Hungaria: alumínium körbe-körbe appeared first on Műszaki Magazin.

Becslések szerint 2025-ig mintegy 600 000 tonna, elektromos személygépkocsikból származó használt akkumulátort kell újrahasznosítani. Mivel az akkumulátorok értékes nyersanyagokból készült energiatároló eszközök, ez óhatatlanul felveti a fenntarthatóság kérdését. A Festo ezért nemcsak a cellagyártáshoz, az akkumulátormodulok és -csomagok összeszereléséhez és a platformintegrációhoz kínál moduláris automatizálási koncepciókat, hanem a szétszereléshez és az anyagok újrahasznosításához vagy szétválasztásához is.

Körülbelül 1500 töltési és kisütési ciklus után, azaz 8-10 év alatt körülbelül 160 000 kilométer megtétele után az elektromos autók akkumulátorai már aligha jövedelmezőek. Ennek oka az, hogy az akkumulátorok egyre kisebb töltési kapacitása jelentősen csökkenti a hatótávolságot egy új rendszerhez képest. A 80% körüli maradék kapacitás azonban egy második életet biztosít az akkumulátoroknak, például egy akkumulátorpark részeként. A szétszerelés fokozódó automatizálásával az újrahasznosítási folyamat rugalmasabbá és dinamikusabbá válik, ami azt is jelenti, hogy az újrahasznosításhoz gyorsabban áll rendelkezésre anyag. A Festo egyik fő mozgatórugója ennek a fejlesztésnek, mivel az illeszkedik a fenntartható körforgásos gazdaságról alkotott elképzelésébe.

Emellett a megfelelő ártalmatlanítás már számos államban és országban kötelezővé vált. Európában az EU akkumulátor-irányelv előírja a gyártók számára az akkumulátorok újrahasznosítását vagy visszavételét. Az USA Kalifornia államában is kötelező az újrahasznosítás.

Az automatizált újrahasznosítási eljárások lehetővé teszik e ritka ásványi anyagok gazdaságos és tiszta újrafelhasználását. A Festo rendelkezik ehhez a megfelelő receptekkel.

Automatizált újrahasznosítás

Mielőtt azonban a használt járműakkumulátorokat újrahasznosítanák, kiveszik őket a járműből, és például úgynevezett “akkumulátor-farmokban” vagy helyhez kötött tárolórendszerekben használják fel. Az akkumulátorok életének utolsó szakasza a megfelelő újrahasznosítás. Az első lépés a csomagok mechanikus szétszerelése modulokra, akkumulátorcellákra és egyéb alkatrészekre – ez eddig kézzel végzett, nehéz és időigényes feladat volt. A Festo már kínál moduláris automatizálási koncepciókat, amelyek felgyorsítják és egyszerűsítik ezt a folyamatot.

A következő lépés az értékes lítium, kobalt, mangán és nikkel visszanyerése a használt akkumulátorokból, és ezek felhasználása új akkumulátorok gyártásához. Az automatizált újrahasznosítási eljárások lehetővé teszik e ritka ásványi anyagok gazdaságos és tiszta újrafelhasználását. A Festo rendelkezik ehhez a megfelelő receptekkel.

Az elektromos járművek akkumulátorainak többsége lítium-ion akkumulátor. Ezek megfelelő ártalmatlanítása fontos az embereket és a környezetet fenyegető kockázatok elkerülése érdekében. Az újrafeldolgozásra és a nyersanyagok visszanyerésére vonatkozó új koncepciók ebben támogatják az iparágat. Az akkumulátorok anyagainak újrahasznosítására mechanikai, pirometallurgiai és hidrometallurgiai eljárások különböző kombinációit alkalmazzák. A hidrometallurgiai újrahasznosítási eljárás során például sav segítségével, kémiai úton történik az anyagok kicsapatása. A fekete masszából fémsó formájában ritka ásványokat vonnak ki. Ezeket az ásványi anyagokat az akkumulátorgyárakba szállítják, ahol új akkumulátorok gyártásához használják fel őket.

Szétszerelő rendszerek modulokhoz és csomagokhoz

Ezekre a feladatokra már terveznek speciális gyári rendszereket. A Festo már kifejlesztette és bemutatta első mechanikus moduláris szétszerelő rendszerét akkumulátor modulokhoz és csomagokhoz. Ebben mind a handling- és megfogórendszereket, mind pedig a Festo pneumatikus és elektromos automatizálási portfóliójának további bevált komponenseit használják.

A Festo már az elektromobilitás jövőjét is szem előtt tartja: új típusú szilárdtest-akkumulátorok gyártási koncepcióinak kutatásában vesz részt. Szakértők szerint ezek a még nagyobb teljesítményű energiatároló rendszerek az elkövetkező években felváltják a jelenlegi lítium-ion akkumulátorokat.

