Amikor a hivatalos, tényszerű vállalati tájékoztatás lassú vagy elmarad, az információ folyosói pletykaként áramlik tovább. A Munipolis okoskommunikációs hálózat legfrissebb felmérése rámutat, hogy a belső kommunikációs vákuum amellett, hogy mérgezi a munkahelyi légkört, számszerűsíthető anyagi kárt is okoz a vállalatoknak. Ráadásul minél nagyobb egy szervezet, annál gyorsabban fordulhat a dezinformáció a menedzsment ellen.

A legtöbb cégnél a mindennapi hajtás mellett egyszerűen nincs mód és idő arra, hogy minden egyes dolgozót személyesen vagy hosszadalmas értekezleteken tartsanak képben a cég aktuális helyzetéről. Ha azonban a vezetés hallgat, a háttérben elindul a találgatás, nagyon gyakran tényként tálalva és továbbadva. A bizonytalanság rosszindulatú interpretációknak is teret ad, amelyek gyorsan mérgezni kezdik a munkahelyi légkört, és módszeresen leépítik a cégbe vetett dolgozói bizalmat. Ha a vállalkozás amúgy is változás előtt áll, a veszély még nagyobb.

A Munipolis nemzetközi felmérések és saját, több országra kiterjedő ügyféltapasztalatai alapján vizsgálta, hogyan viszonyulnak a különböző munkakörben dolgozók a jelenséghez. A munkavállalók 64%-a tartotta jellemzőnek, hogy ha nem kapnak időben pontos információt a vállalati változásokról, a kollégák egymástól hallott félinformációk alapján kezdenek el kombinálni. A válaszokban nem volt jelentős eltérés az irodai és fizikai munkát végzők véleményében. A kezeletlen folyosói pletykák miatti érzelmi feszültség és motiválatlanság dolgozói becslések szerint és témától függően, de jelentős, szubjektív megítélésük szerint akár 15-20%-os hatékonyságromlást idéz elő az érintett osztályokon vagy csoportokban. Egy 200 fős középvállalat esetében a kieső munkaidő, a hibás teljesítések, a motivációvesztés és a bizonytalanság miatt emelkedő fluktuáció forintban éves szinten akár több tízmilliós, közvetlen veszteséget is jelenthet a cégnek. Hallgatni tehát tényleg arany, de a kiadási oldalon.

A pletyka azért is hatékonyabb, mint a szokásos hivatalos csatornák, mert majdnem mindenkihez eljut, és nem vár jóváhagyásra. Ha a vezetés nem mond semmit, a munkatársak maguk fogják kitölteni a csendet, és jellemzően nem optimista forgatókönyvekkel, hiszen a kommunikáció hiánya eleve bizalmatlanságot szül – mutat rá a helyzet veszélyeire Czinger Erik, a Munipolis magyarországi vezetője. „Minél nagyobb egy vállalat, annál jobban eltávolodnak egymástól a döntéshozók és a végrehajtók. A fizikai és szervezeti távolság miatt a menedzsment és a dolgozók között gyorsan kialakulhat egyfajta „mi és ők” szembenállás. Még a rossz hírek őszinte és egyenes közlése is sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint a pletyka közvetlen gazdasági károkozása.

A kutatás rávilágít, hogy bizonyos vállalati méret felett a hagyományos eszközök – mint a faliújság vagy a hetente, havonta kiküldött körlevelek – már nem tudnak lépést tartani a spontán hírárammal. Olyan belső kommunikációs csatornákra van szükség, ami beosztástól és helyszíntől függetlenül, kontrolláltan eléri a munkavállalókat. Ha a hivatalos, hiteles információ azonnal és célzottan megérkezik, a pletykának egyszerűen nem marad sem ideje, sem tere eltorzítani a valóságot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tízmilliókba kerülhet a cégeknek a munkahelyi pletyka appeared first on Műszaki Magazin.

A válaszadók 88%-a a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60%) és a szakmai tapasztalatot (54%).

Nem lehet megtartani azt, akiben nem hiszünk – és aki nem hisz bennünk

A felmérés szerint a vállalatok közel fele (48%) napi szinten küzd a jelöltek megbízhatatlanságával – sokan már az interjún sem jelennek meg, vagy rövid időn belül elhagyják a munkahelyet. Ez a jelenség nemcsak HR-probléma, hanem üzleti kockázat is, hiszen a toborzás és a fluktuáció is időt, energiát és komoly költségeket emészt fel. A bizalom nemcsak emberi, hanem gazdasági érték is: a megbízható munkavállalók ritkábban váltanak, hatékonyabban dolgoznak, és erősebb közösséget építenek. A fluktuáció csökkenésével pedig nemcsak a költségek mérséklődnek, hanem nő a teljesítmény és a munkamorál is.

„A megbízhatóság nem tanítható, de építhető, amelyben hatalmas szerep jut a vállalati kultúrának. Ahol valódi emberi kapcsolatokra, odafigyelésre és stabil vezetői jelenlétre épül a munkahelyi közeg, ott alacsonyabb a fluktuáció és erősebb az elköteleződés. A Jobtain-nél hiszünk abban, hogy a jó munkavállalói kapcsolat nem a szerződés aláírásával kezdődik, hanem azzal, hogy partnerként kezeljük az embereket”

– mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az emberi kapcsolat, mint üzleti stratégia

A kutatás rámutat, hogy a cégek egyre tudatosabban keresik a hosszú távra tervező, stabil munkavállalókat. Ugyanakkor 36%-uknál mégsincs rendszer a toborzás minőségének mérésére, és sok helyen hiányzik a dolgozók fejlődési potenciáljának feltérképezése is. A megbízható munkaerő megtalálása mellett a kapcsolatok minősége is döntő fontosságú. A belső ajánlási rendszerek a leghatékonyabb toborzási csatornák (87%), ami azt mutatja, hogy a személyes kapcsolatok, a munkatársi bizalom és az ajánlások szerepe kulcsszerepet játszik a sikeres kiválasztásban.

„A jó munkahely nemcsak stabil fizetést, hanem stabil kapcsolatokat is kínál. Ha a dolgozó érzi, hogy számít, ha van kihez fordulnia, az biztonságot ad – és ez az igazi lojalitás alapja. A megbízhatóság tehát nemcsak elvárás, hanem kölcsönös viszony: a munkavállaló akkor lesz megbízható, ha a munkáltató is az”

– tette hozzá Mihályi Magdolna.

A bizalomépítés a legjobb befektetés

A Jobtain tapasztalatai szerint a megbízható, hosszú távon elkötelezett munkaerő a legnagyobb versenyelőny a mai gazdasági környezetben.

„A bizalomépítés nem egyszeri feladat, folyamatos jelenlétet, odafigyelést és következetességet igényel. A toborzás során ma már nemcsak munkaerőt kell keresni és közvetíteni, hanem kapcsolatokat kell építeni. Meg kell ismerni a munkavállalók élethelyzetét, igényeit és motivációit, és ezt figyelembe kell venni a kiválasztás és a beillesztés során is. A bizalom tettekben mérhető – abban, hogy a munkavállaló számíthat ránk, mi pedig számíthatunk rá. Ez az a partnerség, ami valóban megtartja az embereket, és ami hosszú távon az üzleti siker alapja”

– összegez Mihályi Magdolna.

Háttér a kutatásról

A Jobtain benchmark kutatása 116 vállalat HR-szakemberének bevonásával készült online kérdőív és 14 fős fókuszcsoportos interjúk segítségével. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a fizikai munkavállalók toborzásának legnagyobb kihívásait és a bevált gyakorlatokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nem megbízható a hazai munkaerő? appeared first on Műszaki Magazin.

Mit tehetünk mi magunk a mindennapokban egyénileg ez ellen a kedvezőtlen folyamat ellen? A természeti erőforrások megóvása és a fenntartható megoldások előtérbe helyezése lehet az első fontos lépés a helyes irányba. A kapcsolódó felelősséget nemcsak a magánéletben, hanem az üzleti döntések során is vállalnunk kell.

A munka világában hozott intézkedéseknek messzemenő hatásai lehetnek. Vegyünk például egy kis autójavító műhelyt, ahol naponta több tucatszor törlik le az olajos szerszámokat, alkatrészeket, motorokat. Veszélyes, gyúlékony anyagokat itatnak fel, amelyeket biztonságosan és környezetbarát módon kell ártalmatlanítani. Mit használnak ehhez? Ócska rongyokat vagy papírtörlőket, amelyek használat után egyszerűen a szemétbe kerülnek. Könnyen belátható, hogy ezt a folyamat környezetkímélőbb is lehetne.

Hihetetlenül hangzik, de erre a problémára már több mint száz éve létezik jól átgondolt, fenntartható megoldás. Mégpedig egy olyan rendszer formájában, amely nagy nedvszívóképességű pamutkendők többszöri felhasználásán alapul. Ezeket a törlőkendőket összegyűjtik, kimossák és újra használják egy körforgásos rendszerben, ahol jól kifinomult technológiai megoldások segítségével energiát és vizet takarítanak meg, és elkerülik a hulladék keletkezését.

