A fejlesztés lehetővé teszi az adatközpontok energiaigényének pontosabb felmérését, ennek alapján cselekvési tervek összeállítását, illetve a naprakész adatok révén támogatja a jogszabályi elvárásoknak való megfelelést is.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat bejelentette, hogy díjnyertes EcoStruxure IT adatközponti infrastruktúra menedzsment szoftvere (DCIM) új, modell-alapú, automatizált fenntarthatósági jelentéstételi funkciókkal bővül. Az új kiegészítés hároméves stratégiai beruházás, valamint szigorú tesztelés és fejlesztés eredménye, amelyet a Schneider Electric „Green IT” programjának részeként valósítottak meg Elizabeth Hackenson, a vállalat informatikai igazgatójának irányítása mellett.

Az új és továbbfejlesztett jelentéstételi funkciók áprilisban válnak elérhetővé minden EcoStruxure IT felhasználó számára. A friss modulok a Schneider Electric 20 évnyi fenntarthatósági, szabályozási, adatközpont- és szoftverfejlesztési tapasztalatait ötvözik a fejlett gépi tanulással. A jövőformáló innováció révén a szervezetek új jelentéstételi lehetőségekhez férhetnek hozzá, amelyekhez eddig a manuális adatfeldolgozási módszerek mélyreható ismerete volt szükséges.

Az új fejlesztés a piacon elérhető összes többi megoldástól eltérően gyors, intuitív és egyszerűen használható jelentéstételi motort tesz elérhetővé a felhasználók számára, amely segít a jogszabályi elvárásoknak – többek között az Európai Unió energiahatékonysági irányelvének (EED) – való megfelelésben. Mivel az EED 2024. májusától előírja az adatközpontok tulajdonosai és üzemeltetői számára az 500 kW telepített IT kapacitás fölötti létesítmények esetében az energiafogyasztás jelentését, számos vállalat számára az eddiginél is fontosabbá válik a valós idejű, pontos adatok elérése. Az EcoStruxure IT új, mesterséges intelligencia által támogatott adatmegjelenítési és jelentési lehetőségeinek bevezetésével gyorsan rendelkezésre állnak a jogszabályi elvárás teljesítéséhez szükséges információk.

A Schneider Electric megoldásának új képességei azonban messze túlmutatnak az EED által előírt mérőszámok előállításán. Az EcoStruxure szoftver lehetővé teszi a tulajdonosok és üzemeltetők számára, hogy az adatközpontok teljesítményét a múltbeli adatok és trendelemzések alapján mérjék és jelentsék, kombinálva a mesterséges intelligencia (MI) képességeit a valós idejű nyomon követéssel. Az új, letöltés funkcióval a szervezetek gyorsan, egyetlen gombnyomással számszerűsíthetik az energiafelhasználást és jelentést készíthetnek – így megszűnnek a fáradságos manuális műveletek, gyorsabban és könnyebben tudják kihasználni az adatok erejét az adatközpontok környezeti hatásainak csökkentése érdekében.

„Az elmúlt három évben megnöveltük a beruházásainkat olyan új szoftverfunkciók kifejlesztése érdekében, amelyek gyorsabbá és egyszerűbbé teszik ügyfeleink számára a rugalmas, biztonságos és fenntartható IT-infrastruktúra üzemeltetését. Az EcoStruxure IT-hez tartozó új jelentéstételi funkciókat saját cégünknél is teszteltük, bevezettük és tapasztalataink alapján elmondható, hogy lehetővé teszik az ügyfeleink számára, hogy az összetett adatokat hasznos információvá alakítsák, illetve jelentést készítsenek a legfontosabb fenntarthatósági mérőszámokról”

– mondta el Kevin Brown, a Schneider Electric „EcoStruxure IT” részlegért felelős alelnöke.

A zöld IT új korszaka

A Schneider Electric 2021-ben publikálta a „Schneider Sustainability Impact” (SSI) című kiadványát, amely összefoglalta a vállalat fenntarthatósági kötelezettségvállalásait. Az SSI-ben megfogalmazott célokhoz igazodva a vállalat informatikai igazgatója, Elizabeth Hackenson elindította a cég „Green IT” programját, melynek keretében új és előremutató módszereket keresnek a dekarbonizációra annak érdekében, hogy az IT-üzemeltetéssel kapcsolatos kibocsátás éves szinten legalább 5 százalékkal csökkenjen.

A program során a Schneider Electric az EcoStruxure IT szoftverét is felhasználja, amelyet világszerte több mint 140 kulcsfontosságú telephelyen telepítettek az informatikai műveletek rugalmasságának és biztonságának javítása érdekében. A „Green IT” kezdeményezés révén nyilvánvalóvá vált, hogy az EcoStruxure IT új képességei a nagyobb fenntarthatóság érdekében is kihasználhatók, lehetővé téve a Schneider Electric számára, hogy drámaian javítsa az IT energiafogyasztásának átláthatóságát. Az EcoStruxure IT által nyújtott információk felhasználásával a társaság Kentucky állambeli Lexingtonban található okosgyárában 2023. második félévében az előző félévhez képest 30 százalékos energiafogyasztás-csökkenést értek el.

„Amikor az IT- és adatközpontok energiafogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére törekszenek, a vállalatoknak a tényadatokra kell támaszkodniuk, amihez a valós idejű és múltbeli információkhoz való hozzáférés elengedhetetlen. Az EcoStruxure IT alkalmazásával jelentős előrelépést tettünk az IT energiafogyasztás és a környezeti hatások csökkentésére irányuló küldetésünkben, valamint a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósításában. Most ügyfeleink számára is könnyen elérhetővé tesszük ezeket az előnyöket világszerte”

– jelezte Elizabeth Hackenson, a Schneider Electric informatikai igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új lendületet ad a „zöld” IT törekvéseknek a Schneider Electric innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Mitől lesz sikeres a tanulás?

Az, hogy mikor érdemes belevágni egy új ismeret megszerzésébe szorosan összefügg azzal, hogy mitől lesz sikeres a tanulás. Ugyanis felnőttként tanulni, munka és család mellett, már teljesen más, mint gyerekként ülni az iskolapadban. Más a motiváció, a cél és bizony a befogadóképesség is. Míg gyerekként az agyunk szivacs módjára szívta magába az információt, felnőttként már annyi mindennel telítődünk a nap folyamán, hogy nagy erőfeszítésbe kerülhet a plusz tananyag befogadása és az önálló tanulás. Akármilyen tanfolyamba kezdünk is, érdemes az alábbi szempontokat sorra venni ahhoz, hogy felmérjük, megfelelő-e a pillanat az új ismeretek megszerzésére vagy érdemes egy nyugodtabb időszakban belevágni.

Motiváció és célok meghatározása: a motiváció kulcsfontosságú a tanulásban. Ha valakit érdekel az adott téma vagy konkrét célt tűz ki maga elé – magasabb pozíció, új szakma-, könnyebb kitartani a tanulás során.

Rendszeres gyakorlás és elkötelezettség: a rendszeres gyakorlás segít elmélyíteni az új ismereteket és készségeket. Ezért még mielőtt belevágnánk azt a bizonyos fejszét a fába, járjunk utána, mennyi ideig tart a tanfolyam. Nem mindegy, hogy egy néhány hónapos továbbképzésről van szó vagy egy majdnem 1 éves fejlesztő képzésről. Mit mondanak azok, akik már elvégezték, mennyi időt szántak a gyakorlásra vagy akár a házi feladatokra? Mennyi időbe telt mire valóban tudták hasznosítani a tanultakat?

Hatékony tanulási stratégiák: szerencsére felnőttként már többféle megoldás közül választhatunk, hogyan szeretnénk és hogyan tudunk a legjobban tanulni. Fontos, hogy mindenki a maga számára legmegfelelőbb tanulási módszert találja meg. Nem mindegy, hogy valaki vizuális típus, egyedül vagy másokkal együtt szeret tanulni, igényli az interakciót vagy akár ezeknek a kombinációját?

