Az új platform megteremti annak alapját, hogy a több telephellyel működő szervezet egységes, közös menedzsmentstruktúrában tudjon működni. A megoldást elsőként az ELI cseh, dolní břežanyi és szegedi kutatóközpontjaiban vezetik be; a romániai Măgurele telephely későbbi csatlakoztatása a tervek szerint egy következő lépés lehet.

Az ELI eddig különböző rendszerekkel dolgozott a kutatóközpontjaiban, amelyek egymástól függetlenül működtek. Egy közös ERP-be való beruházást határozott el a társaság, hogy az ELI egységes szervezetként működjön, és megőrizze globális vezető szerepét a lézertudományban. „Az új rendszer interoperabilitást teremt az ELI telephelyei között, és segíti a minőség egységes megközelítésének kialakítását a szervezet egészében. Mindez egyben elköteleződésünk a hatékony erőforrás-felhasználás mellett – a tudomány érdekében” – mondta Florian Gliksohn, az ELI ügyvezető igazgatója.

Csúcskategóriás kutatóközpont Szegeden

Az ELI egy nemzetközi kutatóközpont: csehországi, magyarországi és romániai nagy teljesítményű lézeres létesítményei a világ legfejlettebb berendezései közé tartoznak. Az ELI 2021 óta európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ERIC) működik, hat tagország együttműködésében; központja a Prágához közeli Dolní Břežany-ban található.

A szegedi ELI ALPS (Attosecond Light Pulse Source) kifejezetten a rendkívül rövid fényimpulzusok – attoszekundumos „villanások” – előállítására specializálódott, amelyekkel a kutatók az elektronok mozgását is „nyomon tudják követni” atomokban és anyagokban. Az ELI kutatásai új távlatokat nyitnak többek között a fizika, a kémia, az anyagtudomány és a biomedicina területén, miközben ipari partnerek számára is hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiákhoz – elősegítve ezzel az áttörő innovációk megszületését, a hatékonyabb daganatkezelési eljárásoktól kezdve a nukleáris hulladék biztonságosabb kezelését támogató megoldásokig.

Felhőtechnológia a kutatói együttműködésért

A McKinsey szerint az európai vállalatok döntő többsége – 95 százaléka – már arról számol be, hogy a felhőtechnológiák kézzelfogható hozzáadott értéket teremtettek. Az ELI korábban is alkalmazott felhőalapú megoldásokat, a most induló ERP-bevezetés azonban az első olyan nagy léptékű projekt, amely érdemben egyszerűsíti és egységesíti az egész szervezet működését.

Az új ERP-rendszer a szervezet teljes működésére hatással lesz. A HR-csapatok központosított adatokkal és digitalizált folyamatokkal dolgozhatnak a toborzás, az értékelés és a munkavállalói fejlesztés területén. A pénzügyi és számviteli területek egységesített folyamatokat kapnak, emellett beépített AI-funkciók gyorsítják például a számlák párosítását, és azonnali rálátást adnak a fő pénzügyi mutatókra. A tudományos csapatok számára az egységes rendszer jobb koordinációt biztosít a nemzetközi projektek megvalósításában. Az SAP-val való együttműködés mellett elsősorban a platform megbízhatósága és a gyorsabb megtérülés szólt.

„Az ELI példamutató módon emeli a kutatóintézeti működést a legjobb iparági standardokra, az adatvezérelt folyamatokat állítva középpontjába. A projekt legnagyobb értéke, hogy minden adminisztrációban megspórolt perc a tudomány előrehaladását szolgálja. Az S/4HANA Public Cloud egységes nyelvet ad és közös alapot teremt a szegedi és a nemzetközi csapatoknak, így még gyorsabban születhetnek innovációk, Európa pedig megőrizheti versenyképességét”

— mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ELI tervei szerint az SAP S/4HANA Public Cloud éles indulása a nyár végére várható. A jövőben a szervezet a digitális alapok további megerősítésére adat- és üzleti analitikai, tervezési és költségvetési funkciók bővítését is mérlegeli, hogy kutatási tevékenységeit még stabilabb, egységes platformra építhesse.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa vezető lézer-alapú kutatóközpontja Szegeden appeared first on Műszaki Magazin.

A tehetséggondozás sikerét pedig az általa mentorált hallgatói csapatok páratlan nemzetközi eredményei jelzik.

