Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Energetika

Ezek a nemzetközi trendek dominálnak idén a hazai villamosenergia-szektorban!

2023-as piaci gyorselemzés és prognózis.

Kulcsfontosságú év lesz az idei a globális és hazai energiaszektorban. Egyrészt tovább fokozódik a nyomás a kontinens energiabiztonságának növelésére, másrészt pedig továbbra is fókuszban marad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának piaci prognózisából megtudhatjuk, hogy idén milyen kihívásokkal néz szembe a villamos energetikai szegmens, és a nemzetközi trendek milyen hatást gyakorolnak a magyar piacra.

Sokáig emlékezetes marad még a viharos tavalyi év az energiaszolgáltatási ágazatban dolgozók számára. Nemrég még vadul ingadozó energiaárak uralták a napi híreket, új lendülettel támogatva a megújuló energiaforrások integrációjának szükségességét. Egyik napról a másikra változtak meg a beruházások megtérülési mutatói, amely folyamat minden korábbinál nagyobb igényt generált a tiszta energiaforrások alkalmazása iránt. Ezzel együtt Magyarországon azzal is szembesülnünk kellett, hogy az ilyen energiaforrások integrálása a meglévő infrastruktúrába mekkora kihívásokat jelent az elosztóhálózat számára.

Az energetikai átállás már jó ideje kiemelt helyen szerepel a napirenden, és az energiatermelés új mintái felé mutató lendület 2023-ban tovább fokozódik. Az átviteli- és elosztórendszerek üzemeltetőinek a hálózat korszerűsítése érdekében a szén-dioxid-mentesítést, a decentralizációt és a digitalizációt kell fő célként kitűzniük, miközben a kiberbiztonságról és a fenntarthatóságról sem szabad megfeledkezniük. Kihívások tehát bőven akadnak. Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton magyarországi marketingvezetője összefoglalta azt az öt trendet, amelyek nagyban meghatározzák az előttünk álló esztendőt.

  1. Decentralizált energiatermelés

A hagyományosan „mérőóra mögötti” szereplők – azaz az energiafogyasztó háztartások, vállalkozások és iparágak – egyre inkább a „mérőóra elé” lépnek, hogy saját energiaigényüket részben vagy teljes egészében előállítsák, például napelemes rendszerek üzembe helyezésével, valamint energiatároló rendszerek segítségével kezeljék saját energiafelhasználásukat. Az úgynevezett prosumerek, azaz az egyszerre termelő és fogyasztó végfelhasználók az energiapiacokon való egyre nagyobb szerepvállalásukkal az energiaágazat valószínűsíthető jövőjét jelentik, mivel geopolitikai és éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokból csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függőséget. A nemzetgazdaságok számára a saját termelésű energia minden korábbinál fontosabb szemponttá válik, hiszen csökkenti az importtól való függőséget, és növeli az energiabiztonságot is.

„A vonzerők nyilvánvalóak, de a decentralizáció kihívások elé állítja az áramszolgáltatói szektort. Ennek középpontjában az áll, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a prosumerek és a kereskedelmi megújuló energiaforrásokra épülő erőművek jellemzően időben változó mértékű termelése között, miközben a folyamatos és megfelelő minőségű áramszolgáltatást fenntartják. Az nem kétséges, hogy a decentralizáció 2023-ban már meghatározó kérdés lesz”

– nyilatkozta Szontág Balázs.

  1. Keresletoldali rugalmasság

Idén várhatóan egyre hangosabbá válik az a felhívás a hálózatüzemeltetők felé, hogy segítsék elő a keresletoldali rugalmasság nagyobb fokú alkalmazását. Ahogy a prosumerek egyre jobban megismerkednek az energiatermelésük és fogyasztásuk jellemzőivel, úgy látják majd, hogyan tudnának pénzt keresni azzal, ha a hálózaton keresztül kereskednének vele, és energiatárolási kapacitásukat (beleértve az elektromos járművek akkumulátorait) is eladásra kínálnák. Ehhez azonban szükségessé válik a kereskedelmi kondíciók és szabályok meghatározása. Az áramszolgáltatók nehezen tudnak alkalmazkodni a kétirányú energiaáramlás kezeléséhez olyan hálózatokon, amelyeket eredetileg a néhány termelőtől a sok fogyasztóhoz történő, egyirányú áramlásra fejlesztettek ki.

