A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

foto: Jordi Play, 09.03.2018, Barcelona, Panasonic

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére. „Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez” – tette hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca appeared first on Műszaki Magazin.

A SZEnergy Team a lengyelországi Silesia Ringen rendezett Shell Eco-marathonon 332 kilométer/kilowattórás új világcsúccsal szerezte meg az első helyet, megdöntve saját, tavalyi rekordját. A győri fiatalok több mint húsz európai egyetem csapatát előzték meg.

A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította.

A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát.

Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel.

A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozhat. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket.

Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért.

Forrás: SZE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye appeared first on Műszaki Magazin.

A 14 ország 38 partnerét összefogó kezdeményezés 2025 márciusában indult, és arra törekszik, hogy Európa csökkentse függőségét a külföldi processzor- és szoftvertechnológiáktól. A hároméves program 240 millió eurós költségvetéssel valósul meg, koordinátora pedig a Barcelona Supercomputing Center.

Nyílt architektúrára épülő európai fejlesztések

A projekt technológiai alapját a nyílt forrású RISC-V processzorarchitektúra adja, amely lehetővé teszi, hogy európai kutatóintézetek és vállalatok közösen fejlesszenek új hardvermegoldásokat. A program keretében három speciális chiplet készül: egy vektoros gyorsító a nagy teljesítményű számításokhoz, egy mesterségesintelligencia-gyorsító, valamint egy általános célú, HPC-feladatokra optimalizált processzor. A chipletes megközelítés nagyobb rugalmasságot, jobb energiahatékonyságot és kedvezőbb gyártási költségeket ígér a hagyományos monolitikus chipekhez képest.

A fejlesztések várhatóan nemcsak a tudományos szuperszámítógépekben kapnak szerepet, hanem olyan területeken is, mint az autóipar, az űrkutatás, a klímamodellezés, a bioinformatika vagy a személyre szabott orvoslás.

Hardver és szoftver párhuzamos fejlesztése

A projekt egyik résztvevője a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM), amely egy korszerű párhuzamos hibakereső rendszer fejlesztésén dolgozik. Az eszköz célja, hogy hatékonyabban támogassa a nagyteljesítményű számítógépekhez készülő szoftverek fejlesztését, és megkönnyítse a programhibák felderítését. A rendszer képes lesz kezelni az adatpárhuzamos, a többszálú és az elosztott memóriás alkalmazások hibakeresését is.

A DARE úgynevezett „co-design” megközelítést alkalmaz, vagyis a hardver és a szoftver fejlesztése párhuzamosan zajlik. A kutatók már a fizikai chipek elkészülte előtt emulációs és szimulációs környezetekben tesztelhetik alkalmazásaikat, ami jelentősen felgyorsíthatja az új rendszerek bevezetését. A projekt részeként létrejövő szoftverek többségét nyílt forráskódú licenc alatt teszik elérhetővé.

Az exascale korszak európai útja

A kezdeményezés hosszú távú célja olyan szuperszámítógépek fejlesztése, amelyek elérik az exascale teljesítményszintet, vagyis másodpercenként legalább egymilliárdszor egymilliárd lebegőpontos műveletet képesek végrehajtani. A projekt résztvevői szerint 2028-ra megteremthetők egy teljesen európai HPC-rendszer alapjai, amely a chiptervezéstől és -gyártástól kezdve a szoftverfejlesztésen át egészen a mesterséges intelligencia és a tudományos alkalmazások futtatásáig önálló technológiai láncot alkothat. Ez jelentős lépést jelenthet Európa digitális szuverenitásának erősítésében és globális versenyképességének növelésében.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa saját szuperszámítógépes infrastruktúrát épít appeared first on Műszaki Magazin.

Az A–Z ÜZEM 4.0 elnevezésű létesítmény nem csupán a magyar takarmánygyártás új mérföldköve, hanem a digitalizált ipari automatizálás és a precíziós gyártástechnológia kiemelkedő példája, melynek vezérlését Siemens-technológia biztosítja.

A beruházás nagyságrendileg kettő év előkészítési munkát igényelt, melynek során az Abraziv Kft. mérnökei a Vitafort szakembereivel szoros együttműködésben dolgoztak ki egy olyan rendszert, amely integrálja a takarmány-, premix- és koncentrátum gyártást.

“A cél egy magas fokon automatizált, rugalmas termelési rendszer létrehozása volt, amely képes napi 60–80 különböző receptúra szerint, 2 grammos mérési pontossággal, akár 5–6 perces sarzsidővel terméket előállítani.”

– Gyulai József automatizálási üzletágvezető.

A zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kilencszintes, közel 40 méter magas üzem 6700 m² alapterületen helyezkedik el. Az épület három, egymással integrált gyártóvonalat foglal magába: takarmánykeverék-, premix- és koncentrátum vonalakat. A rendszer felépítése és vezérlése a teljes gyártási láncot lefedi az alapanyag-fogadástól a késztermék kitárolásáig.

Anyagkezelés és technológiai folyamat

Az üzem működésének kiindulópontja az alapanyagok fogadása és tárolása. A szemes alapanyagokat kamionról garatokba töltik, majd szállítóeszközökön szállítószalagokon és rédlereken keresztül jutnak a tisztító egységbe, ahol az anyag szétválasztása és előválogatása történik. A rendszer ezt követően az alapanyagokat tárolótartályba juttatja el. Az üzemben összesen 144 makro- és mikrokomponens-tartály működik, amelyek 1000 m³ feletti össztérfogatot képviselnek.

Az alapanyagok a receptúrák alapján automatikusan bemérésre kerülnek. A mérlegelés során a vezérlés automatikusan meghatározza az adagolás sorrendjét és mennyiségét. A szemes alapanyagokat nagy teljesítményű darálók őrlik meg, majd a darált anyagokat a keverőegységekbe továbbítják.

Az anyagmozgató rendszer

Az A–Z ÜZEM 4.0 egyik leginnovatívabb eleme az ACT konténeres szállítórendszer. Ez egy több szintes, sínpályás hálózaton mozgó, automata konténeres anyagmozgató rendszer, amely biztosítja a keresztszennyeződés-mentes gyártást. A konténerek lift segítségével mozognak az egyes szintek között, és előre programozott útvonalakon szállítják az anyagokat a darálóktól a keverőgépeken át egészen a készárutartályokig.