A Széchenyi István Egyetem idén tízéves Járműipari Kutatóközpontja (JKK) a jövő mobilitását meghatározó legaktuálisabb kihívásokra keresi a választ, az elmúlt években a terület meghatározó hazai szereplőjévé válva. A szervezeti egység 2022-ben elért eredményeit ünnepség keretében értékelte.

Az eseményen dr. Palkovics László professzor, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke az egyetem jövőképét vázolta fel a jelenlévőknek. Kifejtette: a járműipari fókuszt tovább erősítik azok az új vagyonelemek – az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vagy a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. –, amelyek az Országgyűlés döntése értelmében vagyonjuttatásként kerülnek az alapítvány tulajdonába. Hozzátette: nem csak az a cél, hogy a Széchenyi Európa egyik legjobb autós egyeteme legyen, ezért más területekre – így például az egészségtechnológiákra, az energetikára, az agrártechnológiákra és a hadiiparhoz kapcsolódó kutatásokra – is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni. A kuratóriumi elnök hangsúlyozta: csak úgy lehetnek sikeresek, ha ebbe a munkába kiváló magyar és nemzetközi partnereket vonnak be. Külön kiemelte az ázsiai és a német képzési-kutatási kapcsolatok, valamint a hazai egyetemi együttműködések bővítését.

Dr. Szauter Ferenc, a JKK központvezetője arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciával, az e-mobilitással, az autonóm közlekedési rendszerekkel, az ipar 4.0-val és a ZalaZONE-on járműipari tesztelésekkel foglalkozó központjaik sikeres munkát végeztek ebben az évben, amit partnereik mellett számos projekt is segített. A kutatási eredmények rangos, nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációkban is testet öltöttek. Kiemelte, hogy egy évtizede a JKK a munkát 14 munkatárssal kezdte meg, akiknek a száma mára közel kétszázra nőtt. A fejlődést jelzi az is, hogy már a ZalaZONE-on is dolgoznak kollégáik, akik hathatósan hozzájárultak az idei eredményekhez. Hozzátette, hogy tevékenységüket kiváló infrastruktúra és csúcstechnológiás vizsgálóberendezések segítik.

Az eseményen elhangzott, hogy a JKK idén hat workshopot és két konferenciát szervezett, a ZalaZONE tesztpályán pedig nyolc demonstrációt hajtott végre. Munkatársai közül hárman – dr. Kocsis Szürke Szabolcs, dr. Pup Dániel és dr. Horváth Krisztián – szereztek tudományos fokozatot, Szalay István, dr. Fodor Dénes és Pusztai Zoltán pedig nemzetközi konferenciákon nyerték el a legjobb tudományos cikk és előadás díját.

Az ünnepségen a JKK által mentorált hallgatói csapatok idei páratlan teljesítményét is elismerték. Az Arrabona Racing Team nyáron kirobbanthatatlan volt a dobogóról a nagy presztízsű Formula Student-sorozatban: az osztrák verseny második helye után egy hungaroringi bronzérem, majd a szezon megkoronázásaként Németországban ismét az összetettbeli második pozíció következett. A sikerekben nagy szerepe volt az intézmény önálló motorfejlesztő csapatának, a SZEngine-nek. A Széchenyi-egyetem energiahatékony járművet fejlesztő hallgatói csapata, a SZEnergy Team ugyancsak lenyűgöző éven van túl, hiszen Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell Eco-marathont világrekorddal nyerte meg olyan nagy műszaki egyetemek csapatait megelőzve, mint a müncheni, a toulouse-i vagy a milánói. Ezt újabb nemzetközi siker követte a franciaországi Nogaróban, ahol az önvezető autókat fejlesztő csapatoknak meghirdetett Shell Eco-marathon Autonomous Challenge-en állhattak fel a tagok a dobogó második fokára.

A tehetséges hallgatók gondozásában a JKK számos munkatársa játszott fontos szerepet. Közülük hárman – Kőrös Péter, dr. Horváth Ernő és dr. Pup Dániel – „A legjobb mentor” elismerő oklevelet vehették át dr. Bokor József professzortól, a JKK elnökétől.

Az ünnepségen részt vett Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöke, korábbi sportkommentátor, aki kérdésünkre elmondta: rendkívül fontos, hogy a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatai ennyire aktívak és sikeresek.

„Az MNASZ elnökeként zászlómra tűztem, a műszaki felsőoktatásban tevékenykedő vagy onnan kikerülő mérnököket, hallgatókat megkeresem, együttműködést ajánlva. Segítségükkel biztosíthatjuk az autósport technikai területeken dolgozó kollégáinak utánpótlását is”

– fogalmazott.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még magasabb fokozatba kapcsolt a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja appeared first on Műszaki Magazin.

