AUTOMOTIVE HUNGARY Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítással közösen várta a szakembereket a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.  

Idén 22 ország 370 kiállítója mutatkozott be az IPAR NAPJAI, MACH-TECH és AUTOMOTIVE HUNGARY kiállításokon. Az esemény nemzetközi jelentőségét jelzi, hogy minden negyedik kiállító külföldről érkezett.  Az idei kínálat is az iparágak fejlődését tükrözte, olyan témákkal a fókuszban, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, robotika, ipari digitalizáció és az innovatív gyártási technológiák.

Az egyik legnagobb érdeklődés az Application Zone integrated by HUNIFY Laboratories Kft. minigyárát kísérte, ahova több, mint 1200 látogató lépett be a 4 nap alatt. A több cég technológiáját összekapcsoló gyártósor első állomásaként a Mazak esztergált fém hengerekből kis pörgettyűt, amelyet robotkar mozgatott tovább a Tech-Con szállítópályájára, onnan a Trumpf lézerjelölő berendezésébe, majd a Zeiss méréstechnikai állomására. A hibátlan darabok aztán újabb jelölést kaptak az Amsy állomásán, végül a kész pörgettyűk a VARINEX Zrt. által 3D technológiával nyomtatott tartókba kerültek, onnan pedig dobozokba, melyeket a MOSCA lepántolt. Az érdeklődők így személyesen, működés közben ismerkedhettek meg a gyártás részfolyamataival, és az AppZone-ban résztvevő cégek kínálatával és újdonságaival.

Több kiállító először itt, az IPAR NAPJAI-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Ezek középpontjában idén az intelligens monitoring rendszerek álltak, amelyek képesek optimalizálni a folyamatokat és csökkenteni az állásidőt. Kiemelt cél a fenntarthatóság, a környezetbarát működés is. A megoldások közös jellemzője a modularitás és az egyszerű integrálhatóság.

A HUNGEXPO idén is NAGYDÍJ-jal jutalmazta a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt, legkiemelkedőbbnek tartott innovációkat, amelyeket a látogatók a kiállításon is megtekinthettek. (A versenyen bármely, korszerű hazai forgalmazású termék, eljárás, műszaki szolgáltatás indulhatott, amely beleillik a kiállítás tematikájába.) A díjazott termékekről itt olvashat bővebben.  

A kiállítás több mint 60 szakmai programnak adott helyet. Az első napon itt debütált a „Kőbányától az űriparig” – egy, a városrészre optimalizált ipari klaszter, amelyben a X. kerület iparának több mint száz évre visszatekintő szereplői, a globális technológiai innováció képviselői mutatkoztak be. Rengeteg érdeklődő kísérte figyelemmel az esemény díszvendégének, Kapu Tibornak, a HUNOR-program kutatóűrhajósának előadását. Kapu Tibor beszámolt az évekig tartó felkészüléséről és az űrrepüléséről is.

Az A pavilonban elhelyezett színpadon számos beszélgetést, workshopot rendeztek az ipari együttműködés, a robotika vagy éppen az energiahatékonyság és fenntarthatóság az iparban témájában.

Emellett számos szakmai fórumnak és továbbképzésnek adott helyet a kiállítás. Ezeken olyan témák szerepeltek, mint a munkavédelem, a digitalizáció és az energetika. Kiemelkedő program volt a Műanyagipari Konferencia, ahol a műanyagipart érintő legfontosabb aktualitásokról volt szó. Az Emobilitásról másképpen elnevezésű konferenciát a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara szervezte, ez egyben gépészeti, közlekedési, elektrotechnikai és energetikai szakmai továbbképzés volt.

Az IPAR NAPJAI-MACH TECH társrendezvényén, az idén 14. alkalommal megrendezett AUTOMOTIVE      HUNGARY szakkiállításon       az autóiparhoz kapcsolódó beszerzők, beszállítók és gyártók vettek részt. A Magyarországon és a régióban is fontos szerepet betöltő szakkiállítás hagyományosan az ipar és a járműipar szereplőinek kínál egyedülálló lehetőséget találkozásra és új üzleti kapcsolatokat építésére. Ezért is kísérte a tavalyinál is élénkebb figyelem a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) áltat szervezett B2B beszállítói fórumot, amelyen számos üzlet köttetett. Ezúttal 18 vállalat (OEM és TIER1) beszerzője és 76 beszállító cég képviselője összesen 262 tárgyalást folytatott, ami jól mutatja az esemény növekvő jelentőségét.

Idén is az AUTOMOTIVE HUNGARY volt a helyszíne a mérnökhallgatók hagyományos, éves versenyének, a Techtogether-nek, amelyre az ország szinte minden olyan felsőoktatási intézményéből       érkeztek      nevezések, ahol mérnökképzés folyik. A részvevők mesterséges intelligenciával, robotikával, automatizálással és PLC-programozással kapcsolatos valós ipari feladatokon dolgoztak együtt, vállalati szakemberekkel. A 140 hallgatót felvonultató, szoros versenyben – az előző évekhez hasonlóan – 2026-ban is a Budapesti Műszaki Egyetem Formula Racing csapata nyert. Részletes eredmények itt.

Az IPAR NAPJAI-val egy időben adott otthont a Hungexpo a zöld mobilitással és a közlekedés digitalizációjával foglalkozó Transport Research Arenának (TRA), Európa vezető közlekedéskutatási és innovációs konferenciájának, amelyet az Európai Bizottság és meghatározó szakmai szervezetek kezdeményeztek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erősödő üzleti érdeklődés – Véget ért az IPAR NAPJAI MACH-TECH – AUTOMOTIVE HUNGARY appeared first on Műszaki Magazin.

A Horn Magyarország Kft. idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi évben a vállalat az Ipar Napjai kiállításon is jelen volt, ahol a legújabb forgácsolási és fogaskerékgyártási megoldásaikat mutatták be. A szakmai rendezvényen beszélgettünk Lajtmann Zsolttal, a cég ügyvezetőjével az ipar jelenlegi helyzetéről, a német és magyar piac kihívásairól, a kínai konkurencia erősödéséről, valamint arról, hogyan látja a Horn jövőjét a gyorsan változó gazdasági környezetben.

MM: Idén 25 éves a Horn Magyarország. Mit jelent ez a jubileum a vállalat számára?

L.Zs: A 25 év mindenképpen fontos mérföldkő számunkra. Egy ilyen jubileum nemcsak arról szól, hogy mennyi idő telt el, hanem arról is, hogy sikerült-e stabil, megbízható szereplővé válni a piacon. A Horn Magyarország ma már egyértelműen stabil pont a hazai forgácsolóiparban, és erre büszkék lehetünk. Az elmúlt negyed évszázadban rengeteget fejlődtünk technológiában, szakmai tudásban és partnerkapcsolatokban is.

MM: Milyen most a magyar ipar helyzete? Mit tapasztalnak a piacon?

L.Zs: Azt látjuk, hogy az ipar jelenleg inkább oldalaz. Még nem beszélhetünk valódi fellendülésről, inkább egyfajta kivárás érzékelhető a piacon. Ez ránk is igaz, ha visszatekintünk a 2024-es és 2025-ös eredményeinkre, azok gyakorlatilag azonosak voltak, tehát jelentős növekedést nem tudtunk elérni. Ugyanakkor pozitívum, hogy a jelenlegi piaci helyzetben is meg tudtuk tartani az árainkat. 2023 óta ugyanazzal az árlistával dolgozunk, ami ma már komoly eredménynek számít. Ugyanakkor az alapanyagárak növekedése miatt valószínűleg 2026 második felétől már nem tudjuk tovább változatlanul tartani az árakat.