Az értékes lítium, kobalt, mangán és nikkel visszanyerése a használt akkumulátorokból, és ezek felhasználása új akkumulátorok gyártásához: az automatizált újrahasznosítási eljárások lehetővé teszik e ritka ásványi anyagok gazdaságos és tiszta újrafelhasználását. A Festo rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és eszközökkel ezeknek a folyamatoknak az automatizálásához.

Az új giga-gyárak termelési helyszínekre vonatkozó követelményei

A nagy területek, a jó közlekedési kapcsolatok, az alacsony fejlesztési költségek, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás olyan, fontos előfeltételek, amelyek általában a városi központoktól távol találhatók. Fontos szempont az elegendő szakképzett munkaerő megléte is. Az elektromobilitásra való átállás nemcsak új gyárakat, hanem új feladatokat, tevékenységi köröket és munkaköri profilokat is teremt. A munkavállalókat erre kell képezni és kiképezni.

Szükséges képesítés

A Festo Didactic célzott képzési programokat biztosít. Itt a dolgozók megkapják azt a know-how-t, amelyre a magasan automatizált gyártásban szükség van. A kínálat magában foglalja az üzemekben történő gyakorlati képzést, a házon belüli oktatógyárak létrehozását és a digitális tanulási tartalmakat, amelyek a Festo Learning Experience (Festo LX) segítségével bármikor és bárhonnan elérhetők –többek között a fenntarthatóság témakörében is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ritka ásványi anyagok gazdaságos újrahasznosítása appeared first on Műszaki Magazin.

• A loopamid mögött álló technológia lehetővé teszi a kiselejtezett poliamid 6 textilanyagok újrahasznosítását új, szűz minőségű szintetikus szálakká és anyagokká.
• A Zara piacra dobott egy olyan kabátot, amely kizárólag loopamid®-ból készült. Ennek az anyagnak az alapja 100%-ban ruházati textilhulladék, és a Zara vezető gyártó cégekkel együttműködve a termék minden elemébe beépítette azt.

A BASF és az Inditex közösen jelenti be, hogy áttörést ért el a textilipar újrahasznosíthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseiben. A loopamid®, a 100 százalékban textilhulladékból készült poliamid 6 (PA6, más néven nejlon 6) bevezetésével a BASF az első olyan körkörös megoldást kínálja a nejlon ruházati cikkek számára, amely teljes egészében textilhulladékból készül. A Zara az anyagból

100 százalékban loopamidból készült kabátot készített, amely immár világszerte kapható. A „design for recycling” megközelítést követve minden rész, beleértve a szöveteket, a gombokat, a tölteléket, a horgokat és a cipzárat, loopamidból készült.

A loopamiddal a BASF innovatív megoldást fejlesztett ki a divatipar körforgásának javítására és a poliamid 6 textilhulladék újrahasznosítására. Mivel képes tolerálni az összes szövetkeveréket, például a PA6-ot és az elasztánt, a loopamid mögötti csúcstechnológia lehetővé teszi az ipari és a fogyasztói hulladékból származó textilhulladék textilből textilbe történő újrahasznosítását. A szálak és az anyagok több cikluson keresztül újrahasznosíthatók, ugyanakkor az anyag jellemzői megegyeznek a hagyományos szűz poliamidéval.

„A BASF fontos mérföldkövet ért el a divatipar körforgása felé, és úttörő szerepet játszott a nejlontextíliák körforgásának bezárásában”

– mondta Dr. Ramkumar Dhruva, a BASF monomerek üzletágának elnöke.

„Hurokamidunkban megvan a potenciál, hogy a PA6 piacot jobb irányba forradalmasítsa. Folyamatban van a technológiánk méretnövelése, hogy kereskedelmi mennyiségekkel szolgálhassuk ki ügyfeleinket. Az Inditexszel közösen készített kapszulás kabát a bizonyíték arra, hogy a körforgás lehetséges, és alig várjuk, hogy még jobban előre mozdítsuk a textilipar fenntartható átalakulását.”

Az Inditex a ruházati ipar más vezető csoportjaival együttműködve zökkenőmentesen integrálja a loopamidot a különböző ruházati összetevőkbe, beleértve a szöveteket, cipzárakat, gombokat, töltelékeket, horgas és hurkos rögzítőket és varrócérnákat. A ModaRe, a Caritas jótékonysági szervezet által működtetett visszavételi program osztályozta, szortírozta és alapanyagként biztosította a kiselejtezett textíliákat. Az olasz RadiciGroup vállalat a loopamid polimer különböző tulajdonságokkal rendelkező, különböző típusú fonalakká történő átalakításán dolgozott. Az YKK multinacionális japán zárószerkezeteket gyártó vállalat és a multinacionális tépőzárgyártó vállalatok szintén döntő szerepet játszottak a loopamid polimer felhasználásában, hogy műanyag alkatrészeket hozzanak létre cipzárakhoz és nyomógombokhoz, valamint kampós és hurkos záróelemekhez. A spanyol Uniter, az olasz Tessitura Vignetta és a német Freudenberg és Gütermann szintén részt vett ebben a projektben, hogy egyéb ruházati alkatrészeket, például belső címkéket, töltőanyagokat és varrócérnákat fejlesszenek ki loopamid felhasználásával.