Ezt a rendszert a Mewa Magyarországon már több mint 15 éve bevezette, és egyre nagyobb ismeretségnek és népszerűségnek örvend mind az ipari üzemekben, mind pedig a kézműves műhelyekben. A Mewa ipari törlőkendő-rendszer csatasorba állításával minden műhely és üzem hozzájárulhat a környezetvédelem ügyéhez, és egyúttal mentesül a szennyezett, egyszer felhasználható anyagok ártalmatlanításának terhétől. A rendszer már az első naptól kezdve segít abban, hogy kíméljük a természeti erőforrásokat és elkerüljük a környezetterhelő hulladékok keletkezését. Ráadásul még praktikus is: a friss törlőkendők mindig kéznél vannak. A többiről – beleértve ebbe a kendők biztonságos elszállítását is – a Mewa gondoskodik.

A kendőket Németországban, a vállalat saját szövödéjében állítják elő, mégpedig többféle, a törlendő felület igényeihez alkalmazkodó változatban. A törlőkendőket teljes körű szolgáltatás keretében biztonsági edényekben közvetlenül a felhasználási helyre – üzemcsarnokokba, gépjármű-javító műhelyekbe, nyomdákba – szállítják ki. A dolgozók a szennyes kendőket az erre a célra kihelyezett konténerekbe dobják, és amikor ezek megtelnek, a Mewa gépkocsivezetői rendszeresen, egyeztetett időpontban – a tiszta kendők kiszállításával egy időben – elviszik őket.

A kendőket a Mewa kimossa, ezek akár ötvenszer is újra felhasználhatók. A mosás során a kendőkből kinyert olajok és zsírok egy részéből energiát nyernek a mosógépek és szárítók üzemeltetéséhez. A mosás során takarékoskodnak a friss vízzel, így az eljárás környezeti mérlege lényegesen kedvezőbb, mint más megoldásoknál. A folyamatokat a vízzel, energiával és mosószerrel történő takarékoskodásra optimalizálták. Az egyszer használatos törlőanyagokhoz képest a széndioxid-kibocsátás 3-6-szor kisebb lesz, amivel a Mewa ügyfeleinek környezeti mérlege is javul.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa ipari törlőkendő-rendszer: egy lépés a fenntarthatóság felé appeared first on Műszaki Magazin.

Az aggályok ellenére átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni fenntartható gazdálkodásból származó vagy fenntartható forrásokból beszerzett termékekért – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.

A 31 ország több mint 20 000 lakosának megkérdezésére irányuló kutatás megállapítása, hogy tízből majdnem kilenc fogyasztó (85%) tapasztalja közvetlenül a klímaváltozás negatív hatásait a mindennapjaiban és részesíti előnyben a fenntarthatóságot szem előtt tartó termékeket. Sőt, a megélhetési költségek miatti nyomás ellenére is ezekért átlagosan 9,7%-kal többet hajlandóak költeni, például helyileg beszerzett, újrahasznosított vagy környezetbarát anyagokból készült, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncban előállított termékekért. Előfordulhat azonban, hogy az infláció, a makrogazdasági volatilitás, illetve a megélhetéssel kapcsolatos aggályok miatt ez nem fog magasabb összegű tényleges költést eredményezni. A megkérdezettek 31%-ának következő évi fogyasztói szokásait az infláció veszélyezteti leginkább, és 62% az élelmiszerárak emelkedése miatt számít jelentősebb kiadásokra.

Keresik a fenntartható termékeket, de árérzékenyek a fogyasztók

A fogyasztók 46%-a azért vásárol több fenntartható terméket, hogy ezzel mérsékelje a környezetre gyakorolt hatást. A fogyasztásuk csökkentése érdekében már megfontoltabban vásárolnak (43%), az eddigiektől eltérő ételeket fogyasztanak (32%), kevesebbet vagy más módon utaznak (31%), illetve elektromos járművet vásároltak vagy terveznek vásárolni (24%).

„A fogyasztók egyre intenzívebben érzik az infláció és az alapvető termékek, pl. az élelmiszerek emelkedő árai miatti szorítást, de egyre jellemzőbb az is, hogy a fenntarthatósági aspektus megjelenik a vásárlási döntéseknél. A közép-kelet-európai régió fogyasztói ugyanakkor meglehetősen árérzékenyek, és a globális trendektől eltérően az egészségtudatossági és környezeti szempontokat sokszor felülírja a termékek ára” – hangsúlyozza Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa. „Sokan az olcsóbb, sajátmárkás alapvető termékek felé fordulnak, de bizonyos árukért a fenntarthatóság érdekében hajlandóak többet fizetni. Ahhoz, hogy a cégek magukhoz tudják csábítani és megtartani a fogyasztókat, meg kell találniuk az érzékeny egyensúlyt aközött, hogy megfizethető, de fenntarthatóan előállított termékeket kínáljanak”

– emeli ki a szakember.

A gyártók fenntartható működését kézzelfogható jellemzőkön, mint például a gyártási eljárásokon és újrahasznosításon (40%), a környezetbarát csomagoláson (38%), vagy a környezetvédelem és a vízminőség megőrzésének elősegítésén (34%) keresztül ítélik meg a fogyasztók. Azt tervezik, hogy a jövőben több gyümölcsöt és zöldséget (52%), valamint kevesebb vöröshúst (22%) fognak fogyasztani. Ezen egészségorientált preferenciák ellenére mindössze 19%-uk veszi figyelembe élelmiszer-választásának környezeti hatásait, ami jelentős potenciált kínál az élelmiszer-termelők, kis- és nagykereskedők számára, hogy a fenntarthatósági szempontokra nagyobb hangsúlyt fektessenek.

A közösségi média által vezérelt fogyasztás ugrásszerűen nő

A márkatudatosság és fogyasztás alakításában a közösségi médiának kulcsszerepe van. A felmérésben megkérdezett fogyasztók 46%-a vásárolt közvetlenül a közösségi médián keresztül termékeket, ami 2019-hez képest 21%-kal magasabb arány. Mindemellett a fogyasztók 67%-a használja a közösségi médiát új termékek felfedezésére, és 70%-a keresi vásárlás előtt a cégek értékelését. A vásárlásokat továbbra is a közösségi média influenszerei motiválják. A válaszadók 41%-a jegyezte meg, hogy valamely híresség vagy véleményvezér befolyásolta őket a vásárlásban.

A PwC cégtársa arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nő a szakadék a vezetők által a vállalatukba vetett vélt fogyasztói bizalom, valamint a fogyasztók vállalat iránti tényleges bizalma között.

„A piaci részesedés megtartása és növelése érdekében a vállalatoknak több dimenzióban kell kitalálniuk azt, hogy miként építhetnek bizalmat. Ehhez a digitális csatornákon is erősíteniük kell jelenlétüket illetve szolgáltatásaikat, hiszen egyre több fogyasztó vásárol termékeket közvetlenül a közösségi médián keresztül”

– érvel a szakember.

A személyes adatok védelme és az ügyfélélmény javítása

A technológiai platformok amellett, hogy a fogyasztói szokásokat formálják, aggályokra is okot adnak. A válaszadók túlnyomó része, 83%-a nyilatkozott úgy, hogy bizalma leginkább személyes adatainak védelmével nyerhető el, és 80%-a jegyezte meg, hogy biztosítékot szeretne afelől, hogy személyes adatait bizalmasan kezelik. A válaszadóknak csupán 52%-a állítja meggyőződéssel, hogy érti adatai kezelésének vagy megosztásának módját.

A fogyasztók közel 50%-a mondta azt, hogy örül annak, ha adatait személyre szabott szolgáltatások és élmények biztosítására használják fel. „Minél inkább egyedi értékajánlattal keresik meg őket, annál készségesebben osztják meg személyes adataikat. Ez a tendencia különösen szembetűnő a hűségprogramokban, melyek sok vállalat számára az ügyféladatok gyűjtésének elsődleges platformjai. A vállalatok ezekért cserébe értékes ösztönzőket, promóciókat, exkluzív kedvezményeket vagy egyéb juttatásokat kínálnak a programban résztvevőknek” – emelte ki a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntarthatóság egyre fontosabb, de nem minden áron appeared first on Műszaki Magazin.

Az nem kérdés, hogy lesz munkahely bőven ebben a szektorban Magyarországon, az viszont már sokkal inkább kétséges, hogy lesz-e elég dolgozó az akkumulátorgyárakban.

A 2020-as évtized kétségtelenül az elektromobilitás korszaka lesz, eddig legalábbis egyértelműen az: folyamatosan tűzik ki a nyugati országok azokat a dátumokat, amikortól kezdve már csak tisztán elektromos járműveket regisztrálhatnak a gyártók. A legnagyobb OEM-ek már ráléptek az elektromos átállás útjára, és egyre nagyobb arányba dobnak piacra elektrifikált autókat a belső égésű motorral szerelt járművek helyett. Természetesen sok még a nyitott kérdés (hogy egyet említsünk: mennyi tér jut a hidrogénnek és a szintetikus üzemanyagoknak a mobilitásban?), az viszont biztos, hogy az átalakulás megkezdődött.