MM: Az Ipar Napjain milyen termékekre helyezték a hangsúlyt?

L.Zs: A teljes portfóliónkat igyekeztünk bemutatni, de ha egy területet ki kell emelni, akkor az mindenképpen a fogaskerékgyártáshoz kapcsolódó technológia. A Horn nagyon nagy hangsúlyt fektet a fogaskerékgyártás szerszámaira, ezen belül is a skiving technológiára.

Ez az a terület, ahol jelenleg a legnagyobb piaci lehetőségeket látjuk. A skiving szerszámokkal nemcsak a nagyvállalatoknál vagyunk sikeresek, hanem azoknál a kisebb beszállítóknál is, amelyek a fogaskerékgyártási láncban dolgoznak. Ez ma az egyik legerősebb technológiai irányunk.

MM: Mennyire érződik Magyarországon és Németországban az ipari bizonytalanság?

L.Zs: Nagyon erősen érződik. Magyarország beszállítóiparra épülő gazdaság, így rendkívül érzékeny a nemzetközi változásokra. Az év eleje kifejezetten erős volt, aztán a piac elkezdett konszolidálódni, most pedig ismét egy kiváró állapot látható. Ez mindenhol érződik, a családi KKV-knál ugyanúgy, mint a nagyvállalatoknál vagy az autóipari beszállítóknál. Mindenki figyel, kivár és próbálja megérteni, milyen irányba mozdul el Európa ipara.

MM: Az autóipar helyzetéről sok szó esik mostanában. Ön hogyan látja az európai gyártók jövőjét?

L.Zs: Őszintén szólva úgy érzem, Európa bizonyos területeken saját maga életét nehezíti meg. Az autóipar különösen ilyen. A vásárlók ma már elsősorban ár-érték arányt keresnek: jó felszereltséget, hosszú garanciát, sok szolgáltatást kedvező áron. Ebben pedig a kínai gyártók rendkívül erősek lettek. Nemcsak az autóiparban, hanem az ipari technológiákban is egyre komolyabb konkurenciát jelentenek. Már a partnereinktől is halljuk, hogy kínai gépeket és szerszámokat vásárolnak, mert az ár-érték arány sok esetben nagyon kedvező.

MM: Mit jelenthet ez hosszabb távon Európa számára?

L.Zs: Attól tartok, hogy Európa fokozatosan inkább fogyasztói piac lesz, miközben a gyártás egyre inkább Ázsiába helyeződik át. Biztosan megmaradnak a prémium márkák, mint a BMW vagy a Mercedes, de jóval kisebb volumenben. A kérdés az, hogy az európai ipar hogyan tud alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. Nekünk, német hátterű vállalatként ez különösen fontos kérdés, hiszen az egész európai beszállítói lánc átalakulóban van.

MM: A nehézségek ellenére milyen jövőt lát a Horn előtt?

L.Zs: Optimisták vagyunk. A Horn mindig a magas műszaki színvonalra, az innovációra és a szakmai támogatásra épített. Ez ma is versenyelőnyt jelent. A partnereink értékelik a megbízhatóságot, a technológiai tudást és azt, hogy hosszú távon gondolkodunk.

A 25 éves jubileum jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk, de számunkra még fontosabb az, hogy előre nézzünk. A célunk továbbra is az, hogy az európai és a magyar ipar meghatározó technológiai partnerei maradjunk.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 25 év alatt a Horn stabil pont lett a magyar iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A Renishaw „Élő üzem” koncepciója valós példán keresztül mutatja meg, hogyan válhat a mérés és az átállás is termelési értékké. – tudjuk meg Baranyai Richárdtól, a Renishaw Hungary Kft. applikációs mérnökétől.

A mindennapi gyártásban gyakran előfordul egy sürgős megrendelés, egy határidő módosulás vagy egy váratlan esemény a termelésben, ami láncreakciót indít el. Ilyenkor a hagyományos folyamatok szerint a CNC-kezelő kézi mérésekkel állítja be a szerszámokat, a munkadarab ellenőrzése külön mérőhelyiségben történik, miközben a szükséges mérőeszközök előkészítése és kalibrálása további időt vesz igénybe. A folyamat közben nincs valós idejű visszacsatolás, így a gyártás inkább reakciók sorozataként működik, mintsem szabályozott rendszerként.

Ez a működés nemcsak időigényes, hanem jelentős feszültséget is generál a gyártás szereplői között. Az üzemvezető sürget, a gépkezelő próbál alkalmazkodni, a minőségellenőrzés pedig saját időigényes folyamataival szembesül, ami végső soron a határidők csúszásához és az ügyfél elégedetlenségéhez vezethet.

Technológiai válasz

A korszerű gyártási szemlélet ezzel szemben a mérés és a megmunkálás integrációjára épít, ahol a mérési folyamat nem különálló lépés, hanem a gyártás szerves része. A Renishaw megoldásai ezt az irányt képviselik, lehetővé téve, hogy a munkadarab bemérése, a szerszámkorrekció és az ellenőrzés közvetlenül a megmunkálási folyamatba épüljön.

A szerszámgépekbe integrált tapintórendszerek automatikusan végzik el a beméréseket a megmunkálás előtt, közben és után, így csökkentve a hibalehetőségeket és minimalizálva a selejtgyártást. Ezzel párhuzamosan az automatizált mérőcellák – például az Equator rendszerek – robotokkal és CNC gépekkel együttműködve valós idejű visszacsatolást biztosítanak a gyártás számára, ami jelentősen növeli a folyamat stabilitását.

A fejlett mérőfej-technológiák, mint a többtengelyes rendszerek, lehetővé teszik, hogy komplex geometriák is gyorsan és hatékonyan mérhetők legyenek, anélkül, hogy a mérőeszközök folyamatos cseréjére lenne szükség. Az ezt támogató szoftverek pedig leegyszerűsítik a rendszerek integrációját, így a technológia bevezetése is gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik.

Mellékidő mint erőforrás

A gyártás hatékonyságának növelésében ma már kulcsfontosságú felismerés, hogy a mellékidő nem elkerülhetetlen veszteség, hanem tudatosan kezelhető potenciál. Az integrált mérési és automatizált megoldások alkalmazásával az átállási idők csökkenthetők, a manuális beavatkozások száma mérsékelhető, miközben a folyamatbiztonság és az ismétlőképesség is javul. Ennek eredményeként nemcsak a gyártási idők rövidülnek, hanem a teljes működés kiszámíthatóbbá válik. A korábban szükséges rosszként kezelt mérés így fokozatosan értékteremtő tevékenységgé alakul, amely közvetlenül hozzájárul a termelékenység növeléséhez.

A CNC-gyártás fejlesztésének iránya egyértelműen a teljes folyamat optimalizálása felé mutat. Mivel a megmunkálási technológiák már közel vannak fizikai korlátaikhoz, a valódi versenyelőnyt a mellékidők csökkentése és a megszokott, kezdetleges, elnyújtott folyamatok fejlesztése jelenti.