Javier Losada, az Inditex fenntarthatósági igazgatója hozzátette:

„Az innováció ösztönzése kulcsfontosságú a felelősségteljesebb iparág felé való haladáshoz. Ez az együttműködés nagyszerű példa arra, hogy összefogással hogyan használhatjuk az új technológiát arra, hogy a textilhulladékot új erőforrássá alakítsuk. Ez a projekt egyben az első lépés a körkörös megoldás felé való elmozdulás felé, mivel az iparágnak még mindig új begyűjtési és újrahasznosítási kapacitásokat kell fellendítenie ahhoz, hogy a kör bezáruljon és a fogyasztás utáni hulladékok újrahasznosítása méretarányos legyen”.

A BASF és az Inditex együttműködése egy közös úton alapul – mindkét vállalat ambiciózus fenntarthatósági célokat követ. A BASF 2030-ra meg kívánja duplázni a körforgásos gazdaság megoldásaival elért forgalmát, és 17 milliárd euróra kívánja növelni azt. Ennek elérése érdekében a vállalat három cselekvési terletre összpontosít: körkörös alapanyagok, új anyagciklusok és új üzleti modellek.

Az Inditex célja, hogy 2030-ra textiltermékeinek 100%-a kizárólag kisebb környezeti lábnyom anyagokból készljön. Ennek a kötelezettségvállalásnak a részeként a vállalatcsoport arra számít, hogy a textilszálak 25%-a olyan új generációs anyagokból készül, amelyek ipari méretekben még nem léteznek, 40%-a hagyományos újrahasznosított anyagokból, 25%-a pedig szerves és regeneratív szálakból.

A poliamid 6, közismert nevén a nylon 6 egy olyan szintetikus polimer, amelyet kiváló mechanikai tulajdonságai és sokoldalúsága miatt széles körben alkalmaznak különböző megoldásokban. A BASF a poliamid 6 és prekurzorainak egyik vezető gyártója, gyártóhelyei Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában találhatók.

Forrás: BASF Hungária Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Áttörés a textilből textilbe történő újrahasznosítás terén appeared first on Műszaki Magazin.

Becslések szerint 2025-ig az elektromos személygépkocsikból származó mintegy 600 000 tonna használt akkumulátort kell újrahasznosítani. Mivel az akkumulátorok értékes nyersanyagokból készült energiatároló eszközök, ez óhatatlanul felveti a fenntarthatóság kérdését. A Festo ezért nemcsak a cellagyártáshoz, az akkumulátormodulok és -csomagok összeszereléséhez és a platformintegrációhoz kínál moduláris automatizálási koncepciókat, hanem a szétszereléshez és az anyagok újrahasznosításához vagy szétválasztásához is.

Körülbelül 1500 töltési és kisütési ciklus után, ami 8-10 év alatt körülbelül 160 000 kilométert jelent, az elektromos autók akkumulátorai már nagy valószínűséggel nem lesznek költséghatékonyak. Ennek oka az, hogy az akkumulátorok egyre kisebb töltési kapacitása jelentősen csökkenti a hatótávolságot egy új rendszerhez képest. A körülbelül 80%-os maradék kapacitás azonban egy akkumulátor-farm részeként egy második életet biztosíthat az akkumulátoroknak. Mivel a szétszerelési folyamat egyre inkább automatizálódik, az akkumulátorok újrahasznosítása egyre rugalmasabbá és dinamikusabbá válik; ez pedig gyorsabban elérhetővé teszi az újrahasznosított anyagot. A Festo egyik fő mozgatórugója ennek a fejlesztésnek, mivel az illeszkedik a fenntartható körforgásos gazdaságról alkotott elképzelésébe.

Körforgásos gazdaság az elektromobilitásban Körkörös gazdaság az elektromobilitásban: a Festo nemcsak a cellagyártáshoz, az akkumulátor-modulok és -csomagok összeszereléséhez és a platformintegrációhoz kínál moduláris automatizálási koncepciókat, hanem a szétszereléshez és az újrahasznosításhoz vagy a szétválasztáshoz is.

Automatizált újrahasznosítás

Miután azonban az akkumulátorokat eltávolították a járműből, újrahasznosításuk előtt úgynevezett “akkumulátor-farmokban” vagy helyhez kötött tárolórendszerekben használhatók fel. Az akkumulátorok életének utolsó szakasza a megfelelő újrahasznosítás. Először a csomagokat mechanikusan szét kell szedni modulokra, akkumulátorcellákra és egyéb alkatrészekre. Jelenleg ez egy kézi, nehéz és fáradságos tevékenység. A Festo már kínál moduláris automatizálási koncepciókat, amelyek felgyorsítják és egyszerűsítik ezt a folyamatot.

