Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Digitalizáció

A digitálisból a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit a KPMG szerint

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia.

A vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – állapítja meg új kutatásában a KPMG. A mesterséges intelligencia alkalmazásának útjában persze számos akadály áll, sokakat aggasztanak például a pontossággal, az adatbiztonsággal vagy a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések. Az AI használata azonban rengeteg előnnyel jár, ilyen például a trendek és hatások előrejelzésének képessége, a kockázatok valós idejű megismerése, vagy az adatokon alapuló jobb döntések. Az új készségek az auditban ma már elengedhetetlenek. A cégeknek tehát be kell fektetniük az AI-technológiákba, és fel kell készíteniük erre egész szervezetüket.

„A digitális korszakból az AI-korszakba lépünk a pénzügyi beszámolók területén és az auditban is; az átalakulás elkerülhetetlen, és már itt van a kanyarban”

– erősíti meg Simonyi Albert, a KPMG magyarországi könyvvizsgálati üzletágának új vezetője a cég friss felmérésére hivatkozva. A lézerpontosságú és rendkívül részletes, mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési folyamatok segítségével a jövőben a pénzügyi beszámolás okosabb és jobb lesz, mint valaha. Mindez az audit esetében nem csupán technológiai változást, hanem paradigmaváltást is jelent, újrafogalmazza a könyvvizsgálók szerepét, és átformálja a számviteli iparág egészét.

A KPMG kíváncsi volt arra, hogy a pénzügyi beszámolási vezetők szerint hogyan halad a mesterséges intelligencia bevezetése a pénzügyi funkcióban, milyen hatással van a belső pénzügyi csapatokra, és milyen elvárásokat támaszt a külső könyvvizsgálókkal szemben. A szakértők ezért hat iparágban, tíz országban, valamint különböző árbevételű vállalatoknál 1800 pénzügyi beszámolási vezetőt és igazgatósági tagot kérdeztek meg 2024 februárja és márciusa között.

A felmérésben szereplő minden egyes vállalat igazgatótanácsa tett már stratégiai lépéseket az AI-val kapcsolatban. A mesterséges intelligencia-kiadások ma már az IT-büdzsé 10 százalékát teszik ki, és a jövőben ez az arány jelentősen emelkedni fog. Bár jelenleg a vállalkozások mindössze 10 százaléka használja széles körben a mesterséges intelligenciát ezen a területen, részben vagy kísérleti jelleggel azonban a cégek csaknem háromnegyede alkalmazza már most az AI-t, és további 27 százalékuk tervezi ezt. Három éven belül pedig 99 százalékra emelkedik majd azok aránya, akik valamilyen szinten használják a mesterséges intelligenciát.

A pénzügyi beszámolók arculata a világ különböző részein és az egyes iparágakban persze nem egyforma ütemben változik. A legnagyobb előrelépés a távközlési és technológiai szektorban történt: itt a megkérdezettek 41 százaléka válaszolta, hogy már szelektíven vagy széles körben alkalmazza a mesterséges intelligenciát az auditban. Ezt követi 35 százalékkal az energia-, a természeti erőforrások és a vegyipar. A fogyasztási cikkekkel foglalkozó és kiskereskedelmi vállalatok lemaradásban vannak a többi iparághoz képest. A régiók közül a megkérdezett észak-amerikai vállalatok haladnak a leggyorsabban, 39 százalékuk használ AI-megoldásokat, ezeket követi Európa 32 százalékkal, majd az ázsiai és csendes-óceáni térség (ASPAC) 29 százalékkal.

A KPMG azt is megállapította, hogy az állami vállalatok az AI-irányítás terén fejlettebbek, mint a magáncégek. Az állami cégek 65 százaléka alakított ki mesterséges intelligenciára vonatkozó politikát, míg a magánvállalatoknak csak 55 százaléka tette ezt.

„Állami cégként prioritást élvez a törvényi előírások maximális betartása, míg a privát szektor inkább kivár a megtérülési elvárások teljesüléséig”

– magyarázza az eltérő értékeket Takács Ildikó, a KPMG Partnere, az Innovációs terület és a Digitális Audit Központ (Digital Audit Center) vezetője. A tapasztalatok szerint a GenAI előnyt élvez a hagyományos AI-technológiákkal szemben. A tervek szerint a következő három évben a vállalatok 57 százaléka vezet be generatív mesterséges intelligencia-megoldásokat pénzügyi beszámolóihoz.

Előnyök és aggodalmak

A mesterséges intelligencia alkalmazásában vannak még leküzdendő akadályok – különösen a pontossággal és a biztonsággal kapcsolatban –, az előnyök azonban egyértelműek egyebek mellett a betekintés generálása, a trendek és anomáliák észlelése, a kockázatkezelés és az adatokkal támogatott döntéshozatal területén.

Az egyes iparágak eltérő értéket látnak a mesterséges intelligencia használatában a pénzügyi beszámolók, az audit terén. A pénzügyi szolgáltató cégek például leginkább az anomália-felderítést emelik ki, mások mondjuk a gépi tanulást. A területen legjobban teljesítő vállalatok 65 százaléka szerint az egyik legnagyobb előny, hogy az AI segítségével képesek lesznek a trendek és hatások előrejelzésére. 60 százalékuk említette a valós idejű betekintést a kockázatokba, 57 pedig úgy véli, jobb adatokkal lehet így támogatni a döntéseket. A nagyobb adatpontosságot is ugyanennyien jelölték meg.