Az új helyzetben új erőforrásokra van szükség: a töltési infrastruktúra mellett legalább akkora kihívást jelent a kellő mennyiségű akkumulátor előállítása. A megnövekedett igényekhez rengeteg nyersanyagra is szükség van, de ha azt elő is teremtik, az akkumulátorokat még le is kell gyártani, össze is kell szerelni. Ez munkaerőt igényel, nem is keveset, ráadásul a magasan képzett szakemberektől kezdve a gyártósori munkásokig egyaránt kell az ember.

Magyarország fontos szerepet tölt be az akkumulátorgyártásban: ha csak az eddig hivatalosan bejelentett beruházásokkal és a már meglévő gyárakkal számolunk, akkor 2031-re (a tervek szerint addigra éri el teljes kapacitását az összes említett üzem) 200 gigawattóra gyártási kapacitással fog rendelkezni hazánk – és ebben nincs benne a Samsung SDI lehetséges harmadik gödi gyára, valamint az sem kizárt, hogy a Volkswagen is épít akkugyárat hazánkban. Jelen állás szerint ennél nagyobb kapacitással csak a németek rendelkeznek majd, a harmadik helyen pedig a lengyelek állhatnak – két olyan ország, ami jóval nagyobb területtel és népességgel rendelkezik, mint hazánk.

Munkahely bőven lesz az autóiparban

A tervek szerint a CATL kilencezer munkahelyet teremt Debrecenben, az SK On 2500 dolgozót keres iváncsai gyárához, míg a BMW csak az akkumulátorösszeszerelőüzemében 500 embert foglalkoztatna Debrecenben. Ez 12 ezer új munkahely az olyan kisebb beruházások nélkül, amik az akkumulátorgyártáshoz kötődnek – ilyenek például a katódgyárak vagy a fóliagyárak.

Itt érdemes kitérni arra, hogy a magyarnál jelentősen jobb munkaerőpiaci pozíciókkal rendelkező Egyesült Államokban is komoly kihívást jelent az elég munkás felkutatása a Biden-adminisztráció klímavédelmi terveihez. A tengerentúlon is az akkugyárak dolgozóinak megtalálása okozza az egyik legnagyobb fejtörést korábbi cikkünk szerint, olyannyira, hogy a rabok átképzése is felmerült már, sőt, Kaliforniában már működik is ez az elgondolás.

Kérdés, hogy Magyarország hogyan tud megküzdeni ezzel a kihívással egy olyan korban, amikor a munkanélküliség rekordalacsony. Bár 2023-ban várhatóak leépítések, szerencsére nem tömeges mértékben, így jó kérdés, hogy a 2020-as évek második felében megvalósuló beruházásokhoz honnan lesz elég munkaerő. Ezzel kapcsolatban az autopro.hu megkereste Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatóját, aki szerint kétséges, hogyan lesz képes kiszolgálni az igényeket a magyar piac.

Nincs tartalék

„Munkaerő-tartalékról egyáltalán nem beszélhetünk, sőt, az is erősen kétséges, hogy a meglévő igényeket képes-e kiszolgálni a jelenlegi hazai piac. Egyrészt az akkumulátorgyártás más szektorokkal is versenyez a munkaerőrért, és így hatványozottan kitett a munkaerőpiaci kihívásoknak”

– kezdi a szakember, de az igazán komoly probléma csak ezután jön, hiszen a magyar akkugyártás terén főleg tervekről beszélhetünk még.

„A magyar akkumulátorgyártás még közel sem ért el arra a szintre, amely létszámról valójában beszélünk. A beruházások nagy része az előttünk álló évtizedekben fogja elérni azt a szintet, aminek eredményeként akkumulátor-gyártó nagyhatalom leszünk, és ez akár 100 ezer főt is jelenthet csak ebben a szektorban. A felpörgő elektromosautó-gyártás ugyanis egyre több akkumulátorra tart majd igényt, ami a tervezett kapacitásokon felüli termelésbővítést jelent”

– fogalmazott Nógrádi József, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorgyártás technológiája még fejlesztés alatt áll, folyamatosan dobnak piacra egyre nagyobb kapacitású akkumulátorokat (energiasűrűség terén folyamatos a fejlődés), ezért kutatásfejlesztési központokra is szükség lesz, valamint az egyetemekkel folyamatos együttműködésre lesz igény.

„A szektorra sorra épülnek rá a beszállítói hálózatok, amelyek szintén szakembert kívánnak majd, ráadásul jobb híján a gyáraktól igyekeznek levadászni a szakembereket, akiknek jó alternatíva lesz, hogy nem egy városnyi gyárban lesznek a száz mérnökből az egyik, hanem termelésvezetők egy kis, de stabil beszállítónál. Ráadásul még nem beszéltünk az akkumulátorok szervizeléséről, az országos töltőhálózati rendszer felállításáról, a használt akkumulátorok feldolgozásáról, újrahasznosításáról, hulladékkezeléséről. Ezek a területek szintén szakembert kívánnak. A szektor robbanásszerű növekedés előtt áll, de a piac nem áll készen ennek a kiszolgálására”

– mondta Nógrádi József.

Képzés, képzés, képzés

Mint említettük, a magyar munkaerőpiacon a munkanélküliség rendkívül alacsony: 2022 novemberében 184 ezer fő volt, ami 3,8 százalékos érték, azaz rekordközeli (a munkanélküliségi ráta 3,2 százaléknál még soha nem járt lejjebb), miközben a munkaerőigény a KSH szerint is 89.400 fő. Európában közel 800 ezer főt kell átképezni az akkumulátorszektorra 2025-ig, ha tartani szeretnék a versenyt Ázsiával.

Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója | Fotó: Trenkwalder Magyarország

„Az ipar más területein sincs elegendő szakember, ezért az új területekre, szakmákra, fejlesztésekre végképp nincs se tartalék, se olyan mértékű utánpótlás, ami belátható időn belül megoldaná ezt a problémát. A megújuló energiák és az elektromobilitás kapcsán csupán a felszínt karcolgatjuk”

– figyelmeztet Nógrádi József.

A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a napelemek példáját említette, ugyanis sokan a szakemberhiány miatt nem telepítettek végül napelemeket, hiába képeztek át a napelemek telepítésével foglalkozó cégek szakmunkásokat erre a tevékenységre. Szerinte ehhez hasonló a helyzet az akkumulátorgyártásban is, azaz akiknek szakemberre van szüksége, annak magának kell képeznie őket.

„A különböző, magas szintű, sok esetben speciális gyártási folyamatokhoz nincs szakember. Mivel ez a terület sokkal több veszélyes anyagot kezel a gyártás során és mások a technológiák is, mint a klasszikus autógyártás vagy alkatrészgyártás esetében, ezért az operátoroknak is legalább középfokú végzettséggel kell bírniuk. Mindez a munkaerőhiányos piacon komoly nehézség elé állítja a HR területet”

– mondta Nógrádi József, aki az autopro.hu-nak adott válaszában külön hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos lépés a folyamatos képzés és átképzés a szektor szereplői részére. 2025-ig nem kevesebb, mint 40 ezer fő átképzését irányozta elő az autóiparból az akkumulátor iparági stratégia. Ez a stratégia fekteti le egyébként a magyar ipar átállását az akkumulátorgyártásra, vagyis természetesen kormányzati szinten is komolyan foglalkoznak a kérdéssel.

Egyedül nem fog menni

Magyarország egyedül nem lesz akkumulátorgyártó-nagyhatalom. Ez természetesen nem egy erős vagy meglepő állítás, hiszen a hazánkban épülő akkugyárak mind külföldi nagyvállalatok beruházásainak részeként valósulnak meg. Azonban nem ez az egyetlen oka, amiért rá vagyunk utalva a külföldi munkaerőre. Nógrádi József válaszában hangsúlyozta, hogy jelenleg ötezer főt sem alkalmaz a bányászati szektor Magyarországon, emellett az akkumulátorokhoz használt nyersanyagok többségéből nem is rendelkezik komolyabb készlettel hazánk. A termálvizekből kinyert lítium ugyan részben megoldást jelent, de önmagában nem lesz elég.

„Ásványkincsek hiányában a nemzetközi szereplőkre vagyunk utalva, így a logisztika talán még hangsúlyosabb, mint korábban bármikor. A bányászat újraindítása pedig ilyen szakemberhiányos helyzetben szinte lehetetlen”

– emelte ki a szakember.

A külföldi munkaerő alkalmazása is elkerülhetetlen, ráadásul ez két fronton is szükséges lesz Nógrádi József szerint: egyfelől az akkugyártásban a legnagyobb tapasztalattal az ázsiai cégek bírnak, ezért fontos a tudásközpontok létrehozása és azok integrálása a nemzetközi vérkeringésbe.