Az Élő Üzem bemutató ezt a szemléletváltást teszi kézzelfoghatóvá, és rámutat arra, hogy megfelelő technológiai háttérrel a mellékidő nemcsak csökkenthető, hanem valódi termelési értékké alakítható.

A Renishaw Élő Üzem koncepciója június 3-án és 4-én, a cég precíziós méréstechnikai és folyamatszabályozási megoldásainak gyakorlati bemutatását jelenti valós gyártási környezetben.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

renishaw-kontakt.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mellékidőből termelési idő! appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat a Jonsze Egyetem kutatócsoportjával közösen kifejlesztett egy új típusú kötőanyagot, az úgynevezett elektromosan vezető polimert (PPMA), amely kifejezetten szilíciumanódos anyagokra optimalizáltak. A PPMA egyszerre biztosít kitűnő elektromos vezetőképességet és tapadást, így képes csökkenteni a szilíciumanódos, szilárd-test akkumulátorok ismételt töltési és kisütési ciklusai során fellépő szerkezeti instabilitást.

Közös fejlesztés

A fejlesztés azért bír kiemelt fontossággal az SK On számára, mert a vállalat a teljesen szilárdtest-akkumulátorok kereskedelmi bevezetésére készül, és ennek érdekében párhuzamosan dolgozik a technológia fejlesztésén és a gyártási feltételek kialakításán. A vállalat egy kísérleti üzemet is létrehozott a tedzsoni Future Technology Institute központjában. A piaci bevezetést 2029-re tervezik.

Az intézet vezetője, Park Ki-soo kiemelte, „az ipar és az akadémiai szféra együttműködése révén érdemi előrelépést értünk el a következő generációs szilárdtest-akkumulátorok területén”, majd hozzátette: “a vállalat folytatja az egyetemi partnerekkel közös innovációt a jövő akkumulátortechnológiáinak fejlesztése érdekében”.

A szilíciumanód korlátai

Az új fejlesztés jelentőségét az adja, hogy a szilíciumanódot már egy ideje a nagy energiasűrűségű akkumulátorok egyik legígéretesebb fejlesztési irányaként tartják számon, mivel elméletben közel tízszer annyi energiát képes tárolni, mint a jelenleg elterjedt grafit.

Ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy töltés és kisütés során a térfogata több mint 300 százalékkal változik, amely eddig jelentősen megnehezítette a széles körű ipari alkalmazását. Ahogy az anyag az akkumulátor működése közben folyamatosan tágul és összehúzódik, a benne lévő részecskék közötti kapcsolat meggyengül vagy megszűnik, miközben a belső ellenállás nő.

Innováció a kötőanyagok terén

Az SK On és a Jonsze Egyetem közös kutatócsoportja megállapította, hogy alacsony nyomás mellett a teljesítményromlást nem a lítium-ionok mozgása, hanem az elektródon belüli elektronáramlás okozza. Ennek megfelelően az újonnan fejlesztett PPMA-anyagot úgy alakították ki, hogy egyrészt stabil útvonalakat biztosítson az elektronok áramlásához az elektród teljes szerkezetében, másrészt erősítse a szilíciumrészecskék közötti kötést.

Ezen túlmenően az újonnan kifejlesztett kötőanyag egyszerűsítheti a folyamatokat és javíthatja a termelés hatékonyságát is. Korábban speciális oldószerekre és nagy nyomásra volt szükség, a PPMA alkalmazásával azonban vízbázisú eljárás is elérhetővé válik, ami csökkenti a környezeti terhelést és a gyártási költségeket.

Forrás: SK On

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szilárdtest-akkumulátorok ipari alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

Bódi Péter, a Robot-Service Kft. ügyvezetője

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-ügynökök különböző vállalati rendszerekből származó, gyakran széttagolt adatokat kapcsolnak össze, és ezekből összefüggéseket tárnak fel, így valós idejű, megalapozott döntéstámogatást biztosítanak. A PLM (Product Lifecycle Management) rendszerek és az AI-ügynökök integrációja alapvetően alakítja át az ipari termékéletciklus kezelését. A hagyományos PLM-megoldások elsősorban az adatok tárolására és rendszerezésére koncentráltak, míg az új generációs rendszerek már képesek az információk aktív értelmezésére is.

Az intelligens PLM-megközelítés nemcsak egyes folyamatokat optimalizál, hanem a teljes termékéletciklust átfogja a tervezéstől a gyártáson át egészen az üzemeltetésig és a karbantartásig. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban azonosíthatók a lehetséges problémák, hatékonyabban tervezhetők a módosítások, és rövidebb idő alatt értékelhetők azok hatásai. Ez jelentősen hozzájárul a fejlesztési idők csökkentéséhez, a termékminőség javításához és a vállalatok versenyképességének növeléséhez.

Ugyanakkor a technológia hatékony alkalmazásának alapfeltétele a megfelelő minőségű és integrált adatbázis. Az egységes adatkezelés és a rendszerek közötti együttműködés kulcsfontosságú, hiszen az AI csak megbízható adatokra építve tud valódi értéket teremteni. A bevezetést emellett különböző kihívások is kísérik, például az integrációs komplexitás, a költségek, valamint az adatbiztonság és a szervezeti alkalmazkodás kérdései. Ennek ellenére egyértelmű tendencia, hogy a jövő ipari vállalatai egyre inkább intelligens, adatvezérelt PLM-rendszerekre építik működésüket.

2026/3-4 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól március-áprilisi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

Betanított modell – A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a gyártóiparban, azonban az éles üzemi alkalmazás még mindig komoly kihívásokkal jár. Az ipari környezetben ugyanis nem elegendő egy jól működő algoritmus: a rendszereknek megbízhatónak, skálázhatónak és költséghatékonyan üzemeltethetőnek kell lenniük.

Az MI-megoldások egyre inkább a klasszikus automatizálási és ipari IT-projektek logikáját követik, ahol a teljes életciklus menedzsmentje — az adatkezeléstől a modellfejlesztésen át az üzemeltetésig — központi szerepet kap. A gyártóvállalatok számára az MI bevezetésének valódi mércéje minden esetben a mérhető üzleti eredmény. Ide tartozik az OEE javulása, a selejtarány csökkentése, a termelési folyamatok gyorsítása, valamint a stabil és auditálható működés biztosítása. Az MI tehát nem pusztán innovációs eszköz, hanem a termelés hatékonyságát közvetlenül befolyásoló technológia.

Hardverfüggőség

Az egyik legnagyobb akadályt eddig a hardverfüggőség jelentette, mivel a különböző GPU-architektúrák, felhőszolgáltatók és szoftverkörnyezetek közötti átjárhatóság hiánya jelentős komplexitást és költséget eredményezett. Erre a problémára kínál megoldást az inference réteg standardizálása, amelynek egyik meghatározó eleme a vLLM. Ez a nyílt forráskódú technológia egyfajta köztes szoftverrétegként működik a modellek és a hardver között, és lehetővé teszi, hogy különböző MI-modellek egységes módon fussanak eltérő infrastruktúrákon.

A vLLM az MI világában hasonló szerepet tölthet be, mint a Linux a szerverinfrastruktúrában: egységesíti a működést és csökkenti a technológiai függőséget.

