Bár az autók műszaki megbízhatósága folyamatosan javul, egy hirtelen defekt bárkit kiszolgáltatott helyzetbe hozhat. Nem árt tehát, ha tudatosan fel vagyunk készülve a gumikat ért balesetekre. A tudatos felkészülés azonban már az elindulás előtt megkezdődik: érdemes például rendszeresen ellenőrizni a pótkerék nyomását, hiszen egy lapos tartalékkerékkel semmire sem megyünk a bajban. Ugyanígy érdemes ránézni a modern autókhoz kapott defektjavító készlet szavatosságára is, hiszen a tömítőfolyadék az évek alatt besűrűsödhet és használhatatlanná válhat. Ha útközben mégis bekövetkezik a baj, fontos felismerni, hogy a valódi kockázatot ritkán maga a technikai hiba, sokkal inkább a környező forgalom jelenti.
Ha bekopogtat a baj
Amint a járművünk rendellenességet jelez – legyen az erős rázkódás, fémes zaj vagy az autó hirtelen félrehúzása –, az első és legfontosabb feladat a higgadtság megőrzése. Akármennyire is megijedünk, kerülni kell a hirtelen fékezést és a kapkodó kormánymozdulatokat, hiszen nagy tempónál ezek könnyen a jármű feletti uralom elvesztéséhez vezethetnek. A cél egy olyan terület elérése, ahol a lehető legkisebb a forgalmi kitettség: autópályán ez a leállósáv külső széle, lakott területen kívül egy jól belátható padka, városi környezetben pedig egy közeli parkoló vagy mellékutca.
A megállást követő első percek döntőek a biztonság szempontjából, és itt a teendők megfelelő sorrendben történő végrehajtása életmentő lehet. A vészvillogó bekapcsolása után még az autó elhagyása előtt, az utastérben vegyük fel a láthatósági mellényt, és győződjünk meg róla, hogy minden utasunk is így tesz. Szigorú szabály, hogy a járműből kizárólag a forgalommal ellentétes oldalon, tehát a jobb oldali ajtókon keresztül szabad kiszállni. Autópályán vagy gyorsforgalmi úton az utasokat azonnal a szalagkorláton túlra, a forgalomtól távol eső, védett területre kell kísérni, hiszen a leállósávban várakozni – akár az autóban ülve is – rendkívül veszélyes. Csak ezt követően kerülhet sor az elakadásjelző háromszög kihelyezésére, amelyet lakott területen kívül legalább 100 méterre, autópályán pedig 150-200 méter távolságban kell felállítani.
Hogyan kérjünk segítséget?
Segítségkérésnél a legfontosabb a pontos helymeghatározás. Az autópályák mentén elhelyezett kilométerszelvények (kis fehér táblák az út szélén) és a menetirány pontos megadása segít abban, hogy a mentőegység ne a szemközti oldalon keressen minket. Ha a telefonunk lemerült, használhatjuk a sárga segélykérő oszlopokat is, amelyek automatikusan jelzik a diszpécsernek a pontos tartózkodási helyünket. A telefonhívás során igyekezzünk a higgadt, tudatos, tényszerű kommunikációra, és igyekezzünk gondoskodni róla, hogy minél jobban hallatszódjunk a telefonban.
Amikor a helyszín biztosítása megtörtént, mérlegelnünk kell, hogy a hiba elhárítása biztonságosan megoldható-e önállóan. A leggyakoribb beavatkozás a kerékcsere, ám ez tartogatja a legtöbb veszélyt is. Az emelőt kizárólag szilárd, vízszintes és teherbíró talajon szabad használni; sárban vagy lejtős úton az eszköz megcsúszhat, ami súlyos balesethez vezethet. Legyünk körültekintőek, mert hiába cseréltünk ki már több kereket is, egyáltalán nem biztos, hogy az aktuálisan előállt helyzetben is gond nélkül kivitelezni tudjuk a cserét.
Azt is fontos tudni, hogy a modern autókhoz mellékelt defektjavító készletek csak a futófelület apró szúrt sérüléseit képesek orvosolni. Ha a gumi oldalfala szakadt ki, vagy a felni is megsérült, a javítóhab teljesen hatástalan marad.
Az igazi veszély sokszor a javítás
A felelős döntéshozatal része annak felismerése is, amikor a javítás kockázata nagyobb, mint maga a hiba. Ha a látási viszonyok rosszak, esik az eső, vagy a forgalom intenzitása miatt a bal oldali – forgalom felőli – kerék cseréje életveszélyes lenne, ne kezdjünk bele a munkába.
Ilyenkor a legbiztonságosabb megoldás egy professzionális mobil gumiszerviz vagy autómentő hívása. Egy részük nonstop gumis, azaz bármikor hívható, így akár éjjel is segítséget kaphatunk. Ezek a szolgáltatók nemcsak a megfelelő szerszámokkal, hanem sárga villogókkal és figyelemfelkeltő jelzésekkel érkeznek, amelyek fizikai védelmet és láthatóságot nyújtanak a javítás idejére. A higgadt mérlegelés és a szakértői segítség igénybevétele nem a hozzá nem értés jele, hanem a tudatos kockázatkezelésé, amely garantálja, hogy a kényszerpihenő után mindenki épségben folytathassa útját az úticél felé.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