„A nemzetközi együttműködések fejlesztése, egy nyitott, egyetemi szintű kapcsolati rendszer kiépítését igényli más tudásközpontokkal, iparági képviselőkkel”

– mondta. A másik front maga az alkalmazott munkaerő, akit részben hoz is magával a beruházó, másrészt Nógrádi szerint felértékelődik a külföldi munkaerő alkalmazása.

Komoly karrierlehetőség

Nógrádi József elmondta, hogy az akkumulátorpiacot jelenleg közel 25 frissen (az elmúlt 3-4 évben) települt cég és további 10-15 olyan hazai vállalkozás alkotja, amelyeknek van olyan üzletága, ami szorosan kapcsolódik a szektorhoz, de nem ez a fő üzletáguk. Jelen helyzetben közel húszezer főt foglalkoztatnak így a szektorban, de ez a szám a gyárak elindulásával a következő években rohamosan nőni fog.

„A jelenlegi tapasztalatok, amiket a mostani dolgozók megszereznek, pár éven belül aranyat fognak érni az egyre szakemberhiányosabb piacon. Azok, akik kitartanak a szektorban, komoly karrierutat fognak tudni bejárni”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a szektor komoly versenyben van más gyárakkal szemben is, ezért, ha szeretnék megtartani a munkavállalóikat, tartaniuk kell a bérversenyt, sőt sok esetben nekik kell diktálniuk azt, mivel a létszámigényeik nekik a legjelentősebbek.

Végül említést kell tenni az akkumulátorgyártás népszerűségi kihívásairól is: ez a szektor ma nem kifejezetten népszerű Magyarországon, ez ellen elsősorban azzal tehetnek a beruházók, ha bebizonyítják, hogy valóban képesek úgy segíteni egy környezetbarát technológiát, hogy közben nem roncsolják a gyáraik környezetét sem a veszélyes anyagokkal, sem a vízhasználat mértékével.

Forrás: autopro.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ki fog dolgozni az akkugyárakban? appeared first on Műszaki Magazin.

Hiányra lehet számítani szerinte a jövőben a nagyteljesítményű félvezetők terén.

„A szerződéses gyártóktól vásárolt félvezetőknél, például a mikrovezérlők és a konnektivitás területén a jövő évben is szűk keresztmetszetekkel kell számolnunk”

– jelentette ki az idén áprilisban az Infineon vezérigazgatói posztjára lépett Hanebeck a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban.

A távlati kilátásokról szólva pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az elektromobilitás és a megújuló energiák térnyerésével összefüggésben megemelkedik a kereslet a nagyteljesítményű félvezető áramkörök és a belőlük készült berendezések iránt.

„Nagyon valószínű, hogy a következő hiány a nagyteljesítményű félvezetők terén következik majd be”

– mondta.

Geopolitikai rizikófaktor

Az Infineon vezérigazgatója a Tajvan körüli konfliktus eszkalálódása miatt is aggódik.

“Az elmúlt néhány évben, a félvezetőválság idején észrevettük, hogy mit jelent, ha a tajvani gyártók nem tudnak elegendő chipet szállítani. De ha egyáltalán nem érkezne több chip Tajvanról, az súlyos csapást mérne a gazdaság minden ágazatára, világszerte”

– fogalmazott.

Európa még annál is jobban függ a Tajvanról származó félvezetőktől, mint az Oroszországból származó energiától – mondta Hanebeck.

„A nagyon kifinomult félvezető termékek, például az okostelefonok processzorai és az autóipari alkalmazásokhoz használt mikrokontrollerek legújabb generációja esetében a függőség nagyon nagy. A következő öt-tíz évben nincs lehetőség arra, hogy ezeket a gyártásokat a szükséges mértékben máshol helyettesítsék”

– mutatott rá.

Forrás: MTI

The post Távol a chiphiány vége az Infineon vezére szerint appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon évről-évre növekszik az üres álláshelyek száma, ami bizonyos szektorokban már a 2020-as járványhelyzet idején is kritikus szintet ütött meg. Hazánkban a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar évek óta küzd munkaerőhiánnyal, amit a pandémia miatt leállásra kényszerült iparágak, mint a turizmus és vendéglátás újbóli fellendülése is tetéz. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon az üres álláshelyek száma 2022 első negyedévében 86.881 volt, és csak a feldolgozóiparból 22.426 munkavállaló hiányzott. Ezek a számok pedig a következő negyedévekre még inkább növekedni látszanak.

„A partnereink elsőkörben belföldön keresnek munkaerőt, ahová lehet, magyarokat vesznek fel. De ez nem mindig lehetséges, és egyre több a betöltetlen állás. A Magyarországon működő cégek azért nyitottak a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. A sok betöltetlen munkahely hosszútávon nem az ország érdeke, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. Így pedig több tízezer magyar munkavállaló munkahelye is megszűnne.”

– fogalmazta meg Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Szinte lehetetlen szabad magyar munkavállalót találni a betanított munkára

Hazánkban folyamatosan zajlanak a külföldi beruházások, ami jelenleg az ország gazdaságának egyik fontos alappillére. Ahhoz azonban, hogy a külföldi vállalatok itt maradjanak és további beruházások jöjjenek, nem elég az alapanyagot és termelőeszközöket biztosítani, munkavállalókra is szükség van. A szakértő szerint a munkára alkalmas magyar állampolgárok állománya gyakorlatilag kimerült, betanított munkára pedig szinte lehetetlen szabad hazai munkavállalót találni, pedig hatalmas lenne rá az igény.

„A magyar társadalom is az elöregedéssel küzd, a fiatalok pedig ma már inkább főiskolára, egyetemre mennek, ezért folyamatos a hiány a szakképzett, fizikai munkavállalókból. A nyugati társadalmakban ez egy abszolút természetes jelenség, a gazdaságot viszont így is fenn kell tartani. Míg 10-20 éve a magyar emberek mentek ki külföldre gyári munkát végezni, most hozzánk jönnek a külföldi munkavállalók. Úgy gondolom ez egy olyan folyamat, ami mindenképpen a hazai gazdaság fejlődését bizonyítja.”

– fejtette ki Mihályi Magdolna.

Egyre fontosabb a külföldi toborzás

Magyarországra a szomszédos országokból eddig is szép számban érkeztek munkavállalók, a jelenleg fennálló háborús helyzet miatt azonban a HR szolgáltató cégeknek újra kellett gondolniuk a toborzás korábbi gyakorlatát, és más országokból kell pótolniuk a kieső ukrán munkaerőt. A kormány egy 2021-es törvénymódosítása értelmében jelenleg 9 ország munkavállalói érkezhetnek könnyített eljárással Magyarországra a minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül.  A hiányszakmákban keletkező űrt tehát vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón, és bosznia-hercegovinai munkavállalókkal tölthetik be a hazánkban működő vállalatok.

„A toborzás nem csak a munkavállalók beutaztatásáról szól. A folyamat komoly eljárások sorozata, amiket állandó ellenőrzés kísér, a tartózkodási engedélyek beszerzése, a beutaztatás után pedig a munkavállalók elszállásolása, beillesztésük segítése az új munkakörnyezetbe, és az ittlétük során történő folyamatos audit is a munkaerő-kölcsönző cég feladata. Akik meghozzák azt az áldozatot, hogy egy jobb munkáért családjukat hátrahagyva évekre eljöjjenek hazájukból, azoknak személyes érdekük, hogy a munkájukat a lehető legjobban végezzék és hogy beilleszkedjenek a befogadó ország társadalmába.”

– árulta el Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

A szigorú jogi keretek között zajló toborzás szoríthatja ki a hazánkban feketén dolgoztatott külföldi munkaerőt

A HR szolgáltatón keresztül kölcsönzött külföldi munkaerőt sajnos tévesen még ma is sokszor összekeverik az illegálisan érkezett, feketén dolgoztatott emberekkel, pedig a minősített munkaerő-kölcsönző cégek éppen ezt a gyakorlatot hivatottak kiküszöbölni. A külföldi munkavállalók rendkívül szigorú ellenőrzésen mennek keresztül, mielőtt hazánkba érkeznek. Kiutazási engedéllyel és erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkezniük kell ahhoz, hogy a saját országukon kívül vállaljanak munkát. Ezen kívül a foglalkoztatókat is szigorúan felügyelik nemzetközi és állami szervezetek egyaránt, és nagyon fontos, hogy kizárólag a minősített munkaerő-kölcsönző cégek hozhatnak kölcsönzés céljából munkavállalókat Magyarországra.

Tévhit, hogy a külföldi munkaerő alacsonyabb bérért dolgozik

A hazánkban működő foglalkoztatóknál nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, hogy ki milyen bért kap. A fizetést a Munka Törvénykönyve megfelelően meghatározott ekvivalencia szabályai szerint és az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján, a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók.

