Az ipari és energetikai infrastruktúrák elleni kibertámadások száma tovább emelkedik világszerte. Az IBM X-Force 2025 Threat Intelligence Index jelentése szerint a gyártóipar immár negyedik éve a világ leginkább célzott iparága a kibertámadások szempontjából, miközben a kritikus infrastruktúrákat érintő zsarolóvírus-támadások volumene 2025-ben is tovább nőtt.

Mindez ráirányította a figyelmet az OT-rendszerekre (Operational Technology), vagyis az ipari működést irányító technológiákra. Miközben a kiberbiztonságot sokáig elsősorban az IT-feladatok közé sorolták, ma már az ipari vezérlőrendszerek is elsődleges célponttá váltak. A támadók számára különösen vonzóak az elavult vagy már nem támogatott rendszerek, amelyek sok esetben a termelés legkritikusabb pontjain működnek.

Az elavult rendszerek jelentik a legnagyobb kockázatot

A modern ipari működés elképzelhetetlen vezérlőrendszerek nélkül. Ezek szabályozzák az erőművek, vegyipari üzemek, olaj- és gázipari létesítmények vagy akár villamosenergia-hálózatok működését. Éppen ezért egy sikeres kibertámadás nemcsak termeléskiesést okozhat, hanem ellátási zavarokat, komoly gazdasági károkat és társadalmi problémákat is előidézhet.

A veszélyt tovább növeli, hogy sok vállalat még mindig régi, nem támogatott operációs rendszereken futtatja ipari irányítórendszereit. Jó példa erre a Windows 10 támogatásának megszűnése, amely számos régebbi DCS-rendszert tesz sérülékennyé. Ezzel szemben a korszerű vezérlőrendszerek már hosszú távú támogatással rendelkező vállalati operációs rendszereket használnak, amelyek rendszeres biztonsági frissítéseket kapnak.

A probléma nem csupán technológiai kérdés. Míg az IT-területen általában magas szintű kiberbiztonsági kompetencia áll rendelkezésre, az OT-környezetekben gyakran a vezérléstechnikai szakemberek felelőssége marad a rendszerek védelme. Az ő szakterületük azonban elsősorban nem a kibervédelem, így a régi rendszerek sokszor hosszú ideig változatlanul működnek tovább.

Az „air gap” már nem jelent valódi védelmet

Sok ipari szereplő továbbra is úgy gondolja, hogy rendszerei biztonságban vannak, mert fizikailag elszigetelt, külső hálózatoktól leválasztott hálózaton működnek. Az úgynevezett „air-gapped” környezetek korábban valóban erős védelmet jelentettek, ma azonban ez önmagában már nem elegendő. A támadók számos alternatív belépési pontot használnak: terepi eszközöket, nyomtatókat, karbantartási kapcsolódási pontokat vagy akár helyszíni hozzáféréseket. Az elmúlt években ráadásul a támadások jellege is megváltozott: a kizárólag távoli behatolások mellett egyre gyakoribbá váltak a helyszíni, nehezebben észlelhető támadási módszerek.

Egy sikeres fertőzés következménye sokszor nem áll meg egyetlen rendszer leállásánál. Egyes rosszindulatú kódok az egész hálózati infrastruktúrát érinthetik, ami teljes IT- és OT-környezetek újjáépítését teheti szükségessé.

A leállások ára messze túlmutat az IT-költségeken

Az ipari kibertámadások legnagyobb költsége gyakran nem maga a váltságdíj vagy az incidenskezelés, hanem a leállás következménye.

Az ausztrál Ausgrid energiahálózati szolgáltató számításai szerint infrastruktúrájának teljes leállása akár napi 2,9 milliárd ausztrál dolláros gazdasági kárt is okozhatna.

A vállalat több mint négymillió embert, 105 kórházat, három nagy kikötőt és az ország pénzügyi szolgáltatási szektorának jelentős részét látja el energiával.

Az offshore és vegyipari létesítmények esetében a helyzet még összetettebb. Az ilyen környezetekben a nem tervezett leállások költsége akár háromszorosa is lehet az átlagos ipari benchmarkoknak. A szélsőséges körülmények, a speciális anyagok és a bonyolult logisztika jelentősen megdrágítják a helyreállítást. Emellett az álló rendszerekben lévő agresszív vagy korrozív anyagok gyorsan károsíthatják a csővezetékeket és a berendezéseket is.

A Colonial Pipeline 2021-es incidense korán megmutatta, hogy egyetlen sikeres kibertámadás is képes kritikus infrastruktúrák működését és teljes ellátási láncokat megbénítani.

Az IBM 2025-ös Cost of a Data Breach jelentése szerint azok a szervezetek, amelyek széles körben alkalmaznak AI-alapú biztonsági automatizációt, átlagosan közel 2 millió dollárral alacsonyabb veszteséget szenvednek el egy incidens során, miközben a támadások azonosítási és elhárítási ideje is jelentősen csökken.

A modernizáció nem egyszeri projekt

A szakértők szerint az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalatok a modernizációra egyszeri beruházásként tekintenek. Az OT-környezetek védelme ma már folyamatos feladat: rendszeres frissítéseket, javítócsomagokat és naprakész szoftververziókat igényel.

A teljes „rip-and-replace”, vagyis a teljes rendszer egyidejű lecserélése ráadásul sok esetben nem is reális vagy célszerű megoldás. Egy ilyen projekt jelentős leállási kockázatot és magas költségeket hordozhat, miközben az átállás idején újabb sérülékenységek jelenhetnek meg.

Ehelyett egyre több vállalat választja a fokozatos, rétegről rétegre történő modernizációt. Ez lehetővé teszi, hogy a meglévő infrastruktúrára építve, folyamatos működés mellett erősítsék a rendszerek védelmét és ellenálló képességét.

Szakértők szerint ez a megközelítés különösen fontos az OT-környezetekben, ahol ritkán léteznek „dobozos”, minden helyzetre alkalmazható megoldások. Az egyes iparágak, létesítmények és fenyegetettségi szintek jelentősen eltérnek egymástól.

Hosszú távú partnerségre és folyamatos fejlesztésre van szükség

A modernizáció sikerének egyik kulcsa a tapasztalt technológiai partner és a hosszú távú együttműködés. Erre jó példa az ENGIE dél-ausztráliai Pelican Point erőműve, ahol már 2000-ben modern vezérlőrendszert alakítottak ki.

A több évtizedes együttműködésre építve a vállalat később fokozatos modernizációs program keretében frissítette a DCS-rendszert a legújabb verziókra, valamint bevezette a Cyber Security Workplace megoldást is. A cél nemcsak a kibervédelmi szint növelése volt, hanem a működésbiztonság és a kritikus infrastruktúra hosszú távú védelme is.

