Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Népszerű tudomány

Mit jelent a magyarok számára a közösségi média?

A hosszan elnyúló járvány időszakában rendkívül gyorsan helyeződtek át személyes kapcsolataink az online térbe – és kizárólag oda.

Bár a magyarok 10 éve viszonylag aktívan használják a közösségi médiát és a lakosság csupán 3%-a1 nem használ efféle platformokat, a világjárvány alatt a magyarok több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú kapcsolatot számukra. A Kaspersky megbízásából készült kutatás fényt derít arra, hogy melyek a leggyakrabban használt platformok, mi a közösségi média szerepe és hatása a magyarok életére.

Tagadhatatlanul fontos szerepe van életünkben a közösségi médiának és mindennapi életünk beszélgetéseinek is fontos témái, hogy mit jelent személyes kapcsolatainkra nézve az online barátkozás, ismerkedés, mennyi teret hagyjunk neki és mennyire egészséges a folyamatos görgetése a jól ismert felületeinknek. A hétköznapokban az is gyakran felmerül, hogy mennyit oszthatunk meg biztonságosan magunkról a közösségi médiában. Az elmúlt év bezártságával ezek a kérdések pedig egyre élesebbek lettek, ahogy a platformok használata is egyre növekedett.

Mire és mennyit használják a magyarok a közösségi médiát?

A magyarok, akik az egyes közösségi média platformokat használják, platformonként átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a Facebookot, ahol az áltagosan eltöltött idő 2 óra. A világjárvány pedig a következőképpen befolyásolta a magyarok közösségi médiahasználatának gyakoriságát: kétötödük (40%) többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt.

A Kaspersky kutatása alapján a közösségi médiát elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78%), szórakozásra (63%), az egyén számára érdekes témák követésére (59%), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39%) használjuk, de gyakori az, hogy munkahelyi okokból (28%) van szükség az ilyen típusú online jelenlétre. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34%) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek.

Melyek a magyarok kedvenc platformjai?

A legkedveltebb csatorna egyértelműen a Facebook, hiszen azok közül, akiknek van fiókjuk majdnem minden (96%) rendszeresen használja. Ezt követi a YouTube (74%), Instagram (41%), Pinterest (28%), Twitter (16%) és WhatsApp (15%). Aktivitás szempontjából a Facebook az a közösségi médiaplatform, amelyeken a magyarok a legaktívabbak, 59%-a a magyar felhasználóknak ugyanis legalább hetente egyszer posztol a Facebookon.

Negatív vagy pozitív hatás?

Bár összességében pozitív érzések kapcsolódnak a közösségi média használatához, az emberek úgy érzik, hogy szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak (54%) a közösségi médiának köszönhetően és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%), sok szempontból mégis ambivalensek az érzések.

Az influencer kultúra is forró témája az online életnek, hiszen a rengeteg érv mellé sok ellenérv is társul. Az ambivalencia az influencerek által megosztott tartalmaknál élesedik ki: az influencereket követők 57%-a állítja azt, hogy tanul az általa követett influencerektől, ezzel együtt azonban a válaszadók közel kétharmadaa (64%) mondja azt is, hogy nem tud kapcsolódni a tartalmaikhoz. Abban a kérdésben, hogy milyen hatással van a közösségi média a társadalmunkra igencsak megoszlanak a vélemények: tízből hárman (29%) úgy gondolják, hogy negatív hatása van, míg 21% szerint pozitív hatással van.

Negatív élményei azonban sokaknak vannak, a magyarok több mint fele vissza tud emlékezni olyan esetre, amikor a közösségi média felületein olvasott tartalom negatív hatással volt a mentális egészségükre és jóllétükre, a magyarok ötöde (21%) pedig az elmúlt hat hónapból is tud ilyen példát hozni. Azok, akik ezt a hatást saját magukon nem érzékelik, arról számoltak be, hogy ismerik saját határaikat és úgy érzik tudatos használattal kontrol alatt tudják tartani a közösségi média használatát (70%) és tudják azt is, hogy nem minden valós, amit ezeken a felületeken olvasnak (54%), valamint nem követnek olyan csatornákat, amelyeken a negatív tartalom dominál (54%).

További cikkek a témában