A magyar dolgozók is profitálnak a külföldi munkaerő hozzáadott értékéből

Ahhoz, hogy egy vállalat külföldi munkaerőt alkalmazhasson, fejlett irányelvekkel, transzparens működéssel és tiszta jogi háttérrel kell rendelkeznie. Emellett kell, hogy legyen egy kidolgozott stratégiája a külföldi kollégák fogadására és integrálására, aminek feltétele egy szakképzet HR csapat. Ezek pedig mind olyan dolgok a cégeknél, amiből a magyar munkavállalók is profitálnak, hisz egy jól termelő, dinamikusan fejlődő vállalat a biztos megélhetés mellett extra juttatásokat és olyan hozzáadott értéket tud nyújtani, ami az anyagiakon túl az ott dolgozók lelki, mentális és fizikai jólétét is eredményezi.

„Az általunk toborzott filippínó munkaerő elsődleges hozzáadott értéke, hogy ahol őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat a vállalat tovább, hisz tudja teljesíteni a rendelési állományát. Így mindenkinek megmarad a munkahelye – a magyaroknak és a külföldieknek is. Emellett, ha nő a nemzetközi dolgozók száma, az adott vállalatnál dolgozó emberek nyelvtudása is fejlődik, és a filippínók esetében ez különösen igaz, hiszen velük angolul lehet kommunikálni.”

– érvelt Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője a külföldi munkaerő mellett.

KSH forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0159.html

The post A külföldi munkaerő behozatala segítheti a munkaerőhiánnyal küzdő iparágak újbóli fellendülését appeared first on Műszaki Magazin.

A missziót formálisan az év végén szüntetik meg, addig még készíthet néhány fényképet és kommunikálhat a Földdel a Mars felszínén lévő űrszonda, a szeizmométer azonban várhatóan csak júliusig képes regisztrálni a Mars-rengéseket.

Az Insight 2018 novemberében érkezett a Marsra a szeizmikus hullámok tanulmányozására, hogy többet tudjanak meg a kutatók a vörös bolygó belsejéről, ami segíti őket annak a jobb megértésében, miként formálódnak a bolygók.

Eddigi működése során a szonda több mint 1300 Mars-rengést észlelt, köztük a legerősebbet, egy 5-ös magnitúdójút két hete, és meghatározta a bolygó rengésre hajlamos térségeit.

Bíztak benne, hogy egy porördög letisztítja a napelemeket

Az Insight a második Mars-járó, amelyet a por miatt veszít el a NASA: az Opportunity szondát egy globális porvihar tette működésképtelenné 2018-ban. Az Insighton fokozatosan rakódik le a por, a porosodás különösen az elmúlt egy évben gyorsult fel. Az eszköz jelenleg tizedannyi energiát nyer a napsugarakból, mint amennyit küldetése elején.

A NASA két másik működő Mars-járója, a Curiosity és a Perseverance továbbra is kifogástalanul működik, hála a nukleáris meghajtásnak. Az űrkutatási hivatal illetékes vezetője szerint a jövendőbeli Mars-missziók esetében kénytelenek lehetnek lemondani a napenergiáról, vagy legalábbis jobb napelemtisztító technikát kell kifejleszteni, esetleg a kevésbé porviharos évszakokra koncentrálni.

Az Insight-csapat is számított a por felhalmozódására, de abban reménykedtek, hogy egy erős széllökés vagy porördög segít letisztítani a napelemeket. Ez egyelőre nem történt meg, holott forgószelek ezrei közelítették meg a Mars-járót.

forrás: index.hu

The post Újabb Mars-járóját veszti el a NASA a por miatt appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.

Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.

„Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria.  Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél”

– mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.

A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak. Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában.

A jövőre nézve a munkaadóknak két kulcsfontosságú szempontot érdemes vizsgálniuk. Egyrészt, hogy az Oroszország elleni szankciók hogyan hatnak az európai és azon belül is a magyar gazdasági növekedésre, illetve mely iparágakat sújt jobban vagy kevésbé mindez. A másik szempont a harmadik országbeli munkaerő toborzása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Ebből a lehetőségből ma még egyértelműen versenyelőny kovácsolható a foglalkoztatók körében, 1-2 év múlva viszont már versenyhátránnyá válhat, ha nem nyitnak ebbe az irányba.

The post Egyre nehezebb megtartani a fizikai munkaerőt: mire figyeljenek a munkáltatók? appeared first on Műszaki Magazin.

Óriási kihívást tartogat az idei év a nagyfoglalkoztatók számára. A munkaerőhiány ugyanis már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. A problémát kezelve már számos vállalat nyitott a külföldi munkaerő behozatalára, amiben tapasztalt HR szolgáltató cégek segítik őket.

A világgazdaság újbóli élénkülésével a termelő cégek kapacitása is nagy lendületet kapott, így a legtöbb iparág területén ismét a munkavállalók kerültek jobb alkupozícióba. A megfelelő mennyiségű és minőségű humán-erőforrás bevonása a nagy foglalkoztatók egyik legnagyobb problémájává vált, ez a trend a szakértők szerint csak erősödni fog a közeljövőben. Ez a magyar piacon sincs másként: a kapacitásbővítés és az új gyárak megjelenése magával hozta és felerősítette azt az igényt, hogy külföldi kollégákat is nagyszámban alkalmazzanak a vállalatok.

A verseny növekedésével a toborzóknak is egyre messzebb kell menniük ahhoz, hogy alkalmas munkaerőt találjanak, az új piacok feltérképezése pedig jóval nagyobb időbeni és anyagi ráfordítást igényel, mint korábban.

„Nemrég 600-800 kilométeres körzetben már lehetett találni megfelelő jelentkezőket, most el kell menni akár 1800-2000 kilométerre, sőt még távolabbra is, hogy nagyszámú minőségi munkaerőt tudjunk megszólítani. Ez pedig óriási terhet ró a munkaerő-kölcsönző cégekre”

– magyarázza a HR szolgáltatók új kihívásait Mihályi Magdolna.

Fogytán a türelem a munkavállalói oldalon

A hazai munkaerőhiányban rendkívül kiélezett verseny alakult ki a vállalatok között, ez pedig a HR szolgáltatói szinten is tapasztalható. Ebben a helyzetben egy vállalat sem engedheti meg magának, hogy várakoztassa a munkavállalót, vagy figyelmen kívül hagyja annak elvárásait.

„Ma már az álláskeresőknek sokkal nagyobb a mozgásterük, hisz tudják, hogy jelen gazdasági helyzetben megtehetik, hogy válogatnak. A cégeknek pedig muszáj rugalmasnak lenniük, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkavállalók új elvárásaihoz.”

– vélekedik a kialakult helyzetről Mihályi Magdolna.

A vállalatoknak elsősorban HR oldalon kell változtatniuk, hogy hatékonyabbá tegyék a munkaerő pótlását. Ebben elsősorban az segítheti a cégeket, ha a kiválasztásban döntéshozatali joggal ruházzák fel az abban résztvevő csapatukat, amivel jelentősen csökkenhet a felvételi eljárások ideje. Az időfaktor azért égető kérdés, mert a munkavállalók a legtöbb esetben nem várnak, oda mennek, ahol hamarabb kezdhetnek. Emellett ajánlott, hogy a vállalatok heti több napot is fenntartsanak az új munkatársak beléptetésére, hisz sokszor a cégek már 3-4 nap várakoztatás miatt is eleshetnek az egyébként megfelelő munkaerőtől.

Lehetővé kell tenni, hogy a jelölt előre láthassa a munkakörnyezetét

Habár a fizikai dolgozók döntését jórészt az adott pozícióval járó kereset határozza meg, a munkavállalók szempontjai a korábbinál már jóval kiterjedtebbek. Az állásinterjún, vagy a felvételi eljárás során tapasztalt első benyomás rendkívül fontossá válik, és fontos szempont lett az is, hogy az állásra jelentkező láthassa a telephelyet, vagy gyárat, ahol dolgozni fog és találkozhasson az ott lévő emberekkel. Erre a gyakorlatra eddig a legtöbb cégnek nem volt kapacitása, a gyárak látogatását pedig a biztonsági kockázat és a járványhelyzet is megnehezíti. Ettől függetlenül a jövőben a vállalatoknak erre is megoldást kell találniuk, legalább egy videó formájában meg kell mutatni a jelöltnek, hogy hol fogja tölteni a mindennapjait.

„A vállalatok részéről nagyon fontos, hogy a munkavállalónak ne csak a szakmai képességeit, hanem személyes habitusát, elvárásait is ismerjék. Minden kolléga nagy érték, így vigyázni kell rájuk és meg kell becsülni őket.”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Egy ideális HR szolgáltató a legtöbb terhet leveszi a munkáltató válláról

A jelenlegi gazdasági környezetben egy ideális HR szolgáltató partner amellett, hogy feltérképezi és megszerzi a minőségi munkaerőt a cégek számára, információval, javaslatokkal szolgál a bérfejlesztés területén és adott esetben támogatja a különböző nemzetiségű munkatársak integrációját a vállalatba.