Önálló tanulás és problémamegoldás: az önálló tanulási készségek és a problémamegoldó képesség megléte és fejlesztése kulcsfontosságú a felnőttképzés sikeréhez. Fontos, hogy képesek legyünk saját magunkat is motiválni és megoldani az előttünk álló nehézségeket, ne csak a szakmai mentorokra hagyatkozzunk. Ha tehetjük, válasszunk olyan képzést, ahol azért az oktatókkal is van kapcsolatunk. Informálódjunk a korábbi hallgatóktól is: mennyire segítőkészek az intézmény oktatói, mennyire gyakorlatorientált az oktatás, mire számíthatunk tőlük a képzés során?

Pénzügyi tartalék: fontos, hogy legyenek körülöttünk olyan emberek, valamint erőforrások, amelyek segítenek és támogatnak minket a tanulásban. Az erőforrások közül az anyagi hátteret mindenképp fontos megemlíteni. Szakmaváltáskor ez kritikus jelentőséggel bír. Ha már egyébként is megcsömörlöttünk jelenlegi munkánktól, egyértelmű, hogy azonnal szeretnénk a változást. De sajnos nem biztos, hogy ennyire gyors lesz a váltás. Ez ne szegje a kedvünket, viszont érdemes ezekkel a kérdésekkel is kalkulálni és akár olyan képzést keresni, amely azonnali álláslehetőséget is biztosít vagy az átmeneti időszakra spórolni, esetleg kölcsönkérni (akár még ajándékba is kérhetjük), így nyugodtabban vághatunk neki a váltásnak. Pályakezdőként is jól jöhet egy olyan piacképes tanfolyam, amely már eleve garanciát vállal az elhelyezkedésre vagy akár karriertanácsokkal is segíti a végzett hallgatókat.

Támogató környezet: a nyugodt környezet, támogató családtagok és az oktatók szerepe sem elhanyagolható tényező a tanulásban. Hiába érezzük, hogy elérkezett az ideje valami új elsajátításának, ha közben nem tudjuk a tanuláshoz szükséges környezetet megteremteni magunknak. Fontos, hogy mielőtt belevágunk egy új képzésbe, arról is beszéljünk a szűk családdal, hogyan fogja ez érinteni a hétköznapokat, például ki viszi el a gyerekeket az iskolába, hogyan osztjuk fel a házimunkát stb.

Miért fontos, hogy folyamatosan képezzük magunkat?

Az ideális időpont a tanulásra talán sosem jön el. A halogatás helyett ezért célravezetőbb, ha rövidebb és hosszabb tanulási időszakokat iktatunk be az életünkbe. Időről időre mindenkinek szüksége van a megújulásra, amely számos pozitívumot hozhat számunkra.

Az új készségek és ismeretek elsajátításának legkézenfekvőbb célja, a karrier előmozdítása. Az új dolgok tanulása, legyen az egy új nyelv, technológia vagy szakma-specifikus ismeret, elősegítheti a sikeres pályafutást. A tanulás emellett serkenti az agyat, fejleszti a kreativitást és a problémamegoldó képességet. Bill Gates, a Microsoft alapítója is azt vallja, hogy a tanulás, különösen a programozás tanulása, segít olyan gondolkodásmódot kialakítani, amely az élet bármely területén hasznos lehet számunkra.

Emellett az új készségek révén rugalmasabban tudjuk kezelni a felmerülő helyzeteket, amely növeli az önbizalmunkat.

Bár a hatékonyság rendkívül fontos, annak folyamatos hajszolása hipergyorsan kiégéshez vezethet. Az állapot mélysége és kezelési módja egyénenként eltérő, abban azonban minden segítő és pszichológus egyetért, hogy az öröm megélése valamilyen tevékenységben – akár új ismeretek megszerzése során-, segíthet visszaszerezni az egyensúlyi állapotot és kimozdulni a fásult, bemerevedett helyzetünkből, amit a kiégéskor érzünk.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikor érdemes belevágni egy tanfolyamba? appeared first on Műszaki Magazin.

De hogyan találhatják meg a legjobb jelölteket a rengeteg pályázó közül? És hogyan biztosíthatják, hogy a befutók hosszú távon is elégedettek legyenek a munkájukkal?

Speciális szolgáltatás, speciális ügyfeleknek

Erre a kérdésre ad választ az IT recruitment, azaz az IT fejvadászat, amely egy speciális szolgáltatás, speciális ügyfeleknek. Egy IT fejvadász cég elsődleges feladata, hogy segítse a műszaki vállalatokat a számukra leginkább megfelelő IT szakemberek felkutatásában, kiválasztásában és beillesztésében.

Az IT recruitment nem csak egy egyszerű állásközvetítés, hanem egy komplex folyamat, amely magában foglalja a piackutatást, a jelöltek megszólítását, az interjúztatást, a tesztelést, a referenciák ellenőrzését, a szerződéskötést és szükség esetén a beilleszkedés támogatását.

Az IT recruitment előnyei a cégek számára

Az IT recruitment előnyei közé tartozik, hogy a cégek időt és pénzt takaríthatnak meg, hiszen nem kell saját HR csapatot fenntartaniuk, és nem kell hirdetéseket feladniuk. Emellett az IT recruiterek a műszaki területek szakértői, így jobban tudják értékelni a jelöltek képességeit és kompatibilitását a cég kultúrájához.

A fejvadászok ráadásul nem csak a nyilvánosan elérhető adatbázisokból, hanem a saját kapcsolatrendszerükből is keresnek jelölteket, így nagyobb eséllyel találnak olyan szakembereket, akik nem aktívan keresnek állást, de nyitottak az új lehetőségekre.

De miért előnyös az IT recruitment a jelölteknek is?

Az IT recruitment nem csak a cégeknek, hanem a jelölteknek is előnyös, hiszen segít nekik megtalálni a legjobb munkalehetőségeket, amelyek megfelelnek a képzettségüknek, tapasztalatuknak, érdeklődésüknek és elvárásaiknak.

A fejvadászok tanácsot adnak a jelölteknek a pályázati anyaguk elkészítésében, a fizetési igényük meghatározásában, az interjúkra való felkészülésben és a szerződés feltételeinek megvitatásában. A recruiterek ráadásul hosszú távú kapcsolatot építenek ki a jelöltekkel, és folyamatosan tájékoztatják őket az új lehetőségekről.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így hódít az IT recruitment a műszaki világban appeared first on Műszaki Magazin.

Weboldal készítés árak: Miért változnak?

A weboldal készítés árak jelentősen változhatnak, és több tényezőtől függnek. Néhány kulcsfontosságú tényező, amelyek befolyásolják a weboldal készítés árak alakulását:

1. Weboldal célja és típusa: A weboldal célja és típusa meghatározza az árat. Egy egyszerű statikus weboldal olcsóbb, mint egy bonyolult e-kereskedelmi webshop vagy egy testreszabott webalkalmazás.
2. Design és testreszabás: A weboldal designja és testreszabása is befolyásolja a honlap készítés árakat. Az egyedi design és funkciók kialakítása több munkaidőt igényel, ami magasabb költségeket eredményez.
3. Funkciók és szolgáltatások: Azok a funkciók és szolgáltatások, amelyeket a weboldal magában foglal, befolyásolják az árat. Például, virtuális fizetési rendszer, blog, hírlevél feliratkozás, vagy online foglalási rendszer mind extra költségeket okozhatnak.
4. Tartalomkezelő rendszer (CMS): A választott CMS is hatással van az árra. A népszerű CMS-ek, mint a WordPress, olcsóbbak, mint az egyedi CMS rendszerek.
5. Keresőoptimalizálás (SEO): Ha keresőoptimalizálást is igényel a weboldal, akkor ez plusz költséget jelenthet, mivel a keresőoptimalizálási szakértők munkáját kell finanszírozni.
6. Műszaki támogatás és karbantartás: A weboldal üzemeltetése, frissítése és esetleges hibajavításai további költségeket eredményezhetnek. Ezen szolgáltatások fontosak a weboldal hosszú távú működéséhez.

Mit érdemes tudni és hogyan döntsünk megfelelően?