Az ilyen projektek hátterében általában ugyanaz a felismerés áll: a kibertámadások költsége ma már nagyságrendekkel magasabb lehet, mint a megelőző modernizációé.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e támadás

A szakértők hangsúlyozzák: százszázalékos védelem nem létezik. A korszerűsítés önmagában sem garantálja, hogy minden támadás meghiúsul. Ugyanakkor jelentősen csökkenti a sérülékenységet, növeli az üzembiztonságot és javítja a rendszerek ellenálló képességét.

A vállalatok számára ezért a legnagyobb kockázat ma már sokszor nem maga a technológia, hanem a halogatás. Azok a szervezetek, amelyek csak egy sikeres támadás után kezdenek el foglalkozni az OT-rendszerek korszerűsítésével, gyakran már jóval magasabb árat fizetnek érte – pénzügyi, működési és reputációs értelemben egyaránt.

A modernizáció így ma már nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem az üzletmenet-folytonosság és a kritikus infrastruktúrák védelmének egyik alapfeltétele.

A magyar iparban is egyre sürgetőbb a modernizáció

A magyar ipari szereplők számára a kérdés különösen aktuális, hiszen az energetikai, vegyipari, gyógyszeripari és olajipari létesítményekben ma is nagy számban működnek 15-25 éve telepített irányítórendszerek. Ezeket a rendszereket eredetileg stabil és hosszú távú működésre tervezték, azonban a mai, erősen összekapcsolt digitális környezetben már egészen más kibervédelmi kihívásoknak kell megfelelniük. Közben a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az energiahatékonyság javítása, az üzembiztonság növelése és a termeléskiesések minimalizálása terén is.

Az tapasztalatok szerint Magyarországon ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a fokozatos, úgynevezett brownfield modernizációs projektek, amelyek lehetővé teszik a vezérlőrendszerek korszerűsítését akár teljes üzemleállás nélkül. Ez különösen fontos olyan folyamatos működésű iparágakban, ahol néhány órás kiesés is jelentős termelési és ellátási kockázatot okozhat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kibertámadások elleni védekezés kulcsa az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A nehézemelési és speciális szállítási megoldásairól ismert Mammoet közreműködésével sikeresen eltávolították a texasi Corpus Christi városában található történelmi US 181 Harbor Bridge középső hídnyílását. A 2300 tonnás acél rácsos szerkezet egyetlen egységként történő kiemelése és uszályra helyezése a Harbor Bridge Replacement Project egyik legjelentősebb mérnöki mérföldkövének számít. A művelet nemcsak a szerkezet mérete és tömege miatt volt különleges, hanem azért is, mert a kivitelezők a hagyományos bontási módszerek helyett egy innovatív, alacsonyabb kockázatú megoldást választottak.

Hat évtized szolgálat után

Az 1959-ben átadott Harbor Bridge több mint hatvan éven keresztül biztosította a térség közlekedési kapcsolatát, azonban az elöregedett acél rácsos szerkezet már nem tudta maradéktalanul kielégíteni a modern közlekedési és hajózási igényeket. Helyét egy korszerű, ferdekábeles híd vette át, amely nagyobb biztonságot és kedvezőbb közlekedési feltételeket kínál a közúti forgalom, a hajózás, valamint a gyalogosok számára egyaránt. A régi híd bontása során a Texas Department of Transportation (TxDOT), a projektet megvalósító Flatiron/Dragados LLC és a Mammoet szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak a munkabiztonságra, a környezet védelmére és az érintett helyi szereplőkkel való folyamatos együttműködésre.

Miért nem robbantották fel?

A bontási munkák előkészítése során a szakemberek több alternatívát is mérlegeltek, köztük a szerkezet darabonkénti szétszerelését és az ellenőrzött robbantás lehetőségét. A részletes műszaki, környezetvédelmi és biztonsági elemzések eredményeként azonban egy olyan megoldás mellett döntöttek, amely lehetővé tette a teljes középső hídszakasz egy darabban történő eltávolítását. A lift-and-lower eljárás alkalmazásával jelentősen csökkenthető volt a magasban végzett munka mennyisége, miközben mérséklődött a környezetterhelés is. A választott módszer különösen előnyösnek bizonyult a közelben található akvárium és a tengeri élővilág védelme szempontjából, emellett lehetővé tette a hajózási útvonal gyorsabb megnyitását és a munkálatok pontosabb ütemezését.

2300 tonna a strand jackekre függesztve

A kivitelezés egyik legkritikusabb szakaszában a Mammoet négy darab, egyenként 900 tonna teherbírású strand jacket telepített a híd két végére. Ezek a berendezések vették át a teljes szerkezet súlyát, miközben a szakemberek fokozatosan leválasztották a hídelemet a meglévő kapcsolatokról. A biztonság érdekében először egy kisebb próbavágást hajtottak végre, majd minimális mértékben megemelték a szerkezetet, hogy ellenőrizzék annak viselkedését és a várható alakváltozásokat. Miután a mérések igazolták az előzetes számításokat, megkezdődhetett a teljes leválasztás és a süllyesztési művelet előkészítése.

36 órás műveleti ablak

A közel 50 méteres süllyesztési művelet során összesen 54 sodronykötél biztosította a szerkezet kontrollált mozgatását. A kötelek jelentős hossza miatt különös figyelmet kellett fordítani a strand jack rendszer kialakítására, ezért a projektcsapat előre feltekercselt kötélkezelési rendszert alkalmazott, amely jelentősen egyszerűsítette a helyszíni munkát. A süllyesztés kizárólag nappali körülmények között történt, hogy a megfelelő látási viszonyok tovább növeljék a biztonságot. A műveletet megelőzően az uszályt teljes körűen felszerelték csörlőkkel, speciális acél alátámasztásokkal és önjáró moduláris tengelysorokkal, majd a híd alá pozicionálták. Ezt követően egy szigorúan ütemezett, 36 órás munkafolyamat indult, amelynek során a hídszerkezetet sikeresen leengedték, uszályra helyezték, majd eltávolították a hajózási csatornából. A szerkezetet ezután mintegy tíz tengeri mérföld távolságra vontatták egy közeli kikötőbe, ahol SPMT-rendszerek segítségével kiemelték az uszályról és ideiglenes acél alátámasztásokra helyezték a további bontási munkák előkészítéséhez.