A rendszerben egyszerre akár 8 konténer mozoghat. Ez a technológia jelenleg Közép-Európában egyedülálló; hasonló rendszer mindössze néhány nyugat-európai üzemben található.

Vezérléstechnika Siemens alapokon

A gyár automatizálását Siemens PLC-vezérlőrendszer irányítja. A központi vezérlést egy S7-517 típusú CPU végzi, amelyhez modulárisan csatlakoznak a Siemens I/O kártyák is, érzékelők és motorvezérlők. A lágyindítók szintén Siemens gyártmányúak, így a teljes vezérlési architektúra egységes, nagy megbízhatóságú rendszert alkot.

A vezérlés hierarchikus struktúrában működik: a központi szerverszámítógép kommunikál az összes alrendszerrel és az üzem operátori munkaállomásaival. Összesen öt állomás segíti a folyamatfigyelést és az operátorok munkáját. Az adatkommunikáció a központi helyiségben elhelyezett szerverről történik, amely valós időben gyűjti és naplózza a technológiai paramétereket. A rendszer redundáns kialakítású: az Abraziv Kft. saját telephelyén ugyanilyen szerverszámítógép áll készenlétben, így bármilyen hardverhiba esetén az üzem leállása nélkül biztosítható a folyamatos termelés. A gyártó távfelügyeleti szerződés keretében 0–24 órás rendszertámogatást nyújt, így a műszaki személyzet valós időben kaphat segítséget.

Késztermék-kezelés és kitárolás

A keverési folyamat után az anyag a három granuláló vonal valamelyikére kerül, ahol gőz hozzáadásával ~80 °C hőmérsékletre melegítve préselik granulátummá. A granuláló gépek után a terméket lehűtik, rostálják, majd készárutartályokba továbbítják. A gyártás során külön keverővonalakat alkalmaznak hatóanyagos és nem hatóanyagos termékekhez, így a keresztszennyeződést teljesen ki tudják küszöbölni.

A késztermékeket mozgókocsis kitároló rendszer kezeli, amely a tartályok alatt sínpályán közlekedik. A pozicionálás vonalkódos kódszalag segítségével történik, így pontosan beállítható, hogy melyik készárutartályból, milyen mennyiséget kell kitárolni. A rendszer képes big-bag, zsákolt és ömlesztett kiszerelés kezelésére, valamint automatikus kamiontöltésre is.

Digitális gyártás

Az A–Z ÜZEM 4.0 digitális termelésirányítási rendszere (VxSCADA + VxMES) valós időben követi a gyártási folyamatokat. A Siemens-vezérlés az Abraziv Kft. szoftverek együttműködésével minden gyártási lépés adatgyűjtése, naplózása és visszakeresése megoldott. A rendszer előrejelző karbantartási funkciókat, hibadiagnosztikát és energiafelhasználási optimalizációt is tartalmaz. A környezettudatosság szintén fontos tervezési szempont volt: a kiporzásmentes, zárt anyagkezelés mellett az energiahatékonyságot hővisszanyerő rendszerek és optimalizált hajtásvezérlés támogatják. Az üzemeltetés így nemcsak gazdaságos, hanem fenntartható is.

Jövőbeli fejlesztések

Az Abraziv Kft. a dabasi projekt tapasztalatait nemzetközi szinten is kamatoztatja. A cég jelenleg Romániában és Moldáviában épít hasonló Siemens-alapú, automatizált üzemeket, ahol a Dabason alkalmazott technológiai koncepció továbbfejlesztett változata kerül bevezetésre.

www.abraziv.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme Dabason appeared first on Műszaki Magazin.

Európa versenyképességének javítása és az elektromos átállás együtt egy komplex kérdéskört alkotnak, aminek egy eleme a szén-dioxid-kibocsátási kvóták szigorításának elnapolása – összegezte Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára.

Mint ismert, az Európai Bizottság március 5-én mutatta be a járműipari akciótervét, melyben átfogóan foglalkozik az elektromos átállással és azon belül a töltési infrastruktúrával, a károsanyag-kibocsátási célokkal, az európai akkumulátoriparral és az autonóm járművekkel. Az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA üdvözölte az akciótervet. Ami a legfontosabb az európai autógyártók számára: a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat az idei év helyett csak 2027-től szigorítják a személyautók esetében. Kilián Csabát, a MAGE ügyvezető főtitkárát kérdeztük a változásokkal kapcsolatban.

– Az Európai Bizottság által bemutatott akcióterv talán legfontosabb eleme a szén-dioxid-kibocsátási kvóták szigorításának eltolása. Mi a véleménye erről a lépésről?

– Ezzel a döntéssel kaptak egy kis időt az európai autógyártók, így legalább nem kell horribilis mértékű büntetéseket fizetniük – az ACEA korábban 16 milliárd eurónyi büntetést mutatott ki arra az esetre, ha az elektromos autók vásárlási szintje a 2024-es szinten marad. Ezt az összeget így fejlesztésekre fordíthatják.

A szigorúbb kvóták bevezetésének 2027-re történő eltolása tehát egyértelműen könnyebbséget jelent az autógyártók számára, ugyanakkor ez egy komplex téma, aminek ez csak eleme.

Nem módosították a 2035-ös célt a fosszilis tüzelőkkel hajtott új autók betiltására vonatkozóan. A klímacélokon tehát nem változtatott Európa, ami továbbra is számos kihívás elé állítja a kontinens járműiparát.

– Mik a legfőbb kihívások?

– Nehéz egy témát kiemelni, mert ez egy összetett, komplex terület. Az biztos, hogy a töltési infrastruktúra fejlesztését célzó lépéseket kiemelten fontosnak tartom. Az elektromos autók töltési hálózatának kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vásárlók nagyobb számban döntsenek az e-autók mellett. Ettől még továbbra is kérdés marad, hogy tud-e Európa versenyképes áron ilyen autókat gyártani.