Az alábbiakban néhány hasznos tipp, amelyek segítenek a megfelelő döntés meghozatalában a weboldal készítés árainak tekintetében:

• Költségvetés meghatározása: Kezdje el azzal, hogy meghatározza, mennyit hajlandó befektetni a weboldal készítésébe. Fontos, hogy legyen egy realisztikus költségvetési tervezete.
• Célkitűzések és funkciók: Mérlegelje, milyen célkitűzésekkel rendelkezik a weboldallal. Milyen funkciókat és szolgáltatásokat szeretne kínálni a látogatóknak?
• Műszaki támogatás: Ne hagyja figyelmen kívül a műszaki támogatás és karbantartás szükségességét. A weboldal üzemeltetése és frissítése hosszú távon elengedhetetlen.
• Válasszon megbízható szolgáltatót: Keressen egy megbízható webfejlesztőt vagy ügynökséget, akik tapasztalattal rendelkeznek a weboldal készítés területén.
• Referenciák és portfólió: Kérjen referenciákat és tekintse meg a potenciális szolgáltató portfólióját. Ez segíthet eldönteni, milyen minőségű munkát végeznek.

A weboldal készítés árak nagymértékben változhatnak, de az online jelenlét hosszú távú beruházásnak számít, amely megtérül az új ügyfelek megszerzésében és az online közönség elérésében. A weboldal a vállalkozás online arca, és az első benyomást kelti a látogatókban. Ne spóroljon a minőségi weboldalon, mivel ez hosszú távon meghatározó lehet a siker szempontjából.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Weboldal készítés árak alakulása napjainkban appeared first on Műszaki Magazin.

Az kibertámadások nemcsak személyes és pénzügyi adataink veszélyeztetésével járnak, hanem a gazdaság alapvető működését is veszélyeztetik, több olyan – többek között társadalmi és pszichológiai – aspektusból is, amelyekre talán először nem is gondolunk.

Vagyis ideje felébrednünk. Viharos gyorsasággal fejlesztenünk kell kiberbiztonsági rendszereinket, s mindenekelőtt más perspektívából kell megközelítenünk a problémát. Ezzel egyidejűleg természetesen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a társadalmat célzó kampányokra is.
Egy új, integrált védelmi szoftvercsomag ProtegIT névre hallgat. Latinul a „protegit” annyit tesz: „megvéd”. A kiberbiztonsag.com weboldal és azonos nevű social media profiljai részletesen tájékoztatnak az új megoldás előnyeiről. A cégek és intézmények behatóan tájékozódhatnak az új megoldásról. A hamarosan elkészülő protegit.io website pedig teljes körű tájékoztatást ad majd a forradalmi újításról.
A protegIT begyűjti és analizálja a hálózati eszközökből származó adatokat, majd felderíti a rejtett sebezhetőségeket (melyeket az egyedi eszközök nem észlelnek) és a biztonságot veszélyeztető eseményeket, amelyek sokszor rejtve maradnak.

A SHIELD termék kezeli az eszközöket (ASM), s felméri azok sebezhetőségét. Eltüntetni a holttereket, elemzi a kockázati tényezőket, illetve javítja az általános hatékonyságot, a megfelelőség (compliance) elvét szem előtt tartva. Az IDENTITY termékek a hozzáféréseket (access) kezelik. Az Identity and Access Management (IAM) irányítja, hogy ki, mikor, és mihez férhet hozzá, így a felhasználók szerepével és felelősségével arányos hozzáférést biztosít. Az Identity Governance and Administration (IGA) pedig szabályokat, elemzéseket és folyamatokat biztosít az identitásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése végett. A VIGILANCE termék az IT-biztonsággal kapcsolatos képzési programokon keresztül segíti a munkavállalókat a biztonsági események felismerésében, a lehetséges fenyegetések és támadások azonosításában, vagyis mindenkit felkészít a saját munkakörének megfelelő, kibervédelmi intézkedések elsajátítására.

A ProtegIT költséghatékony megoldás, amely az „összefésülés” elvén alapul, és harmóniát teremt a rendszerben. E modulokra épülő biztonsági rendszerbe a régi modulok is beépíthetők, így a cégek, intézmények megspórolhatják maguknak a teljes – s talán értelmetlen – infrastruktúracserét. Az új termék segítségével egyfelől nagyobb védelmet élveznek a kiberfenyegetésekkel szemben, másfelől tovább használhatják meglévő szoftvereiket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ProtegIT, a harmonizált kibervédelem appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért a cégeknek olyan megoldásokra van szükségük, amelyek megfelelően támogatják ezeket a hibrid megközelítéseket. A SUSE szakértői a fejlett konténerfelügyeleti eszközöket javasolják erre a célra, amelyekkel a vállalatok egyszerűen kezelhetik a konténerizált felhőnatív szolgáltatásokat a felhőben és a helyszínen egyaránt.

A versenyképesség megőrzéséhez napjainkban elengedhetetlen, hogy egy vállalat képes legyen alkalmazásokat telepíteni, kezelni és fejleszteni. A TechTarget Enterprise Strategy Group friss kutatása szerint ugyanis a szervezetek nagy részénél a bevétel legalább 30 százaléka közvetlenül a saját fejlesztésű alkalmazásokhoz köthető.

A felhőben van megírva…

Ezekhez a feladatokhoz egyre szélesebb körben vesznek igénybe felhőalapú technológiákat és felhőnatív fejlesztési architektúrákat, mivel ezek biztosítják a legjobb és legrugalmasabb lehetőségeket. A fent említett felmérés alapján 2022-ben a szervezetek 71 százaléka használt felhőnatív alkalmazásokat, míg ez a szám az előző évben még csupán 60 százalék volt. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ugyanis a válaszadók további 25 százaléka érdeklődik a felhőnatív alkalmazások iránt, vagy már tervez is igénybe venni ilyeneket a következő egy éven belül.

A növekvő adoptációs tendencia azonban tovább nehezíti az IT-részlegek feladatait a szervezeteknél, mivel még több rendszert kell felügyelniük, mint eddig, és az új fejlesztési megközelítéseket is támogatniuk kell. A felhőszolgáltatók az infrastruktúraszolgáltatásaik (IaaS) bővítésével igyekeznek támogatni a vállalatokat, hogy azok a fejlesztések során egyszerűbben tudjanak igénybe venni új erőforrásokat, amikor csak szükségük van rá. Ez természetesen hasznos, azonban nem kínál megfelelő megoldást az IT-környezetek felügyeletével és üzemeltetésével kapcsolatos kihívásokra. A házon belül fejlesztett szoftvereket ugyanis nem csupán a felhőben használják, hanem a saját adatközpontokban és kolokációs központokban is, így továbbra is több környezetet kell menedzselni.

Felhőtlenül is boldogulni szeretnének

Bár a szervezetek túlnyomó többsége (71%) használ felhőalapú alkalmazásokat, mégis mindössze kevesebb mint felük (46%) követi a „cloud first” megközelítést. Vagyis a vállalatok nem egész 50 százaléka használja elsődlegesen a felhőnatív megoldásokat, mielőtt más alternatívákat is felfedezne.

De még a kifejezetten „felhőnatívnak” tekintett szolgáltatások közül sem mindet telepítik közvetlenül a nyilvános felhőbe. A válaszadók 30 százaléka stratégiája értelmében olyan alkalmazásokat telepít a saját adatközpontjába, amelyek korábban a nyilvános felhőben voltak. 36 százalék pedig mikroszolgáltatásokat használ, hogy olyan felhőnatív alkalmazásokat fejleszthessen, amelyek az adatközpontban is egyszerűen futtathatók.

Univerzális megoldás

Ezért a szervezeteknek olyan megoldásokra van szükségük az adatközpontokban, amelyek képesek kezelni a felhőnatív, konténerizált szolgáltatásokat, de közben nem teszik még bonyolultabbá az infrastruktúrát és ezzel együtt az IT-részlegek feladatait. Ehhez ideális támogatást nyújt például a SUSE Rancher Prime, amellyel a vállalatok az adatközpontokban, a felhőben és az edge környezetekben is egyszerűen kezelhetik a Kubernetes konténerfelügyeleti eszközt, valamint a konténereket és a bennük futó szolgáltatásokat.

A szoftver a fejlesztő és üzemeltető csapatok számra egyaránt lehetővé teszi, hogy egyszerűen menedzseljenek akár több Kubernetes-klasztert. Az eszköz egy platformon összesíti a Kubernetes számos funkcióját, így egységes megoldásként szolgál a konténerizált alkalmazások létrehozásához, telepítéséhez, futtatásához, kezeléséhez és méretezéséhez, beleértve a csomagolást, a naplózást, a monitorozást és a CI/CD módszertan (Continuous Integration/Continuous Deployment, vagyis folyamatos integráció/folyamatos telepítés) követését.