A számítástechnikában jelenleg használt mikroelektronikai eszközök technológiája elérte a határait. Igaz ez mind a számítógépprocesszorok órajelére, a kapcsolási sebességre és az egy bit tárolására alkalmas memória fizikai méretére is. Az információtárolásra használt doménméret a 100 nanométer nagyságrendjébe esik, a kapcsolás jellemző időtartama pedig, ami meghatározza az eszközök gyorsaságát, jelenleg a másodperc milliomodrészének tízezredrésze. Ahhoz, hogy ennél több nagyságrenddel gyorsabban lehessen logikai műveleteket végrehajtani, alapvetően új kapcsolási architektúrákat kell kidolgozni. Az új építőelemeknek pedig, az információsűrűség növeléséhez szükséges, legfeljebb néhány nanométeres mérettartományban kell lennie. A Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatócsoportja (köztük két Lendület-csoport) olyan anyagi rendszerekkel indított kutatásokat, melyekkel molekuláris és/vagy nanooptikai szinten több nagyságrendet lehet növelni a kapcsolási sebességen.

A 2017 júliusában indult, és idén véget ért projekt keretében a kutatók sikeresen fejlesztettek olyan nanooptikai és lézeres mérési módszereket, melyeknek köszönhetően fontos felfedezéseket tettek a lézerfény által irányított elektronok nanométeres tartományban történő mozgásáról, valamint az alkalmazásokban használható molekulák femtomásodperces (a másodperc milliomodrészének milliárdodrésze) időskálán történő átalakulásairól. Ezeket az eredményeket olyan vezető tudományos folyóiratokban publikálták, mint például a Nature Communications, Nano Letters vagy az Optica. Az eredményeknek köszönhetően pedig javaslatokat tudtak tenni a megfelelő kapcsolási architektúrák kialakítására, melyekre a nemzetközi kutatói közösségben is sokan felfigyeltek.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a kísérletekhez használt lézer beállításán dolgoznak.

A kutatóközpont a molekuláris és nanooptikai áramkörökkel kapcsolatos felfedező kutatásaihoz 440,34 millió Ft támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében, így lehetősége nyílt több korszerű műszer, többek között egy Magyarországon egyedülálló lézerrendszer beszerzésére. Ez a lézer femtomásodperces pontossággal tud több különböző színű lézerfényt biztosítani a kísérletekhez. A műszerbeszerzésen túl 8 versenyképes új kutatói álláshelyet is létrehoztak a projekt ötéves időtartama alatt, aminek köszönhetően Dániából, Svédországból és az USA-ból költöztek haza magyar kutatók, illetve egy vezető cseh kutató is a budapesti intézetet választotta munkahelyéül. A támogatásnak köszönhetően 7 diplomamunka és 4 PhD fokozat született az ELTE-n, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen.

A kutatócsoportok a jövőben olyan konkrét eszközöket fejlesztenek majd, kapcsolható molekulák nanoméretű csomópontokba helyezésével, melyekkel már egyszerű logikai művelek is megvalósíthatók lesznek a lézerfény segítségével.

The post Molekuláris eszközök és nanooptikai áramkörök a Wigner Kutatóközpontban appeared first on Műszaki Magazin.

Eredményeikkel hozzájárultak, hogy több kvantumbites logikai műveletek és kvantuminformatikai rendszerek valósulhassanak meg, kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.

A kvantumtechnológia azon eljárások és eszközök gyűjtőneve, amelyekben a kvantummechanika alapvető jelenségeit az informatika, a kommunikáció és a méréstechnika szolgálatába állítjuk, és a klasszikus megoldásokhoz képest pontosabb vagy gyorsabb eredményeket érünk el vele. E rendszerek alapvető építőkövei a kvantumbitnek vagy qubitnek nevezett kétállapotú rendszerek. Többféle kvantumrendszer vetődött már fel kvantumbitek megvalósítása céljából, és ezek között a félvezetőbe ágyazott ponthibák igen ígéretesek a szobahőmérsékleten való működés szempontjából.