Az európai járműipar számára alapvető fontosságú, hogy ne mérgesedjen tovább a vámháború sem Kínával, sem az Egyesült Államokkal szemben. Ha a korábbi szabadkereskedelmi megállapodások nem működnének tovább, az nem lenne kedvező, mert az ázsiai és az észak-amerikai piac meghatározó a német autógyártók – és így a magyar járműipar – számára. Kínában ráadásul egyre komolyabb szerepet töltenek be a hazai gyártók, ami tovább élesíti a versenyt.

– Az Európai Bizottság által bemutatott terv foglalkozik az autonóm járművekkel is. Ez mennyire fontos téma ön szerint?

– Az autonóm vezetést célzó fejlesztések elősegítése pozitív fejlemény, több, a területen aktív cég rendelkezik magyarországi kutatás-fejlesztési bázissal, valamint sikeres magyar kis- és középvállalkozások is aktívak a szegmensben. Emellett a ZalaZONE tesztpályája miatt is örömteli a magyar járműipar szempontjából ez az irányvonal.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Időt nyertek az európai autógyártók appeared first on Műszaki Magazin.

A Data4Industry-X lehetővé teszi a cégek számára, hogy a különböző gyáraktól, szervezetektől, vagy akár más országokból érkező adatok hasznosításával új szolgáltatásokat fejlesszenek ki és működtessenek.

Az új, jövőformáló megoldás létrehozásához egyesítették a franciaországi technológiai és ipari tudás legjavát. A Data4Industry-X a Dawex, a Schneider Electric, a Valeo, a CEA és a Prosyst technológiai és ipari szakértelmére támaszkodva támogatja az ipari szektor digitális átalakulását és az ipari adatokban rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázását. A nemzetközi Manufacturing-X kezdeményezéshez hozzájárulva a Data4Industry-X egy megbízható és biztonságos adatcsere-megoldás, amely a Gaia-X szabványokat alkalmazza, és úgy alakították ki, hogy megfeleljen az Európai Unió adatmegosztási jogszabályának (Data Act).

A decentralizált gyártás során keletkező adatok cseréjével kapcsolatos kihívásra adott válaszként a Data4Industry-X hozzájárul a hatékonyság és a termelékenység javításához, az adatvezérelt innováció felgyorsításához, a versenyképesség növeléséhez és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásához. Az új megoldás a széles körű, az ipari adatok határokon, vállalatokon és gyárakon átívelő megosztásában rejlő teljes potenciál kihasználása révén lehetővé teszi egy erős és fenntartható ipari ökoszisztéma kialakítását.

„Az ipari szektor az európai és a globális gazdaság stratégiai fontosságú pillére. A megbízható platformokon keresztüli adatcsere felgyorsítása minden bizonnyal jelentős hatással lesz az ipari szervezetekre, ösztönözve az innovációt és a felelősségteljes növekedést. Rendkívül boldogok vagyunk, hogy hozzáadhatjuk a Dawex technológiáját és szakértelmét a Data4Industry-X bevezetéséhez, és ezáltal képessé tesszük az ipart egy rugalmas és fenntartható ipari ökoszisztéma kialakítására”

– mondta el Laurent Lafaye, a Dawex társ-vezérigazgatója.

„A megbízható adatcsere alapvető fontosságú az együttműködés ösztönzésében, a partnerségek kialakításában és az új ipari modellek létrehozásában. Ezek az új digitális modellek kiemelt jelentőséggel bírnak a rugalmasabb, fenntarthatóbb és nagyobb teljesítményű ipari ökoszisztéma létrehozásának felgyorsításában. A Schneider Electric büszke arra, hogy az ipar digitális átállásában szerzett szakértelmével hozzájárulhat a Data4industry-X fejlesztéséhez, amely a Nemzetközi Manufacturing-X kezdeményezés egyik kiemelt projektje”

– jelezte Marc Lafont, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának marketingért felelős alelnöke.

„A Data4Industry-X egy megbízható és biztonságos adatcsere-megoldás, amely elképesztő lehetőségeket kínál a gyártási folyamatok digitalizálásának felgyorsítására, miközben drasztikusan csökkenti a vállalatok működéséből és a termelésből származó közvetett és közvetlen CO2-kibocsátást. A Data4Industry-X segítségével a Valeo rendelkezik majd a szükséges adatokkal ahhoz, hogy teljesíthesse kötelezettségvállalását, mely szerint 2050-ig eléri a szén-dioxid-semlegességet”

– hangsúlyozta Romain Bruniaux, a Valeo „Industry” üzletágért felelős alelnöke.

„A Data4Industry-X olyan technológiákat használ fel, amelyek már bizonyítottak az iparban. Tekintettel arra, hogy nemzetközi szinten is kevés hatékonyan működő eszköz van ezen a területen, Európának esélye van arra, hogy vezető szerepet vállaljon a feldolgozóipari adatcsere vonatkozásában”

– mutatott rá Alexandre Bounouh, a Carnot Institute „CEA List” részlegének igazgatója.

„Kollektív intelligencia, közös jövőkép, a csapatok szimbiózisa: az összetevők adottak ahhoz, hogy sikerre vigyük a Data4industry-X megoldást”

– tette hozzá Abdallah Asse, a Prosyst vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az európai ipar digitális átállását támogató összefogásban a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A HMD lépései összhangban állnak az általános európai növekedési potenciállal, a Canalys előrejelzése szerint az európai okostelefon-piac 2024-re ugyanis 7%-kal fog növekedni.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy Európában gyárthatjuk a Nokia XR21-et, ezt az ikonikus, köztudottan strapabíró okostelefont. Elkötelezettünk vagyunk az új technológiákba és a gyártási folyamatokba való folyamatos beruházások mellett, hogy újra és újra egyre biztonságosabbá és strapabíróbbá tegyük a készülékeinket”

– mondta Jean-Francois Baril, a HMD Global társalapítója, elnöke és vezérigazgatója

„Jövőbeni terveink között szerepelnek a szoftverbiztonságba történő további beruházások is, hogy még egyedibb, még biztonságosabb szoftvereket kínálhassunk az ügyfeleink számára.”