Az együttműködés ereje

A Harbor Bridge középső nyílásának eltávolítása jól szemlélteti, hogy a modern nehézemelési technológiák és a precíz mérnöki tervezés miként képesek biztonságosan és hatékonyan kezelni a nagyméretű infrastruktúra-projektek kihívásait. A TxDOT, a Flatiron/Dragados és a Mammoet együttműködése révén olyan megoldás valósult meg, amely egyszerre szolgálta a munkavállalók biztonságát, a környezet védelmét és a projekt gazdaságos kivitelezését. A texasi projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a nagytömegű szerkezetek egy darabban történő emelése és szállítása egyre fontosabb szerepet kap a korszerű infrastruktúra-fejlesztésekben, mivel gyorsabb, kiszámíthatóbb és biztonságosabb alternatívát kínál a hagyományos bontási módszerekkel szemben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egy darabban leemelték a hídszerkezetet Texasban appeared first on Műszaki Magazin.

Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének.

„Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének”

– mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában.

„Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe”

– emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet.

„A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé”

– emelte ki a Platform elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális rendszerváltás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

AUTOMOTIVE HUNGARY Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítással közösen várta a szakembereket a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.  

Idén 22 ország 370 kiállítója mutatkozott be az IPAR NAPJAI, MACH-TECH és AUTOMOTIVE HUNGARY kiállításokon. Az esemény nemzetközi jelentőségét jelzi, hogy minden negyedik kiállító külföldről érkezett.  Az idei kínálat is az iparágak fejlődését tükrözte, olyan témákkal a fókuszban, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, robotika, ipari digitalizáció és az innovatív gyártási technológiák.

Az egyik legnagobb érdeklődés az Application Zone integrated by HUNIFY Laboratories Kft. minigyárát kísérte, ahova több, mint 1200 látogató lépett be a 4 nap alatt. A több cég technológiáját összekapcsoló gyártósor első állomásaként a Mazak esztergált fém hengerekből kis pörgettyűt, amelyet robotkar mozgatott tovább a Tech-Con szállítópályájára, onnan a Trumpf lézerjelölő berendezésébe, majd a Zeiss méréstechnikai állomására. A hibátlan darabok aztán újabb jelölést kaptak az Amsy állomásán, végül a kész pörgettyűk a VARINEX Zrt. által 3D technológiával nyomtatott tartókba kerültek, onnan pedig dobozokba, melyeket a MOSCA lepántolt. Az érdeklődők így személyesen, működés közben ismerkedhettek meg a gyártás részfolyamataival, és az AppZone-ban résztvevő cégek kínálatával és újdonságaival.

Több kiállító először itt, az IPAR NAPJAI-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Ezek középpontjában idén az intelligens monitoring rendszerek álltak, amelyek képesek optimalizálni a folyamatokat és csökkenteni az állásidőt. Kiemelt cél a fenntarthatóság, a környezetbarát működés is. A megoldások közös jellemzője a modularitás és az egyszerű integrálhatóság.

A HUNGEXPO idén is NAGYDÍJ-jal jutalmazta a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt, legkiemelkedőbbnek tartott innovációkat, amelyeket a látogatók a kiállításon is megtekinthettek. (A versenyen bármely, korszerű hazai forgalmazású termék, eljárás, műszaki szolgáltatás indulhatott, amely beleillik a kiállítás tematikájába.) A díjazott termékekről itt olvashat bővebben.  

A kiállítás több mint 60 szakmai programnak adott helyet. Az első napon itt debütált a „Kőbányától az űriparig” – egy, a városrészre optimalizált ipari klaszter, amelyben a X. kerület iparának több mint száz évre visszatekintő szereplői, a globális technológiai innováció képviselői mutatkoztak be. Rengeteg érdeklődő kísérte figyelemmel az esemény díszvendégének, Kapu Tibornak, a HUNOR-program kutatóűrhajósának előadását. Kapu Tibor beszámolt az évekig tartó felkészüléséről és az űrrepüléséről is.

Az A pavilonban elhelyezett színpadon számos beszélgetést, workshopot rendeztek az ipari együttműködés, a robotika vagy éppen az energiahatékonyság és fenntarthatóság az iparban témájában.

Emellett számos szakmai fórumnak és továbbképzésnek adott helyet a kiállítás. Ezeken olyan témák szerepeltek, mint a munkavédelem, a digitalizáció és az energetika. Kiemelkedő program volt a Műanyagipari Konferencia, ahol a műanyagipart érintő legfontosabb aktualitásokról volt szó. Az Emobilitásról másképpen elnevezésű konferenciát a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara szervezte, ez egyben gépészeti, közlekedési, elektrotechnikai és energetikai szakmai továbbképzés volt.

Az IPAR NAPJAI-MACH TECH társrendezvényén, az idén 14. alkalommal megrendezett AUTOMOTIVE      HUNGARY szakkiállításon       az autóiparhoz kapcsolódó beszerzők, beszállítók és gyártók vettek részt. A Magyarországon és a régióban is fontos szerepet betöltő szakkiállítás hagyományosan az ipar és a járműipar szereplőinek kínál egyedülálló lehetőséget találkozásra és új üzleti kapcsolatokat építésére. Ezért is kísérte a tavalyinál is élénkebb figyelem a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) áltat szervezett B2B beszállítói fórumot, amelyen számos üzlet köttetett. Ezúttal 18 vállalat (OEM és TIER1) beszerzője és 76 beszállító cég képviselője összesen 262 tárgyalást folytatott, ami jól mutatja az esemény növekvő jelentőségét.

Idén is az AUTOMOTIVE HUNGARY volt a helyszíne a mérnökhallgatók hagyományos, éves versenyének, a Techtogether-nek, amelyre az ország szinte minden olyan felsőoktatási intézményéből       érkeztek      nevezések, ahol mérnökképzés folyik. A részvevők mesterséges intelligenciával, robotikával, automatizálással és PLC-programozással kapcsolatos valós ipari feladatokon dolgoztak együtt, vállalati szakemberekkel. A 140 hallgatót felvonultató, szoros versenyben – az előző évekhez hasonlóan – 2026-ban is a Budapesti Műszaki Egyetem Formula Racing csapata nyert. Részletes eredmények itt.

Az IPAR NAPJAI-val egy időben adott otthont a Hungexpo a zöld mobilitással és a közlekedés digitalizációjával foglalkozó Transport Research Arenának (TRA), Európa vezető közlekedéskutatási és innovációs konferenciájának, amelyet az Európai Bizottság és meghatározó szakmai szervezetek kezdeményeztek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erősödő üzleti érdeklődés – Véget ért az IPAR NAPJAI MACH-TECH – AUTOMOTIVE HUNGARY appeared first on Műszaki Magazin.

A Horn Magyarország Kft. idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi évben a vállalat az Ipar Napjai kiállításon is jelen volt, ahol a legújabb forgácsolási és fogaskerékgyártási megoldásaikat mutatták be. A szakmai rendezvényen beszélgettünk Lajtmann Zsolttal, a cég ügyvezetőjével az ipar jelenlegi helyzetéről, a német és magyar piac kihívásairól, a kínai konkurencia erősödéséről, valamint arról, hogyan látja a Horn jövőjét a gyorsan változó gazdasági környezetben.

