Az űrgazdaság globálisan az egyik legdinamikusabban növekvő technológiai területté vált, amely ma már nem kizárólag tudományos kérdés, hanem gazdasági és stratégiai tényező is. Egy frissen bejelentett hazai program célja, hogy Magyarország szervezettebb módon kapcsolódjon be ebbe az értékláncba, és az űrkutatás eredményei közvetlenebbül hasznosuljanak a gazdaságban.
Az űrgazdaság már nem csak rakétákról szól
Az elmúlt évtizedben az űripar jelentősen átalakult. A műholdas kommunikáció, a navigációs rendszerek, a földmegfigyelés, valamint az adatfeldolgozásra épülő szolgáltatások mára a digitális gazdaság alapvető infrastruktúrájává váltak.
A globális trendek azt mutatják, hogy az űrtechnológiák egyre szorosabban kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához, az adatgazdasághoz és a kritikus infrastruktúrák védelméhez. A földmegfigyelési adatok például kulcsszerepet játszanak a klímamodellezésben, a mezőgazdasági optimalizálásban és a katasztrófakezelésben.
Ebben a környezetben az űrgazdaság Magyarországon is egyre inkább stratégiai kérdéssé válik.
„Az űr ma már nem csupán a csillagászatra korlátozódik, hanem a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő pályája. Az űrkutatás kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia fejlesztésében, az adatvagyon hasznosításában vagy a kritikus infrastruktúrák védelmében. A vezető gazdaságok számára ezért az űrkutatás egyszerre technológiai, gazdasági és szuverenitási kérdés – az OECD adatai szerint minden űrkutatásba fektetett egy euró átlagosan hat–hét euró gazdasági megtérülést hoz. Ez tehát nem költség – hanem az egyik legmagasabb hozamú befektetésünk. A HUN-REN célja, hogy a kutatók számára megteremtse azt a tudományos és technológiai környezetet – nemzetközi együttműködésekkel és a mesterséges intelligencia eszköztárával –, amely ma már a hatékony és versenyképes kutatás elengedhetetlen feltétele” – tette hozzá Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.
Az űrkutatás gazdasági megtérülése egyre fontosabb szempont
A nemzetközi tapasztalatok szerint az űripari beruházások multiplikátorhatással működnek: a fejlesztések nemcsak közvetlen technológiai eredményeket hoznak, hanem beszállítói hálózatokat, spin-off vállalkozásokat és új iparágakat is generálnak.
Az űrkutatásból származó innovációk gyakran más szektorokban jelennek meg:
-
precíziós szenzortechnológia az egészségiparban,
-
fejlett anyagtudományi megoldások az autóiparban,
-
nagy adatfeldolgozó rendszerek az energetikában.
A hangsúly ezért egyre inkább azon van, hogy az alapkutatási eredmények miként fordíthatók le piacképes technológiákra. A hazai kezdeményezés deklarált célja éppen az, hogy a széttagolt kutatási kapacitásokat összehangolt stratégiába szervezze, és mérhető gazdasági hasznosulást érjen el.
Magyarország helye a nemzetközi űripari értékláncban
Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), ami lehetőséget teremt hazai kutatóintézetek és vállalkozások számára, hogy bekapcsolódjanak nemzetközi projektekbe. Az elmúlt években több magyar fejlesztés jelent meg műholdas és űreszközös programokban.
A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a magyar szereplők nemcsak beszállítóként, hanem fejlesztési partnerként is meg tudnak-e jelenni a nemzetközi együttműködésekben. Ehhez összehangolt kutatás-fejlesztési struktúrára, stabil finanszírozásra és ipari integrációra van szükség.
Űrtechnológia és mesterséges intelligencia: új metszéspont
Az űrgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő területe az adatalapú szolgáltatások piaca. A műholdak által gyűjtött hatalmas mennyiségű adat feldolgozása ma már elképzelhetetlen fejlett mesterségesintelligencia-megoldások nélkül.
A jövőben azok az országok lehetnek versenyképesek, amelyek nemcsak hardverfejlesztésben, hanem adatfeldolgozási és algoritmikus kompetenciákban is erősek. Ez a fókusz jól illeszkedik a magyar kutatási ökoszisztéma több területéhez, különösen az informatikai és matematikai alapkutatásokhoz.
Hosszú távú építkezésben gondolkodik a hazai űrszektor
Az űrkutatás sajátossága, hogy eredményei nem rövid távon jelentkeznek. Egy-egy program tervezése és megvalósítása gyakran években vagy akár évtizedekben mérhető.
Magyarország az elmúlt években több stratégiai lépést tett az űrszektor megerősítésére, és a most bejelentett program azt jelzi, hogy a fókusz egyre inkább az űrgazdaság strukturált fejlesztésére kerül.
A kérdés már nem az, hogy jelen van-e Magyarország az űrkutatásban, hanem az, hogy milyen pozíciót tud elfoglalni a globális űripari ökoszisztémában – és mennyire képes az űrtechnológiákból származó tudást a hazai gazdaság versenyképességének javítására fordítani.
„Az űr mindig a jövőről szól. Arról, hogy merünk-e nagyban gondolkodni, és képesek vagyunk-e hosszú távon építkezni, és ennek során együttműködni más kutatókkal, szervezetekkel, országokkal. A HUNOR program egyik óriási értéke, hogy közösen dolgozhattunk a világ vezető űrhatalmai közé tartozó Egyesült Államok és India szakembereivel, űrhajósaival. A HUN-REN űrkutatási programja számomra azt jelenti, hogy ez az együttműködés folytatódik, és a magyar kutatók, mérnökök következő generációi is aktívan alakíthatják azt a világot, amely az űrtechnológiákra épül” – fejtette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