Európai megbízhatóság

Az üzleti ügyfelek változó igényeire reagálva a HMD a vadonatúj rendszerek kiépítése mellett olyan kapacitásátrendezéseket hajtott végre, amelyek lehetővé tették, hogy a vállalat Európába hozza a gyártását. Minden Európában készült okostelefont szigorú szoftver- és malwareteszteknek vetnek alá, egyes üzleti ügyfelek esetén pedig további jelentős IT-biztonsági partnerrel együttműködve dolgoznak még magasabb fokú, egyedi védelmek kialakításán.

Az adatokat pedig biztonságos, európai szervereken tárolják: a szoftverbiztonságra és az adatvédelemre összpontosító tervezés hangsúlyozásával 2019 óta minden, a HMD által gyártott okostelefon adatai a finnországi HMD szervereken kerülnek tárolásra és feldolgozásra.

Fenntartható kialakítás

A Nokia XR21 a szoftveres biztonságon túlmenően a fenntarthatóságot is szem előtt tartva készül: a katonai szintű strapabíróságot igazoló tanúsítványhoz³ és az IP69K-minősítéshez híven a telefon bizonyítottan ellenáll a víznek, a pornak, a hőnek és az ütéseknek.

A HMD a fenntarthatóság iránti folyamatos elkötelezettségének részeként a Nokia XR21-et úgy tervezték, hogy a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet: a készülékház 100%-ban újrahasznosított alumíniumból készült, az akkumulátor egyetlen töltéssel is akár két napos⁴ üzemideje pedig hosszú távon 60%-kal több töltést tesz lehetővé. Az európai gyártás további, hozzáadott szakaszai pedig ezeken felül is hozzájárulnak a teljes gyártási folyamat károsanyag-kibocsátásának további csökkentéséhez.

„Made in Europe” limitált kiadás

A Nokia XR21 európai gyártásának és minden eddiginél magasabb biztonsági sztenderdjeinek megünneplésére 30² darab Nokia XR21 limitált kiadású formában, „Frosted Platinum” színben, gravírozott sorozatszámmal és a csomagolásban egy, az egyedi európai gyártást igazoló tanúsítvánnyal lesz elérhető a nokia.com weboldalon.

További információ: nokia.com/phones

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A HMD elindítja az 5G-s okostelefonok európai gyártását appeared first on Műszaki Magazin.

A legtöbb közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságban gyorsabb volt a COVID utáni fellendülés, mint a nyugati uniós tagországokban – különösen Lengyelország, Magyarország, Románia és a balti államok teljesítettek jól. A globális inflációs nyomás, a magasabb kamatlábak, az ellátási láncok problémái, valamint a lehetséges kínai recesszió azonban a világ más részeiből érkező tőkeáramlásnak való kitettség okán 2022 második felében hatással lehet a közép- és kelet-európai gazdaságokra – derül ki a Colliers legújabb, CEE Investment Scene H1 2022 című jelentéséből.

“A 2022 első félévére vonatkozó, kb. 5,3 milliárd euróval a kelet-közép-európai volumen 8,5%-kal nőtt éves szinten. Az első negyedévben meglehetősen erős aktivitást regisztráltak, a második negyedévben pedig ismét lassulás volt tapasztalható. Nagy volumenű volt az “M&A tranzakciós” tevékenység állományvásárlás vagy -átruházás révén, de a számokban ezek nem jelennek meg. A Colliers becslése szerint az év végi volumenek 2022-ben 9,0 és 10,0 milliárd euró között várhatók”

– mondta Kevin Turpin, a Colliers közép- és kelet-európai regionális tőkepiaci igazgatója.

A közép- és kelet-európai régió befektetési volumenének növekedési ütemei

Lengyelország 56%-os részesedést ért el a 2022. első félévi volumenből, amelyet Csehország és Magyarország követ 16, illetve 12%-kal, sorrendben. A befektetők továbbra is óvatosak, tekintettel a geopolitikai és gazdasági hangulatra, a megnövekedett finanszírozási költségekre és a várható árképzési változásokra, amelyek várhatóan 2022 második felében realizálódnak majd.

A közép- és kelet-európai régió változásai, szektorok szerint

2022 első felében az irodai szektor dominált, Lengyelországban pedig különösen erős aktivitást regisztráltak. Ezt követte a kiskereskedelem, a Tesco és az EPP portfóliók teljes eladásának, vagy részvényeladásának köszönhetően. A logisztikai- és a lakóingatlanok iránt továbbra is nagy a kereslet, de visszafogja azt a rendelkezésre álló kínálat szűkössége.

A közép- és kelet-európai régió változásai, a befektetők eredete szerint

Az első félévben a közép-kelet-európai, belföldi tőke volt a legaktívabb, az összvolumenből 40%-os részesedéssel. Különösen a cseh és a magyar tőke volt továbbra is meghatározó, a teljes regionális volumen 20, illetve 11%-ával, sorrendben. Ezt követte az észak-amerikai (25%) és az európai tőke (21%). A dél-afrikai tőke is aktívabb volt az elmúlt hónapokban, míg az ázsiai tőke, jellemzően a kínai és a dél-koreai, idén eddig meglehetősen csendes volt.

“A befektetők jelenleg összetett piaccal szembesülnek, tekintettel az ukrajnai háború viszonylagos földrajzi közelségére és annak tágabb értelemben vett, az üzemanyagokra, az energiahordozókra és az ellátási láncok további zavaraira gyakorolt hatásaira, valamint a nem túl pozitív makrogazdasági és geopolitikai tendenciák kialakulására. Mindezek mellett, ezek nem kizáró kihívások a közép- és kelet-európai régió, vagy annak egyes országai számára – a lehetőségeket ennek megfelelően kell mérlegelni”

– tette hozzá Kevin.

The post A befektetők továbbra is vonzó célpontként tekintenek a közép- és kelet-európai befektetési piacra appeared first on Műszaki Magazin.