A Rancher Prime továbbá segíti a szervezeteket a konténerizált alkalmazásaik biztonságának megőrzésében, illetve az üzemeltetési és biztonsági kihívások elhárításában. Ehhez olyan funkciókat biztosít, mint a hozzáférések szerepköralapú vezérlése, illetve a hálózati irányelvek és pod biztonsági irányelvek (PSP) kialakítása és betartatása, amelyek korlátozzák a hozzáférést a bizalmas erőforrásokhoz, valamint védelmet nyújtanak a potenciális fenyegetések ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hibrid megoldások a felhőtlen és felhős igényekhez appeared first on Műszaki Magazin.

Napjaink globális bizonytalanságában és a fokozott geopolitikai feszültségek közepette minden eddiginél jelentősebb a kiberbiztonság kérdésköre. Az ukrán háború nyomán például ismét egyre több a kibertámadás: Észtországot nemrég olyan kiterjedt offenzíva érte, amelyre nem volt példa az elmúlt tizenöt évben. A kiberbűnözők Finnország parlamentjét is célba vették, míg Montenegró kritikus infrastruktúrája szintén veszélybe került. Ezek az esetek mind rávilágítanak arra, hogy az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében mindig ébernek kell lenni és szükségszerű a megfelelő megelőző és védelmi intézkedések alkalmazása. Az Eaton hét pontban foglalta össze azokat a teendőket, amelyek alkalmazásával a virtuális világból érkező fenyegetések jelentős része kivédhető.

Ugyan a kibertámadásokat szinte lehetetlen előre jelezni, de az sem igaz, hogy a semmiből jönnének. A támadóknak sokszor azért sikerül ezeket végrehajtania a cselekményt, mert a megtámadott számítástechnikai rendszer sebezhető. Ezek a sebezhetőségek könnyen azonosíthatók, sőt akár teljesen ki is küszöbölhetők. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok és más szervezetek folyamatosan felülvizsgálják a saját kiberbiztonságukat, és működésük valamennyi területén alkalmazzák a jól bevált kiberbiztonsági gyakorlatokat.

Hét fontos lépés, amellyel felvehetjük a harcot a hackerekkel

Ahhoz, hogy egy szervezet megbizonyosodjon arról, hogy alkalmazza-e a bevált gyakorlatokat – és ha igen, megfelelően alkalmazza-e ezeket –, az alábbi hét kérdést érdemes feltenni:

1. Készül tartalékmásolat valamennyi kritikus információról? Ideális az, ha minden héten készítünk biztonsági mentést, amelyet offline formában tárolunk. Fontos ellenőrizni azt is, hogy szükség esetén használhatóak-e ezek a biztonsági mentések.
2. Végzett a szervezet kiberbiztonsági kockázatelemzést? Nehéz minden eshetőségre tervezni abban az esetben, ha nem tudjuk, pontosan milyen kockázatokra érzékeny a rendszerünk. Ezért érdemes rendszeres ellenőrzéseket végezni a bevett nemzetközi és helyi szabványoknak és előírásoknak megfelelően. Amikor az infrastruktúrában vagy a konfigurációban változtatás történik, mindig újabb potenciális sebezhetőség jön létre. Ezért fontos, hogy valamennyi módosítást nyomon kövessünk, és minden ilyen alkalommal, de legalább évente egyszer futtassunk le egy átfogó kockázatelemzést, amely figyelembe veszi a változásokat.
3. Kapnak a munkatársak kiberbiztonsági oktatást? Tekintve, hogy a legtöbb kibertámadás nem valamiféle kifinomult technikai módszernek köszönhetően, hanem – a social engineering vagy az adathalászat módszerét bevetve – az emberi hiszékenységet és figyelmetlenséget kihasználva sikerül, elengedhetetlen a munkavállalók kiberbiztonsági oktatása. Ezzel együtt a rendszerhasználóknak csak annyi hozzáférést szabad biztosítanunk, amennyi a feladataik ellátásához szükséges, mivel így csökkenthetjük a hackerek támadási felületét, amennyiben egy adott hitelesítő adatokkal kapcsolatos információhalmaz biztonsága veszélybe kerül.
4. Rendszeresen vizsgálják a cégek saját rendszereiket és hálózataikat a sebezhetőségek szempontjából? A támadások megelőzésének egyik legegyszerűbb módja a kiberbiztonsági rések időben történő és rendszeres befoltozása és a programok folyamatos frissítése.
5. Van a vállalatnak listája az engedélyezett alkalmazásokról? A hálózaton futó programok és szoftverek számának csökkentésével egyszerűen csökkenthető a sebezhetőség is. Egy ilyen „whitelist” tartalmazza azokat az alkalmazásokat és alkalmazáskomponenseket, valamint a használatukra vonatkozó szabályokat – például könyvtárak, cookie-k vagy konfigurációs fájlok –, amelyek használata megengedett a munkatársak számára.
6. Képes lenne a cég fenntartani működését egy támadás esetén, és ha igen, mennyi ideig? Az olyan zsarolóprogram-támadások után, mint például a Conti csoport támadása, szükséges felülvizsgálni és a gyakorlatban is működésbe kell hozni az üzletmenet-folytonossági terveket. A legjobb rendszeresen tesztelni ezeket, hogy megfelelően működjenek akkor, ha a támadók ténylegesen lecsapnak.
7. Tesztelte már a vállalat, hogyan működnének a biztonsági intézkedései egy valós támadás esetén? Az ilyen behatolástesztek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megállapítsák, mennyire ellenálló egy vállalat kiberbiztonsági rendszere. A károk enyhítése érdekében a kritikus információs rendszereket különböző biztonsági zónákra szükséges széttagolni. Legalább háromszintű architektúra ajánlott – hasonlóan egy középkori várhoz, amely nem egyetlen védelmi vonalból áll, hanem különböző várárkokból és falakból. Ezen kívül minden lehetséges lépéssel érdemes biztosítani azt, hogy a konfigurációk biztonságosak legyenek, a hálózati érzékelők települjenek, valamint az architektúra és a biztonsági rendszerek támogassák az incidensek észlelését és elkülönítését.

A fenti gyakorlatok a kiberbiztonsági fenyegetések jelentős részének kivédésében bizonyítottan hatékonyak. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma szerint így a célzott támadások akár 85 százaléka is megakadályozható, és bár ezek közül néhány nyilvánvalónak tűnhet, nem minden vállalatnál alkalmazzák őket maradéktalanul. Ennek naprakészen tartása érdekében hasznos újra és újra átvenni őket, és lépésről lépésre végigmenni a kérdéseken. Jó tudni, hogy a kiberbiztonság állandóan fejlődik, éppen ezért folyamatos figyelmet, a meglévő intézkedések és irányelvek hatékonyságának rendszeres felülvizsgálatát, valamint rendszeres frissítéseket és javításokat igényel. Hiszen a hackerek fáradhatatlanul keresik a sebezhetőségeket, hogy ezeket kihasználva pusztítást végezzenek a rendszerekben. Éppen ezért különösen fontos, hogy ne támogassuk őket ebben a puszta hanyagságunkkal! Az Eaton kiberbiztonsági rendszerfelügyeletéről további információ a https://www.eaton.com/hu/hu-hu/catalog/services/eaton-cyber-secured-monitoring.html weboldalon található.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hét fontos lépés, amellyel felvehetik a vállalatok a harcot a hackerekkel appeared first on Műszaki Magazin.

Mire jó a metaverzum?

A várakozások szerint a metaverzum forradalmat hozhat az élet sok területén, sőt, szinte teljesen átírhat egy sor szabályt, az eddiginél kevésbé fizikális, sokkal inkább virtuális világot hozhat az életünkbe. Egyelőre a legtöbb szervezet számára az okoz fejtörést, hogy egyáltalán hogyan kezdjenek neki, hogyan illeszkedjenek be az „új világba”. Sokak szerint azonban nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogyan kezeli a közszféra a virtuális valóságot, mennyire próbálja kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket. Ez akár az új technológia jövőbeli fejlődésére is rányomhatja a bélyegét.