A következő lépés az anyagok, például a fémek, műanyagok és egyéb anyagok szétválasztása. A hangsúly itt azonban nem kizárólag az automatizálási megoldásra helyeződik. A Festo megfelelő folyamatautomatizálási termékeket kínál ehhez a lépéshez, különösen a hidrometallurgiai újrahasznosítási módszerekhez. A folyamatszelepek széles választéka használható gáznemű, szilárd vagy folyékony anyagokhoz.

Szétszerelő rendszerek modulokhoz és csomagokhoz

Ezekre a feladatokra már tervben vannak speciális gyári rendszerek. A Festo már kifejlesztette és bemutatta az akkumulátor-modulok és -csomagok mechanikus moduláris szétszerelő rendszerének első változatát. Ez egyaránt használ handling- és megfogórendszereket, valamint a Festo pneumatikus és elektromos automatizálási portfóliójának bevált komponenseit.

A Festo az elektromobilitás jövőjét is szem előtt tartja, és részt vesz az új típusú szilárdtest-akkumulátorok gyártási koncepcióinak kutatásában. Szakértők szerint ezek a még nagyobb teljesítményű tárolóeszközök az elkövetkező években felváltják a jelenleg használatos lítium-ion akkumulátorokat.

Az új gigagyárak termelési helyszínekre vonatkozó követelményei

A nagy területek, a kedvező közlekedési kapcsolatok, az alacsony fejlesztési költségek, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás fontos előfeltételek, amelyek általában a városi központoktól távol találhatók. Egy másik fontos szempont az elegendő szakképzett munkaerő megléte. Az elektromobilitásra való átállás nemcsak új gyárakat hoz létre, hanem új feladatokat, tevékenységeket és munkaköri profilokat is, amelyekhez a munkavállalókat ki kell képezni és tovább kell tanítani.

A képzés prioritás

A Festo Didactic speciális képzési programokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy megszerezzék a magasan automatizált gyártóüzemekben szükséges szakértelmet. A kínálat magában foglalja az üzemekben történő gyakorlati képzést, a házon belüli oktatógyárak felállítását, valamint a digitális tanulási tartalmakat, amelyek a Festo Learning Experience (Festo LX) segítségével időtől és helytől függetlenül elérhetők. A képzés során természetesen a fenntarthatóság kérdésével is foglalkoznak.

www.festo.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható elektromobilitás: a kör bezárul appeared first on Műszaki Magazin.

A Roland Berger legfrissebb tanulmánya szerint az akkumulátorok újrafeldolgozásuk és a másodlagos felhasználásuk révén jelentősen csökkenthetik környezeti lábnyomukat.

Az elektromos járművekből (EV) és más elektromos mobilitási módokból származó használt és elöregedett akkumulátorok – fennmaradó funkcionalitásuk, valamint értékes nyersanyagtartalmuk miatt – ideális lehetőséget kínálnak mind a másodlagos felhasználásra, mind az újrahasznosításra. A Roland Berger kutatásai szerint a már nem használható, leselejtezett akkumulátorok hatékonyan újrahasznosíthatók, míg a felhasználhatóságukat megőrző akkumulátorok számos más alkalmazásban nyerhetnek új értelmet. Az újrahasznosítási folyamatok fő haszonélvezői a helyhez kötött tárolórendszerek.

„Az akkumulátoripar térnyerése egyre nagyobb, így számolni kell a környezetre gyakorolt hatásával is. Jelen tanulmányunkban megvizsgáltuk az akkumulátorok első életciklusa utáni lehetőségeket, a hasznosítási arányokat és technológiákat, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Lehetőségek és kihívások: három opció az életciklus végén

1. Az akkumulátorok javítás, felújítás vagy újragyártás útján történő újrafelhasználása az egyik legéletképesebb lehetőség, különösen az autó- és járműiparban a garanciális időszak alatti műszaki hibák esetén. A legtöbb akkumulátort azonban jelenleg nem újrafelhasználásra tervezték, sőt, esetenként kényelmesebb újjal helyettesíteni.
2. Az akkumulátorok másodlagos vagy újragondolt felhasználása az alacsony ciklusú alkalmazások esetében lehetőséget kínál az élettartam, és ezáltal a nyereséges életciklus (pl. szünetmentes áramellátás) meghosszabbítására. Műszakilag és gazdaságilag ennek ellenére versenyezniük kell a kifejezetten erre a felhasználási célra tervezett új akkumulátorokkal.
3. Végül, az akkumulátorok elemi újrahasznosítása lehetővé teszi a körkörös értéklánc kialakítását úgy, hogy olyan létfontosságú nyersanyagokat nyerünk vissza, mint a nikkel, a kobalt és a lítium, amelyek új akkumulátorok gyártásához később felhasználhatók. Ugyanakkor a legtöbb újrahasznosítási eljárás még nem képes a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok költséghatékony újrahasznosítására.