„Szívesen alkalmazzuk azt a megoldást, hogy a már régóta nálunk dolgozó munkavállalóink közül felkérünk valakit, hogy fogadja az új belépőket és mondja el nekik, hogyan kezdett, mire kell figyelni, mi az, ami nehézséget okoz, és ezeken hogyan lendüljenek át. Nagyon fontos egy ilyen tapasztalt munkatárs bevonása, mert ő hitelesen tudja átadni az adott cég kultúráját, és segít abban, hogy könnyebben beilleszkedjenek a dolgozók az új környezetbe.”

– osztotta meg az egyik leginkább bevált gyakorlatukat Mihály Magdolna.

Egy munkaerő-kölcsönző cég szolgáltatásai pedig még itt sem érnek véget, hisz a toborzó cégek sok esetben közreműködnek a kezdőnapok és munkavédelmi oktatások vagy egyéb eligazítások lebonyolításában is, és ha szükséges idegennyelvű koordinátorral, és tolmáccsal is segítik a vállalatokat.

„Megegyezés kérdése, de egyre több cég veszi igénybe a mi tapasztalatunkat, főleg, ha már több éve dolgozunk együtt. Igyekszünk a felvételi eljárás végéig a munkavállaló mellett maradni és csak akkor engedjük el a kezüket, amikor a kapuhoz érnek és munkába állnak.”

– zárta Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató Kft. ügyvezetője.

The post Egyre messzebbről kell pótolni a hiányzó munkaerőt a toborzó cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

Horrorisztikus díjazásokkal, késésekkel és lezárásokkal kell szembenéznie annak, aki azt szeretné, hogy rendeléseit teherhajók szállítsák. Mi ennek az oka, mi várható a jövőben? A Trans-Sped légi és tengeri szállítmányozási osztályvezetője, Mihály Attila mondja el a válaszokat.

Másfél évvel ezelőttig általában egyszerűen és belátható időn belül tudták a cégek teljesíteni a tengerentúli rendeléseket, legyen szó légi vagy vízi szállításról. Bármilyen messziről is indult az áru, körülbelül egy hónap alatt eljutott a célállomásig, és minden akadály nélkül szállíthatták tovább a megrendelőhöz. A szállítás díja is kiszámítható volt, így a kis- és középvállalkozások is rendszeresen folyamodtak ehhez a módszerhez. Ám 2020 tavaszán visszafordíthatatlan folyamat indult el, amelynek hatásait még a következő években is érezni fogjuk.

2020 februárjában, amikor a koronavírus-járvány kezdetét vette, a vírus terjedésének megfékezése érdekében a légi és tengeri forgalmat is drasztikusan csökkentették. A szállítási idők és díjak megemelkedtek, több helyen leállt vagy drasztikusan csökkent a termelés, a boltok polcain készlethiány volt tapasztalható. Mindenki abban reménykedett, hogy a járványhelyzettel együtt a nemzetközi áruszállítási helyzet is javulni fog, ám ez nem így lett. Míg a légi szállítmányozásban az árak és a szállítási idők a járvány lefékeződését követő járat-újraindítások eredményeként normalizálódtak, addig a tengeri szállítmányozás soha nem látott mélységeket élt és él át még most is.

“2020 őszén, fél évvel a vírus megjelenése után már tudtuk, hogy a nemzetközi helyzet javulására legalább 2021 tavaszáig várni kell majd, ugyanis a karácsonyi és a kínai holdújévi időszak magával hordozza a magas szállítási árakat és a többnapos, akár hetes késéseket. 2021 márciusában az árak mérséklődni kezdtek, de még korántsem közelítették meg a pandémia előtt megszokott mértéket. Korábban 3.000 dollárba került konténerenként a szállítás, idén tavasszal azonban akár több mint háromszorosát, 10.000 dollárt is elkértek ugyanezért. Majd, egy rövid “könnyebb” időszak után, a nyár előrehaladtával a szállítási árak újra megemelkedtek, a munkaerő hiánya miatt kevesebb hajót indítottak útnak, a kapcsolódó szolgáltatásokban komoly fennakadások voltak, és akár egész kikötőket zártak le a koronavírus miatt”

– mondta Mihály Attila, a Trans-Sped légi és tengeri szállítmányozási osztályvezetője.

Mi a probléma valódi oka?

Mihály Attila elmondta, a szakértők álláspontja szerint több ok vezetett a tengeri szállításban felmerülő problémákhoz. Az első komoly fennakadást a konténerhiány okozta. A tavaly nyár végén Kínából kiáramló szállítmányok vissza nem érkező vagy késve érkező konténerei generálták. Miközben egyes régiók exportigénye egyre nagyobb lett, sok kikötőben hegyekben álltak a kirakatlan import konténerek. Tovább nehezítette a helyzetet az ősszel szokásos karácsonyi árudömping, valamint a járvány újabb fellángolása. 2021 tavaszán, amikor a piac egy kis megnyugvást várt volna, az Ever Given elakadásának esete ismét megnehezítette az iparág működését. Többhetes késéseket tapasztalhattak a cégek, amikor a Szuezi-csatornában rekedt teherhajó hat napig teljesen elzárta a világ legforgalmasabb hajóútját.

Miután pedig megjelent a koronavírus delta variánsa, munkaerőhiány lépett fel, ami szállítások kimaradását és késését okozta. Az iparágban dolgozók jelentős hányada Indiából és a környező országokból származik, ezeken a területeken pedig kiemelkedően súlyos volt a járvány hatása. Emiatt rengetegen nem tudtak dolgozni, így a teherszállításban és a kikötők működtetésében is fennakadások merültek fel. A hatóságok több, nagy forgalmú kikötőt zártak be napokra a fertőzésveszély miatt, ami, felborítva a hajók menetrendjét, késéseket és hatalmas mennyiségű hátramaradt árukészletet eredményezve.  Ezek a folyamatok sajnos mind a mai napig tapasztalhatóak. Az indiai variáns és az újonnan bevezetett óvintézkedések miatt a megszokott, körülbelül 30 napos tengeri szállítási idő helyett akár 40-42 nap alatt érkeznek meg a konténerek, ez pedig több cégnél megváltoztatta a termelési szokásokat.

“Azok a cégek, melyek eddig a tengerentúlról szerezték be alapanyagaikat, kénytelenek voltak átalakítani beszerzésüket. Vannak, akik Európából magasabb árért, de kiszámíthatóbb feltételekkel rendelkező cégektől rendelnek, de vannak, akiknek le kellett állítaniuk a termelést, ezt pedig a fogyasztók is érezhetik. Az is egyre jellemzőbb, hogy a cégek megnövelik raktárkészletüket, ezzel biztosítva a megfelelő mennyiségű alapanyagot a stabil működéshez”

– mondta Mihály Attila.

Van kiút?

Szakértők álláspontja alapján 2022 tavaszáig nem fognak változni a most jellemző szállítási feltételek, de pontosan nem lehet megjósolni, mi vár ránk a jövőben. A mostani előrejelzések azt mutatják, hogy a jelenlegi, akár 20.000 dolláros konténerenkénti szállítási árak miatt, a pandémia előtt tapasztalt árakat már nem fogjuk újra elérni, ezért a boltok polcain megtalálható áruk áraiban is növekedést tapasztalhatunk majd.

Mihály Attila és munkatársai bíznak a mihamarabbi pozitív változásokban, hiszen mint minden más logisztikai vállalat, a Trans-Sped is megérzi a kialakult helyzet nehézségeit. Az ügyfelek precíz és teljes körű kiszolgálása érdekében a nemzetközi szállítások folyamatos monitorozására és esetleges átszervezésére van szükség, ez pedig extra kapacitást igényel nemcsak a légi és tengeri szállítási üzletágtól, hanem a raktárlogisztikai üzletág munkatársaitól is. Tendencia az is, hogy a gyártó- és ellátókapacitások zavartalanságát egyre inkább betárazással, rugalmas és komplex logisztikai szolgáltatások igénybevételével hidalják át a cégek. Online üzletek mellett például ma már akár az autóipari konszernek is európai, magyarországi logisztikai központok feltöltött raktáraiból szolgálják ki vevőiket, gyártókapacitásaikat, hogy egy újabb hullám vagy tengeri szállítási nehézség miatt ne kelljen leállniuk.

És a legfontosabb kérdés: mikor rendeljünk annak érdekében, hogy árunk a kívánt határidőre beérkezzen?

Az elmúlt években egy  Távol-Keletről induló konténer esetén ha bő két hónapot kalkuláltunk a szállításra,  azzal általában biztonsággal beérhetett az áru Magyarországra. Természetesen a szállítás minden területén, különösen a tengeri szállításban előfordulhatnak terven kívüli események, ez mindig benne van a pakliban, de ezeknek a szállításoknak csak kis részét érintették. Mára ez korábban soha nem tapasztalt módon változott meg. A tranzitidők még jónak mondott esetben is elérik a két hónapot, de sajnos a három, sőt négy hónapos tranzitidők sem ritkák. Állandóak a hajóterek túlfoglalásai, mindennaposak a konténerlemaradások, átfoglalások, a hajókésések.