A kristályokban a ponthibák gyakran előforduló molekulaszerű képződmények. Ezek a kristálynövekedés során vagy utólag, például ionbesugárzás révén jöhetnek létre. Persze nem minden ponthiba vagy nem minden gazdakristály alkalmas kvantumbitek fizikai megvalósítására, mert az ilyen működésnek szigorú követelményei vannak. Ahhoz, hogy hatékony kvantumbiteket alkossunk, létfontosságú, hogy olyan rendszereket találjunk, amelyeknek a kvantumállapotait jól tudjuk iniciálizálni, manipulálni és kiolvasni. Ehhez nemcsak a ponthibák atomi szintű kísérleti megismerésére és szerkezetének előállítására van szükség, hanem elektronszerkezetük és magnetooptikai tulajdonságaik részletes megismerésére is. A szilárdtestbe ágyazott ponthibák atomi szintű szimulációjának közelmúltbeli fejlődése lehetővé teszi, hogy számításokkal pontosan leírhassuk ezeket a tulajdonságokat, sőt, egy adott célra új kvantumbit-típusok alkalmazhatóságát jósoljuk meg.

Gali Ádám kutatócsoportjának legfrissebb tanulmányában szisztematikusan vizsgálták a semleges töltésű szénhiba kvantumbitként való használhatóságát az atomi vastagságú volfrám-diszulfidban előforduló szénszubsztitúciós hibák atomi pontosságú előállítása terén elért legfrissebb eredményekre alapozva. Sűrűségfunkcionálelmélet-alapú számítással azt találták, hogy az anyagra jellemző óriási spin-pálya kölcsönhatás a gerjesztett állapotokat egymással keveri, és ennek köszönhetően foszforeszkál telekommunikációs hullámhosszon kibocsátva a koherens fényt e kétdimenziós anyagban. Eredményeik alapján ez a foszforeszkáló hiba kvantumbitként hasznosítható, amelyhez megadták a megfelelő kvantum-optikai eljárást, és ezzel megalapozták a skálázható kvantumbitek kvantumprotokollját is, mégpedig telekommunikációs hullámhosszú spin-foton interfésszel együtt. A hagyományos háromdimenziós anyagokkal összehasonlítva a kétdimenziós anyagok a ponthibák könnyű manipulációját teszik lehetővé, és más architektúrákba is integrálhatóak. Gali Ádám kutatócsoportjának munkája hozzájárul ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveleteket és kvantuminformatikai rendszereket valósítsanak meg kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.

The post Új kvantumbitet jósoltak meg a Wigner FK kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Az alagúthatás lényege, hogy egy elektron akkor is képes áthatolni egy előtte álló akadályon (úgynevezett potenciálgáton), ha ahhoz a klasszikus fizika szabályai szerint nincs elegendő energiája. A jelenséget először az 1920-as években említették, ezt követően pedig számos tudós foglalkozott vele. Az elmúlt 70-80 évben összesen 5 Nobel-díjat osztottak ki olyan kutatómunkáért, amely az alagúthatással kapcsolatos eredményt vagy gyakorlati alkalmazást mutatott fel. Egyik fontos példa az utóbbira a pásztázó alagútmikroszkóp megalkotása, amellyel különböző felületeket lehet nanométeres pontossággal vizsgálni.

Elektronok kilépése arany nanorészecskék felületéről ultrarövid lézerfény-felvillanások hatására.

Az alagúthatást korszerű lézerekkel is el lehet érni. A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai kísérleteikhez olyan lézerfényt használtak, amelyben a lézernyaláb átmérője egy átlagos hajszál huszad része. A lézerfény energiájának térbeli koncentrációját ráadásul egy nanooptikai jelenséggel növelték tovább, amelyet a mintán jelenlévő arany nanorészecskék eredményeztek. A folyamat során nagyságrendekkel meg tudták növelni a lézerfény elektromos terét, ezzel a megoldással pedig az alagúthatásnak egy új megnyilvánulását tudták kimutatni. A kutatók által vizsgált tartományban az elektronok részben a kvantummechanikai szabályai szerint viselkednek, vagyis alagutazni tudnak egy előttük álló falon (potenciálgáton) keresztül, részben azonban olyan tulajdonságokat is mutatnak, amelyek alapján hagyományos viselkedésükre lehet következtetni.

A Wigner Kutatóközpont fizikusainak új eredménye és további alapkutatási munkája segít a nemzetközi kutatóközösségnek jobban eligazodni az alagúteffektushoz kapcsolódó jelenségkörben. Ezzel megkönnyítik a gyakorlati felhasználásokat is, például nanooptikai eszközök létrehozását, vagy akár olyan elektronforrások kialakítását, ahol a kibocsátott elektroncsomag időtartama a másodperc milliomodrészének a milliárdodrésze. Ezek az alkalmazások forradalmasíthatják a fizikai és kémiai kutatásokat, és elvezethetnek az elektronmikroszkópok új generációjának létrehozásához is.