MM: Idén 25 éves a Horn Magyarország. Mit jelent ez a jubileum a vállalat számára?

L.Zs: A 25 év mindenképpen fontos mérföldkő számunkra. Egy ilyen jubileum nemcsak arról szól, hogy mennyi idő telt el, hanem arról is, hogy sikerült-e stabil, megbízható szereplővé válni a piacon. A Horn Magyarország ma már egyértelműen stabil pont a hazai forgácsolóiparban, és erre büszkék lehetünk. Az elmúlt negyed évszázadban rengeteget fejlődtünk technológiában, szakmai tudásban és partnerkapcsolatokban is.

MM: Milyen most a magyar ipar helyzete? Mit tapasztalnak a piacon?

L.Zs: Azt látjuk, hogy az ipar jelenleg inkább oldalaz. Még nem beszélhetünk valódi fellendülésről, inkább egyfajta kivárás érzékelhető a piacon. Ez ránk is igaz, ha visszatekintünk a 2024-es és 2025-ös eredményeinkre, azok gyakorlatilag azonosak voltak, tehát jelentős növekedést nem tudtunk elérni. Ugyanakkor pozitívum, hogy a jelenlegi piaci helyzetben is meg tudtuk tartani az árainkat. 2023 óta ugyanazzal az árlistával dolgozunk, ami ma már komoly eredménynek számít. Ugyanakkor az alapanyagárak növekedése miatt valószínűleg 2026 második felétől már nem tudjuk tovább változatlanul tartani az árakat.

MM: Az Ipar Napjain milyen termékekre helyezték a hangsúlyt?

L.Zs: A teljes portfóliónkat igyekeztünk bemutatni, de ha egy területet ki kell emelni, akkor az mindenképpen a fogaskerékgyártáshoz kapcsolódó technológia. A Horn nagyon nagy hangsúlyt fektet a fogaskerékgyártás szerszámaira, ezen belül is a skiving technológiára.

Ez az a terület, ahol jelenleg a legnagyobb piaci lehetőségeket látjuk. A skiving szerszámokkal nemcsak a nagyvállalatoknál vagyunk sikeresek, hanem azoknál a kisebb beszállítóknál is, amelyek a fogaskerékgyártási láncban dolgoznak. Ez ma az egyik legerősebb technológiai irányunk.

MM: Mennyire érződik Magyarországon és Németországban az ipari bizonytalanság?

L.Zs: Nagyon erősen érződik. Magyarország beszállítóiparra épülő gazdaság, így rendkívül érzékeny a nemzetközi változásokra. Az év eleje kifejezetten erős volt, aztán a piac elkezdett konszolidálódni, most pedig ismét egy kiváró állapot látható. Ez mindenhol érződik, a családi KKV-knál ugyanúgy, mint a nagyvállalatoknál vagy az autóipari beszállítóknál. Mindenki figyel, kivár és próbálja megérteni, milyen irányba mozdul el Európa ipara.

MM: Az autóipar helyzetéről sok szó esik mostanában. Ön hogyan látja az európai gyártók jövőjét?

L.Zs: Őszintén szólva úgy érzem, Európa bizonyos területeken saját maga életét nehezíti meg. Az autóipar különösen ilyen. A vásárlók ma már elsősorban ár-érték arányt keresnek: jó felszereltséget, hosszú garanciát, sok szolgáltatást kedvező áron. Ebben pedig a kínai gyártók rendkívül erősek lettek. Nemcsak az autóiparban, hanem az ipari technológiákban is egyre komolyabb konkurenciát jelentenek. Már a partnereinktől is halljuk, hogy kínai gépeket és szerszámokat vásárolnak, mert az ár-érték arány sok esetben nagyon kedvező.

MM: Mit jelenthet ez hosszabb távon Európa számára?

L.Zs: Attól tartok, hogy Európa fokozatosan inkább fogyasztói piac lesz, miközben a gyártás egyre inkább Ázsiába helyeződik át. Biztosan megmaradnak a prémium márkák, mint a BMW vagy a Mercedes, de jóval kisebb volumenben. A kérdés az, hogy az európai ipar hogyan tud alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. Nekünk, német hátterű vállalatként ez különösen fontos kérdés, hiszen az egész európai beszállítói lánc átalakulóban van.

MM: A nehézségek ellenére milyen jövőt lát a Horn előtt?

L.Zs: Optimisták vagyunk. A Horn mindig a magas műszaki színvonalra, az innovációra és a szakmai támogatásra épített. Ez ma is versenyelőnyt jelent. A partnereink értékelik a megbízhatóságot, a technológiai tudást és azt, hogy hosszú távon gondolkodunk.

A 25 éves jubileum jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk, de számunkra még fontosabb az, hogy előre nézzünk. A célunk továbbra is az, hogy az európai és a magyar ipar meghatározó technológiai partnerei maradjunk.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 25 év alatt a Horn stabil pont lett a magyar iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A Renishaw „Élő üzem” koncepciója valós példán keresztül mutatja meg, hogyan válhat a mérés és az átállás is termelési értékké. – tudjuk meg Baranyai Richárdtól, a Renishaw Hungary Kft. applikációs mérnökétől.

A mindennapi gyártásban gyakran előfordul egy sürgős megrendelés, egy határidő módosulás vagy egy váratlan esemény a termelésben, ami láncreakciót indít el. Ilyenkor a hagyományos folyamatok szerint a CNC-kezelő kézi mérésekkel állítja be a szerszámokat, a munkadarab ellenőrzése külön mérőhelyiségben történik, miközben a szükséges mérőeszközök előkészítése és kalibrálása további időt vesz igénybe. A folyamat közben nincs valós idejű visszacsatolás, így a gyártás inkább reakciók sorozataként működik, mintsem szabályozott rendszerként.

Ez a működés nemcsak időigényes, hanem jelentős feszültséget is generál a gyártás szereplői között. Az üzemvezető sürget, a gépkezelő próbál alkalmazkodni, a minőségellenőrzés pedig saját időigényes folyamataival szembesül, ami végső soron a határidők csúszásához és az ügyfél elégedetlenségéhez vezethet.

Technológiai válasz

A korszerű gyártási szemlélet ezzel szemben a mérés és a megmunkálás integrációjára épít, ahol a mérési folyamat nem különálló lépés, hanem a gyártás szerves része. A Renishaw megoldásai ezt az irányt képviselik, lehetővé téve, hogy a munkadarab bemérése, a szerszámkorrekció és az ellenőrzés közvetlenül a megmunkálási folyamatba épüljön.