A vLLM egyik legfontosabb előnye, hogy leválasztja a modellfuttatást a konkrét hardverről, így lehetővé válik a „bármely modell, bármely hardver” elv gyakorlati megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy a különböző modellek ugyanazon környezetben futtathatók, és a rendszerek könnyebben migrálhatók eltérő infrastruktúrák között. Ez a rugalmasság különösen fontos a gyártóiparban, ahol a hosszú távú beruházások és a stabil működés elsődleges szempont. A technológiai függetlenség stratégiai előnyt jelent a vállalatok számára, mivel csökkenti a vendor lock-in kockázatát, és lehetővé teszi a multi-cloud vagy hibrid architektúrák alkalmazását. Az ipari környezetekben, ahol a megfelelőség, az adatbiztonság és az auditálhatóság kiemelt jelentőségű, ez a rugalmasság kulcsfontosságú tényezővé válik.

Mi az az inference?

Az inference a mesterséges intelligencia azon fázisa, amikor a már betanított modell valós adatokon fut, és konkrét döntéseket vagy előrejelzéseket szolgáltat. Ez az ipari alkalmazások „éles üzemi” működése, amely során például hibadetektálás, folyamatoptimalizálás vagy prediktív karbantartás valósul meg. A modern inference szerverek már nem csupán a modellek futtatását biztosítják, hanem komplex üzemeltetési környezetet kínálnak. Ide tartozik a verziókezelés, a teljesítmény monitorozása, a skálázás, valamint a biztonsági és megfelelőségi követelmények támogatása is. Ez a funkcionalitás teszi lehetővé, hogy az MI valóban integrálódjon a gyártási rendszerekbe, és ne csupán kísérleti megoldásként jelenjen meg. Az MI akkor válik ipari eszközzé, amikor ugyanúgy üzemeltethető és auditálható, mint egy PLC vagy egy MES rendszer.

Hibrid architektúrák, mint infrastruktúra alap

Egy másik trend a hibrid architektúrák, amelyek szisztematikusan összekapcsolják a felhőalapú és a helyszíni környezeteket. Tipikus jellemző a munkamegosztás: a modelleket a felhőben található historikus vagy szintetikus adatokkal fejlesztik, tesztelik és finomhangolják, míg a következtetésre optimalizált modellváltozatok termeléshez kapcsolódó IT- vagy peremhálózati környezetekben, a gyártócsarnokban futnak. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a felhő által kínált innovációs sebességet ötvözzék a termelési késleltetésre, rendelkezésre állásra és adatszuverenitásra vonatkozó szigorú követelményekkel. Egy ilyen hibrid megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az online/felhőszolgáltatóktól származó modellekkel kezeljenek egy problémát: ezek verziói és válaszadási viselkedése gyakran változik, ami elfogadhatatlan a saját életciklus-kezelés nélküli termeléskritikus alkalmazások számára.

Rugalmas igazodás

A gyártóvállalatok számára különösen fontos, hogy az MI-megoldások telepítése rugalmasan igazodjon az adott környezethez. A vLLM-alapú rendszerek lehetővé teszik, hogy a modellek helyben, a gyár területén, vállalati adatközpontokban vagy akár edge környezetben fussanak. Ez nemcsak a költségek optimalizálását segíti elő, hanem az alacsony késleltetésű működést és az adatbiztonságot is támogatja.

Az ipari mesterséges intelligencia mára túllépett a pilot projektek szakaszán, és egyre inkább a skálázható, üzembiztos megoldások kerülnek előtérbe. Az olyan technológiák, mint a vLLM, kulcsszerepet játszanak abban, hogy az MI szabványosíthatóvá, integrálhatóvá és gazdaságosan üzemeltethetővé váljon. Azok a vállalatok, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni ehhez az új infrastruktúra-szemlélethez, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a közeljövőben.

Korlátok és biztonság

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül a termeléskritikus rendszerekhez, egyre fontosabbá válik egy egyértelmű biztonsági és irányítási keretrendszer. A védőkorlátok biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások bemenetei és kimenetei automatikusan felülvizsgálatra, szűrésre és naplózásra kerüljenek – mind megfelelőségi, mind biztonsági szempontból. Ez magában foglalja a kérések olyan elemzését, amely lehetővé teszi a potenciálisan káros vagy megengedhetetlen műveletek azonosítását és blokkolását a bemeneti oldalon, miközben a modell kimeneteit kiértékelik a megfelelőség, a teljesség és a valószínűség szempontjából. Világossá kell tenni, hogy a védőkorlátok nem opcionális kiegészítők. Inkább minden gyártási mesterséges intelligencia architektúra szerves részét kell képezniük.

A különféle fejlemények és trendek azt mutatják, hogy 2026-ra a mesterséges intelligencia (MI) kilép a gyártóipar tesztelési fázisából, és a termelés szerves részévé válik. Az olyan absztrahált következtetési rétegek, mint a vLLM, a specializált és lean modellek, a hibrid felhő/edge architektúrák, valamint az egységes biztonsági és védőkorlát-stratégia olyan rendszert alkotnak, amely mérhető hatékonyságnövekedést tesz lehetővé új függőségek létrehozása nélkül. Hosszú távú versenyképességük biztosítása érdekében a gyártóvállalatoknak ezért nem szabad kiaknázniuk a mesterséges intelligencia által kínált új lehetőségeket.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI új alaprétege a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) hivatalosan is a CEE AutoHUB kezdeményezés tagjává vált. Az egyetértési megállapodás aláírásával Magyarország Közép- és Kelet-Európa négy másik országa, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellé csatlakozott a regionális együttműködésben.

A CEE AutoHUB országainak közös erőfeszítése az autóipar versenyképességének megerősítése, valamint az egységes és erős érdekképviselet biztosítása a régióban. A kezdeményezést először Csehország, Lengyelország, Románia és a Szlovákia alapította, de szinte az első napokban Magyarország is csatlakozott a MAGE révén.

Hasonlóan a négy másik országhoz, Magyarországon is az ipar és a gazdaság egyik fontos alappillére a járműgyártás. Az elmúltidőszakban körülbelül 450 ezer járművet gyártottak éves szinten hazánkban, az iparág mintegy 150 ezer munkahelyet adott. A BMW és a BYD gyárainak felfutásával ez a volumen nőni fog.

Az AutoHUB öt országa felel az EU teljes járműgyártásának közel egyharmadáért, több mint 4 millió autóval évente, ami nagyjából a német kibocsátásnak felel meg – ám ez bővülni fog hazánkban a BMW és a BYD, Szlovákiában a Volvo gyárának megnyitásával. Ebben az öt országban ráadásul több mint 1,2 millió közvetlen munkahelyet ad az autóipar, de további 1,5–2 millió munkahely kapcsolódik a szélesebb értéklánchoz.

A kezdeményezést az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) indította el a régió autóipari együttműködésének erősítésére, szoros koordinációban az adott országok járműipari érdekképviseleti szerveivel. Több mint 50 járműgyár található az öt országban.

Erősebb érdekképviselet

A CEE AutoHUB közleménye szerint Magyarország csatlakozása jelentős lépés egy erősebb regionális partnerség és az európai szinten jobban összehangolt közép-kelet-európai érdekképviselet felé.