Jelenleg még nincs általánosan elfogadott definíció arra, pontosan mit takar a metaverzum kifejezés, de bizonyos ismertetőjegyekben már meg lehet állapodni. Abban például egyetértés van, hogy a kifejezés a digitális, fizikai és emberi világok összeolvadását jelenti. Ezek között már most is van valamilyen kapcsolat, a digitális és emberi világok például találkoznak a közösségi médiában vagy az online játékok többjátékos módjaiban. Az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság (AR) a digitális világot terjesztik ki a fizikai térbe, míg a virtuális valóság (VR) a felhasználókat egy digitális-fizikai hibrid világba kalauzolja el. Nem véletlen, hogy ez a két fejlesztés jelenti a metaverzum alapját is. De fontos fejlesztési terület a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a felhő, a skálázható technológia, a blokklánc, az Internet of Things (IoT), az 5G és az edge computing is. Ezek a technológiák biztosítják az intelligenciát, a hatékonyságot, a kapcsolódást és interaktív képességeket, melyekre a metaverzum épülhet. Éppen ezért a jövőbeli fejlődésük meghatározhatja azt is, merre halad majd az új, részben virtuális világ.

Mire használhatja a metaverzumot az állam?

De mihez kezdhet az állam a metaverzummal? A legtöbben elsősorban az üzleti lehetőségeket látják a technológiában, nem is nagyon gondolnak annak közösségi hasznosítására. Pedig katonák, sebészek, ügynökök vagy elsősegélynyújtók számára is lehetővé teheti, hogy megtanuljanak új készségeket és gyakorolják a meglévőket egy ellenőrzött környezetben. De ugyanígy használható a metaverzum például veszélyhelyzeti forgatókönyvek tervezésére vagy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő veteránok kezelésére is.

“Még csak a folyamat elején járunk, de az kijelenthető, hogy a metaverzum folyamatosan bővül, új képességek és funkciók jelennek meg. Az ökoszisztéma egy sor hardverből, szoftverből, fejre helyezhető kijelzőkből, érzékelési eszközökből és szimulációs alkalmazásokból áll. Ezek a meglévő eszközök pedig nem csak a metaverzum építőelemei, hanem valós alternatívát nyújthatnak már most a közszféra szervezeteinek is.” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország Technológiai Tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az Unlimited Reality kifejezés éppen ezt takarja, hogy a szervezetek már most kiaknázhatnak olyan megoldásokat, melyek valószínűleg majd hozzájárulnak a teljesen kiforrott új világhoz. Vagyis kár a metaverzum kialakulására várni, hiszen a rövidtávú lehetőségek már most is kihasználhatók.

Az Unlimited Reality jelenleg három fő felhasználási területre osztható:

Az üzleti szimuláció fizikai és virtuális objektumok kombinálásával létrehozhatja a valós világ hibrid másait, melyek az üzleti műveletek optimalizálását és az intelligens döntéshozatalt célozzák. Ez jelenthet fejlettebb tervezési forgatókönyveket, szimulációkat, terméktervezést vagy tesztelést.

A kiterjesztett munkavállalói élmény a decentralizált digitális eszközmegosztás segítségével személyre szabott élményt nyújthat a tanuláshoz, együttműködéshez, munkahelyi elkötelezettséghez és produktivitáshoz.

Az X-Reality élmények hibrid virtuális és fizikai megoldások, melyek új típusú közöségi részvételt hoznak mind az ipari, mind a polgári felhasználóknak.

“A vállalatok már eddig is készítettek szimulációs forgatókönyveket, a technológia fejlődésével ezek egyre inkább megjelenhetnek a közszférában is. Így például egymástól fizikailag távol lévő emberek hatékonyabban tudnak együtt dolgozni földrengések, hurrikánok vagy terrortámadások esetén. Több példa is van már ilyen szimulációra, Amerikában például veteránokat kezelnek VR headsetekkel, akik PTSD-ben szenvednek.” – mondta el Fazekas István, a Deloitte Magyarország Technológiai Tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Az X-Reality felhasználásának is lehetnek állami területei, például, ha egy állampolgár szeretne ellátogatni nemzeti parkokba, de nincs rá ideje, akkor virtuálisan bejárhatóvá lehet tenni számára ezeket. Emellett a toborzásban, munkaerőfelvételben is lehet szerepe ennek a megoldásnak, létrejöhetnek akár olyan állásbörzék, ahol az érdeklődők virtuálisan belekóstolhatnak az érintett munkakör mindennapjaiba, hogy könnyebben eldönthessék, mennyire tetszene nekik a munka élesben.

Az állam számára az új technológiák alkalmazásakor kezdetben fontos, hogy kis lépésekkel induljon, olyan konkrét eredményeket érjen el, melyek bizonyítják a koncepció sikerét. Emellett olyan új gondolkodókra van szükség, akik képesek kitörni a hagyományos keretekből, bátran merik alkalmazni a technológiai újításokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A metaverzum nem csak játék, a kormányok is használhatják appeared first on Műszaki Magazin.

Kezdjük is el, és kezdjük rögtön azzal a kérdéssel, ami informatikai szakmai oldalon sokszor felmerül, tőlem legalábbis sokat kérdezik: egyáltalán mesterséges intelligencia-e a – jelenleg legnagyobb hypenak örvendő, ezért cikkünkben is sokszor kiemelt szerepet kapó – ChatGPT? – olvasható az NDAlegal honlapján megjelent cikkben.

A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Jelenleg nincs hatályban olyan magyar vagy Európai Uniós szabályozás, amely pontosan meghatározná a mesterséges intelligencia fogalmát, azonban az EU előtt már folyamatban van egy MI rendelet elfogadása, amelynek a tervezete természetesen elérhető. Ez a rendeleti szintű szabályozás – amely emiatt közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban –meghatározza a mesterséges intelligencia jogi fogalmát, amely szerint a mesterséges intelligencia-rendszer olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek

Hogy értsük a hivatkozást, az I. melléklet az alábbiakról rendelkezik a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatban:

a) Gépi tanulási megközelítések, ideértve a felügyelt, a felügyelet nélküli és a megerősítő tanulást, a módszerek széles skálájának, többek között a mélytanulásnak az alkalmazásával;

b) Logikai és tudásalapú megközelítések, beleértve a tudás megjelenítését, az induktív (logikai) programozást, a tudásbázisokat, a következtetőmotorokat, a(z) (szimbolikus) érvelést és a szakértői rendszereket;

c) Statisztikai megközelítések, Bayes-féle becslés, keresési és optimalizálási módszerek.

Jogászként nyilvánvalóan nem posztom azt eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, ám valószínűsíteni merem, hogy igen, így mesterséges intelligenciának tekinthetjük őket – egy még nem létező jogszabály alapján legalábbis.

Ki a mesterséges intelligencia mű szerzője?

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:

1. először is szükségünk van egy szerzőre,
2. ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
3. a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó a mű szerzője? Az általános vélekedés szerint mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul és alkot a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket, a szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet, abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet, azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül, hiszen két további feltételnek is meg kell felelni: a szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete: az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet, végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében, így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt.

Kijelenthetjük tehát, hogy attól, hogy egy MI-nek írunk egy promptot, a létrehozott alkotás még nem fog szerzői műnek minősülni, és nem illeti meg szerzői jogi védelem. Csak és kizárólag abban az esetben részesülhet egy ilyen mű szerzői jogi védelemben, ha a természetes személy valóban részt vesz az alkotásban, befolyása van az eredményre, így például a ChatGPT esetében megírt szöveget átszerkeszti, átírja, javítja, hozzátesz – tehát művészi teljesítményt produkál maga az ember. Ebben az esetben beszélhetünk tehát szerzői műről, keletkezhet jogvédelemre hivatott alkotás.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ki lesz a mesterséges intelligencia által megalkotott mű szerzője? appeared first on Műszaki Magazin.

Döntéshozóként örökös kihívás naprakésznek maradni a technológiai újításokkal az üzletmenet kézbentartása mellett – még ha IT- szektorról van is szó.