A világméretű koronavírus-járvány világossá tette, hogy a globális gazdaság logisztikai rendszerei törékenyek. Ennek következményeként sok vállalat átalakította beszerzési láncait és üzemei földrajzi elhelyezkedésének struktúráját. A termelés azonban nemcsak azért került vissza Európába, mert így meg lehetett szüntetni a szűknek bizonyult kapacitásokat. Nagyon fontos volt az is, hogy az európai üzemekben a munkakörülmények szociális értelemben megfelelnek a 21. századi elvárásoknak, ami nem feltétlenül igaz a más földrészeken elhelyezkedő telephelyek esetében.

A világméretű koronavírus-járvány következtében szinte minden iparág kapacitáshiánnyal küzd a szállítás és a termelés területén. Azok a vállalatok képesek növekedésre, amelyek nem fektettek hangsúlyt termelésük áthelyezésére a Távol-Keletre. A német Mewa textilszolgáltató az általa használt törlőkendőket saját németországi szövödéjében állítja elő. A vállalat eleget tesz saját társadalmi felelősségvállalási normáinak is: egyszerűen ellenőrizheti a beszállítóinál alkalmazott munkakörülményeket és béreket.

A fonalak és minden más alapanyag is olyan üzemekből érkezik, amelyekben a munkakörülményeket és a szociális körülményeket folyamatosan ellenőrzik. (Fotó: Mewa)

A Mewa számára a felelősségvállalás kiemelt feladat. Nemcsak a környezet védelme szempontjából, hanem saját dolgozói és fogyasztói iránt is: vállalati gyakorlata jól nyomon követhető a társadalmi normák, a munkavédelem, az innovatív termékek és szolgáltatások terén egyaránt. A Mewa ügyfelei nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás értékeire – amikor a Mewa szolgáltatásait veszik igénybe, biztosak lehetnek abban, hogy eleget tesznek saját vásárlóik elvárásainak.

Hermann Gebauernek, a Mewa alapítójának a 20. század elején forradalmi ötlete támadt: kínáljunk az üzemeknek és a kézműves cégeknek egységes törlőkendőket, amelyeket használat után begyűjtünk, kimosunk, majd tisztán ismét kiszállítunk. Az ötlet megvalósítására hozta létre a „Mechanische Weberei Altstadt” (magyarul: óvárosi gépi szövöde), rövidítve Mewa nevű vállalatot, amely korunkat több mint száz évvel megelőzve óvta a természeti erőforrásokat.

Másodpercenként 31 törlőkendő készül a Mewa saját németországi szövödéjében. (Fotó: Mewa)

A Mewa törlőkendő-szolgáltatásával ma piacvezető Európában. A legkülönbözőbb cégeknél naponta több mint 2,8 millió ember tisztít gépeket és berendezéseket a vállalat törlőkendőivel. 21 országban gyűjtik be és szállítják ki a Mewa törlőkendőit, amelyekből évente 105 millió darabot készítenek a Mewa németországi, Immenhausenben található szövödéjében.

A Mewa törlőkendő-szolgáltatási rendszerének alkalmazásával a Mewa ügyfelei nemcsak a fenntarthatósági elveknek felelnek meg, hanem a társadalmi felelősségvállaláshoz is hozzájárulnak. (Fotó: Mewa)

A „Made in Germany” felirat ebben az esetben nemcsak a törlőkendők minőségének záloga, hanem azt a társadalmi felelősségvállalást is kifejezi, amely túlmutat a Mewa saját üzemein, és a beszállítóival történő együttműködésben is komoly szerepet játszik.

The post Európában készülő Mewa törlőkendők appeared first on Műszaki Magazin.

Tíz pontban foglalta össze a Schneider Electric azokat a lépéseket, amelyek segíthetik, hogy az Európai Unió már jóval az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt csökkentse függését az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiagazdálkodás és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Európai Bizottság májusban közzétett REPowerEU tervéhez kapcsolódva tette közzé a listát. Egyben üdvözölte az EU kezdeményezését, bízva abban, hogy az uniós célkitűzések már 2027 előtt elérhetők, a többi között az épületek és az ipar energiahatékonyságának növelésével.

A Schneider Electric az európai energiaválsággal foglalkozó REPowerEU tervhez kapcsolódva mutatta be a

„REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében”

című dokumentumot, amely egy 10 pontból álló cselekvési tervet vázol fel annak érdekében, hogy Európa 2027-re digitális és elektromos legyen.

A leggyorsabb és igen látványos eredményeket az energiahatékonyság növelésével lehet elérni, amihez a digitalizáción át vezet az út. A Schneider Electric elemzése szerint az épületek felelősek az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért és jelenleg mintegy 220 millió olyan ingatlan van a közösség tagállamaiban, amelyek egyáltalán nem működnek energiahatékony módon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint minden egy százalékpontnyi energiamegtakarítás 2,6 százalékponttal csökkentheti az importált gáz mennyiségét. Az épületek energiahatékonyságának javítására a leginnovatívabb és költséghatékonyabb módszer, ha felszereljük őket hálózatba kapcsolható megoldásokkal, mint felügyeleti eszközök, érzékelők, vezérlőrendszerek és épületmenedzsment rendszerek (BMS). A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete 2021-ben készített egy felmérést a BMS megoldások eredményeiről és ez alapján a hotelek esetében átlagosan mintegy 20, az irodaépületeknél 23, míg a kiskereskedelmi létesítményeknél 33 százalékos energiamegtakarítást eredményezett az alkalmazásuk. A beruházás pedig 2-5 év alatt minden ágazatban megtérült.

1. Az épületek mellett az ipar energiahatékonyságának növelése is része a cselekvési programnak. Ez azért rendkívül fontos, mert a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az iparban használt energia 65 százaléka közvetlenül fosszilis tüzelőanyagokból származik. Az adatok gyűjtése, elemzése és a kapott információk alapján történő automatizált cselekvés egyaránt növelheti a dekarbonizáció szintjét és a hatékonyságot az iparban.

3-4. Szoros szinergia lehet a digitalizálás és a villamosítás között, különösen az épületek hőellátása, például kommunikációs hálózatra kapcsolt hőszivattyúk és az ipari folyamatok rejtenek további, kihagyhatatlan lehetőségeket. A napjainkban rendelkezésre álló technológiákkal a hőszükséglet 90, illetve 78 százaléka biztosítható elektromos megoldással ezekben az ágazatokban.