A körkörös jövő felé: döntés az újrahasznosítás, az újragondolás vagy az újrafelhasználás mellett

A Roland Berger úgy véli, hogy az akkumulátorok újrafelhasználása egyértelműen költség- és fenntarthatósági előnyökkel jár a fogyasztók és a teljes társadalom számára, főként az életciklus-alapú kibocsátási árképzés bevezetésével. Ezek mellett azonban számos tényezőt kell figyelembe venni az akkumulátor kialakításának és összetételének meg kell felelnie az új felhasználási célnak. Ezenkívül az akkumulátor fennmaradó állapotának (SoH, state of health) és a rendelkezésre álló töltési ciklusoknak igazodniuk kell az új alkalmazás követelményeihez.

A tanulmány letölthető itt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A használt akkumulátorokat újra kellene hasznosítani! appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel az EU ambiciózus célokat tűzött ki a szén-dioxid-mentes és autonóm gazdaságra vonatkozóan, az EBRD és az EIT InnoEnergy együttműködik e szándék támogatásában. A cél a közép-kelet-európai EV-akkumulátorok újrahasznosítási piacának befektetési környezetének megteremtése és lehetővé tétele, kezdetben Lengyelországra összpontosítva. Ezzel mind az EBRD, mind az EIT InnoEnergy lefekteti a megfelelő ökoszisztéma alapjait, és végső soron növeli a másodlagos nyersanyagok felhasználását az akkumulátorgyártásban.

Mind az EBRD, mind az EIT InnoEnergy széles körű tapasztalattal rendelkezik az elektromosjármű-akkumulátorok területén, és komoly tudással a körforgásos gazdasági üzleti modellek előmozdításában. Az elmúlt években az EBRD számos beruházást hajtott végre az elektromosjármű-akkumulátorok közép-európai gyártásában, és erős hálózatokat épített ki. Az EIT InnoEnergy, az Európai Akkumulátor Szövetség (EBA250) vezetője, támogatta a cleantech és az akkumulátorok szegmensében működő innovatív vállalatokat, és létrehozta az EBA Akadémiát, amely a jövő munkavállalóit képzi az ágazat számára.

A mostani feladat célkitűzései közé tartozik, hogy az akkumulátorok újrahasznosítási értékláncának fejlődését Lengyelországban gátló piaci akadályokat azonosítsák a technológiai- és szabályozási nehézségek kezelésén keresztül. Ez segíteni fogja egy megfelelő piactér azonosítását és létrehozását, amely platformként elősegíti az újrahasznosítási értékláncban érdekelt felek közötti kölcsönösség és partnerségek létrejöttét, valamint egy tudásközpont kialakítását, illetve végső soron támogatja a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.

Az EIT InnoEnergy által vezetett EBA Akadémia platform jelenlegi eredményei kulcsfontosságúak lesznek az akkumulátorok újrahasznosítási értékláncának bármelyik szegmensében érdekelt felek bevonásában. Az EBA Akadémia egy páneurópai oktatási ökoszisztéma, amelynek célja az EU akkumulátoriparának növekedéséhez szükséges munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése. A közeljövőben várható az akadémia kiterjesztése a szomszédos kelet-közép-európai országokra is.

“A közlekedés szén-dioxid-mentesítése kulcsfontosságú szerepet játszik az EU azon tervében, hogy 2050-re elérjék a klímasemlegességét. Ehhez hozzájárul az is, hogy Lengyelországban várhatóan 2030-ra több mint 1 millió elektromos jármű fog közlekedni, és az ország az európai piacok egyik fő akkumulátor-beszállítója lesz. Jelentős kihívást jelent azonban a fejlődés szempontjából az akkumulátor-alkatrészek rendelkezésre állása. Az elektromos járművek anyagigénye ugyanis majdnem kétszerese a belső égésűekének. Bár bizonyos új technológiák csökkenthetik ezt az arányt, az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság erősítése kritikus fontossággal bír abban, hogy a kínálat kielégíthesse a keresletet és biztosítsa az EU stratégiai autonómiáját ebben az ágazatban is. Az EIT InnoEnergy-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kelet-közép-európai cleantech-ipart bevonjuk az EU stratégiai értékláncaiba, ideértve a megfelelő hozzáértéssel rendelkező munkaerőt is. Izgatottan várjuk, hogy most az EBRD-vel közösen dolgozhatunk a közép-európai elektromosjármű-akkumulátorok újrahasznosítási ökoszisztémájának fejlesztésén és bővítésén”

– mondta Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója.