A szoftverfejlesztéssel és innovációmenedzsmenttel foglalkozó INSPYRE Informatics frissen megjelent elemzésében az AI-piac aktuális helyzetének kulcsinformációit foglalja össze üzleti döntéshozóknak, vezető intézetek és szaklapok kutatási eredményeivel.

Az AI (magyarul MI, mesterséges intelligencia) üzleti alkalmazása napjainkban nem számít science fiction-nek vagy fekete mágiának: a mesterségesintelligencia-megoldások alkalmazásának száma több, mint megduplázódott az üzleti szereplők körében 2017 óta a McKinsey & Company aktuális AI-piaci elemzése szerint – és nem csak az IT-szektor folyamatait érintik a fejlesztések.

forrás: QuantumBlack AI by McKinsey: The state of AI in 2022 — and a half decade in review, 2022

Többen azonban még ódzkodnak tőle, és a számok is azt mutatják, hogy számottevő azoknak a száma is, akik hezitálnak az AI-támogatott innovációk teljes bevezetésével kapcsolatban.

„Azok a vállalatok, akik ilyen trendek mellett sem fordítanak komolyabb figyelmet ezekre a technológiákra, jelentős hátrányba kerülhetnek az elkövetkező években. Azt szoktuk javasolni, hogy a szubjektív társítások helyett fogják fel az AI-t úgy, mint egy munkaeszközt: lehet az egy fúrógép, egy kalapács vagy egy balta is, attól függően, hogy mi illeszkedik a feladat elvégzéséhez, és egy biztos: gyorsabbá, gördülékenyebbé tehet folyamatokat”

– teszi hozzá Borzák Péter.

A cikk hozzáfűzi: az AI alkalmazására való nyitottságot nagyban meghatározza a szervezet újításokhoz való hozzáállása: az innovatív munkakultúrák nagyobb valószínűséggel fogadják el és támogatják az AI-technológiákat, mivel általánosságban is jobban jellemzi őket a vállalkozói szemlélet, az új lehetőségekre való kíváncsiság.

Az írás rámutat: számos „dobozos”, vagyis célspecifikus mesterségesintelligencia-megoldás létezik bizonyos feladatokra, amelyek azonnal beépíthetőek egy-egy konkrét folyamatba. Ilyen például az arcfelismerő kamerarendszerhez szükséges háttér, amely egy bank vagy más nagyobb szervezet esetében egy felbecsülhetetlen értékű eszköz lehet.

Vagy beszélhetünk a gépi látáson alapuló képfelismerő algoritmusokról is: az utóbbinak köszönhetően egy raktár munkafolyamatai válhatnak könnyebben nyilvántarthatóvá, az egyes termékek mozgása pedig követhetőbbé. Ezek a „dobozos” AI-ok sokkal könnyebben elérhetőek és kevésbé erőforrásigényesek, mint egy teljesen új rendszer kidolgozása.

A téma kulcsinformációit összefoglaló elemzés ide kattintva olvasható.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI-technológiák alkalmazása, hogy ne kerüljön hátrányba appeared first on Műszaki Magazin.

A számítási intelligencia az iterációs (lépésenkénti) fejlődést vagy tanulást helyezi előtérbe (például a paraméter hangolást a kapcsolat alapú rendszerekben). A tanulási folyamat gyakorlati tapasztalatokon alapul és nem szimbolikus, koszos MI vagy puha számítási technikai módszereket használ.

• Neuronhálózatok: nagyon erős mintafelismerési képességű rendszerek.
• Fuzzy rendszerek: technikák a kockázat melletti érveléshez, amelyeket elterjedten használnak modern ipari és fogyasztói szabályozási rendszerekben.
• Evolúciós számítási technikák, amely a biológia által inspirált fogalmakat (például populáció, mutáció, a legjobb túlélése) alkalmaz egyes problémák egyre jobb megoldásához. Ezek a módszerek az evolúciós algoritmusok (például genetikus algoritmusok) és a raj-intelligencia (például hangya algoritmus) területekre oszthatók.

A két fő irányvonal elemeit próbálták ötvözni a hibrid intelligens rendszerekben, amelyekben a szakértői rendszerek következtetési szabályait hozzák létre neuronhálózatok vagy a statisztikai tanulás képzési szabályainak segítségével.

Hogyan fejlődött az évek során

A mesterséges intelligencia (MI) kutatása 1956-ban kezdődött az amerikai Dartmouth College egyik nyári workshopján. Úgy gondolták, tíz tudós két hónap munkával le tudja fektetni egy olyan masina alapjait, amely képes nyelvhasználatra, elvont fogalmak kezelésére, olyan problémák megoldására, amelyek addig kizárólag embereknek sikerültek, illetve önmaga tökéletesítésére.

Ma már talán megmosolyogtató az optimizmusuk, és egyáltalán nem meglepő, hogy sokkal lassabban haladtak a tervezettnél, ám a lényeg, hogy megtették az első, kulcsfontosságú lépéseket.

Az 1980-as években a mesterséges intelligencia két úton indult újra: az algoritmikus eszköztár kibővítéséből és a források megnöveléséből. John Hopfield és David Rumelhart népszerűsítette a mély tanulási (deep learning) technikákat, amelyek lehetővé tették a számítógépek számára, hogy a tapasztalatok felhasználásával tanuljanak. Másrészt Edward Feigenbaum olyan szakértői rendszereket vezetett be, amelyek a humán szakértő döntéshozatali folyamatát utánozták. A program egy adott terület szakemberét kérdezné meg, hogyan reagáljon egy adott szituációban, és miután a megszerzett tudást gyakorlatilag minden helyzetre elsajátították a gépek a laikusok tanácsokat kaphatnak az adott programtól. A szakértői rendszerek alkalmazása az iparban terjedt el a legszélesebb körben Többek között a japán kormány jelentős mértékben finanszírozott szakértői rendszereket és más mesterséges intelligenciával kapcsolatos erőfeszítéseket az Ötödik generációsszámítógépes projektjük (FGCP) részeként. 1982 és 1990 között összesen 400 millió dollárt fektettek be a számítógépes feldolgozás forradalmasítása, a logikai programozás megvalósítása és a mesterséges intelligencia fejlesztése céljából. Sajnos az ambiciózus célok többsége nem teljesült. Az FGCP finanszírozása megszűnt, és a mesterséges intelligencia kiesett a rivaldafényből.

Érdekes módon állami finanszírozás és nyilvános hírverés hiányában a mesterséges intelligencia új erőre kapott. Az 1990-es és 2000-es években a mesterséges intelligencia számos mérföldkőnek számító célja megvalósult. 1997-ben a regnáló sakkvilágbajnok és nagymester, Gary Kasparov vereséget szenvedett az IBM Deep Blue nevű sakkjátszó számítógépes programjától.  Star Trekesen fogalmazva, sokan a sakkot tartották a mesterséges intelligencia „végső határának” az emberrel szemben. Ezen utóbbi tényből kifolyólag pedig a gép győzelme az ember felett kritikus pont volt az MI történetében, és új távlatokat nyitott meg azzal kapcsolatban, hogy vajon még mire lehet képes, milyen feladatokat tud ellátni a mesterséges intelligencia nemcsak az emberrel azonos szinten, de akár jobban is.

TELEK ÉS NYARAK

A mesterséges intelligencia kutatásának hullámhegyeit és hullámvölgyeit a szakirodalom „teleknek és nyaraknak” nevezi. A fellángolásokat és lelkesítő eredményeket – „nyarakat” – általában kudarcok és bírálatok követték. Ez együtt járt a támogatások elapadásával, és hosszabb, terméketlen időszakokat – „teleket” – eredményezett. Annak a nyárnak, amelyet most élvezhetünk, az internet megjelenése jelentette a tavaszt. Az internet elterjedése és széles körű használata ugyanis lehetővé tette azt az adatrobbanást, amelyet „big data” néven ismerünk.

A NAGY ÁTTÖRÉS

A mesterséges intelligencia kutatása során fordulópontot jelentett annak felismerése, hogy az intelligencia nem egyenlő a tudással, elvégre nagyon sok dolgot az ember nem szabályalapon, hanem ösztönösen végez (pl. nem végzünk fizikai számításokat, amikor egy asztalról leeső poharat elkapunk), és gépekbe amúgy is lehetetlen lenne minden létező tudást és szabályt beprogramozni. Az intelligencia sokkal inkább a tanulás és a tanulásból az általánosítás képessége.