5. A fennmaradó részt – a fentiek mentén – a zöld hidrogén és a biogáz biztosíthatja.

6. Decentralizálnunk kell az energiatermelést például a tetőkön elhelyezett napelemekkel.

7-8-9. Növelni kell a keresleti oldal rugalmasságát, amit a mikrohálózatokkal és az intelligens elektromos jármű-töltőkkel érhetünk el.  Bár a REPowerEU-terv nagyon pozitív javaslatokat tartalmaz néhány ilyen kérdésben, uniós és nemzeti szinten sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie. Ezekhez nagyrészt ambiciózus szabályozási ösztönzőkre és erőteljes jelzésekre lesz szükség, például a csúcsfogyasztás 10 százalékos csökkentésének előírására és arra, hogy a nagy, nem lakossági parkolóhelyek 20 százaléka biztosítson hozzáférést e-autó töltőpontokhoz.

10. Végül pedig a korábbi hibák utólagos javítgatása és az átalakítások helyett a nulláról kell kezdeni az új épületek tervezését a digitális eszközök segítségével. Az épületinformatikai modellezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hibaszázalékot, miközben fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületeket tudunk készíteni segítségükkel.

“A REPowerEU-terv határozott javaslatokat tesz az európai gázellátás diverzifikálására, a megújuló energiába történő beruházásra és az energiamegtakarításra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az intelligens és decentralizált energiamegoldásokba való befektetésre kell összpontosítanunk, amelyek képesek a strukturális változást jóval 2027 előtt elhozni. Egy új, elektromos világ van kialakulóban, ami sokkal digitálisabb, és amit maguk az energiafogyasztók irányítanak. A Schneider Electric-nél mi ezt hívjuk az Energia 4.0 korszakának. Ezt az átalakulást szem előtt tartva mutatunk be 10 konkrét intézkedést, amelyeket az EU megtehet a gyors megtérülés és a hosszabb távú előnyök érdekében“

– közölte Philippe Delorme, a Schneider Electric európai operatív alelnöke.

A Schneider Electric “REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében” elemzése itt érhető el.

The post 10 pont a zöldebb Európáért appeared first on Műszaki Magazin.

Az új FT-150 FIBER négy különböző verzióban, 3,0 kW-os rezonátorral rendelkező változatokban kapható, amelyek a megmunkálandó munkadarab hosszától függően 6 500 mm-től egészen 8 000 mm-ig választhatók.

A gép, amelyet Európában először a Tube 2022 kiállításon mutatnak be, 152,4 mm átmérőjű kerek, négyzet és téglalap alakú zártszelvények vágására alkalmas, amelyek jellemzően az építőiparban, a bútoriparban, valamint a járműkarosszéria-vázakhoz használatosak. A gép sokféle anyagot képes vágni, többek között lágyacélt, rozsdamentes acélt, rezet, sárgarezet és alumíniumot.

Az FT-150 FIBER gépet a maximális termelékenységre tervezték, és többféle folyamat elvégzésére alkalmas, beleértve a vágást, a menetvágást és a termikus fúrást. Csökkenti a csőmunkadarabok feldolgozásához szükséges időt, és kiküszöböli az olyan folyamatok szükségességét, mint a lyukasztópréselés, a sorjázás és a furatmegmunkálás.

Az FT-150 FIBER számos olyan funkcióval is rendelkezik, amelyek pontos és kiváló minőségű vágást biztosítanak. Ezek közé tartoznak a hosszú munkadarabok alátámasztó egységei, amelyek megakadályozzák a vágás közbeni megereszkedést, valamint egy dönthető lézerfej, amely rendkívül pontos ferde vágást tesz lehetővé, továbbá egy belső fröccsenésvédő, amely megakadályozza a munkadarab belső felületének megégését. Lehetőség van forgószerszámos orsó használatára is a furatok megmunkálásához, illetve a termikus fúráshoz. Az FT-150 FIBER számos automatikus funkcióval rendelkezik, beleértve az automatikus profilkalibrációt és a fúvóka tisztítását, ami tovább növeli a termelékenységet. Az FT-150 FIBER tervezésekor kiemelt fontosságú volt a kezelő biztonsága, ezért a géphez a vágási területet, valamint a belső be- és kirakodási területet lefedő, teljesen zárt burkolat is tartozik.

Gaetano Lo Guzzo, a Laser Business Europe igazgatója a következőképpen nyilatkozott:

„Az új FT-150 FIBER tovább bővíti lézervágási képességeinket egy olyan géppel, amelyet kifejezetten a kis átmérőjű csövek nagy sebességű és nagy pontosságú vágására terveztek. A szálas rezonátor, az ultragyors előtolási sebesség, a több különböző megmunkálási folyamat alkalmazásának lehetősége, illetve a kötegelt adagolás automatizálásának kombinációja által biztosított kivételes termelékenység teszi az FT-150 FIBER gépet ideális eszközzé azon sorozatgyártók számára, akik a lézermegmunkálási képességeikben szeretnének előrelépést elérni.”

The post A Mazak új lézergépet mutat be kis átmérőjű csövek vágásához appeared first on Műszaki Magazin.

A Tesla első európai gyárának elindítására a közelmúlt legnagyobb autóipari beruházása, az amerikai vállalat közel 5 milliárd eurót költött az új üzemre. A gyáravatón a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk, és a német kancellár, Olaf Scholz is részt vett, Musk megint kitett magáért, táncolva adta át az első Model Y-okat az új tulajdonosoknak.

Elon Musk szinte extázisban követte a Tesla első német gyártású autóinak átadását kedden a grünheidei üzemben, ami az amerikai autógyártó első európai gyára, és amelyben két évvel azután indult el a termelés, hogy az üzem építését bejelentették. A gyáravató és az első autók átadása olyan volt, mint egy ünnepség, hangos zene szólt, miközben 30 ügyfél és családtagjaik először láthatták új autóikat, amelyek egy Tesla márkájú alagúton keresztül érkeztek, a leendő autótulajdonosok tapsoltak és éljeneztek, miközben a Tesla vezérigazgatója, Musk táncolt és viccelődött a rajongókkal.