“Az akkumulátorokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és rugalmas gazdaságra való áttérés egyik kulcsfontosságú technológiájaként ismerik el, ami az EBRD számára kiemelt prioritás. Az akkumulátorok másodlagos nyersanyagpiacainak fejlesztése kulcsfontosságú lesz az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású járművekre való átállás felgyorsítása szempontjából. Ez lehetővé teszi az anyagok Európában való, és az e-hulladékból történő előállítását is, annak érdekében, hogy a körforgásos gazdaság mindenki számára – a állampolgároktól a befektetőkig – jelentős előnyökkel bírjon. Az EBRD örömmel működik együtt az EIT InnoEnergyvel a zöldebb közlekedési rendszer és az erőforrás-hatékonyság felé vezető közös céljaink megvalósításában“

– nyilatkozta Gianpiero Nacci, az EBRD fenntartható üzleti és infrastrukturális, éghajlatstratégiai és végrehajtási igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akkumulátor-újrahasznosítási programot indítanak appeared first on Műszaki Magazin.

A napelemek már most óriási segítséget jelentenek a fosszilis energiahordozók elleni küzdelemben, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a fotovoltaikus technológiának a jövőben még komolyabb szerep juthat. A fejlődési lehetőségek beláthatatlanok: a hatékonyság folyamatosan nő, a napelemes cellákat egyre több felületre lehet felvinni, a sivatagi és az úszó napelemek megvalósítása után pedig már az űrben keringő fotovoltaikus farmok ötlete is felmerült.

Noha a napelemek a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbb és környezetbarátabb megoldást jelentenek, azért a fotovoltaikus technológia terén is sok a probléma. Az egyik fő kihívást az újrahasznosítás jelenti: bár a panelek alapanyagi igen költségesek, előállításuk vagy eldobásuk pedig gyakran komoly környezetkárosítással jár, mégis meglehetősen kis arányban hasznosítják újra őket. Ezt a problémát orvosolná most Dél-Korea – számol be a PV Magazine. Az ázsiai ország Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma a közelmúltban, a legutóbbi miniszteri találkozón elfogadta a régóta várt, a napelem modulok újrahasznosítására vonatkozó programot.

Az új rendelkezések egységes begyűjtési rendszert hoznak létre Dél-Korea minden nagyobb régiójában. A cél az, hogy a hulladékká váló panelek újrahasznosítási vagy újrafelhasználási aránya három év alatt több mint 80 százalékos legyen, ami összhangban van a jelenlegi, európai uniós szintekkel. A program az ágazat statisztikai rendszerének alapjait is lefekteti. A rendszer alapvető célja, hogy ösztönözze a modulok újrafelhasználását, mielőtt az újrahasznosítás válik a végső megoldássá. Ezen felül olyan tanúsítványokat is bevezet, amelyek segítenek korlátozni a veszélyes anyagok használatát az elektronikus berendezésekben.

A dél-koreai kormány 2025-re 1222 tonna napelem-modul hulladékkal, 2027-re 2645 tonnával, 2029-re 6796 tonnával, 2032-re pedig 9632 tonnával számol. Az ország december 2021 végére érte el a nagyjából 20 gigawatt telepített napelem-kapacitást. Az újonnan telepített kapacitás 2021-ben mintegy 4,4 gigawatt volt.

Forrás: Tisztajövő

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ebben az országban szinte minden napelemet újrahasznosítanak appeared first on Műszaki Magazin.

A British Geological Survey, a világ vezető földtani kutató intézetének felmérése alapján a volfrám nyersanyag-kockázati indexe a második legmagasabb a világon. A rendelkezésre álló készletek igen szűkösek, a Föld becsült anyagkészlete jelen fogyasztási trend mellett kevesebb, mint 100 év múlva kimerül. Azonban a használt vagy törött keményfém és volfrám tartalmú gyorsacél szerszámok, selejt anyagok szinte teljes egészében újrahasznosíthatók, ami által a volfrámból és számos más értékes fémből újra előgyártmány, illetve késztermék előállítható.

Az AGTitán Kft.-t 3 évvel ezelőtt az inspirálta, hogy olyan fenntartható rendszert alakítson ki, melyben a fémmegmunkálással foglalkozó magyarországi cégek tervezhetően, saját igényekhez alkalmazkodva, környezet- és munkavédelmi szempontból is teljesen megfelelő visszagyűjtő rendszerben, az elérhető legmagasabb piaci áron tudják átadni a tevékenységük során keletkező elhasznált keményfém szerszámaikat. Az eltelt évek alatt több mint 350 mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalat csatlakozott a rendszerhez.