A KPMG felmérése szerint a hagyományos mesterséges intelligencia pénzügyi beszámolóknál és az auditban való alkalmazásával kapcsolatban a legnagyobb aggodalmak a pontosság (47 százalék) és a kiberbiztonság (45 százalék), valamint az adatszervezés és -kezelés (40 százalék) kapcsán merülnek fel. A kihívásokat persze itt is eltérően súlyozzák az egyes ágazatok képviselői, illetve a különböző fejlettségi szinten álló vállalatok. A kezdő vállalatoknak induláskor leginkább az adatbiztonság és a magánélet védelme körüli komoly aggodalmakkal kell szembenézniük, és nehézséget okozhat az is, hogy még keveset tudnak a technológiáról, nincs hozzá elég szakemberük. Ahogy a cégek egyre fejlődnek, ezek a szempontok átalakulnak: a bizonytalan megtérülés is előtérbe kerül, akárcsak a dolgozók félelme attól, hogy az új technológia kiszorítja őket. Az AI használatában már élenjáró cégek 49 százaléka a nem megfelelő finanszírozást és befektetést említette fő aggályként. A bizonytalan megtérülés 45 százalékuk, a dolgozók húzódozása az átalakulástól pedig 42 százalékuk szerint jelenthet kihívást. 42 százalék szerint nehéz lépést tartani a szabályozásokkal. Az emberi felügyelet nélküli algoritmusok használatának kockázata 40 százalékukat aggasztja.

A generatív AI-val kapcsolatban egyébként több vállalatnak vannak aggályai, mint a hagyományos mesterséges intelligencia kapcsán. A lista élén a kiberbiztonság (59 százalék), illetve az adatvédelem (55 százalék) áll. A szerzői jog és a szellemi tulajdon kérdésénél 44 százalék fejezte ki aggodalmát a generatív AI-val kapcsolatban.

Mit várnak el a könyvvizsgálóktól?

A legtöbb vállalat úgy véli, hogy külső könyvvizsgálóik átlagosan nem egész két éven belül általános gyakorlatként fogják használni a generatív mesterséges intelligenciát. Arra számítanak, hogy a könyvvizsgálók a genAI-t sok tekintetben ugyanúgy alkalmazzák majd, mint a hagyományos mesterséges intelligenciát, de ebben sikeresebbek lesznek, mivel a genAI a mélytanulás révén a hagyományos AI-nál összetettebb adatkapcsolatokat és mintákat tud feltárni.

A vállalatok több mint háromnegyede szerint a külső könyvvizsgálóik számára a mesterséges intelligencia használata közepesen vagy nagyon fontos az automatizálással és az adatelemzéssel együtt. A KPMG felmérése szerint a vállalatok 64 százaléka elvárja, hogy a könyvvizsgálók szerepet vállaljanak az AI auditban való felhasználásában. Leginkább azt szeretnék, ha a könyvvizsgálóik a genAI használatát a kockázatcsökkentés és a belső ellenőrzések, valamint az adatelemzés és a minőségirányítás, illetve a kockázat és az anomáliák azonosítása terén helyeznék előtérbe. A generatív mesterséges intelligencia a könyvvizsgálók számára lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan elemezzenek hatalmas mennyiségű adatot, így az értékesebb feladatokra, például az eredmények értelmezésére és az üzleti intézkedésekre vonatkozó ajánlásokra összpontosíthatnak. Emellett a genAI növelheti a belső ellenőrzési tesztelés pontosságát és hatékonyságát azáltal, hogy azonosítja az eltéréseket vagy a szokatlan tevékenységeket, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek.

A kontrollkörnyezet részletesebb felülvizsgálata a válaszadók 64 százaléka szerint lesz a könyvvizsgálók feladata a mesterséges intelligencia pénzügyi beszámolásban való alkalmazásával kapcsolatban. 53 százalék számol azzal, hogy ők végzik majd az AI irányítási érettségének értékelését, míg harmaduk arra számít, hogy a könyvvizsgálók harmadik féltől kérnek igazolást az AI-technológia használatáról.

Az előnyök persze kölcsönösek: az AI-tudással rendelkező könyvvizsgálók támogathatják a vállalatokat abban, hogy vezetőkké váljanak, a vállalatok pedig segíthetnek könyvvizsgálóiknak, hogy még jobban megismerjék az AI-t.

Az út előkészítése

Azok a vállalatok, amelyek az auditálás terén sikerrel vezették be az AI-megoldásokat, egyúttal utat is mutatnak a többieknek. A KPMG összesítése szerint az eredményes átalakulás érdekében először is keretrendszereket építenek ki, hogy mérsékeljék és kezeljék a potenciális kockázatokat. Annak is megtalálják a módját, hogy leküzdjék az átvétel útjában álló akadályokat: a technológiai vezetést bevonják a rendszerintegrációs megbeszélésekbe, képzési programokat, teszteléseket indítanak a megtérülés validálása érdekében. A vezetők felismerik az etikus mesterséges intelligencia fontosságát is: etikai kereteket vezetnek be, rendszeres ellenőrzéseket tartanak, biztosítják a mesterséges intelligencia emberi felügyeletét. Végezetül bevezetik az átalakuláshoz szükséges alapvető megoldásokat, átköltöznek a felhőbe, megalapozzák a magas szintű kiberbiztonságot, szabványosítják a munkafolyamatokat, megszüntetik az örökölt rendszereket, és papírmentessé teszik a könyvelést.


Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Hirdetés

További cikkek a témában