Mit tehetünk egy ilyen helyzetben? Mivel ezen körülményekre sem nekünk, sem a megbízóinknak  nincs ráhatása, kénytelenek vagyunk tudomásul venni őket és együtt élni velük. Ajánlott a szállításra kész árut mielőbb elindítani az első lehetőséggel. Nem célszerű jelenleg kedvezőbb, olcsóbb lehetőségre, újabb árajánlatokra várni, mert a díjak, ahogy a szállítási feltételek is folyamatosan változnak, és mostanság inkább csak romlanak. A piac szereplői továbbra sem látják jeleit bármi javulásnak, és a mindennapok gyakorlata is ezt erősíti. Az év végi „hajrá” időszak miatt erre, ez évben már nincs is esély. Abban bízhatunk, hogy a járvány újabb hullámának lecsengése után, jövő év tavasza talán hoz némi javulást, és talán rendezettebbé, kedvezőbbé válik a hajózási iparág is.

The post Miért nem fog időben megérkezni a karácsonyi ajándékom? appeared first on Műszaki Magazin.

A modern technológia ma már beépült a környezetvédelmi megoldásokba. A hígtrágya kiváló minőségű műtrágyává történő átalakításának innovatív folyamata kevesebb talaj­ és vízszennyezést jelent. A Festo VTEM Motion Terminal biztosítja a nitrogén optimális adagolását.

Köztudott tény, hogy a hígtrágya problémát jelent a természeti környezetben. A nagyszámú hizlaldával rendelkező régiókban a felszíni és a felszín alatti vizek gyakran magas szintű szennyezésnek vannak kitéve. Kevésbé ismert ugyanakkor az a tény, hogy a hígtrágya önmagában nem igazán jó trágya. A benne lévő ammónia mintegy 30%­a kiszökik a levegőbe, míg 10 százalék a talajvízbe kerül – ami azt jelenti, hogy a talajban élő mikrofaunát is sújtja a megmaradt ammónia korrozív hatása. Az N2 Applied norvég vállalat által kifejlesztett új eljárás ezt a problémás anyagot a kiváló minőségű műtrágya értékes nyersanyagává alakítja át – egyszerűen egy plazmareaktorban, nitrogén hozzáadásával a környező levegőből. Ez a hígtrágya feldolgozására szolgáló kompakt rendszer közvetlenül felszerelhető a gazdaságban.

Átalakítás a plazmareaktorban

Az N2 Applied új automatizált folyamata az ammóniát ammónium­nitráttá alakítja, amely a kiváló minőségű műtrágyák alapvető összetevője. Ehhez a norvég vállalatnak mindössze három összetevőre van szüksége: hígtrágyára, levegőre és villamos energiára. A plazmareaktorban egy plazmafúvóka először leválasztja a beszívott környezeti levegőből származó nitrogént a levegőben lévő nitrogén­oxid nitrogénre és oxigénre történő szétválasztásával. A nitrogén a levegő fő alkotórésze, 78%­a, ezért bőségesen rendelkezésre áll. Ezután a hígtrágyát a kivont nitrogén optimális adagjával dúsítják. Elvileg ennyi kell ahhoz, hogy a környezetre káros ammónia értékes ammónium­nitráttá váljon.

Pontos adagolás egy alkalmazás használatával

Amikor a hígtrágyadúsítás folyamatáról van szó, a legfontosabb dolog a helyes adagolás. A nitrogén hozzáadása maximális pontosságot igényel, hogy a megfelelő mennyiségű ammóniával tudjon reakcióba lépni. Ezt a feladatot a Festo digitális VTEM Motion Terminalja végzi, amelyet egy alkalmazás vezérel. Az MS6 levegő­előkészítő egység támogatja a sűrítettlevegő­ellátást a megfelelő csövekkel és szerelvényekkel együtt. A „Flow control” Motion App alkalmazás maximális pontosságot biztosít.

Pontosan szabályozza a nitrogén hozzáadását a keverékhez a célérték/ tényleges érték folyamatos összehasonlításával és a szükséges módosítások elvégzésével. Nincs szükség a Motion App további beállításaira vagy módosításaira, ahogy az a hagyományos arányos megoldásoknál szükséges lenne. Az intuitív működés nagyon leegyszerűsíti a megfelelő beállítások végrehajtását az üzembe helyezés során. A mezőgazdasági termelőknek ezért nem kell mélyreható műszaki ismeretekkel rendelkezniük ahhoz, hogy a saját gazdaságukban műtrágyát termeljenek.

Tartósan csökkentett műtrágyaköltségek

Az N2 Applied új rendszere mindenki számára előnyös megoldást kínál: jó a környezetnek és a gazdáknak is. A talaj és a víz kevésbé szennyeződik a káros ammóniával, miközben a házi műtrágya trágyázó hatása fokozódik. A mezőgazdasági termelők megtakarítják a drágán beszerezhető nyers fosszilis anyagokból előállított műtrágyák költségeit is. Ez egy megtérülő befektetés, mert a norvég vállalat két és fél és öt év közötti amortizációs időszakkal számol attól függően, hogy a gazdálkodók is kapnak­e támogatást az új környezeti előnyökért.

www.festo.com/VTEM

The post A trágyától a műtrágyáig appeared first on Műszaki Magazin.

Kifejtette, habár a vevői igények továbbra is magasak a modelljeik iránt, értékesítési terveiket mégis kénytelenek folyamatosan felülvizsgálni, és a legyártható darabszámokhoz igazítani. Kiemelte, a hazai piacon még nem növekedett számottevően a várakozási idő, köszönhetően annak, hogy észlelve a várható nehézségeket az év első felében nagyobb készletekkel dolgoztak. Egyes ritkább felszereltségek esetében fordulhat elő kisebb csúszás, ugyanakkor az elkövetkező hónapokban – a magas vevői igények és az alacsony készletszintek miatt – a várakozási idő növekedésére kell számítani.

KÖZÖLTE, A NEMZETKÖZI CHIPHIÁNY OKOZTA KIESÉS MIATT AZ EREDETILEG TERVEZETT 143 000 JÁRMŰNÉL KEVESEBBET FOGNAK KÉSZÍTENI ESZTERGOMBAN AZ IDÉN, A CSÖKKENÉS MÉRTÉKE AZ ALKATRÉSZHIÁNY UTOLSÓ NEGYEDÉVES ALAKULÁSÁTÓL FÜGG.

A Magyar Suzuki a cég korábbi tájékoztatása szerint 2020-ban 112 475 gépkocsit gyártott. A tavaly eladott 111 044 esztergomi gyártású Suzuki 87 százalékát exportpiacokon értékesítették. 2019-ben még 185 ezer itt készült autót adtak el.

A kommunikációs vezető jelezte, hogy a nemzetközi helyzet következtében növekedtek a gyártási költségek és ezek hatásait kénytelenek részben beépíteni az áraikba. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Suzukinál a foglalkoztatottak létszáma e helyzetben is állandó, a munkabérek kifizetése folyamatos, a dolgozók havi béres elszámolásban vannak.

Bonnár-Csonka Zsuzsanna rámutatott, amint más piaci szereplők, úgy a Magyar Suzuki sem látja pontosan, hogy meddig tarthat még az autóipar működése szempontjából meghatározó csiphiány. A cég elektronikai alkatrész beszállítóival közösen folyamatosan figyeli és elemzi a piaci helyzetet, és azon dolgozik, hogy a gyártás ellátása folyamatos legyen.

Az Audi Hungaria működésére szintén jelentős hatást gyakorol, hogy a félvezetők iránti megnövekedett igények az alkatrészszállítások kiesését vagy jelentős késését okozták. A cég tájékoztatása szerint ennek következtében az elmúlt időszakban több műszakot le kellett mondani a motor- és a járműgyártás területén egyaránt.

Jelenleg az Audi Hungaria motor- és járműgyártásában a gyártási program szerint zajlik a termelés – közölték. Ugyanakkor az alkatrészellátási fennakadások következtében átmenetileg az alkatrészellátáshoz kell igazítani a termelést, ennek következtében a jövőben is előfordulhatnak műszaklemondások – jelezték.

“A konszern mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkatrészellátási hiányt a lehető leggyorsabban megoldja, és hatását a lehető legminimálisabbra mérsékelje”

– hangsúlyozták. Hozzátették, a vállalat rugalmas termelésszervezésének köszönhetően tudja kezelni a félvezetőhiány miatti termelésingadozást, így ennek nincs hatása az Audi Hungaria határozatlan munkaszerződéssel rendelkező törzsállományának foglalkoztatására.

A 2021-es év gyártási volumenére nagyban kihat a félvezető-ellátás bizonytalansága – mutattak rá, pontos prognózisra azonban az állandóan változó körülmények miatt nem vállalkoztak. A cég korábbi tájékoztatása szerint tavaly 155 ezer 157 járművet készítettek Győrben, ez 9660 darabbal volt kevesebb, mint az előző évben.