A keményfém-újrahasznosítás előnyei fémmegmunkálóknak

A teljes rendszer lényege, hogy visszagyűjtési keretszerződés kötést követően az AGTitán Kft. biztosítja az ügyfelei részére az igény szerinti formájú, mennyiségű és űrtartalmú tárolókat, amit eljuttat a kijelölt kapcsolattartónak vagy telephelynek. Miután a tárolók megtelnek, a partner értesíti a céget. Az értesítés során az aktuális piaci folyamatokat figyelembe véve közösen alakítják ki a legmagasabb átvételi árat, és a szállításszervezést megkezdik. A szállítás vagy a partner saját járművével, illetve megbízottja útján, vagy az AGTitán Kft, zárt rendszerű – ahol az áru nyomkövetése megoldható – saját gépjárműveivel, illetve akkreditált alvállalkozóival történik. A telephelyre történő beérkezést és a mérlegelést követően, minden apró darabot egyesével röntgenfluoreszenciás spektrométerrel (XRF) elemeznek. Az anyagminőség szerinti válogatás az egyik legfontosabb lépés, mielőtt az újrahasznosítási technológiai anyagáramba kerül a keményfém hulladék. Minden lépést fényképekkel dokumentálnak, így biztosítják a mérlegelési és válogatási folyamatok magas minőségét, amit az ügyfél megkap a visszaigazolási dokumentáció részeként. A szerződött partnerek részére ezen folyamatokat követi a pénzügyi teljesítés, de a cég részéről ezután következik az igazi kihívás, a volfrám kinyerése a hulladékból.

Az AGTitán Kft-nél a feldolgozó és újrahasznosító technológiák folyamatos fejlesztése alapvető fontosságú cél. A cégen belül vegyész technológus, környezetvédelmi mérnök és mechatronikai mérnök által közösen kidolgozott eljárás során a hulladék homogenizálását követően vegyi és termikus úton visszanyerhető a keményfémben lévő volfrám 99,2%-a. Az egyedi hasznosítási eljárás felkeltette a befektetők figyelmét is, melynek eredményeképpen 2022 év elején magvető tőke került elhelyezésre a cégben. Jelenleg zajlik az új feldolgozó üzem építése, ami jövő tavasszal kerül átadásra. 2023-ban tervezik a technológiák telepítését és a próbaüzem beindítását.

Amennyiben Ön is szeretne csatlakozni a visszagyűjtési rendszerhez, és gazdasági hasznot realizálni a most kukában végző keményfém és HSS szerszámaikból, az AGTitán várja megkeresését a lenti elérhetőségeken. Legyen részese az Ön cége is egy új és innovatív magyar újrahasznosító rendszer kialakításában!

AG Titán Kft.

info@agtitan.hu

+36/20-504-7212

A keményfém-újrahasznosítás témához kapcsolódva ajánljuk ezt a cikkünket: A volfrám újrahasznosítás mindenkinek megtérül

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A keményfém-újrahasznosítás előnyei fémmegmunkálóknak appeared first on Műszaki Magazin.

A takarítóeszközök piacán teljesen egyedi fejlesztésű alapanyagok felhasználásával valósítja meg a cég. Az első sorozatgyártott széria már el is készült a siklósi gyárban.

Világszintű innováció a környezetvédelem érdekében

A mosogatószivacsok habjának 30 százaléka biopoliolból készül, melynek alapanyaga a ricinus növény. Ezzel az újítással mintegy 14 tonna műanyagszennyezéstől kíméli meg a környezetet a vállalat. A szivacs dörzsirétegében pedig az eddig használt anyagot 100 százalékban újrahasznosított PET palackra cserélték, így összesen, mintegy 35 tonnával kevesebb műanyag szemét kerül a környezetbe.

A ricinusból készülő biopoliol egy természetes anyag, ami gyorsabban bomlik, mint a műanyag, és nem hagy maga után mikroműanyag szennyezést. A PET palackok újrahasznosítása pedig köztudottan évek-óta kiemelt kérdés környezetvédelmi szempontból. A BONUS Kft. küldetésének tekinti, hogy környezettudatos alternatívákat kínáljon a vásárlóknak a takarítóeszközök piacán és támogassa a fogyasztókat a tudatos választásban.

„2022-ben egy teljesen új ECO termékvonallal jelentünk meg a piacon. A most bevezetett, világszinten egyedülálló innovációt az összes mosogatószivacsunk esetében alkalmazni fogjuk. Partnereinknek nem kínálunk más alternatívát, ugyanis a már meglévő mosogatószivacs portfóliónk – melyet széles körben szállítunk vevőinknek – teljes egészében BonusECO-ra cseréljük. A jelenkor helyzetére való tekintettel kiemelten fontos volt a számunka, hogy a zöld = drágább berögződés ellen is fellépjünk, ezért áraink változatlanok maradtak.”

– nyilatkozta Botos Andrej a cég marketing menedzsere.

A vásárlók az árban nem éreznek majd különbséget

A magyar vállalkozás a 2021-ben összesen mintegy 8 300 000 db szivacsot adott el. A gyártási technológia továbbfejlesztésével most még környezettudatosabb alternatívát kínálnak a vásárlóknak. A szivacs összetétele mellett a csomagolása is megújult, amely közérthetően elmagyarázza a vásárlóknak, miért ECO a termék. Erre különös hangsúlyt fektettek és az ÖRT (Önszabályozó Reklámtestület) segítségét kérték a csomagolástervezés alkalmával. Az új termékek elnyerték a Magyar Termék Nonprofit Kft. ZÖLD Termék védjegyviselési jogát. A cég várakozásai szerint az egyedülálló technológiával készült új szivacsok is hasonlóan sikeresek lesznek a piacon, mint a tavalyi termék. Köszönhetően annak, hogy árban sem különböznek a „nem környezettudatos” technológiával gyártott többi szivacstól.

