Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Jog

Iparjogvédelem – a kiaknázatlan erőforrás

Amikor vásárlás előtt egy műszaki eszközt veszünk a kezünkbe, nem is gondolunk arra, hogy milyen sok szellemi munka van mögötte.

Már csupán maga a csomagolás, a csomagolóanyag, vagy a termék becsomagolásának technikája mögött is nagyon sok féle szellemi munka van, és akkor még ki sem bontottuk az eszközt. Nem kell bemutatni, milyen versenyhelyzetet teremt az, hogy a vásárlók mind műszaki tartalom, mind esztétika szempontjából egyre jobb, és tetszetősebb terméket akarnak. Ezt pedig nem lehetne a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) nélkül biztosítani. A kutató-fejlesztő munka jelentős extra költséget jelent a cégeknek, viszont a létrehozott műszaki megoldások olyan szellemi termékek, amik értéknövelők, és óvni kell a versenytársak elől, hiszen az innovatív, versenyelőnyt jelentő megoldásokat a konkurensek azonnal lemásolják.

 Hogyan védhetjük meg a szellemi tulajdonunkat?

„A szellemitulajdon-védelemnek speciális, szigorú szabályrendszere van, ami a polgári jog egy külön területe. Érdemes elfogadni, hogy egy bonyolult és hazánkban kevesek által ismert terület. De ez nem jelenti azt, hogy nem fontos. Sőt! A fejlett országokban egy magára valamit is adó cégnek ugyanúgy van szabadalmi ügyvivője, mint könyvelője.”

– hangsúlyozza előadásaiban Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Kiemelte:

„A legsikeresebb, tudatos cégek felismerték, hogy a szellemi tulajdon védelme nélkül akár feleslegesen dolgoznak, hiszen a fejlesztéseiket a konkurens cégek lemásolják és más szerzi meg a bevételt, más aratja le a sikert. Ezért nem szabad megijedni a szellemitulajdon-védelemtől, hanem megfelelő szakemberrel kell nekivágni a megvalósításának.” A hivatal vezetője hangsúlyozza: „Arra is egyre többször van példa KKV-k körében, hogy a vállalat dolgozói, jogászai elvégzik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett iparjog-védelemi képzéseket, hogy a minden döntésüket ennek fényében hozhassák meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen jellegű oltalmak megszerzése nem új találmány. Az idén 125 éves SZTNH a legrégebbi innovációval foglalkozó hivatal Magyarországon, ez idő alatt pedig több mint 230 ezer szabadalmat adtunk ki.”

Mire terjed ki az iparjogvédelem?

Azt, hogy mi minden védhető, jól bizonyítja, hogy ha bárki körülnéz maga körül, biztos lehet benne, hogy több tucat, vagy akár több száz különféle oltalmat lát. Csupán egy mobiltelefonban több tucat szabadalmaztatott megoldás van, ezen kívül oltalom alatt állhat a logó, vagy a dizájn is. A lábunkon viselt cipőn a logó egy védjegy, szabadalmi oltalom alatt állhat a cipő varrásának technikája, ahogyan egy sportcipőnél a „lélegző technika” is. Az iparjogvédelem körébe tartoznak különösen a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták) és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

A világviszonylatban is újnak minősülő műszaki megoldások (ide tartoznak a műszaki berendezések vagy gyártási folyamatok is) szabadalmi oltalommal védhetők. A kisebb léptékű fejlesztési munka eredményeként létrejött műszaki megoldások használatiminta oltalommal is védhetők, ami egy gyorsan megszerezhető és olcsó oltalmi forma, ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy a cég számára fontos kutató-fejlesztő munka eredményét védje.

Az iparjogvédelem területén fontos szerepet tölt be a védjegyoltalom is, mely a nemzetközi kereskedelem és a modern gazdasági verseny elengedhetetlen eszköze, hiszen a védjegy fő funkciója az egyes piaci szereplők, illetve az általuk kínált áruk és szolgáltatások azonosítása és egymástól való megkülönböztetése. Ezzel szemben a formatervezési mintaoltalom (vagy más néven dizájn) a termék külső megjelenésének a jogi védelmét szolgálja, ami a termék egészének vagy egy részének, illetve díszítésének külső jellegzetességeit (a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület jellegzetességei) oltalmazza.