Krisztián Róbert, a MAGE elnöke a csatlakozással kapcsolatban elmondta:

„A CEE AutoHUB építő jellegű kezdeményezés a régiónk számára. Egy olyan időszakban, amikor az autóipar mélyreható szabályozási és technológiai változásokon megy keresztül, elengedhetetlen a közép- és kelet-európai szövetségek közötti erősebb koordináció és a strukturált párbeszéd. Az AutoHUB olyan platformot biztosít, amely lehetővé teszi az álláspontok összehangolását, a nemzeti tapasztalatok megosztását, valamint annak biztosítását, hogy a régió nézőpontjai világosan és következetesen jelenjenek meg az európai vitákban”

– fogalmazott Krisztián Róbert.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefogott Közép-Kelet-Európa járműipara appeared first on Műszaki Magazin.

Utolsó kedvezményes jelentkezési határidő: 2026. március 20. A részleteket és az aktuális helydíjakat a csatolt jelentkezési íven, illetve a kiállítás honlapján találja.

Jelentkezzen a régió kihagyhatatlan üzleti találkozójára, melyet az ipari szegmens számára szervez a HUNGEXPO! Mutassa be a kiállítás szakmai látogatóinak cége innovációit, költséghatékony megoldásait, szolgáltatásait és kössön új üzleti kapcsolatokat!

JELENTKEZÉS

2026. május 18-21. között a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban lesz a 13. IPAR NAPJAI Nemzetközi ipari szakkiállítás, a 17. MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás és 14. AUTOMOTIVE HUNGARY Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás.

Társrendezvény: Transport Reseach Arena

A jelentkezési ívek folyamatosan érkeznek, egyre több helyet foglalnak le a cégek, már közel 6000 négyzetméter elkelt a HUNGEXPO „A” pavilonjában. A folyamatosan frissülő kiállítói lista megtekinthető a honlapon. Foglalja le területét minél előbb!

Töltse ki a jelentkezési ívet, hogy ne maradjon le a kiállítások kínálta üzleti lehetőségekről! Vegyen részt magas színvonalú szakmai konferenciákon és fórumokon, és pályázzon a NAGYDÍJ-ra!

Használja ki a 2026. március 20-ig tartó kedvezményes ajánlatunkat, foglalja le helyét a következő MACH-TECH – IPAR NAPJAI kiállításegyüttesre minél hamarabb!

JELENTKEZÉS

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IPAR NAPJAI és MACH-TECH kedvezményes jelentkezési határidő appeared first on Műszaki Magazin.

Az Eplan Next26 nem hagyományos konferencia. Sokkal inkább egy olyan szakmai találkozópont, ahol a technológiai trendek, a mérnöki gyakorlat és a stratégiai gondolkodás egy térben jelennek meg – interaktív módon, élő bemutatókkal és inspiráló előadásokkal.

Globális szakmai platform – mérnököknek, döntéshozóknak

Mi várható?

• 1,350 résztvevő, döntéshozó az ipari automatizálás területéről világszerte
• Szakmai előadások a 600 m2 LED falon: DMG Mori, Siemens, Sebastian Seitz
• Sikertörténetek vezető cégektől, mint az Eaton China vagy a Danieli (Olaszország)
• Betekintés a legújabb Eplan Platform 2027-es verzióba
• Premier: Eplan AI megoldások
• Kapcsolatépítési lehetőség a nemzetközi piac résztvevőivel
• A legmodernebb megoldások az Eplan-tól és 25 stratégiai partnerétől a kiállítási területen

Premier: Eplan Platform 2027 és Eplan Copilot

Az esemény egyik kiemelt szakmai attrakciója az Eplan Platform 2027 előzetes bemutatója. A látogatók betekintést nyerhetnek a következő generációs tervezési környezet fejlesztési irányaiba, különös tekintettel az integrált adatkezelésre, a folyamat-automatizálásra és a rendszerközi együttműködésre. Ugyancsak Münchenben mutatkoznak be először az Eplan AI-megoldások, amelyek a mérnöki tervezés támogatását új szintre emelik – a rutinfeladatok automatizálásától az intelligens adatfeldolgozásig.

Kiállítás, workshopok, networking

A szakmai előadások mellett jelentős hangsúlyt kap a gyakorlati tapasztalatcsere. A kiállítótérben az Eplan és 25 stratégiai partnere mutatja be legmodernebb megoldásait – a szoftvereszközöktől a gyártástechnológiai integrációig. A workshopok és élő bemutatók célja, hogy konkrét válaszokat adjanak a mindennapi mérnöki kihívásokra:

• hogyan gyorsítható a tervezési ciklus,
• miként biztosítható a konzisztens adatáramlás a teljes értéklánc mentén, és
• hogyan válhat a mesterséges intelligencia valós termelékenységi tényezővé.

A rendezvény egyben nemzetközi kapcsolatépítési fórum is: a résztvevők közvetlenül találkozhatnak iparági döntéshozókkal, technológiai beszállítókkal és rendszerintegrátorokkal.

Az Eplan Next26 azoknak a mérnököknek és iparági vezetőknek szól, akik nem csupán követni szeretnék a trendeket, hanem alakítani is azokat. Münchenben két napra összeér a stratégia, a technológia és a gyakorlati mérnöki tapasztalat.

Eplan Next26 regisztráció

Helyszín, időpont: 2026. május 20–21., München, CAVALLUNA PARK

Regisztráció és bővebb információ: https://event.eplan.com/EplanNext26

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eplan Next26 – Ahol az ipar találkozik appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) hatodik alkalommal sorra kerülő, régiós zászlóshajó eseménye újfent vezető vállalatok standjaival és több ezer látogatóval tölti meg 2026. április 21. és 23. között a Budapesti Olimpiai Központot, miközben a színpadon több, mint 50 előadó osztja meg gondolatait a legmodernebb technológiákról. A három napos rendezvény nagyszerű alkalmat szolgáltat ahhoz is, hogy az érintettek adott esetben újragondolják üzleti stratégiájukat a helyszínen elhangzó információk alapján.

Az elektronikai gyártásban az üzleti hangulatot továbbra is óvatos optimizmus jellemzi: az ellátási láncok stabilizálódása és a kereslet lassú, de érzékelhető élénkülése áll szemben a tartós geopolitikai bizonytalanságokkal és költségnyomással, valamint a továbbra is sérülékeny makrogazdasági környezettel. Magyarországon a közelgő választások még egyet tekernek a bizonytalansági potméteren, miközben az iparág szereplői egyre türelmetlenebbül várják, hogy végre beinduljon egy növekedési ciklus.

Ebben a környezetben kerül megrendezésre a InnoElectro 2026, amely mára az elektronikai gyártás megkerülhetetlen szakmai találkozópontjává vált. A rendezvény az iparág meghatározó szereplőit hozza össze: közel 80 vállalat mutatja be megoldásait a mintegy 3.700 négyzetméteres kiállítótérben, miközben több tucat előadó osztja meg gondolatait a piacot formáló legfontosabb trendekről.

A program a gyártástechnológiától az IoT-n, a védelmi és űriparon, valamint a kiberbiztonságon át a forrasztási és a röntgenes technológiákig széles spektrumot ölel fel, külön kiemelve a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepét.