The post PET palackból és ricinusból gyárt mosogatószivacsot egy magyar cég appeared first on Műszaki Magazin.

A Dunapack csomagolóanyag-gyártó vállalat közel 24 milliárd forint értékű beruházásával felépülő új telephelye szeptember közepén kezdi meg a próbaüzemet.

A Dunapack Kft. Magyarországon évtizedek óta piacvezető a hullámpapír alapú csomagolóanyagok gyártásában. A cég az osztrák hátterű Prinzhorn Csoport kiemelt tagjaként egy európai szinten is jelentős vállalatcsoport fontos része, hazánkban jelenleg három telephelyen zajlik a termelés. A Dunapack két évvel ezelőtt határozta el, hogy felépíti a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyárát, mint mindig, a fenntarthatóságot a jövőbeli üzletfejlesztés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintve. A termelés fokozatos felfuttatását 2022. szeptember közepén kezdik meg a dunavarsányi üzemben, ahol több mint 100 munkahely jön létre, a toborzás jelenleg is folyik.

„A teljes beruházási összeg megközelíti majd a 24 milliárd forintot. Mindez nem mondható szokatlannak, hiszen aki nyomon követte az osztrák családi tulajdonban lévő, Magyarországon 1990 óta jelen lévő Prinzhorn Csoport tevékenységét, az tudja, hogy a cégcsoport régiós szinten is meghatározó, nagyszabású beruházásokat hozott már korábban is magyarországi üzemeibe. Új gyárunk tökéletesen illeszkedik azoknak a fejlesztéseinknek a sorába, amelyek minden esetben szem előtt tartják a körforgásos gazdasági modellt, a fenntarthatóságot és a legkorszerűbb technológián keresztül a magas minőséget”

– emelte ki Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. klaszter ügyvezető igazgatója.

Szinte kizárólag újrahasznosított papírból gyártanak

A Prinzhorn Csoport részeként a Dunapack Kft. közel 90%-ban újrahasznosított papírból előállított hullámpapírlemez felhasználásával gyárt csomagolási megoldásokat. A Dunapackkal szorosan együtt dolgozik a Prinzhorn Csoport két másik magyarországi leányvállalata, hogy egy Magyarországon egyedülálló, kiemelkedően hatékony, környezetbarát, fenntartható ipari-üzleti körfolyamatot valósítson meg:

1. E körforgásos gazdálkodási modell első láncszemeként a Hamburger Recycling Hungary Kft. a papír- és egyéb, különböző iparágakban újrahasznosítható másodlagos nyersanyagok begyűjtését és válogatását végzi.
2. Ezt követően a Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
3. Végül ez az újrahasznosított papírból készült alapanyag kerül a Dunapackhoz, ahol magas minőségű és testreszabott hullámpapír csomagolási megoldásokat gyártanak belőle.

A Dunapack papír alapanyag ellátása biztosított

Mivel a Hamburger Hungária Kft. biztosítja a Dunapack Kft. ún. alappapír igényének túlnyomó többségét – kiegészítve a vállalat diverzifikált beszerzési folyamataival – a cég nem küzd alapanyaghiánnyal, és bízik abban, hogy mindez a jövőben sem változik meg. Az új dunavarsányi üzemben három- és ötrétegű hullámpapírból fognak csomagolóanyagot gyártani. Az itt készülő termékek szinte az összes iparág hullámpapír alapú csomagolási igényeit ki tudják szolgálni.

„Az üzem új dimenziókat hoz a termelésben. Nem csupán gyorsabban és szélesebb választékban tudunk majd új termékeket előállítani, de mindezt kevesebb energiát használva és optimalizált alapanyagfelhasználással tudjuk megvalósítani”

– mondta el Anastassios Panayotopoulos. 

A legmodernebb technológiával dolgoznak

A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres üzem épül fel. A gyárépület tervezése során a bővíthetőséget is szem előtt tartották, hogy a későbbiekben lehetőség nyíljon a kapacitások növelésére. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni fejlesztésekkel ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A technológia terén a magas környezetvédelmi osztályt képviselő vizes bázisú, színes, flexografikus nyomtatási berendezéseket alkalmaznak, a termelést pedig automata szerszám- és klisétároló, valamint magasan automatizált belső anyagmozgató rendszer szolgálja majd ki.

The post Magyarországon áll üzembe Közép-Európa egyik legmodernebb papírgyára appeared first on Műszaki Magazin.