A hatékony tanuláshoz azonban megfelelő mennyiségű adat szükséges. 2012 környékén jött el az a pont, amikor a gépi tanulás és a big data kombinációjából létrejött az úgynevezett deep learning, vagyis mélytanulás.

Ennek számos látványos, mindennapi életünkben is érezhető eredménye lett, mint például a hangfelismerő rendszerek pontosságának ugrásszerű javulása, az egyre megbízhatóbb önvezető autók, a rendkívül hatékony arcfelismerő rendszerek (amelyek nemcsak a totalitárius államok „Nagy Testvéreként” működnek, hanem körözött bűnözőket és elveszett gyerekeket is megtalálnak), vagy éppen az a tény, hogy az emberek már csak a második helyért küzdhetnek egymással sakkban és góban.

A mostani 2022-es évben nem kell messzire menni vagy extrém eseteket keresni, hogy mesterséges intelligenciával találkozzunk, hiszen a mindennapjaink része. Legyen szó online vásárlásokról, a reklámoknál a személyre szabott ajánlatokról, a különböző nyelveket lefordító rendszerekről vagy a navigációról. Összefoglalóan tehát az MI a háttérben tevékenykedve régóta megkönnyíti az életünket sokszor a tudtunk nélkül is.

AZ ADATOK FONTOSSÁGA

Mostanra elmondható, hogy a deep learningnek köszönhetően rendkívül sokféle problémára jelenthet megoldást a mesterséges intelligencia. A modellek tanításához azonban sok és jó minőségű adat kell. Ezekhez sokszor nehezebb hozzájutni, mint magához az MI technológiához, valamint az MI modellek építéséhez és futtatásához szükséges számítási kapacitáshoz. A mesterséges intelligencia tehát már régen nem a jövő zenéje, hanem a jelen eszköze.

Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük.

A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk. A köznyelvben több külön jelentésben használják:

1. A mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság) – az egyszerű szoftverágens ilyen;
2. A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg (TI szimuláltság – ilyen értelemben beszélhetünk pl. a számítógépes játékok gép irányította karaktereinek „intelligenciájáról”);
3. Végül, a mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás) – ez utóbbi jelentés az, ami a modern MI-kutatásban előtérbe került, és jelenleg az MI fogalmával legjobban azonosítható.

Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterségesintelligencia-rendszereket napjainkban elterjedten használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok elterjedt számítógépes programban és videójátékban, de az online szövegírásban is.

Mesterséges intelligencia csoportosítása

A mesterséges intelligencia kutatását két fő csoportra oszthatjuk: a hagyományos MI-re és a számítási intelligenciára.

A hagyományos MI főleg a jelenleg gépi tanulásként osztályozott módszerekből áll, amelyet a formalizmus és a statisztikai analízis jellemez. A terület ismert még szimbolikus MI, logikai MI, tiszta MI, és GOFAI (jó, régimódi mesterséges intelligencia) neveken is. A terület a következő módszereket foglalja magába:

• Szakértői rendszerek, amelyek egy szűk szakmai területen érvényes érvelési szabályokat alkalmaznak következtetések levonásához. A működése során tényekkel, és további tények kikövetkeztetéséhez alkalmas szabályokkal operál. Az egyik legismertebb az 1970-es években létrehozott MYCIN, ami a vér betegségeinek diagnózisához adott segítséget.
• Esetalapú érvelés
• Bayes-statisztikán alapuló hálózatok
• Viselkedésalapú MI: egy moduláris módszer, MI-rendszerek kézi létrehozásához.

Kép forrása: hangoskonyv.eu

Művészi ábrázolása

• Isaac Asimov regényei, novellái
• A Terminátor c. mozifilm-sorozat és spinoffjai
• A. I. – Mesterséges értelem (2001) című film. Rendező: Steven Spielberg
• 2001: Űrodüsszeia (1968) című film híres intelligens számítógépe, HAL 9000 viselkedése a film egyik alapkonfliktusa
• Csillagközi romboló és a Caprica c. spinoff sorozatok középpontjában a lázadó mesterséges intelligencia (cylonok) és az emberi létezés esetleges konfliktusa áll
• A Disney által készített Tron, avagy a számítógép lázadása c. kultuszfilm;
• Mass Effect: EDI, gethek, kaszások – akció-szerepjáték
• Ex Machina (2015) című film
• William Gibson Neurománc-regénysorozatában (Neurománc, Számláló nullára, Mona Lisa Overdrive) a cselekményszálakat mesterséges intelligenciák szervezik és irányítják
• Detroit: Become human – videójáték

Forrás: Wikipedédia, neuronsolutions.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia története appeared first on Műszaki Magazin.

Az Acn szóvivője közölte, hogy több tucatnyi hálózatban már kár is keletkezett, vagy ilyen veszélynek van kitéve. Az ügynökség arra kérte a használókat, hogy minél előbb változtassák meg a különböző oldalakhoz tartozó jelszavaikat.

Elsőként a legnagyobb országos szolgáltató, a Tim internetes hálózata tűnt el. A legtöbb jelzés a nagyvárosokból érkezett, az északi Milánótól a szicíliai Palermóig: először a vezetékes hálózat állt le, majd a mobilhálózat is rosszul működött.

A Tim kezdetben kizárta a hackertámadást, és „nemzetközi hálózati” problémákra hivatkozott. A postarendőrség is tagadta a hackertámadást, az Acn azonban megerősítette ennek tényét, és vírus terjedéséről beszélt a hazai hálózatban. Stefano Epifani, a digitális fenntarthatóságért felelős alapítvány elnöke a RaiNews24 televízió-csatornának elmondta, hogy az internetes hálózatoknak csak mintegy harminc százaléka működőképes. Hozzátette, hogy reméli hétfőre sikerül megoldani a problémát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiterjedt hackertámadás érte az internethálózatot Olaszországban appeared first on Műszaki Magazin.

Az IT-biztonsági kihívásokra felkészülni azonban nem lehetetlen, de első lépésként fontos merni szembenézni a lehetséges problémákkal. A vezető magyar IT-biztonsági szakemberek együttműködésével alapított XS Matrix csapata összegyűjtötte a legjellemzőbb kifogásokat, amiért vezetők nem szentelnek elegendő figyelmet e problémakörnek.

„Velem ez biztosan nem történhet meg…”

A legnagyobb hiba, amit egy vezető elkövethet, hogy nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy a vállalat IT-rendszerét közvetlenül és az alkalmazottakon keresztül is állandó veszély fenyegeti. Csak idő kérdése, és megfelelő intézkedések hiányában keserű tapasztalatok után kell belátnia, hogy az IT-biztonság területén a legkisebb hibák is súlyos következményekhez vezethetnek.

„Miért ne bíznék meg a kollégáimban?”

A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. A vállalat minden alkalmazottja potenciális veszélyt jelenthet az IT-rendszerre – nem azért, mert ártani akarnának a vállalatnak, hanem a releváns tudáshiány vagy pusztán a hibázás lehetősége miatt. És – hacsak nem szándékosan asszisztál a támadáshoz az alkalmazott – egy támadás sikere nem a munkatárs, hanem a nem megfelelően védett IT-rendszer hibája lesz.

„Évek óta nem volt semmilyen biztonsági problémánk, tehát kézben tartok mindent!”

Egy bizonyos elemszám felett nincs ember, aki manuális módszerekkel kezelni tudna egy összetett, sok változós rendszert. A tapasztalatok szerint egy 100 főnél nagyobb vállalatnál Excel-táblázatokban és házilag létrehozott feljegyzésekben egyszerűen nem követhető nyomon az, hogy a munkatársaknak milyen rendszerekhez, adatbázisokhoz, programokhoz van hozzáférésük. A helyzetet súlyosbítja, ha egy olyan vállalatról beszélünk, ahol nagy a fluktuáció.