„Tavaly minden korábbinál több látogatót fogadtunk, ami immár visszatérő trend”

– emeli ki Zsolt Heiling rendezvényigazgató.

„2026-ban még nagyobb érdeklődésre számítunk, amit jól mutat, hogy a kiállítói helyek rekordgyorsasággal beteltek a tavalyihoz képest hat százalékkal nagyobb térben. Érezhető az optimizmus: az iparág készen áll a következő nagy lépésre, és az InnoElectro ehhez biztosítja a megfelelő platformot.”

 

A mobilitás az egyik menekülőútvonal

Az utóbbi évek lomha gazdasági növekedése az elektronikai szektorra is kihatott. A dolgok jó irányba fordulásának verhetetlen receptje az lehet, ha sikerül a kutatási eredményeket gyors ütemben életképes termékké alakítani. Az InnoElectrón kiállítóként részt vevő Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) azon éllovasok közé tartozik, akik az okos mobilitás terén törekednek ennek megvalósítására.

A BME-n végzett munka számos projekten keresztül igazolja, hogy az okos infrastruktúra és szoftver hogyan képes újraértelmezni a közlekedésbiztonságot és a közlekedés hatékonyságát. A Gépjárműtechnológia Tanszék olyan autonóm technológián dolgozik, amely révén az autók még megcsúszáskor is kormányozhatóak maradnak, de kiemelt figyelmet érdemel az autópálya-forgalmat digitális iker segítségével forradalmasító modelljük is, amely másodpercenként 20 gigabit adat feldolgozásával hozza létre a teljes infrastruktúra és a közlekedő járművek valós idejű virtuális másolatát.

“Célunk nem pusztán az, hogy kutatásokat publikáljunk”

– mondja Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője.

“Olyan megoldásokat szeretnénk létrehozni, amelyek csökkentik a balesetek számát, javítják a forgalom áramlását és mérhető gazdasági értéket teremtenek. Egyetemként nem állunk meg a találmányoknál, hanem aktívan együttműködünk ipari partnereinkkel, hogy ezeket a képességeket bevezethető szolgáltatásokká alakítsuk.”

Az InnoElectro standjain és színpadán egyaránt számos hasonló, csúcstechnológiás megoldás mutatkozik be.

Forrasztás – az örökzöld szakmai tudás

A rendezvény az elektronikai ipar mesterei számára ezúttal is különleges platformot biztosít. A Global Electronics Association nemzetközi nonprofit szervezet kézi forrasztó versenye keretében keresik majd az ország legkiválóbb forrasztó szakembereit, akik egyben a világbajnoki részvételért is küzdenek.

Az idei újdonság, hogy a specialisták egy másik területen is megmérettethetik magukat: a kábelköteg-szerelés verseny a forrasztás mellett az összetett szerelési feladatokban, a minőségbiztosításban és a problémamegoldásban szerzett tudást teszi próbára.

Ezen túl a forrasztás iránt érdeklődő középiskolás diákok is számot adhatnak tudásukról saját helyszíni vetélkedésükön a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) szervezésében.

Az esemény idén sem lenne teljes a MELT által átadott InnoElectro Nagydíj nélkül, amely az iparág leginnovatívabb megoldásait díjazza.

A rendezvény előzetes online regisztrációval ingyenesen látogatható.

További részletek: www.innoelectro.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2026: Ismét Budapesten az elektronikai ipar krémje appeared first on Műszaki Magazin.

A központi kormányzat az ország chip-ellátási láncának teljes kiépítésére fókuszál, mind a gyártás, mind a tervezés, mind az összeszerelés területén. Ebben meghatározó szerepet játszanak a földrajzilag koncentrált ipari klaszterek, amelyek a különböző technológiai szegmensekben versenyre és együttműködésre épülnek.

Kína stratégiai célja, hogy ne egységesen mindenhol ugyanolyan termékeket gyártson, hanem regionális specializációra építve erősítse pozícióit. Ez a megközelítés csökkenti az iparon belüli redundanciát és lehetővé teszi, hogy egyes térségek egyedi technológiai erősségekre építsenek.

A legjelentősebb félvezető-gyártási klaszterek között az Yangce-folyó deltavidéke (Shanghai, Jiangsu, Zhejiang) az egyik legfontosabb logikai chip és foundry-tevékenységek központja. Itt találhatók a legnagyobb gyártók, például a SMIC és más cégek, amelyek a nagy volumenű logikai chipek gyártására fókuszálnak.

A Peking–Tianjin térség a chiptervezés és architektúrák fejlesztésének súlypontja: itt működnek a vezető egyetemek és kutatóintézetek, amelyek az EDA-szoftverek, architektúrák és olyan csúcstechnológiák kutatás-fejlesztésében érnek el eredményeket, amelyek hosszú távon meghatározóak lehetnek a kínai chipipar fejlődése szempontjából.

A Gyöngy-folyó deltavidéke (Guangzhou, Shenzhen) ezzel szemben elsősorban a tervezőcégek és a gyors prototípuskészítés terepe, ahol a gyártás gyakran külső kapacitásokra épül. A térség dinamikus start-up környezete a chiptervezésben és a gyors piaci adaptációban versenyképes.

Emellett Hubei (különösen Wuhan) és Anhui (Hefei) régiókban a memóriachipek gyártása és a speciális, például DRAM-típusú termékek fejlesztése kap kiemelt szerepet. Ez a fókusz előrevetíti, hogy ezek a térségek a memória- és AI-orientált félvezetők fejlesztésében léphetnek előre, komplementer módon a logikai chipek gyártásától.

A kínai félvezetőipar összességében – bár még mindig lemarad a legmodernebb technológiákban, például az EUV-lithográfiában – jelentős előrelépést tett. A SMIC például már 7 nm-es technológiával gyártott chipeket, és fontos hazai AI-alkalmazásokra szánt lapkák fejlesztésében is részt vesz, miközben az ország ipari politikája egyre inkább a teljes ellátási lánc kiépítésére és önellátásra törekszik.

Ez a stratégiai fejlődés a mérnökök és beszállítók számára nem csupán gazdasági érdek, hanem konkrét ipari lehetőség is: a regionális klaszterek specializációja meghatározza, hogy hol érdemes technológiai befektetést, gyártási kapacitást vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet telepíteni. Például a logikai chipek gyártásához kapcsolódó berendezés vagy alapanyag esetén a Shanghai–Jiangsu–Zhejiang tengely, míg az innovatív chiptervezéshez a Peking környéki régió jelent fontos célpontot.

Kína iparpolitikája ugyanakkor nem csak belső célokra összpontosít: a globális geopolitikai környezet, az amerikai és európai exportkorlátozások hatására a kínai félvezetőipar mind nyitottabb innovációs együttműködésre, mind pedig saját technológiai kapacitások felépítésére törekszik, ami a nemzetközi mérnöki és ipari közösség számára is új partnerségi és versenyképességi lehetőségeket teremt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hol készülnek a kínai chipek? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari vállalatok még mindig túl gyakran fejlesztenek ki olyan digitális kiegészítő kínálatot, amely nem kellően igazodik az ügyfelek tényleges igényeihez. A probléma ritkán technológiai alkalmatlanság, sokkal inkább az, hogy a digitális szolgáltatás nem illeszkedik elég pontosan a valós üzemeltetési igényekhez, és így a vevő nem értelmezi közvetlen haszonként a funkciókat. Mérnöki nézőpontból ez azért különösen érdekes, mert a digitális szolgáltatás értéke sokszor nem egyetlen funkcióban, hanem a teljes használati életciklusban, a működési kockázatok csökkentésében és a döntéstámogatásban jelenik meg.