A megszerzett oltalom nem elég. Stratégia kell!

Az oltalmi jog tulajdonosnak kizárólagos joga van megoldása hasznosítására, ami nem csak azt jelenti, hogy engedélye nélkül más nem léphet piacra a védett termékkel vagy szolgáltatással, hanem bárkivel szemben fel is léphet, aki az engedélye nélkül előállítja, használja, forgalmazza, az országba behozza vagy akár csak raktáron tartja az oltalom alatt álló megoldást. Ezért egy-egy termék fejlesztésekor nem csupán a kutatás-fejlesztési szempontokat kell mérlegelni, hanem azokhoz szorosan illeszkedve egy átgondolt iparjogvédelmi stratégiát is ki kell dolgozni, ami a későbbiekben hatékonyan segítheti a cég piacképességét, növelheti a versenyképességet.

Az iparjogvédelmi stratégia kialakítása leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cég végig gondolja az új termékével elérni kívánt céljait, felméri a potenciális hazai és/vagy nemzetközi piacot, a célközönséget és egyéb gazdasági paramétereket. Ezekhez az eredményekhez és tervekhez kell hozzáilleszteni, hogy pontosan melyik szellemi termékére kíván a cég jogi védelmet szerezni.

„Az iparjogvédelem egy szerteágazó oltalmi rendszer és a különböző oltalmi formák eltérő célokat szolgálnak, eltérő ideig érvényes monopol jogokat biztosítanak, ugyanakkor megfontolt és tudatos használatukkal egy vállalkozás mind a műszaki megoldásait, mind a piaci jelenlétét, de még az ismertségét is meg tudja alapozni.”

– hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette:

„Ahhoz, hogy az oltalmak területén tovább léphessen valaki, fontos megismerni az iparjogvédelmi formákat és azt, hogy melyiket milyen esetben célszerű választani. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal is segítségére lehet a vállalkozásoknak, ahogy a szabadalmi ügyvivők is rutinosak egy-egy ilyen stratégia kialakításában.”

Most a költség sem lehet kifogás

A kormány tavaly nyitotta meg a 2020-1.1.3-IPARJOG pályázatot, amit a nagy sikerre való tekintettel idén tovább bővítenek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) benyújtható pályázat támogatást biztosít a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalmak megszerzéséhez, ezáltal még több magyar szellemi alkotásra szerezhetnek oltalmat alkotóik, úgy, hogy a hatósági és ügyvivői díjakat nagyobb mértékben fedezhetik a támogatás összegéből. Az iparjog pályázat jelenlegi formája egy korábbi támogatási konstrukció egyszerűbb, a mai igényekhez igazított változata, ennek köszönhetően pedig könnyen, minimális adminisztrációval juthatnak forráshoz az igénylők. A 100 százalék támogatás intenzitású pályázaton a megszerzendő oltalom fajtájától és annak területi hatályótól függően 100 000 Ft-tól akár a 7 500 000 Ft-ig is terjedhet az igényelhető összeg, amelyet vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát az NKFIH a pályázati feltételeknek megfelelő igénylők részére. További jó hír, hogy nem csak hazai forrásból származó támogatást igényelhetnek azok, akik iparjogvédelmi oltalom megszerzésén gondolkodnak, az NKFIH pályázata mellett ugyanis most már az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (az EUIPO) is támogatást nyújt a vállalkozásoknak szellemi tulajdonuk oltalmazásához. Az EUIPO által meghirdetett nemzetközi pályázat 50 százalékos intenzitással támogatja a cégeket, így azok csökkentett költségek mellett helyezhetik oltalom alá védjegyüket, találmányukat vagy egyéb szellemi tulajdonukat.

Hirdetés

További cikkek a témában