Egy nemzetközi kutatás szerint a biomassza-alapú és szintetikus üzemanyagok akár teljes mértékben fedezhetik Európa közúti közlekedésének energiaigényét 2040-re. A BMW részvételével készült tanulmány a villamosítás mellett egy többpilléres, technológiasemleges megközelítés szükségességét hangsúlyozza.

A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT), a Német Biomassza Kutatóközpont (DBFZ), a Freyberger Engineering és a BMW közös vizsgálata szerint a megújuló, folyékony üzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak az európai közlekedés dekarbonizációjában. Az elemzés rámutat, hogy az Európai Unió már 2030-ra a közúti közlekedés üzemanyag-igényének 38–55%-át fedezheti megújuló forrásokból, amely arány 2035-re tovább növekedhet, és 2040-re akár teljes mértékű kiváltás is elérhetővé válhat.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy bár az elektromobilitás kulcsszerepet játszik az emissziócsökkentésben, önmagában nem képes minden közlekedési szegmens igényeit lefedni. A karbonsemleges folyékony üzemanyagok különösen fontosak lehetnek a meglévő járműállomány, a nehéz-tehergépjárművek, valamint a hosszú távú közlekedési feladatok esetében, illetve olyan régiókban, ahol a töltőinfrastruktúra kiépítése korlátozott.

A kutatás szerint Európa jelentős, eddig részben kihasználatlan biomassza-potenciállal rendelkezik. Az alapanyagok között kiemelt szerepet kapnak a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek, a szerves hulladékok, valamint az alacsony termőképességű területeken termesztett energianövények. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a közbeszédben gyakran említett használt sütőolaj csupán marginális részét adja az elérhető nyersanyagoknak, a valódi potenciál a nagy mennyiségben rendelkezésre álló maradék- és hulladékáramokban rejlik.

A megújuló üzemanyagok előállítására több technológiai út is rendelkezésre áll. A hidrogénezett növényi olaj (HVO) már jelenleg is alkalmazható dízelhelyettesítőként, míg a biomasszából előállított szintézisgázon alapuló eljárások – például metanolon keresztül – további, skálázható megoldásokat kínálnak benzin- és dízelhelyettesítő üzemanyagok gyártására.

A tanulmány ugyanakkor rámutat arra is, hogy a potenciál kiaknázásához stabil szabályozási környezetre, hosszú távú beruházási biztonságra és egy versenyképes európai értéklánc kiépítésére van szükség. A kutatók szerint a jövő közlekedési rendszere nem egyetlen technológiára épül majd, hanem a villamos hajtás és a karbonsemleges üzemanyagok kombinációjára.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!