Az Audi Hungaria közölte, folyamatosan elemzik a történéseket, és szoros egyeztetésben állnak beszállítóikkal, a logisztikai partnerekkel és a konszern további gyártótelephelyeivel. A cég azzal számol, hogy a félvezető-ellátás helyzete a következő hónapokban is turbulens marad. A vállalat tájékoztatása szerint a csiphiány okán az autók megrendelésétől számított átfutási idő bizonyos modelleknél megnövekedhet. Ezzel kapcsolatban a márka magyarországi importőre, a Porsche Hungaria adott tájékoztatást.

BUJÁKI ZSOLT KOMMUNIKÁCIÓS VEZETŐ ELMONDTA: A CSIPHIÁNY SZÉTZILÁLTA AZ ÉRTÉKESÍTÉSNÉL KORÁBBAN VÁLLALT PRECÍZ HATÁRIDŐKET, A MEGRENDELÉSTŐL AZ AUTÓK ÁTVÉTELÉIG A KORÁBBAN, NORMÁL ÜZLETMENETBEN JELLEMZŐ 8-12 HÉT AKÁR NÉGY HÉTTEL IS NÖVEKEDHETETT FELSZERELTSÉGTŐL FÜGGŐEN, DE JELENLEG, EXTRÉM ESETBEN ENNÉL SOKKAL NAGYOBB CSÚSZÁS, MODELLTŐL ÉS FELSZERELTSÉGTŐL FÜGGŐEN AKÁR 6-12 HÓNAP IS ELŐFORDULHAT.

A harmadik magyarországi autógyártó, a kecskeméti Mercedes-gyár idén háromszor is kénytelen volt leállítani a termelést a beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. korábbi tájékoztatása szerint januárban, áprilisban és augusztusban is termelési szünetre kényszerültek. Akkori közlésük szerint a gyár a helyzethez a termelés rugalmas módosításával alkalmazkodott, a termelési szünet idejét karbantartási tevékenységekre és az új modell sorozatgyártásának előkészületeire használták fel.

A kecskeméti gyárban 2020-ban több mint 160 ezer autót gyártottak, 2019-ben még 190 ezret. A Daimler német autógyártó autói iránti kereslet továbbra is erős volt az idén, a cég második negyedéves gyorsjelentésében jelentős nyereségről számolt be, ám arra figyelmeztetett, hogy a félvezetők hiánya a második félévben már visszaveti az értékesítést és jövőre is éreztetni fogja hatását.

Arról, hogy a járvány okozta összeomlás után a legtöbb szereplő erőteljes felpattanásra számított az autóiparban idén, a drámai méreteket öltő globális chiphiány viszont darabokra zúzta ezeket az optimista várakozásokat, az alábbi elemzésünkben írtunk részletesen:

Forrás: Portfolio

The post Megszólaltak a magyar autógyárak: hatalmas károkat okoz és hónapokig sújthat a chiphiány appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) kutatói nagyaktivitású radioaktív hulladékok kondicionálására olyan boroszilikát mátrixüveg-összetételt fejlesztettek, amellyel tömegarányosan több radioaktív hulladékot lehet megkötni gazdaságosabb előállítás mellett. Munkájuk során bebizonyították, hogy a lantanoida-oxidok az eddig ismert legnagyobb koncentrációban – akár a teljes tömeg harminc százalékában – képesek úgy beépülni az üveg alapszerkezetébe, hogy részt vesznek a szerkezet kialakításában, abban jelentős változást nem okozva.  A legújabb eredményeket a neves Scientific Reports szaklapban publikálták.

Tömbi üvegminták a különböző CeO₂-tömegszázalékban adalékolt mátrixösszetételre

A kiégett fűtőelemekből visszamaradó radioaktív hulladék jórészt urán-trioxidból és nagyobb rendszámú aktinoidákból áll. Ez utóbbi elemek a hulladékban nagy mennyiségben vannak jelen, de modellkísérletekhez nem elérhetőek. A boroszilikát mátrixüveg-összetételhez ezért az aktinoidákat kémiailag modellező lantanoidákat adtak különböző koncentrációban, így optimálva a mátrix-hulladék arányt. A lantanoidákat tartalmazó üvegek hosszú távú viselkedését a kutatók kioldódási kísérletekkel vizsgálták, amelyek eredményei szerint az üveg alapszerkezete nem sérül, a lantanoidák kioldódása pedig az idő előrehaladtával elhanyagolható szintre csökken.

A vonatkozó törvényjavaslat alapján az itthon keletkező radioaktív hulladékról Magyarországnak kell gondoskodnia, alkalmazva a többszörös mérnöki gátak és a mélységi védelem elvét. A mérnöki gátrendszer első és legfontosabb eleme a hulladék stabilizálására alkalmas mátrixanyag. A nagyaktivitású radioaktív hulladék kondicionálása céljából az EK kutatói kifejlesztettek egy öt-komponensű, gazdaságosan előállítható boroszilikát üvegösszetételt (SiO₂-Na₂O-B₂O₃-BaO-ZrO₂, a továbbiakban: „mátrix”), amely többféle radionuklid befogadására alkalmas. A radionuklidok mátrixüvegben való megkötésének folyamatát vitrifikálásnak nevezzük. A kifejlesztett boroszilikát mátrixüveg-összetételhez a kutatók a hulladékban jelenlévő aktinoidákat kémiailag modellező lantanoidákat adtak, tíz–harminc tömegszázalék cérium-dioxid (CeO₂), neodímium-trioxid (Nd₂O₃) és európium-trioxid (Eu₂O₃) formájában.

Az így létrehozott modell üvegek szerkezetvizsgálatát hazai és nemzetközi nagyberendezéseken végezték. A neutron- és röntgendiffrakciós mérések kiértékeléséhez a 3D atomi konfiguráció modellezésére a fordított Monte Carlo szimulációs programot használták. Megállapították, hogy az alapszerkezet felépítésében a szilícium-dioxid (SiO₂) és dibór-trioxid (B₂O₃) játszanak szerepet, illetve hogy vegyes ^[4]Si-O-^[3,4]B láncok alkotják az üveg vázszerkezetét. A diffrakciós eredményeket magmágneses rezonancia és Raman-spektroszkópia alkalmazásával megerősítették. Az atomi szerkezeti paraméterek azt mutatták meg, hogy a mátrixüveg az eddig ismert legnagyobb koncentrációban, harminc tömegszázalékban képes lantanoida-oxidok – CeO₂, Nd₂O₃ és Eu₂O₃ (plutónium, amerícium és kűrium aktinoidákat kémialag modellezve) – stabil megkötésére. A másodszomszéd-távolságok – Si,B–Ce, Si,B–Nd, Si,B–Eu – pedig arra adtak választ, hogy a lantanoidák az amorf szerkezet felépítésében is szerepet játszanak, kapcsolódnak a szerkezetalkotó szilícium- (Si) és bóratomokhoz (B), ezáltal stabilizálódnak a rendszerben, így beépülve a mátrixüveg-szerkezetbe. Röntgenabszorpciós kísérletek eredményei alapján megállapították, hogy a cérium az üveg szerkezetébe Ce³⁺ formában épül be, illetve a Nd³⁺ és az Eu³⁺ ionok nem alkotnak klasztereket az üveg szerkezetén belül.

A vizsgált mátrix, mátrix-Ce30, mátrix-Nd30 és mátrix-Eu30 összetételek porított formában

A kifejlesztett, harminc tömegszázalék lantanoida-oxidot tartalmazó boroszilikát mátrixüveg-összetételek kioldódási vizsgálatát nemzetközi szabvány alapján végezték el, különböző időskálán és állandó – 90±1 Celsius-fok – hőmérsékleten. A folyadékfázis totálreflexiós röntgenfluoreszcenciás és induktívan csatolt plazma optikai emissziós spektrometriás mérései alapján megállapították, hogy a mártixban lévő üvegalkotók és módosítók – Si, B, Na, Ba – kioldódása elhanyagolható, aminek köszönhetően az alapszerkezet nem sérül. A lantanoidák kioldódása sem számottevő, a kioldódási kísérleti idő növekedésével valamennyi kioldódott lantanoida koncentrációja csökken. A kifejlesztett boroszilikát üvegösszetétel lantanoidamegkötési képessége és a mért kioldódási paraméterek biztatóak a radioaktív hulladékok hosszú távú tárolásához való alkalmazhatóságot illetően. Az EK kutatói a mátrixüveg szerkezeti és kioldódási tulajdonságainak vizsgálatát a jövőben urán-oxidok és lantanoida-oxidok együttes hozzáadásával tervezik kiterjeszteni.

The post Nagyaktivitású radioaktív hulladékok hatékonyabb és gazdaságosabb kondicionálására fejlesztettek új mátrixüveget az EK kutatói appeared first on Műszaki Magazin.