Celebrating the first Model Y for #DeliveryDay at Giga Berlin and @elonmusk knows how to dance pic.twitter.com/Ut2BK5h67G

— Gail Alfar (Austin) (@GailAlfarATX) March 22, 2022

“Ez egy nagyszerű nap a gyár számára” – mondta Musk, és “egy újabb lépésnek a fenntartható jövő felé”. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén részt vett az eseményen, az autóipar jövőjeként dicsérte a Gigafactory-t. Az üzem hivatalos megnyitója tehát Elon Musk és Olaf Scholz jelenlétében zajlott, Musk ünnepélyesen átadta az első Model Y autókat a vásárlóknak.

Mielőtt a Giga Berlin a hónap elején megszerezte a végleges engedélyt a regionális hatóságoktól, a Tesla olyasmit ért el, amire a közelmúlt német vállalattörténetében még nem volt példa, nem volt könnyű ugyanis az amerikai vállalatnak átverekednie magát a német bürokrácián, közel 20 különböző előzetes engedélyt kellett megszereznie, ráadásul mindvégig fennállt az esélye annak, hogy a végleges engedélyt nem kapja meg a Tesla, ami azzal járt volna, hogy a vállalatnak el kellett volna bontania minazt, amit már felépített. Az előzetes engedélyek lehetővé tették, hogy a Tesla közel két évvel ezelőtt a környező erdőterületek fakitermelésével kezdje meg a projektet, ezután következett a tényleges üzemrészek építése, amelyeket végül a legmodernebb technológiával, többek között ipari robotokkal láttak el.

A Tesla 2020 májusában kezdte meg az építési munkálatokat a Berlin melletti Grünheidében, vagyis közel 22 hónap alatt épült fel az üzem. Tavaly év végén az amerikai autógyártó engedélyt kapott arra, hogy az előzetes teszteket megkezdje az új gyárában.

A Tesla állítása szerint a berlini Gigafactory lesz a vállalat eddigi legfejlettebb és leghatékonyabb létesítménye. A grünheidei üzemben a Model Y gyártása mellett egy akkumulátorcellagyártó üzem is helyet kap, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz.

Musk jelezte, hogy az üzem éves termelési kapacitása a kezdeti szakaszban akár 100 gigawattóra (GWh) is lehet majd, amit később 200 gigawattórára bővíthetnek, de még a kezdetben tervezett kapacitás is elegendő lenne ahhoz, hogy jóval több mint 1 millió Model Y akkumulátorát állítsák elő. A szakértők arra számítanak, hogy a Tesla egy új generációs, 80 x 60 milliméteres cellákat fog gyártani, amelyek a korábbiaknál nagyobb energiasűrűségűek, és a jelenlegihez képest akár 16 százalékkal nagyobb hatótávolságot eredményezhetnek.

Eddig az európai piacra szánt Model Y-onok kizárólag a Tesla sanghaji gyárából érkeztek, de ezentúl a berlini gyárból is jönnek. Az üzemben a gyártás 2022 második felében gyorsulhat fel, az első félévében nagyjából 30 ezer autót gyárthat a Tesla, a cél az, hogy éves szinten félmillió autót gyártsanak az üzemben, ahol a csúcson akár 12 ezer dolgozót foglalkoztathatnak, miközben jelenleg még csak 2 ezren dolgoznak.

A Tesla számára a berlini üzem stratégiai jelentőségű, a texasi Austinban épülő új gyárral együtt az a terv, hogy a Tesla idén valódi tömeggyártóvá válik az elektromos autók piacán, jövőre már 1,3 millió autót gyártanának világszerte, amivel már nagyobbak lennének, mint a Volvo és a Mitsubishi, és nagyjából egy szintre kerülnének a Skodával.

Forrás: Portfolio

The post Elon Musk megnyitotta a Tesla első európai gyárát appeared first on Műszaki Magazin.

Franciaország egyik vezető EV töltő gyártója, az e-Totem. A vállalat által biztosított egyedi töltők arra szolgálnak, hogy az autógyártók fel tudják tölteni járműveiket, még azelőtt, hogy azok a végfelhasználókhoz kerülnének.

Az ellátási lánc új kihívásai

2021 végére 145 új töltőállomás kerül kialakításra és beüzemelsére nyolc európai országban: Belgiumban (Ghislenghien), Csehországban (Kolin), az Egyesült Királyságban (Sandtoft és Sheerness), Franciaországban (Blyes, Le Havre, Hordain, Marckolsheim, Marly-la-Ville, Mulhouse, Nantueuil, Poissy, Rennes, Sochaux és Valenton), Olaszországban (Livorno és Parma), Portugáliában (Setubal), Spanyolországban (Livorno és Parma) Ciempozuelos és Tarragone) és Szlovákiában (Trnava).

Albert Bouchoucha, a GEFCO ipari autóellátási részlegének igazgatója elmondta:

“A zöldebb üzemanyagra való áttérés jelentős beruházásokat igényel az új infrastruktúrában. Az új EV töltőállomások örvendetes lendületet adnak az EV gyártóinak és kereskedéseinek, mi pedig örömmel segítünk ügyfeleinknek alkalmazkodni a kereslethez, ezzel is bizonyítva, hogy hűek vagyunk “Partners, unlimited” elvünkhöz.”

A GEFCO 40 alkalmazottját mozgósító, 7 millió eurós projekt 2020-ban indult, válaszul az EV piac exponenciális növekedésére, a zéró kibocsátású technológiákra való áttérés felgyorsítására irányuló globális ösztönzők bevezetését követően. Ez új kihívást jelentett, amely megköveteli, hogy a GEFCO-hoz hasonló ellátási lánc szolgáltatók kérésre fel tudják tölteni az új elektromos járművek akkumulátorait a kereskedőknek és a végfelhasználóknak történő szállítást megelőzően.