A szerszámgépekbe integrált tapintórendszerek automatikusan végzik el a beméréseket a megmunkálás előtt, közben és után, így csökkentve a hibalehetőségeket és minimalizálva a selejtgyártást. Ezzel párhuzamosan az automatizált mérőcellák – például az Equator rendszerek – robotokkal és CNC gépekkel együttműködve valós idejű visszacsatolást biztosítanak a gyártás számára, ami jelentősen növeli a folyamat stabilitását.

A fejlett mérőfej-technológiák, mint a többtengelyes rendszerek, lehetővé teszik, hogy komplex geometriák is gyorsan és hatékonyan mérhetők legyenek, anélkül, hogy a mérőeszközök folyamatos cseréjére lenne szükség. Az ezt támogató szoftverek pedig leegyszerűsítik a rendszerek integrációját, így a technológia bevezetése is gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik.

Mellékidő mint erőforrás

A gyártás hatékonyságának növelésében ma már kulcsfontosságú felismerés, hogy a mellékidő nem elkerülhetetlen veszteség, hanem tudatosan kezelhető potenciál. Az integrált mérési és automatizált megoldások alkalmazásával az átállási idők csökkenthetők, a manuális beavatkozások száma mérsékelhető, miközben a folyamatbiztonság és az ismétlőképesség is javul. Ennek eredményeként nemcsak a gyártási idők rövidülnek, hanem a teljes működés kiszámíthatóbbá válik. A korábban szükséges rosszként kezelt mérés így fokozatosan értékteremtő tevékenységgé alakul, amely közvetlenül hozzájárul a termelékenység növeléséhez.

A CNC-gyártás fejlesztésének iránya egyértelműen a teljes folyamat optimalizálása felé mutat. Mivel a megmunkálási technológiák már közel vannak fizikai korlátaikhoz, a valódi versenyelőnyt a mellékidők csökkentése és a megszokott, kezdetleges, elnyújtott folyamatok fejlesztése jelenti.

Az Élő Üzem bemutató ezt a szemléletváltást teszi kézzelfoghatóvá, és rámutat arra, hogy megfelelő technológiai háttérrel a mellékidő nemcsak csökkenthető, hanem valódi termelési értékké alakítható.

A Renishaw Élő Üzem koncepciója június 3-án és 4-én, a cég precíziós méréstechnikai és folyamatszabályozási megoldásainak gyakorlati bemutatását jelenti valós gyártási környezetben.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

renishaw-kontakt.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mellékidőből termelési idő! appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat a Jonsze Egyetem kutatócsoportjával közösen kifejlesztett egy új típusú kötőanyagot, az úgynevezett elektromosan vezető polimert (PPMA), amely kifejezetten szilíciumanódos anyagokra optimalizáltak. A PPMA egyszerre biztosít kitűnő elektromos vezetőképességet és tapadást, így képes csökkenteni a szilíciumanódos, szilárd-test akkumulátorok ismételt töltési és kisütési ciklusai során fellépő szerkezeti instabilitást.

Közös fejlesztés

A fejlesztés azért bír kiemelt fontossággal az SK On számára, mert a vállalat a teljesen szilárdtest-akkumulátorok kereskedelmi bevezetésére készül, és ennek érdekében párhuzamosan dolgozik a technológia fejlesztésén és a gyártási feltételek kialakításán. A vállalat egy kísérleti üzemet is létrehozott a tedzsoni Future Technology Institute központjában. A piaci bevezetést 2029-re tervezik.

Az intézet vezetője, Park Ki-soo kiemelte, „az ipar és az akadémiai szféra együttműködése révén érdemi előrelépést értünk el a következő generációs szilárdtest-akkumulátorok területén”, majd hozzátette: “a vállalat folytatja az egyetemi partnerekkel közös innovációt a jövő akkumulátortechnológiáinak fejlesztése érdekében”.

A szilíciumanód korlátai

Az új fejlesztés jelentőségét az adja, hogy a szilíciumanódot már egy ideje a nagy energiasűrűségű akkumulátorok egyik legígéretesebb fejlesztési irányaként tartják számon, mivel elméletben közel tízszer annyi energiát képes tárolni, mint a jelenleg elterjedt grafit.

Ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy töltés és kisütés során a térfogata több mint 300 százalékkal változik, amely eddig jelentősen megnehezítette a széles körű ipari alkalmazását. Ahogy az anyag az akkumulátor működése közben folyamatosan tágul és összehúzódik, a benne lévő részecskék közötti kapcsolat meggyengül vagy megszűnik, miközben a belső ellenállás nő.

Innováció a kötőanyagok terén

Az SK On és a Jonsze Egyetem közös kutatócsoportja megállapította, hogy alacsony nyomás mellett a teljesítményromlást nem a lítium-ionok mozgása, hanem az elektródon belüli elektronáramlás okozza. Ennek megfelelően az újonnan fejlesztett PPMA-anyagot úgy alakították ki, hogy egyrészt stabil útvonalakat biztosítson az elektronok áramlásához az elektród teljes szerkezetében, másrészt erősítse a szilíciumrészecskék közötti kötést.

Ezen túlmenően az újonnan kifejlesztett kötőanyag egyszerűsítheti a folyamatokat és javíthatja a termelés hatékonyságát is. Korábban speciális oldószerekre és nagy nyomásra volt szükség, a PPMA alkalmazásával azonban vízbázisú eljárás is elérhetővé válik, ami csökkenti a környezeti terhelést és a gyártási költségeket.

Forrás: SK On

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szilárdtest-akkumulátorok ipari alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

Bódi Péter, a Robot-Service Kft. ügyvezetője

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-ügynökök különböző vállalati rendszerekből származó, gyakran széttagolt adatokat kapcsolnak össze, és ezekből összefüggéseket tárnak fel, így valós idejű, megalapozott döntéstámogatást biztosítanak. A PLM (Product Lifecycle Management) rendszerek és az AI-ügynökök integrációja alapvetően alakítja át az ipari termékéletciklus kezelését. A hagyományos PLM-megoldások elsősorban az adatok tárolására és rendszerezésére koncentráltak, míg az új generációs rendszerek már képesek az információk aktív értelmezésére is.

Az intelligens PLM-megközelítés nemcsak egyes folyamatokat optimalizál, hanem a teljes termékéletciklust átfogja a tervezéstől a gyártáson át egészen az üzemeltetésig és a karbantartásig. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban azonosíthatók a lehetséges problémák, hatékonyabban tervezhetők a módosítások, és rövidebb idő alatt értékelhetők azok hatásai. Ez jelentősen hozzájárul a fejlesztési idők csökkentéséhez, a termékminőség javításához és a vállalatok versenyképességének növeléséhez.