Túlzott funkcionalitás

A szolgáltatásfejlesztések egyik tipikus csapdája a túlzott funkcionalizálás. Ha a megoldás sok, de a felhasználó számára nem releváns funkcióval érkezik, akkor a rendszer komplexnek, nehezen bevezethetőnek és nehezen árazhatónak tűnik. A belépési küszöb ilyenkor megnő: a vevő úgy érzi, egy csomagban kap olyan elemeket is, amelyekért fizetnie kell, de amelyekre nincs szüksége. A technológiai csapat szempontjából ez gyakran „többet adunk” logikával indul, a piaci oldalon viszont a többlet-funkció sokszor többlet-kockázatként és többlet-tanulási feladatként jelenik meg.

Skálázhatóság és vevői előny

Két tényező különösen meghatározza a digitális szolgáltatások sikerét: a skálázhatóság és a konkrét, mérhető vevői előny. Skálázhatóság alatt itt nem csupán a felhőkapacitás értendő, hanem az, hogy a szolgáltatás bevezetése, használata és bővítése többféle ügyfélkörnyezetben, eltérő működési kultúrák mellett is reálisan megvalósítható legyen. Mérnöki oldalról ez a moduláris felépítés, a konfigurálhatóság és a karbantartható adat- és integrációs architektúra irányába tolja a tervezést. A konkrét vevői előny pedig azt jelenti: a szolgáltatásnak egyértelműen kapcsolódnia kell egy valós működési problémához (idő, leállás, kockázat, adminisztráció, kiszámíthatóság), és ezt az előnyt érthetően kell kommunikálni és mérni.

Külön figyelemre méltó, hogy a siker egyik kulcsszereplője nem a fejlesztés, hanem az értékesítés. A korai értékesítési bevonás azért kritikus, mert a sales csapat birtokolja azt a piaci tapasztalatot, amelyből a valós igények, ellenérvek és bevezetési korlátok gyorsan megérthetők. Az értékesítők korai bevonása lerövidítheti a követelmény feltárás ciklusát, és csökkentheti annak kockázatát, hogy a fejlesztés rossz irányba optimalizálódik. Ipari környezetben a használati helyzetek erősen egyediek; ezért a jó ötlet önmagában kevés – a szolgáltatásnak bele kell simulnia az adott üzem valós folyamataiba.

Árazási modell

A digitális szolgáltatások gazdasági sikerében a szerződéses és árazási modell legalább olyan meghatározó, mint a technológia. A használatalapú konstrukciókra (például Pay-per-Use vagy szolgáltatásként kínált eszköz), ahol a vevő elvileg csak akkor fizet, amikor ténylegesen használ. A gyakorlatban azonban ezek a modellek bizalomvesztéshez vezethetnek, ha az árazás nem átlátható, vagy ha a használatalapú díj végül drágábbnak bizonyul a klasszikus finanszírozásnál, illetve rejtett kiegyenlítő tételek jelennek meg a futamidő végén. Mérnöki szemmel ez azért fontos, mert az árazási logika gyakran technológiai paraméterekhez kötött (üzemóra, ciklusszám, terhelési profil, állapotadatok), tehát a mérés és az adatminőség közvetlenül befolyásolja a számlázás igazságosságát és a vevői élményt.

Kilépési lehetőség

A transzparens, rugalmas szerződés pszichológiai értelemben is csökkenti a belépési ellenállást. Egy olyan konstrukció, amelyben van világos szabályrendszer, érthető feltételek és valódi rugalmasság, gyorsítja a döntést. Kiemelt elem egy olyan korai kilépési lehetőség, amely a futamidő egy pontjától kockázatmentesebb távozást biztosít. Érdekes mérnöki-támogatási következtetés, hogy a rugalmas feltételek nem feltétlenül növelik a szolgáltató kockázatát arányosan, ha a szolgáltató (például gyártó) képes a visszakerülő eszközöket hatékonyan újrahasznosítani, újra bérbe adni vagy értékesíteni. A rendszer így win-win: a vevő biztonságban érzi magát, a szolgáltató pedig kontrollálható kockázat mellett épít hosszabb távú kapcsolatot.

Készülékadatok elemzése

A digitális szolgáltatások következő fejlődési lépcsője a data-based megközelítés, a készülékadatok intelligens elemzése, amely lehetővé teszi a szolgáltatás és a finanszírozás finomhangolását a valós használathoz. Az egyik fő irány a karbantartás, egy berendezés élettartamát és megbízhatóságát erősen befolyásolja, milyen intenzitással és milyen körülmények között üzemel. Ha a használati paraméterek rendszerszinten rögzíthetők és elemezhetők, akkor levezethetők egyedi karbantartási intervallumok és célzott szervizcsomagok. Ez mérnöki szempontból adatgyűjtési stratégiát, érvényesített mérési pontokat és olyan analitikai modellt igényel, amely az üzemeltetési valóságot tükrözi, nem csak elméleti átlagokra épít. A mérnöki fejlesztésnek és a piaci visszacsatolásnak korán és folyamatosan össze kell kapcsolódnia – a termék, a szolgáltatás és az üzleti modell egyetlen, integrált rendszerként működik.

A digitális szolgáltatás akkor lesz gazdaságosan sikeres, ha a technológia nem önmagáért létezik, hanem valós működési helyzetekre optimalizált, skálázható, és igazságos, átlátható szerződési keretben érkezik.

A digitális szolgáltatások hosszú távú sikerének egyik kritikus mérnöki tényezője a megbízható adatértelmezés. Az ipari környezetben keletkező adatok önmagukban ritkán hordoznak értelmezhető információt; jelentésük csak a működési kontextus ismeretében válik világossá. Ezért a szolgáltatások fejlesztése során nem elegendő pusztán adatgyűjtési pontokat definiálni, hanem szükséges a berendezések fizikai működésének mély ismerete is. A mérnöki tudás itt közvetlenül beépül az algoritmusokba és a döntéstámogató logikába. Sok helyen egyre nagyobb szerepet kap a digitális iker (digital twin) megközelítés, amely lehetővé teszi a berendezések virtuális reprezentációját. Ez nem csupán szimulációs eszköz, hanem folyamatosan frissülő modell, amely az üzemi adatok alapján követi a valós állapotot. Mérnöki szempontból a digitális iker akkor válik értékessé, ha nem statikus modell, hanem képes a kopás, a terhelési ciklusok és az üzemeltetési eltérések hatásait is figyelembe venni.

A fotók illusztrációk

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális szolgáltatások az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor a nemzetközi cső-, kábel- és huzalipar üzleti és fejlesztési trendjei kerülnek szóba, óhatatlanul terelődik minden gondolat a Rajna menti kiállítócsarnokok irányába, amelyek kétévente néhány napra a high-tech, az innováció és a globális hálózatépítés központjává alakulnak át. Ez a néhány nap beruházások ezreiről dönt, fejlesztési irányokat jelöl ki és végső soron az iparágban érintett vállalkozások versenyképességéről mond ítéletet.