The post A Wigner Fizikai Kutatóközpont új felfedezése az elektronok világában appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyedülálló laboratórium – amely nyitott hozzáférést biztosít az egyetemek, kutatóintézetek, kkv-k számára – új lehetőségeket nyit a hazai alapkutatásban és kutatás-fejlesztésben, a félvezető anyagok és szerkezetek, kerámiák, fémek, 2D anyagok és egyéb nanoszerkezetek vizsgálatában.

Az EK arra irányuló tervei is megvalósultak, hogy a létrehozott laboratórium nyitott hozzáférést biztosítson és rendelkezésre álljon az egyetemek, kutatóintézetek, kkv-k és nagyipari cégek számára. Az „Open Laboratórium” így komoly szerepet kap az egyetemi oktatásban PhD- és MSc-szinten, továbbá az akadémiai együttműködések révén hozzájárul a magas színvonalú, új tudományos eredmények eléréséhez. Az ország első és máig is egyetlen gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkópjának felhasználói között található többek között az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK), az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, melynek eredményeként mintegy 30 tudományos publikáció született. Az ipari partnerek közül a Technoorg-Linda Kft. igen intenzíven, míg a SEMILAB Zrt. alkalomszerűen vette igénybe a mérési lehetőségeket.

A beszerzett készülék egy Thermo Fisher Scientific/FEI által gyártott THEMIS 200 harmadik generációs mikroszkóp, amely egy úgynevezett image-korrektorral felszerelve rendkívüli felbontások elérését teszi lehetővé a képalkotásban. A gömbihiba-korrektor bonyolult lencserendszer segítségével éri el azt, hogy a korábban csak kerek lencséket tartalmazó transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) az optikai tengelytől távol eső párhuzamos sugarakat is egy pontba (és nem egy kis korongba) fókuszálja. Ez a megoldás úgynevezett hexapóluslencséket tartalmaz, az első ilyen TEM 2005-ben került kereskedelmi forgalomba.

Az EK-ban üzembe helyezett készülék pásztázó (STEM) üzemmódban is működik, amely rendkívül jól hasznosítható az analitikai mérések során. A berendezés négy darab beépített detektort tartalmaz, amelyek a mintából az elektronsugár által kiváltott karakterisztikus röntgensugárzást detektálják (EDS). Ezek elhelyezési geometriája lehetővé teszi, hogy a kutatók a minta bármilyen pozíciójában (további döntés nélkül) elemanalízist készíthessenek, és a pásztázó funkciónak köszönhetően elemeloszlási térképeket vehessenek fel. Az első tesztek szerint az EDS-detektorok határozottan nagy érzékenységgel mutatják ki egy rétegben az összetétel kis változásait.

Az elektronmikroszkóp szobájában rendkívüli környezeti stabilitást kellett létrehozni. Ezt szolgálja a három méter mély rezgésmentes alap, a tisztatéri szűrőkkel ellátott légkondicionáló, amely biztosítja a 0,1 ºC / 30 perc hőmérsékleti stabilitást. A zajra és az 50 Hz-es mágneses térre vonatkozó (< 30 nT) értékeket is sikerült teljesíteni. Ennek köszönhetően a mikroszkóp a gyárilag garantáltnál is jobb felbontással működik.

A gyárilag garantált TEM-felbontás értéke 200 kV-on 0,09 nm, azaz 90 pm. Az EK kutatóinak tapasztalatai alapján a 0,07 nm, azaz 70 pm-es felbontás elérhető. Gyémánt egykristály felvétele a THEMIS mikroszkópban. A súlyzókhoz hasonló dumbell-ek 89 pm távolságra vannak egymástól. Egy gyengébb felbontású mikroszkóp ezeket egy intenzitásfolttá képezi le, de a THEMIS világosan feloldja.

Az elemtérképezés felbontásának demonstrációja SrTiO3 kristályrácson, amiben a stroncium és a titán alrács külön is láthatóvá tehető.

The post Az első gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkóppal felszerelt laboratórium létrehozására irányuló projekt appeared first on Műszaki Magazin.