Ugyanakkor a technológia hatékony alkalmazásának alapfeltétele a megfelelő minőségű és integrált adatbázis. Az egységes adatkezelés és a rendszerek közötti együttműködés kulcsfontosságú, hiszen az AI csak megbízható adatokra építve tud valódi értéket teremteni. A bevezetést emellett különböző kihívások is kísérik, például az integrációs komplexitás, a költségek, valamint az adatbiztonság és a szervezeti alkalmazkodás kérdései. Ennek ellenére egyértelmű tendencia, hogy a jövő ipari vállalatai egyre inkább intelligens, adatvezérelt PLM-rendszerekre építik működésüket.

2026/3-4 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól március-áprilisi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

Betanított modell – A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a gyártóiparban, azonban az éles üzemi alkalmazás még mindig komoly kihívásokkal jár. Az ipari környezetben ugyanis nem elegendő egy jól működő algoritmus: a rendszereknek megbízhatónak, skálázhatónak és költséghatékonyan üzemeltethetőnek kell lenniük.

Az MI-megoldások egyre inkább a klasszikus automatizálási és ipari IT-projektek logikáját követik, ahol a teljes életciklus menedzsmentje — az adatkezeléstől a modellfejlesztésen át az üzemeltetésig — központi szerepet kap. A gyártóvállalatok számára az MI bevezetésének valódi mércéje minden esetben a mérhető üzleti eredmény. Ide tartozik az OEE javulása, a selejtarány csökkentése, a termelési folyamatok gyorsítása, valamint a stabil és auditálható működés biztosítása. Az MI tehát nem pusztán innovációs eszköz, hanem a termelés hatékonyságát közvetlenül befolyásoló technológia.

Hardverfüggőség

Az egyik legnagyobb akadályt eddig a hardverfüggőség jelentette, mivel a különböző GPU-architektúrák, felhőszolgáltatók és szoftverkörnyezetek közötti átjárhatóság hiánya jelentős komplexitást és költséget eredményezett. Erre a problémára kínál megoldást az inference réteg standardizálása, amelynek egyik meghatározó eleme a vLLM. Ez a nyílt forráskódú technológia egyfajta köztes szoftverrétegként működik a modellek és a hardver között, és lehetővé teszi, hogy különböző MI-modellek egységes módon fussanak eltérő infrastruktúrákon.

A vLLM az MI világában hasonló szerepet tölthet be, mint a Linux a szerverinfrastruktúrában: egységesíti a működést és csökkenti a technológiai függőséget.

A vLLM egyik legfontosabb előnye, hogy leválasztja a modellfuttatást a konkrét hardverről, így lehetővé válik a „bármely modell, bármely hardver” elv gyakorlati megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy a különböző modellek ugyanazon környezetben futtathatók, és a rendszerek könnyebben migrálhatók eltérő infrastruktúrák között. Ez a rugalmasság különösen fontos a gyártóiparban, ahol a hosszú távú beruházások és a stabil működés elsődleges szempont. A technológiai függetlenség stratégiai előnyt jelent a vállalatok számára, mivel csökkenti a vendor lock-in kockázatát, és lehetővé teszi a multi-cloud vagy hibrid architektúrák alkalmazását. Az ipari környezetekben, ahol a megfelelőség, az adatbiztonság és az auditálhatóság kiemelt jelentőségű, ez a rugalmasság kulcsfontosságú tényezővé válik.

Mi az az inference?

Az inference a mesterséges intelligencia azon fázisa, amikor a már betanított modell valós adatokon fut, és konkrét döntéseket vagy előrejelzéseket szolgáltat. Ez az ipari alkalmazások „éles üzemi” működése, amely során például hibadetektálás, folyamatoptimalizálás vagy prediktív karbantartás valósul meg. A modern inference szerverek már nem csupán a modellek futtatását biztosítják, hanem komplex üzemeltetési környezetet kínálnak. Ide tartozik a verziókezelés, a teljesítmény monitorozása, a skálázás, valamint a biztonsági és megfelelőségi követelmények támogatása is. Ez a funkcionalitás teszi lehetővé, hogy az MI valóban integrálódjon a gyártási rendszerekbe, és ne csupán kísérleti megoldásként jelenjen meg. Az MI akkor válik ipari eszközzé, amikor ugyanúgy üzemeltethető és auditálható, mint egy PLC vagy egy MES rendszer.

Hibrid architektúrák, mint infrastruktúra alap

Egy másik trend a hibrid architektúrák, amelyek szisztematikusan összekapcsolják a felhőalapú és a helyszíni környezeteket. Tipikus jellemző a munkamegosztás: a modelleket a felhőben található historikus vagy szintetikus adatokkal fejlesztik, tesztelik és finomhangolják, míg a következtetésre optimalizált modellváltozatok termeléshez kapcsolódó IT- vagy peremhálózati környezetekben, a gyártócsarnokban futnak. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a felhő által kínált innovációs sebességet ötvözzék a termelési késleltetésre, rendelkezésre állásra és adatszuverenitásra vonatkozó szigorú követelményekkel. Egy ilyen hibrid megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az online/felhőszolgáltatóktól származó modellekkel kezeljenek egy problémát: ezek verziói és válaszadási viselkedése gyakran változik, ami elfogadhatatlan a saját életciklus-kezelés nélküli termeléskritikus alkalmazások számára.

Rugalmas igazodás

A gyártóvállalatok számára különösen fontos, hogy az MI-megoldások telepítése rugalmasan igazodjon az adott környezethez. A vLLM-alapú rendszerek lehetővé teszik, hogy a modellek helyben, a gyár területén, vállalati adatközpontokban vagy akár edge környezetben fussanak. Ez nemcsak a költségek optimalizálását segíti elő, hanem az alacsony késleltetésű működést és az adatbiztonságot is támogatja.

Az ipari mesterséges intelligencia mára túllépett a pilot projektek szakaszán, és egyre inkább a skálázható, üzembiztos megoldások kerülnek előtérbe. Az olyan technológiák, mint a vLLM, kulcsszerepet játszanak abban, hogy az MI szabványosíthatóvá, integrálhatóvá és gazdaságosan üzemeltethetővé váljon. Azok a vállalatok, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni ehhez az új infrastruktúra-szemlélethez, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a közeljövőben.

Korlátok és biztonság

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül a termeléskritikus rendszerekhez, egyre fontosabbá válik egy egyértelmű biztonsági és irányítási keretrendszer. A védőkorlátok biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások bemenetei és kimenetei automatikusan felülvizsgálatra, szűrésre és naplózásra kerüljenek – mind megfelelőségi, mind biztonsági szempontból. Ez magában foglalja a kérések olyan elemzését, amely lehetővé teszi a potenciálisan káros vagy megengedhetetlen műveletek azonosítását és blokkolását a bemeneti oldalon, miközben a modell kimeneteit kiértékelik a megfelelőség, a teljesség és a valószínűség szempontjából. Világossá kell tenni, hogy a védőkorlátok nem opcionális kiegészítők. Inkább minden gyártási mesterséges intelligencia architektúra szerves részét kell képezniük.