„Az auditorok jöhetnének inkább a jövő héten ellenőrizni a céget? A következő napokban rengeteg dolgom lesz…”

Az adatvédelmi hiányosságokat felfedő ellenőrök, főleg, ha egy vállalat nagy ügyfél- vagy partneradatbázissal rendelkezik, az érvényben lévő szabályozások értelmében hatalmas bírságokat szabhatnak ki egy vállalatra, ha – akár a vállalaton belül, akár azon kívül – illetéktelenek is hozzáférhetnek bizalmas adatokhoz.

„Erre tényleg ennyit költöttünk idén?”

A több száz, de akár már a pár tucat alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetében is, az egyre több és több előfizetés szolgáltatás díja rendkívüli összegeket emészthet fel. Különösen bosszantó ezeknek az elszámolásában azzal szembesülni, hogy volt kollégák vagy olyan alkalmazottak után is fizetünk, akiknek már nincsen szükségük az adott szolgáltatásra.

„Az nem lehet, hogy pont ő szivárogtatott…”

Gyakran hangoztatott tévhit, hogy a kiberbiztonsági veszélyek csak a vállalaton kívülről fenyegetnek. Az igazság ezzel szemben az, hogy még az adathalász-támadások is sok esetben vállalaton belüli hiányosságokra, legtöbbször a jogosultságok nem megfelelő kiadására vezethetők vissza. A vállalatok bizalmas adatainak, fejlesztési eredményeinek, terveinek – és még hosszan folytathatnánk a sort – kiszivárgásához nagyon sok esetben a vállalat alkalmazottainak is köze van.

„Ha el szeretnénk kerülni, hogy egy vállalatnál elhangozzanak ezek a mondatok, érdemes megfontolni egy automatizált jogosultság átvilágítást kínáló eszköz használatát”

– húzta alá a magyar fejlesztésű TheFence biztonsági szolgáltatást megálmodó Mihály Tamás, az XS Matrix alapítója.

„Megoldásunk legnagyobb erejét az automatizáltság jelenti: a humán hibalehetőséget kiiktatva, önállóan felügyeli a vállalat munkatársainak pozíciófüggő jogosultságait, együttműködik a HR-rendszerekkel, így fluktuáció esetén megteszi a szükséges lépéseket és a tevékenységéről, illetve a vállalat biztonsági felkészültségéről rendszeresen publikált jelentésekben beszámol. Nem mellesleg, számottevő kiadást is segít megtakarítani, legyen szó akár az adatvédelmi hibák miatt kirótt büntetések vagy a feleslegesen fizetett havi díjak elkerüléséről.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégvezetők utolsó mondatai mielőtt súlyos árat fizetnek az IT rendszereik hiányosságai miatt appeared first on Műszaki Magazin.

A Dell PowerProtect Data Manager egyszerűen használható fejlesztésekkel támogatja a multi-cloud adatvédelmet. A Dell fejlesztései a mesterséges intelligencián alapuló Zero Trust-architektúrák bevezetésével segítik megvédeni a cégeket a kibertámadások egyre növekvő veszélyeitől.

Az új megoldások segítenek a cégeknek szembenézni az egyre fokozódó adatvédelmi kihívásokkal. A 2022-es Dell Technologies Global Data Protection Index (GDPI) felmérés szerint a cégeket több természeti és modern kori katasztrófa érte idén, mint a korábbi években. Mindez nagyobb mértékű adatvesztést, több szolgáltatás leállást és magasabb helyreállítási költségeket eredményezett a korábbiakhoz képest. A kibertámadások ebben az évben a katasztrófák 48 százalékát tették ki (a 2021-es 37 százalékhoz képest), és az adatszolgáltatási zavarok első számú okozói voltak. Jelentős azoknak a száma, akik több adatvédelmi szolgáltatóval dolgoznak együtt. 85 százalékuk előnyösnek tartaná a szolgáltatók számának csökkentését. A kutatás arra is rávilágított, hogy az egy adatvédelmi szolgáltatót használó cégeknél 34 százalékkal kevesebbe került a helyreállítás a kibertámadások és más kiberbiztonsági incidensek után, mint azoknál, amelyek több szolgáltatóval működnek együtt.

„Ma, amikor gyakorlatilag minden eszköz csatlakozik az internethez, az értékes adatok védelme fontosabb, mint valaha. Ebben a digitális környezetben modern adatvédelmi és biztonsági stratégiára van szükség a kiberfenyegetések kezeléséhez. Az egyszerű mentési megoldások nem elég mélyrehatóak és széleskörűek ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak a cégeknek. A Dell integrált adatvédelmi szoftverekkel, rendszerekkel és szolgáltatásokkal segít megerősíteni az ügyfelek ellenálló képességét a kibertámadásokkal szemben. Olyan megoldásokkal, amelyek a tárolási helyüktől függetlenül gondoskodnak az adatok és az alkalmazások védelméről és ellenállóságáról”

– nyilatkozta Jeff Boudreau, a Dell Technologies infrastrukturális megoldásokért felelős csoportjának ügyvezetője.

A GDPI felmérés szerint a cégek 91 százaléka ismeri, vagy tervezi bevezetni a Zero Trust-architektúrákat – egy kiberbiztonsági modellt, amely változást jelent a cégek biztonsági megközelítésében. Ahelyett, hogy csak az edge-re összpontosító védelmi megoldásokat alkalmaznának, egy proaktív stratégiát követve kizárólag az ismert és jó szándékú tevékenységeket engedélyezik a rendszerükben. Ennek ellenére csak a cégek 23 százalékánál van folyamatban, és 12 százalékuk vezetett be teljes mértékben Zero Trust-modellt. A Dell átfogó megközelítése hardverekbe, firmware-ekbe és biztonsági ellenőrző pontokba ágyazott biztonsági funkciókkal segíti a cégeket a Zero Trust-architektúrák megvalósításában, a kiberbiztonság növelése és a biztonsági megoldás egyszerűsítése érdekében.

A legegyszerűbb út a modern adatvédelemhez

A Dell folyamatosan fejleszti Dell PowerProtect Data Manager adatvédelmi szoftverét, hogy segítsen a cégeknek az informatikai műveleteik egyszerűsítésében, és a kockázatok csökkentésében. A PowerProtect Data Manager szoftver választ ad a kibertámadásokkal szembeni ellenállóság iránti növekvő igényre, és olyan új, beépített működési biztonsági képességekkel támogatja a Zero Trust elveit, mint a többfaktoros hitelesítés, a kettős engedélyezés és a szerepköralapú hozzáférés-szabályozás.

A Dell PowerProtect Data Manager Appliance egyszerű módot kínál a modern adatvédelem bevezetésére. Az új rendszer ideális a kis- és középvállalkozások számára, és 12-től 96 TB-ig méretezhető.

Az eszköz a következőket kínálja az ügyfeleknek:

• Modern, szoftveralapú architektúra: Lehetővé teszi az eszközök automatizált felügyeletét és védelmét, és egyedi VMware-védelemmel gondoskodik a virtuális gépek rendelkezésre állásáról.
• Biztonságos, kibertámadásoknak ellenálló megoldás: A Személyazonosság- és hozzáférés-kezeléssel egyes funkciókhoz korlátozott hozzáférést tesz lehetővé, ezzel erősítve a biztonságot és az ellenállóképességet a kibertámadásokkal szemben.
• Egyszerű, egységes felhasználói élmény: Szoftveralapú adatvédelmet biztosít, így egyszerűen telepíthető és használható.

A Dell nyilvános felhőben elhelyezett adattrezorokkal támogatja a kiber-helyreállítást

A PowerProtect Cyber Recovery for Google Cloud segítségével az ügyfelek elkülönített digitális páncéltermet helyezhetnek üzembe a Google Cloudban, így biztonságosabban elszeparálhatják az adatokat, hogy megvédjék őket a kibertámadásoktól. A hagyományos felhőalapú biztonsági mentési megoldásoktól eltérően lehetőség van a menedzsment felületek zárolására, amelyekhez bizonyos esetekben csak külön hitelesítő adatokkal és többfaktoros hitelesítés használatával lehet hozzáférni.

A cégek megvásárolhatják a PowerProtect Cyber Recoveryt a meglévő Google Cloud-előfizetésükkel a Google Cloud Marketplace-en, és a vállalat partnereitől.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Dell Technologies kutatása szerint a cégeket több katasztrófa érte idén, mint a korábbi években appeared first on Műszaki Magazin.