Személyre szabott töltőállomások egyedi szolgáltatásokhoz

Ennek a kihívásnak a teljesítéséhez a GEFCO az e-Totemmel együtt kétféle egyedi töltőállomást, DC50kW turbótöltőt és AC22kW gyorstöltőt tervezett és gyártott. Ezek érintőképernyővel, többnyelvű kezelőfelülettel és 3G/4G kapcsolattal rendelkeznek, és Open Charge Point Protocol (OCPP) segítségével kapcsolódnak egy központi irányítási rendszerhez a folyamatos monitorozás lehetőségének érdekében. Ennek a technológiának köszönhetően a GEFCO csapatok okostelefonos nyomonkövetés útján, a töltöttségi szintet 1% felett tudják tartani, így biztosítva, hogy az akkumulátorok sosem merülnek le teljesen és a töltéshez használt energia pontos költségeit is ki tudják számlázni. Ezek a hasznos funkciók jelentős javulást jelentenek a hagyományos töltőállomásokhoz képest, melyek esetében nem lehet beállítani egy előre meghatározott szintig történő feltöltést, illetve a töltés nem áll le automatikusan, így azok mindig teljes töltésig üzemelnek. Jelenleg a GEFCO az egyetlen ellátási lánc szolgáltató, amely ezt a rendkívül személyre szabott szolgáltatást ajánlja.

Hervé SONNEVILLE, Az e-Totem vezérigazgatója megjegyezte:

“Örülünk, hogy a GEFCO-val együtt dolgozhattunk ezen a projekten, és ezáltal testreszabott, 100%-ban francia tervezésű és gyártású elektromos jármű töltőállomásokat telepíthetünk Európaszerte. Cégünk legelső napjai óta folyamatosan fejlesztettük és adaptáltuk megoldásainkat ügyfeleink igényeihez.”

The post A GEFCO 290 e-Totem töltőpontot telepít Európai telephelyeire appeared first on Műszaki Magazin.

Az új Közösségi Irodában az Intézet 4 innovációs szervezete (Knowledge and Innovation Community, röviden KIC) az eddigieknél is szorosabban dolgozhat majd együtt, így az egészségügyre, a klímavédelemre, a városi mobilitásra és a nyersanyagtudományokra szakosodott csapatok között még erősebbé vállhat a tudásmegosztásra építő innovációs együttműködés. Mindez tovább fokozhatja a szervezet akcelerációs képességét, melyen keresztül még több kis- és középvállalat számára biztosíthatnak támogatást, és elősegíthetik új vállalkozások alapítását is Közép-Kelet Európa-szerte.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy az üzleti szféra, az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével tovább erősítsék Európa innovációs képességét, és segítsék a legfejlettebb megoldások kifejlesztését napjaink sürgető globális kihívásaival szemben. Az elmúlt időszakban a szervezet Európa legnagyobb innovációs hálózatává nőtte ki magát, és fontos szerepet töltött be a magyarországi innovációs ökoszisztéma erősítésében is. Az EIT több mint 40 millió eurónyi forrást irányított már Magyarországra, valamint több mint 100 ígéretes hazai start-upot támogatott már. Az EIT Közösség által segített vállalkozások 2,4 millió euró befektetést hoztak már Magyarországra.

“Az EIT Közösségi Iroda Magyarországon kiváló példája a szervezet egyedülálló, innovációt támogató modelljének. Az új irodában négy szakmai közösség együttműködve segítheti majd az új utakat kereső innovátorokat, hogy ötleteik és vállalkozásaik – legyenek is bármely fejlődési és fejlettségi szakaszban – támogatásra találjanak. Ez az együttműködés, az új közösségi iroda erősebbé tehet minden innovációs szereplőt, melynek elsősorban diákok és innovatív vállalkozások lesznek a legnagyobb haszonélvezői. Bizakodóan várom, hogy ennek eredményeképpen még több közép- és kelet-európai újító kezdeményezés induljon el és teljesedjen ki a közeljövőben”

– mondta el az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója, Martin Kern.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda (EIT Community Hub) a budapesti Infoparkban kezdi meg működését, 50 magasan képzett innovációs szakemberrel, a szervezet négy innovációs közösségéből:

1. az EIT Health Európa legnagyobb, egészségügyi fejlesztéseket, újításokat támogató hálózata;
2. az EIT Climate-KIC innovatív megoldásokat keresve küzd a klímaváltozás ellen;
3. az EIT Raw Materials azon dolgozik, hogy a nyersanyagszektort Európa egyik legfontosabb erősségévé tegye;
4. az EIT Urban Mobility az intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés irányába mutató megoldásokat kutatja.

Az EIT Közösségi Irodát az EIT Health csapata koordinálja, melynek Budapesten működik a Közép-, Kelet- és Dél-Európát is magába foglaló, InnoStars elnevezésű régiós központja is. Az InnoStars többek között olyan, a szervezet számára kulcsfontosságú feladatokat lát el, mint a népszerű és elismert EIT Jumpstarter és az InnoStars Awards start-up versenyek szervezése és koordinálása.

„Magyarország az újító ötletekkel előrukkoló tehetségek és az ígéretes, korai fázisú startupok igazi aranybányája. Folyamatosan fedezünk fel olyan feltörekvő csillagokat, melyeknek a nemzetközi terjeszkedésre is jó esélyük van. Fejlődésük korai szakaszában a legtöbb start-up minden iparágban hasonló típusú kihívásokkal szembesül. Nehéz meghatározni például az árazási stratégiát, fenntartható üzleti modellt kialakítani, kiegyensúlyozott csapatot létrehozni, kapcsolatokat építeni. Mi azért vagyunk, hogy mindebben segítsünk nekik. A négy innovációs közösség együttműködésével könnyebben tudunk reagálni a startupok igényeire, így a segítségünkkel felléphetnek arra a szintre, ahol már komolyan felkelthetik a befektetők figyelmét, és sikeresen piacra léphetnek. A budapesti az első EIT Közösségi Iroda Közép-Kelet Európában, ez a régió stratégiai fontosságát is jól mutatja”

– hangsúlyozta Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda 40 partnerrel dolgozik majd együtt, többek között olyan vezető vállalatokkal, magyarországi egyetemekkel és kutatóközpontokkal, mint a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOL, a GE Healthcare, az Ericsson vagy a Nokia.

The post Közép-kelet-európai innovátorok támogatása appeared first on Műszaki Magazin.