A különféle fejlemények és trendek azt mutatják, hogy 2026-ra a mesterséges intelligencia (MI) kilép a gyártóipar tesztelési fázisából, és a termelés szerves részévé válik. Az olyan absztrahált következtetési rétegek, mint a vLLM, a specializált és lean modellek, a hibrid felhő/edge architektúrák, valamint az egységes biztonsági és védőkorlát-stratégia olyan rendszert alkotnak, amely mérhető hatékonyságnövekedést tesz lehetővé új függőségek létrehozása nélkül. Hosszú távú versenyképességük biztosítása érdekében a gyártóvállalatoknak ezért nem szabad kiaknázniuk a mesterséges intelligencia által kínált új lehetőségeket.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI új alaprétege a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) hivatalosan is a CEE AutoHUB kezdeményezés tagjává vált. Az egyetértési megállapodás aláírásával Magyarország Közép- és Kelet-Európa négy másik országa, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellé csatlakozott a regionális együttműködésben.

A CEE AutoHUB országainak közös erőfeszítése az autóipar versenyképességének megerősítése, valamint az egységes és erős érdekképviselet biztosítása a régióban. A kezdeményezést először Csehország, Lengyelország, Románia és a Szlovákia alapította, de szinte az első napokban Magyarország is csatlakozott a MAGE révén.

Hasonlóan a négy másik országhoz, Magyarországon is az ipar és a gazdaság egyik fontos alappillére a járműgyártás. Az elmúltidőszakban körülbelül 450 ezer járművet gyártottak éves szinten hazánkban, az iparág mintegy 150 ezer munkahelyet adott. A BMW és a BYD gyárainak felfutásával ez a volumen nőni fog.

Az AutoHUB öt országa felel az EU teljes járműgyártásának közel egyharmadáért, több mint 4 millió autóval évente, ami nagyjából a német kibocsátásnak felel meg – ám ez bővülni fog hazánkban a BMW és a BYD, Szlovákiában a Volvo gyárának megnyitásával. Ebben az öt országban ráadásul több mint 1,2 millió közvetlen munkahelyet ad az autóipar, de további 1,5–2 millió munkahely kapcsolódik a szélesebb értéklánchoz.

A kezdeményezést az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) indította el a régió autóipari együttműködésének erősítésére, szoros koordinációban az adott országok járműipari érdekképviseleti szerveivel. Több mint 50 járműgyár található az öt országban.

Erősebb érdekképviselet

A CEE AutoHUB közleménye szerint Magyarország csatlakozása jelentős lépés egy erősebb regionális partnerség és az európai szinten jobban összehangolt közép-kelet-európai érdekképviselet felé.

Krisztián Róbert, a MAGE elnöke a csatlakozással kapcsolatban elmondta:

„A CEE AutoHUB építő jellegű kezdeményezés a régiónk számára. Egy olyan időszakban, amikor az autóipar mélyreható szabályozási és technológiai változásokon megy keresztül, elengedhetetlen a közép- és kelet-európai szövetségek közötti erősebb koordináció és a strukturált párbeszéd. Az AutoHUB olyan platformot biztosít, amely lehetővé teszi az álláspontok összehangolását, a nemzeti tapasztalatok megosztását, valamint annak biztosítását, hogy a régió nézőpontjai világosan és következetesen jelenjenek meg az európai vitákban”

– fogalmazott Krisztián Róbert.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefogott Közép-Kelet-Európa járműipara appeared first on Műszaki Magazin.

Utolsó kedvezményes jelentkezési határidő: 2026. március 20. A részleteket és az aktuális helydíjakat a csatolt jelentkezési íven, illetve a kiállítás honlapján találja.

Jelentkezzen a régió kihagyhatatlan üzleti találkozójára, melyet az ipari szegmens számára szervez a HUNGEXPO! Mutassa be a kiállítás szakmai látogatóinak cége innovációit, költséghatékony megoldásait, szolgáltatásait és kössön új üzleti kapcsolatokat!

JELENTKEZÉS

2026. május 18-21. között a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban lesz a 13. IPAR NAPJAI Nemzetközi ipari szakkiállítás, a 17. MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás és 14. AUTOMOTIVE HUNGARY Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás.

Társrendezvény: Transport Reseach Arena

A jelentkezési ívek folyamatosan érkeznek, egyre több helyet foglalnak le a cégek, már közel 6000 négyzetméter elkelt a HUNGEXPO „A” pavilonjában. A folyamatosan frissülő kiállítói lista megtekinthető a honlapon. Foglalja le területét minél előbb!

Töltse ki a jelentkezési ívet, hogy ne maradjon le a kiállítások kínálta üzleti lehetőségekről! Vegyen részt magas színvonalú szakmai konferenciákon és fórumokon, és pályázzon a NAGYDÍJ-ra!

Használja ki a 2026. március 20-ig tartó kedvezményes ajánlatunkat, foglalja le helyét a következő MACH-TECH – IPAR NAPJAI kiállításegyüttesre minél hamarabb!

JELENTKEZÉS

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IPAR NAPJAI és MACH-TECH kedvezményes jelentkezési határidő appeared first on Műszaki Magazin.

Az Eplan Next26 nem hagyományos konferencia. Sokkal inkább egy olyan szakmai találkozópont, ahol a technológiai trendek, a mérnöki gyakorlat és a stratégiai gondolkodás egy térben jelennek meg – interaktív módon, élő bemutatókkal és inspiráló előadásokkal.

Globális szakmai platform – mérnököknek, döntéshozóknak

Mi várható?

• 1,350 résztvevő, döntéshozó az ipari automatizálás területéről világszerte
• Szakmai előadások a 600 m2 LED falon: DMG Mori, Siemens, Sebastian Seitz
• Sikertörténetek vezető cégektől, mint az Eaton China vagy a Danieli (Olaszország)
• Betekintés a legújabb Eplan Platform 2027-es verzióba
• Premier: Eplan AI megoldások
• Kapcsolatépítési lehetőség a nemzetközi piac résztvevőivel
• A legmodernebb megoldások az Eplan-tól és 25 stratégiai partnerétől a kiállítási területen

Premier: Eplan Platform 2027 és Eplan Copilot

Az esemény egyik kiemelt szakmai attrakciója az Eplan Platform 2027 előzetes bemutatója. A látogatók betekintést nyerhetnek a következő generációs tervezési környezet fejlesztési irányaiba, különös tekintettel az integrált adatkezelésre, a folyamat-automatizálásra és a rendszerközi együttműködésre. Ugyancsak Münchenben mutatkoznak be először az Eplan AI-megoldások, amelyek a mérnöki tervezés támogatását új szintre emelik – a rutinfeladatok automatizálásától az intelligens adatfeldolgozásig.