Ahogyan azt a SmartEn által közzétett új DNV-tanulmány is mutatja, az EU-ban az épületek, az elektromos járművek és az ipar által nyújtott rugalmasság teljes mértékű kiaknázása 2030-ban éves szinten 29,1 milliárd euróval csökkentené az elosztóhálózati beruházásokra fordított kiadásokat. Emellett évente akár 71 milliárd eurót is megtakaríthatnának a fogyasztók, elkerülhetnék a 15,5 terawattóra megújuló energiaforrás-korlátozást és a 2,7 milliárd euró értékű csúcstermelést, valamint a 37,5 millió tonna éves üvegházhatású gázkibocsátást.

  1. Digitalizáció

A sok változó ellátási és fogyasztási pontot magában foglaló összetett energiamodell csak digitálisan kezelhető. A közműszolgáltatók a hálózatok digitalizálásának előmozdítását és a meglévő infrastruktúra korszerűsítését egyidejűleg szükséges kezelni. Az S&P Global Market Intelligence 451 Research nevű leányvállalata nemzetközi kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a közüzemi ágazat kritikus átmeneti ponton van. A szektor számára ugyanis kihívást jelent a tény, hogy a növekvő igények és az elöregedő örökölt infrastruktúra ellenére is fenn kell tartania a meglévő hálózatot és szolgáltatási szintet. A szektor eközben azzal is szembesül, hogy elengedhetetlen a szolgáltatási modell megváltoztatása, emellett adatalapú döntéseket kell hoznia a működés optimalizálása érdekében. A közműszolgáltatók a digitalizációt vagy a siker kulcsának tekinthetik, vagy pedig az általuk sürgetőbbnek tartott kihívások versenytársának. Egy biztos, 2023-ban minden eddiginél fontosabbá válik a választási kényszer.

  1. Kiberbiztonság

A decentralizáció és a digitalizáció hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával jár, és ez számos kiberbiztonsági aggályt vet fel, hiszen a rengeteg adat egy rendszerbe történő beépítése növeli annak sebezhetőségét. A hálózat energetikai átállásra való felkészítése és annak biztosítása, hogy az infrastruktúrát és épületeket ne érjék kibertámadások, kollektív felelősséggel jár.

„2023-ban várhatóan az energetikai és a kiberbiztonsági ágazat szorosan együttműködik majd a hálózat védelme érdekében, hogy a nettó zéró célkitűzéseket ne hiúsíthassák meg kibertámadások. A kormányzatnak is szorosan együtt kell működnie az energiaágazattal e célból, hogy biztosítsák a stratégia szilárdságát. Ennek tartalmaznia kell a magánbefektetések és az innovatív új technológiák befogadását, amelyek megnyitják az utat a jobb kockázatkezelési folyamatok és struktúrák előtt”

– emelte ki a szakember.

  1. SF6-mentesség

Az EU tagállamok és más európai országok – köztük az Egyesült Királyság –, a 2020-as évek közepétől fokozatosan tiltja be a globális felmelegedést okozó üvegházhatású SF6-gáz használatát a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. A közműveknek, valamint az ilyen típusú kapcsolóberendezéseket használó számos más ágazatnak alternatívákat kell választania a jövőbeli projektekhez. Ha ez megtörténik, az SF6-gáz kapcsolóberendezésekben való felhasználását teljes mértékben betiltják az EU-ban. Ezért minden bizonnyal emelkednek majd az SF6-kapcsolóberendezések újratöltési árai, valamint a berendezés életciklus végi leszerelése és újrahasznosítása is lényegesen költségesebbé válik. Mivel a decentralizált, nagy mértékben megújuló hálózat gyakoribb kapcsolást igényel, az új kapcsolóberendezések és a cserék európai piaca növekszik.

„Szerencsére az SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezések technológiája kiforrott és széles körben elérhető a 24 kV-os feszültségtartományig bezárólag. Ez megkönnyíti az SF6-mentességre való áttérést 2023-ban és az azt követő években. A fenntarthatóbb jövő mindannyiunk javát szolgálja”

– összegezett Szontág Balázs.


Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!


Hirdetés

További cikkek a témában