A DMG MORI HEITEC a DMG Mori és a Heitec közös vállalkozása, amelyben mindkét partner érvényesíti tudását az automatizálás és a szerszámgépek digitalizálása terén. A 4 magyarországi milliárd forintos beruházáshoz a kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosít, különös tekintettel arra, hogy 55 új, magas hozzáadott értékű kutatásfejlesztéshez kapcsolódó munkahely jön létre. Idén minden eddiginél több forrást, összesen 182 milliárd forintot biztosít a kormány a kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás-bejelentő sajtótájékoztatóján.

A Budapesten megvalósuló legújabb beruházásról szólva elmondta, hogy ismét egy kifejezetten kutatásfejlesztésre fókuszáló beruházás valósul meg az országban. Olyan szoftverek fejlesztésére kerül sor, amelyek a szerszámgépgyártást a kezdeti fázistól egészen a végéig digitalizálják – mondta el a miniszter. Hozzátette: a DMG Mori Heitec magyarországi tevékenységének bővítése azért is jelentős nemzetgazdasági szempontból, mert a vállalat 100 százalékos exporthányaddal dolgozik, tehát az itt előállított kutatásfejlesztési eredmények egészét külföldön értékesítik, ami nagyban hozzájárul a magyar export teljesítményéhez.

Forrás: MTI

The post Kutatóközpontot hoz létre Budapesten a DMG Mori és a Heitec appeared first on Műszaki Magazin.

A Xerox és az ausztrál Victoria állam partnerségben indítja útjára az Eloque-ot. A közös vállalkozással olyan új technológiát kívánnak kereskedelmi forgalomba hozni, amely távolról is képes a hidak szerkezeti állapotának ellenőrzésére.

Az Eloque megoldás egy olyan „ipari dolgok internete” (Industrial Internet of Things – IIoT) technológia, amely a hídhoz rögzített apró száloptikai érzékelőkkel méri és becsli meg annak szerkezeti épségét jelző mérőszámokat – így szerkezeti terhelését, hőre adott reakcióját, görbülését, aktuális terhelését, valamint a rezgést és a korróziót. Fejlett analitikák elemzik a szenzorok adatait, amely elemzés eredményeit közvetlenül a híd üzemeltetői kapják meg valós időben. Ezáltal tudják monitorozni a híd túl- vagy alulhasználtságát, vagy azt, hogy vannak-e szerkezeti problémák vagy károk, amiket javítani szükséges.

Egy felmérés szerint az Egyesült Államok hídjainak 42%-a legalább 50 éves, és közel 231,000 hídon szükséges javítási és állagmegóvási munkálatokat végezni. Ez a probléma világszintű. Ausztrália hídjainak kb. 70%-a több mint 50 éves. Németországban a 25,000 vasúti hídból kb. 11,000 olyan van, ami több mint 100 éves. Franciaországban pedig a hidak 7%-a már az összedőlés kockázatát hordozza magában.

„Az öregedő és romló állami infrastruktúra globális probléma. Úttörő technológiát képviselünk, amely fenntartja a hidak biztonságát, meghosszabbítja azok élettartamát és pozitívan befolyásolja a tervezést”

– mondta John Visentin, a Xerox alelnöke és vezérigazgatója.

„A Victoria állam kormányával kötött partnerségünk nem csak azt teszi lehetővé, hogy számukra oldjuk meg ezt a problémát, hanem azt is, hogy ezt a megoldást a hasonló kihívásokkal szembesülő ügyfelekhez is eljuttassuk szerte a világon.”

A technológiát a Xerox Palo Alto Kutatóközpontban (PARC) fejlesztették ki, majd a Xerox és Victoria állam vasúti- és villamosvonalakat kézben tartó vállalata, a VicTrack partnersége révén próbálhatták ki elsőként. A PARC megoldása szenzorokkal és fejlett analitikával monitorozza a hidak szerkezeti állapotát a híd élettartamának optimalizálása érdekében.

„Ez az úttörő technológia segít a problémák korábbi felderítésében, csökkenti a helyszíni ellenőrzések és javítások miatti útlezárások okozta késéseket, valamint lehetővé teszi gyorsabban és pontosabban megtalálni az okokat hídbalesetek vagy más váratlan események idején”

– mondta Jacinta Allan, az állam közlekedési infrastruktúráért felelős minisztere.

Victoria kormánya 50 millió dollárt különített el az Eloque technológia bevezetésére az állam kiemelt hídjain. Ez a technológia lehetővé teszi a problémák korai felismerését és előrejelzését, segít, hogy azokat még azelőtt találják meg, mielőtt javításuk költségesebbé válna, továbbá abban is segíti az ügyfeleket, hogy a karbantartási költségvetést hatékony kezelhessék.