Kiállítás, workshopok, networking

A szakmai előadások mellett jelentős hangsúlyt kap a gyakorlati tapasztalatcsere. A kiállítótérben az Eplan és 25 stratégiai partnere mutatja be legmodernebb megoldásait – a szoftvereszközöktől a gyártástechnológiai integrációig. A workshopok és élő bemutatók célja, hogy konkrét válaszokat adjanak a mindennapi mérnöki kihívásokra:

• hogyan gyorsítható a tervezési ciklus,
• miként biztosítható a konzisztens adatáramlás a teljes értéklánc mentén, és
• hogyan válhat a mesterséges intelligencia valós termelékenységi tényezővé.

A rendezvény egyben nemzetközi kapcsolatépítési fórum is: a résztvevők közvetlenül találkozhatnak iparági döntéshozókkal, technológiai beszállítókkal és rendszerintegrátorokkal.

Az Eplan Next26 azoknak a mérnököknek és iparági vezetőknek szól, akik nem csupán követni szeretnék a trendeket, hanem alakítani is azokat. Münchenben két napra összeér a stratégia, a technológia és a gyakorlati mérnöki tapasztalat.

Eplan Next26 regisztráció

Helyszín, időpont: 2026. május 20–21., München, CAVALLUNA PARK

Regisztráció és bővebb információ: https://event.eplan.com/EplanNext26

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eplan Next26 – Ahol az ipar találkozik appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) hatodik alkalommal sorra kerülő, régiós zászlóshajó eseménye újfent vezető vállalatok standjaival és több ezer látogatóval tölti meg 2026. április 21. és 23. között a Budapesti Olimpiai Központot, miközben a színpadon több, mint 50 előadó osztja meg gondolatait a legmodernebb technológiákról. A három napos rendezvény nagyszerű alkalmat szolgáltat ahhoz is, hogy az érintettek adott esetben újragondolják üzleti stratégiájukat a helyszínen elhangzó információk alapján.

Az elektronikai gyártásban az üzleti hangulatot továbbra is óvatos optimizmus jellemzi: az ellátási láncok stabilizálódása és a kereslet lassú, de érzékelhető élénkülése áll szemben a tartós geopolitikai bizonytalanságokkal és költségnyomással, valamint a továbbra is sérülékeny makrogazdasági környezettel. Magyarországon a közelgő választások még egyet tekernek a bizonytalansági potméteren, miközben az iparág szereplői egyre türelmetlenebbül várják, hogy végre beinduljon egy növekedési ciklus.

Ebben a környezetben kerül megrendezésre a InnoElectro 2026, amely mára az elektronikai gyártás megkerülhetetlen szakmai találkozópontjává vált. A rendezvény az iparág meghatározó szereplőit hozza össze: közel 80 vállalat mutatja be megoldásait a mintegy 3.700 négyzetméteres kiállítótérben, miközben több tucat előadó osztja meg gondolatait a piacot formáló legfontosabb trendekről.

A program a gyártástechnológiától az IoT-n, a védelmi és űriparon, valamint a kiberbiztonságon át a forrasztási és a röntgenes technológiákig széles spektrumot ölel fel, külön kiemelve a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepét.

„Tavaly minden korábbinál több látogatót fogadtunk, ami immár visszatérő trend”

– emeli ki Zsolt Heiling rendezvényigazgató.

„2026-ban még nagyobb érdeklődésre számítunk, amit jól mutat, hogy a kiállítói helyek rekordgyorsasággal beteltek a tavalyihoz képest hat százalékkal nagyobb térben. Érezhető az optimizmus: az iparág készen áll a következő nagy lépésre, és az InnoElectro ehhez biztosítja a megfelelő platformot.”

 

A mobilitás az egyik menekülőútvonal

Az utóbbi évek lomha gazdasági növekedése az elektronikai szektorra is kihatott. A dolgok jó irányba fordulásának verhetetlen receptje az lehet, ha sikerül a kutatási eredményeket gyors ütemben életképes termékké alakítani. Az InnoElectrón kiállítóként részt vevő Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) azon éllovasok közé tartozik, akik az okos mobilitás terén törekednek ennek megvalósítására.

A BME-n végzett munka számos projekten keresztül igazolja, hogy az okos infrastruktúra és szoftver hogyan képes újraértelmezni a közlekedésbiztonságot és a közlekedés hatékonyságát. A Gépjárműtechnológia Tanszék olyan autonóm technológián dolgozik, amely révén az autók még megcsúszáskor is kormányozhatóak maradnak, de kiemelt figyelmet érdemel az autópálya-forgalmat digitális iker segítségével forradalmasító modelljük is, amely másodpercenként 20 gigabit adat feldolgozásával hozza létre a teljes infrastruktúra és a közlekedő járművek valós idejű virtuális másolatát.

“Célunk nem pusztán az, hogy kutatásokat publikáljunk”

– mondja Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője.

“Olyan megoldásokat szeretnénk létrehozni, amelyek csökkentik a balesetek számát, javítják a forgalom áramlását és mérhető gazdasági értéket teremtenek. Egyetemként nem állunk meg a találmányoknál, hanem aktívan együttműködünk ipari partnereinkkel, hogy ezeket a képességeket bevezethető szolgáltatásokká alakítsuk.”

Az InnoElectro standjain és színpadán egyaránt számos hasonló, csúcstechnológiás megoldás mutatkozik be.

Forrasztás – az örökzöld szakmai tudás

A rendezvény az elektronikai ipar mesterei számára ezúttal is különleges platformot biztosít. A Global Electronics Association nemzetközi nonprofit szervezet kézi forrasztó versenye keretében keresik majd az ország legkiválóbb forrasztó szakembereit, akik egyben a világbajnoki részvételért is küzdenek.

Az idei újdonság, hogy a specialisták egy másik területen is megmérettethetik magukat: a kábelköteg-szerelés verseny a forrasztás mellett az összetett szerelési feladatokban, a minőségbiztosításban és a problémamegoldásban szerzett tudást teszi próbára.

Ezen túl a forrasztás iránt érdeklődő középiskolás diákok is számot adhatnak tudásukról saját helyszíni vetélkedésükön a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) szervezésében.

Az esemény idén sem lenne teljes a MELT által átadott InnoElectro Nagydíj nélkül, amely az iparág leginnovatívabb megoldásait díjazza.

A rendezvény előzetes online regisztrációval ingyenesen látogatható.

További részletek: www.innoelectro.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2026: Ismét Budapesten az elektronikai ipar krémje appeared first on Műszaki Magazin.