Technológiai sokszínűség a legmagasabb szinten

A wire és Tube vásárduó a modern gyártástechnológiák teljes spektrumát felöleli a huzal-, kábel- és csőgyártáshoz szükséges gépektől és rendszerektől az új anyagokon és technológiákon át az innovatív késztermékekig. Idén a fókusz a rozsdamentes acélra és a speciális anyagokra, a hidrogéntechnológiákra, a műanyag csövekre, az elválasztási és vágási technológiákra, az e-mobilitásra, a száloptikás technológiára, a rögzítési és illesztési technológiákra, a rugógyártásra, a hálóhegesztő gépekre, valamint a World of Cables premierjére kerül. Ez utóbbi egy külön pavilonban, a 13-as csarnokban mutatja be a végtermékként legyártott kábeleket.

Több cső, erősebb áramlatok

Az ipari csövek globális piaca erősen felfelé ívelő pályán van, így 7,7%-os összetett éves növekedési ütem mellett a 2025-ös 701,8 milliárd dollárról 2035-re 1,52 billió dollárra növekszik. A bővülést olyan kulcsfontosságú ágazatok táplálják, mint az autóipar, az olaj- és gázipar, az építőipar és a megújuló energia. Szilárdsága és költséghatékonysága miatt az acél marad a domináns alapanyag, de egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a könnyű alternatívák, mint az alumínium és a kompozitok.

A piaci bővülésre negatív hatással lehet az USA által tavaly az acél és alumínium termékekre kivetett vám 25%-ról 50%-ra emelése. Az intézkedés hatása még várat magára, mivel az USA csőgyártó kapacitása sem mennyiségben, sem pedig minőségben nem képes kielégíteni a keresletet. Másrészt azonban a politikai feszültségek miatt egyre több hajó kerüli el a Szuezi-csatornát és választja a Jóreménység-fokon átvezető hosszabb – és drágább – útvonalat. Ez enyhe árelőnyt biztosít az európai gyártóknak. Európa pedig a zöld acélt és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású eljárásokat részesíti előnyben. Nem véletlen, hogy a modern ötvözött csövek gyártásában Németország és Franciaország számítanak éllovasnak.

Az 1–7.0 csarnokokban található Tube szakkiállítás a csőgyártás, -feldolgozás és -kereskedelem, valamint az ehhez kapcsolódó gépek és berendezések központi platformja, ahol a piaci dilemmák mindegyikére világos válasz kapható. A műanyag csöveket az 1. pavilon „Műanyag csövek” különtermében helyezik el, az 5-ös csarnokban a formázási technológia, míg a csőfeldolgozó gépek az 5., 6. és 7a csarnokok egyes részein kapnak helyet. A kínai csőgyártók és -feldolgozók a 7.0 csarnokban mutatják be legújabb megoldásaikat a Meet China’s Expertise különbemutató keretében.

Kábel a rengetegben

A fenntarthatóság kérdésköre a kábelgyártás minden aspektusát befolyásolja. A gyártók olyan környezetbarát gyakorlatokat alkalmaznak, amik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a hulladékanyagok újrahasznosításához és az energiafogyasztás optimalizálásához vezetnek. Előnyt élveznek azon beszállítók, amelyek elkötelezettek a zöld gyártás iránt. Különösen Európa és Észak-Amerika számára fontos a szabályozási megfelelés és a környezeti hatás.

Az elmúlt években az ellátási láncokban tapasztalt zavarok arra ösztönözték a vállalkozásokat, hogy újragondolják beszerzési stratégiáikat, így ellenállóbb ellátási láncokat építettek ki. Ez magában foglalja a beszállítók diverzifikálását, illetve a készlet-előrejelzési technológiákba való befektetést a globális bizonytalanságokból eredő kockázatok enyhítése érdekében.

Mindezt testközelből is megtapasztalhatjuk 2026. április 13-17. között a düsseldorfi vásárközpontban. A 9–17. csarnokokban elhelyezkedő wire szakvásár a huzalok, kábelek, vezeték- és kábeltermékek, valamint -technológiák arzenálját vonultatja fel az új World of Cables kiállítással együtt (9–13. és 15. kiállítócsarnokokok). A Meet China’s Expertise a kínai innovációkat sorakoztatja fel a 14-es csarnokban. A 16-os csarnok a rögzítési technológiára és rugókra, valamint a végtermékekre, például csavarokra, fűzőlyukakra és műszaki rugókra összpontosít. A nehéz, helyigényes hálóhegesztő gépek idén is a központi 17-es csarnokban kapnak helyet.

A digitális technológiák, mint például az IoT, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás a kábelgyártást is forradalmasítják. Azok a vállalatok, amelyek integrálják ezeket az eszközöket a működésükbe, a megnövelt hatékonyságban, a jobb minőségellenőrzésben és a gyorsabb piacra jutási időben arathatják le a munka gyümölcsét.

World of Cables: mert vezetékek nélkül minden megáll

Az ipar idegrendszerét alkotó nagy teljesítményű kábelek elengedhetetlenek az energia és az adatok biztonságos továbbításához a nagyfeszültségű alkalmazásoktól kezdve az automatizálási rendszerekig. A modern kábeltechnológiák stabil tápellátást, alacsony veszteségű jelátvitelt tesznek lehetővé, elősegítve a fejlődést.

A wire 2026 új, különleges területe, a World of Cables egyedülálló platformot kínál a különböző ágazatokból érkező kábelgyártók kompetenciáinak megismerésére, így módon egészíti ki a huzal- és kábelipar világelső szakvásárának értékláncát. Legyen szó nyersanyag-feldolgozásról, kábelgyártásról és -konfekcionálásról, vagy a kulcsfontosságú iparágakban történő alkalmazási lehetőségekről, a kábelekben rejlő koncentrált szakértelem a World of Cables betétprogramban összpontosul.

Sokkal több, mint két szakvásár: személyes hálózatépítés és tudástranszfer

A 65 országból érkező mintegy 2700 kiállító összesen 120.000 négyzetméternyi kiállítási területen mutatja be a jövő ipari technológiáit. „Düsseldorf a világ legjelentősebb kiállítási helyszínei közé tartozik – jelentette ki ezzel kapcsolatban Daniel Ryfisch, a Messe Düsseldorf wire/Tube & Flow Technologies igazgatója. – Ez minden szakmabeli előtt közismert tény Európától Észak- és Dél-Amerikán át Ázsiáig és Afrikáig, mert itt mutatkoznak be a szakma előtt az iparági innovációk és itt formálódik a jövő gyártástechnológiája!”

A kiállítócsarnokokban zajló életet széleskörű kísérőprogram színesíti nemzetközi szakértői fórumokkal és iparági találkozókkal az 1. pavilon fórumszínpadán, beleértve egy izgalmas hidrogén- és e-mobilitási kongresszussal, valamint a fenntarthatósággal foglalkozó kiállítókat célzó digitális ecoMetals túrákkal.

Legfontosabb információk

Nyitva tartás:          

2026. április 13-16.:   09:30 – 18 óra között, 2026. április 17.: 09:30 – 16 óra között

Jegyárak:

Magyarországi Képviselet

www.bdexpo.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csak kettő maradhat: 2026-ban is tarol a wire és a Tube appeared first on Műszaki Magazin.