„Noha a kezdeti fókuszunk a vasúti és közúti hidak lesznek, az Eloque technológiája rendkívül sokoldalú, ezért azt tervezzük, hogy a jövőben más kritikus szerkezetekhez is adaptáljuk”

– mondta Ersin Uzun, a Xerox IoT igazgatója és az Eloque igazgatósági tagja.

„Már most arra törekszünk, hogy kiterjesszük a technológiát az alagutakra, kikötőkre, többszintes parkolóházakra és más kritikus infrastrukturális eszközökre.”

Az Eloque többségi tulajdonosa a Xerox, és ez egyben része annak a stratégiának, hogy a Xerox új kínálattal, széles körben lépjen be az IoT piacra.

The post Globális megoldás teszi biztonságosabbá az öregedő infrastruktúrákat appeared first on Műszaki Magazin.

„A koronavírus-járvány aktuális példa arra, hogy életünk, gazdaságunk, egészségünk mennyire sebezhető, de egy természeti vagy ipari katasztrófa is hasonló helyzetet teremthet. Ezek hatásának súlyosságát ráadásul fokozza a világ globális összekapcsolódása. Kezelésükhöz vagy elkerülésükhöz a nagy rendszerek működési mechanizmusának ismeretére épülő mesterséges intelligencia eszközök szükségesek, amelyek kutatása és fejlesztése a jövőnket befolyásoló feladat”

– fejtette ki dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) tudományos igazgatója. A professzor a vezetője annak a kutatócsoportnak, amely a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium részeként alakult meg az egyetemen.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kap ekkora hangsúlyt a mesterséges intelligencia kutatása hazánkban és külföldön, a professzor azt válaszolta, hogy az igény most találkozott a lehetőségekkel.

„Az igény oldaláról nézve az említett biztonsági problémákon túl egyre szigorúbb elvárásaink vannak az eszközeinkkel és a szolgáltatásokkal szemben, például az önvezető autókra, az energiatakarékos épületekre, a menetrendet követő tömegközlekedésre, a biztonságos erőművekre, a válsághelyzetek hatékony feloldására gondolva. A lehetőségeket tekintve az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a matematikai modellezés és optimalizálás területén, óriási mennyiségű feldolgozandó adat halmozódott fel, valamint új szintet ért el a számítógépi kapacitás. Mindezek alapján jelentős áttörés várható ezen a területen”

– magyarázta.

Dr. Friedler Ferenc elmondta: a Széchenyi-egyetem korábban is eredményes volt a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekben, így a virtuális valósággal és a „big datával” – azaz a nagy adathalmazokkal – foglalkozó kutatásokban és azok alkalmazásában.

„Ezeket a területeket nemzetközi szinten jegyzik Baranyi Péter és Horváth Zoltán professzor kollégáink. A szakmai kapcsolódások révén együttműködünk a Gáspár Péter professzor által vezetett Autonóm Rendszerek Nemzeti Laborral is”

– fűzte hozzá.

A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz.

„Az erős mérnöki kutatási és fejlesztési háttér, a kiváló infrastruktúra, valamint a versenyképes cégekkel folytatott közös fejlesztések kiváló alapot biztosítanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elméleti kutatásokhoz. Az intézmény az elmúlt időszakban külföldön is elismert kutatóprofesszorok felvételével, valamint hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel bővítette kutatási profilját korunk alapvető, rendszertípusú problémáinak megoldásához. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) meglévő szoros szakmai kapcsolat is ezt erősíti. Többek között Benczúr András, Soumelidis Alexandros és Szabó Zoltán professzorok részvétele nagyban hozzájárul a kutatások eredményességéhez. A Bokor József professzor által alapított, nemzetközi szakmai körökben elismert tudományos iskola adja az elméleti alapokat és a garanciát ahhoz, hogy a nemzeti laborhoz kapcsolódó kutatásaink is a nemzetközi élvonalban legyenek”

– emelte ki a professzor.

Dr. Friedler Ferenc arra a kérdésre is válaszolt, hogy a szervezeti keretek megfelelő feltételeket biztosítanak-e az ambiciózus program teljesítéséhez.

„Több szervezeti elem együttese garantálja a program végrehajtásához szükséges feltételeket. A JKK mátrixos szervezeti formája és belső működési módja a versenyképesség legfontosabb elemét, a hatékonyságot biztosítja. Nem elegendő azonban élenjáró kutatásokat végezni, az eredményeket hasonló szinten kell közzétenni. Ebben fontos szerepe van a rangos publikációkat ösztönző belső pályázatnak, amelynek a támogatására a jövőben is számítunk egyetemünk kuratóriuma és vezetése részéről. Ráadásként van még egy külső elem, hogy a kutatás mennyire illeszkedik hosszú távú nemzetközi trendekhez. Az Európai Unió is felismerte a rendszertípusú problémák megoldásának szükségességét, s emiatt hirdette meg idén év elején ipar 5.0 programját, amely várhatóan meghatározó lesz a következő évek kutatás-fejlesztési pályázataiban. A mesterséges intelligencia kutatásainkkal érdemi szerepet kívánunk betölteni ebben a keretprogramban”

– mondta a tudományos igazgató.

The post Mesterséges intelligencia kutatócsoport alakult a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A GRBAlpha nevű űreszközt március 22-én reggel bocsátották fel Bajkonurból egy Szojuz fedélzetén, a rakétával egy másik magyar kisműhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SMOG-1 űreszköze is elindult.

A GRBAlphát egy magyar-szlovák-japán kollaboráció keretében, az ELKH CSFK tervezésében és projektvezetésével hozták létre. A műhold mérőműszerei a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének laboratóriumában készültek, a CSFK és az ELTE Fizikai Intézetének együttműködésével.

A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB: gamma-ray burst). Ha a benne elhelyezett, a méretéhez képest rendkívül nehéz gammasugárzás-detektor jól teljesít, később más műholdakra is telepíthetik a szerkezetet, ezzel egy, az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre.

Egy ilyen műholdhálózat egy földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, amelynek segítségével igen pontosan lehet azonosítani a gamma-kitörések forrását.

A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsátó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg fogják tudni határozni, mivel ezekhez is kötődik gamma-kitörés.

„A detektor lelke egy cézium-jodid kristály, amely a gamma-sugárzás hatásáralátható fényt bocsát ki. Ezt érzékeny, fotonszámlálónak nevezett  szenzorokkal érzékeljük, majd a jel erősítése és digitalizálása után a csillagászati szempontból gyanús jeleket helyben letároljuk, vagy közvetlenül egy rádiómodul felé továbbítjuk”

– mondta a rendszer fejlesztését vezető Pál András, a csillagászati intézet munkatársa.

The post Magyar műholdakat bocsátottak fel appeared first on Műszaki Magazin.

A kooperáció alapvető célja, hogy az Egyetem és a cég elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, kapcsolatrendszerüket közös szakmai és üzleti céljaik érdekében együttesen mozgósítsák és ezen keresztül a kiemelt képzési területeken az Egyetem akadémiai tudásának és a Zrt. szakembereinek üzleti tapasztalatait ötvözve emeljék a magyarországi oktatás és kutatás színvonalát.

A Mollia Zrt. a karakteranimáció technológiájában hajt végre jelentős paradigmaváltást, amellyel forradalmasíthatja a játékipar és akár a filmipar megoldásait a mozgó emberi karakterek szintetikus előállítására. Kiváló matematikusok, pszichológusok és sikeres üzletemberek összefogásával olyan öntanuló, MI-alapú (mesterséges intelligencia) mechanizmusokat fejlesztenek, amelyek a fizikai környezet és a mozgó karakter dinamikai viszonyait figyelembe véve automatikusan képes életszerű interaktív mozgást generálni.

Az Óbudai Egyetemmel együttműködésben a partnervállalkozás finanszírozásával egy korszerű mozgáselemző laboratórium jött létre, amely a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban kapott helyet. A robotközpont kutatói és mérnökei részt vesznek a rendszer üzemeltetésében, illetve a laboratórium lehetőségeit a saját robotikai kutatásaikban is kiaknázhatják. Közös cél, hogy a humán karakterek élethű mozgatása mellett a kutatók a robotok irányításában is bevethetővé tegyék a technológiát. Az együttműködési megállapodás egy mérföldkő, amely az Óbudai Egyetem – Egyetemi Kutató és Innovációs Központjával (EKIK) korábban megkezdett érdemi munka elmélyítését szolgálja.

The post Mozgáselemző labor jött létre az Óbudai Egyetem iRobottechnikai Központjában appeared first on Műszaki Magazin.