A Festo bemutatta a GripperAI-t, egy mesterséges intelligencia alapú szoftvermegoldást, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy vegyes, ismeretlen és változatos elhelyezkedésű termékeket mozgassanak kiterjedt programozás, sablonbetöltés vagy speciális kamerarendszer nélkül. Azoknak a gyártóknak készült, akik az automatizált handling rendszereknél nagyobb rugalmasságot keresnek. A GripperAI automatikusan azonosítja az optimális megfogási pontot minden egyes tárgynál, és kiválasztja a kar végi szerszámok közül a legmegfelelőbb megfogót a feladathoz. A szoftver lehetővé teszi a robotok számára, hogy valós időben alkalmazkodjanak a változó termékekhez, segítve ezzel a hatékonyabb telepítést és skálázott automatizálást a gyártók számára.

A megfogók rengeteget fejlődtek, ahogy a robotika, az érzékelőtechnológia és az anyagtudomány fejlődése is nagyobb intelligenciát és alkalmazkodóképességet eredményezett. Már nem csupán Pick and Place feladatokra szolgáló eszközök, a modern megfogó rendszerektől egyre inkább elvárják, hogy dinamikusan reagáljanak a változó termékekre és gyártási követelményekre. A GripperAI ezeket a kihívásokat úgy kezeli, hogy lehetővé teszi a robotok számára, hogy sokféle terméket kezeljenek anélkül, hogy az operátoroknak be kellene tölteniük a sablonokat vagy át kellene konfigurálniuk a rendszert a cikkszámok között.

A GripperAI számos megfogási technológiával tud működni, beleértve a vákuumos és mechanikus megfogókat, valamint támogatja az automatikus szerszámválasztást, ha az alkalmazások több megfogási módszert igényelnek. A megoldás egyaránt alkalmas logisztikai, csomagolási és gyártási környezetekre, ahol a termékek alakja, mérete vagy felületi jellemzői jelentősen eltérnek.

A Festo GripperAI-t logisztikai, csomagolási és gyártási alkalmazásokra tervezték, így lehetővé teszi a robotok számára, hogy különböző termékeket automatikusan kezeljenek, növelve a rugalmasságot és csökkentve a mérnöki erőfeszítéseket.

A szoftver helyben egy szabványos ipari PC-n fut, amely egy 3D kamerához csatlakozik, automatikusan kiszámolja a megfogási pontokat, és a szükséges mozgást továbbítja a robot útvezérlő rendszerének. Ha egy megfogás sikertelen, a szoftver újraszámolja és újrapróbálja a műveletet, így a művelet folytatódik a folyamat megszakítása nélkül.

A platformot széleskörű kompatibilitásra tervezték, és használható a legtöbb ipari robottal, kobottal és derékszögű koordinátarendszeres handling rendszerrel. Mivel a szoftverarchitektúra a különböző kameratípusok között következetes marad, a felhasználók a legköltséghatékonyabb kamerahardvert választhatják alkalmazásuk számára, ahelyett, hogy saját fejlesztésű rendszerekhez ragaszkodnának. Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy bővítsék vagy fejlesszék az automatizált handling rendszereket anélkül, hogy egyetlen robothoz, megfogóhoz vagy kamerarendszerhez kellene kötniük.

Az indításról Peter Potters, a Festo End-of-Arm Tooling termékmenedzsere így nyilatkozott: “A mesterséges intelligencia óriási potenciállal bír a mérnöki és gyártási kihívások megoldásában. A GripperAI kitűnő példája annak, hogy az MI gyakorlatilag alkalmazható az operatív problémák kezelésére.”

“Ahogy a megfogó rendszerek egyre intelligensebbé és alkalmazkodóbbá válnak, a gyártóknak olyan megoldásokra van szükségük, amelyek dinamikusan képesek reagálni a változó termékekre anélkül, hogy további bonyolultságot okoznának. A rugalmas robothandlinghez hagyományosan kapcsolódó programozási erőfeszítések csökkentésével a GripperAI lehetővé teszi a gyártók számára, hogy gyorsabban vezessék be az automatizálást, könnyebben reagáljanak a változó gyártási igényekre, és jobban kiaknázzák meglévő berendezéseiket.”

A technológia már bizonyított az igényes logisztikai alkalmazásokban, ahol a robotoknak több ezer különböző terméket kell azonosítaniuk, megfogniuk és csomagolniuk. Az MI-vezérelt látás és a megfogók intelligens kiválasztásának ötvözése automatizálhatja azokat a feladatokat, amelyeket nehéz volt szabványosítani hagyományos robotikus megközelítésekkel.

A GripperAI bevezetése tovább erősíti a Feso MI-alapú automatizációs technológiáinak portfólióját, bemutatva, hogyan segíthet a gyártóknak a hosszú távú automatizálási kihívások leküzdésében, miközben javítja a rugalmasságot, a termelékenységet és a bevezetést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Festo elindítja a GripperAI szoftvert appeared first on Műszaki Magazin.

A KUKA legújabb csomagolási koncepciója a teljes csomagolóláncot lefedi – a nagysebességű pick & place feladatoktól a raklapozásig –, miközben intelligens szoftverekkel, gépi látással és mobil robotokkal növeli a termelékenységet és a folyamatbiztonságot.

Robotok a teljes csomagolási folyamatban

A modern gyártóvállalatok számára már nem elegendő egy-egy munkafolyamat automatizálása: a versenyképességet egyre inkább a teljes csomagolólánc integrált optimalizálása határozza meg. A KUKA ennek megfelelően olyan robotikai portfóliót kínál, amely az elsődleges csomagolástól kezdve a másodlagos csomagoláson át egészen a végső raklapozási feladatokig lefedi a teljes folyamatot.

A rendszer egyik legfontosabb előnye a rugalmasság. A robotcellák gyorsan átállíthatók új termékekre vagy csomagolási formátumokra, így a kisebb sorozatok és a gyakori termékváltások sem jelentenek problémát. A robotok egyenletes ciklusidőket, reprodukálható minőséget és nagy rendelkezésre állást biztosítanak, miközben jelentősen csökkentik a kézi anyagmozgatásból adódó terhelést.

Széles robotválaszték különböző feladatokra

A különféle alkalmazásokhoz eltérő robotkialakítások állnak rendelkezésre. A KR DELTA robotok nagy sebességű pick & place műveletekhez készültek, míg a KR SCARA rövid ciklusidejű válogatási és csomagolási feladatokat lát el nagy ismétlési pontossággal. A kompakt KR AGILUS ultra szűk beépítési helyeken is nagy dinamikával dolgozik.

Az élelmiszer- és gyógyszeripari alkalmazásokhoz higiénikus kivitelű robotok is elérhetők, például a KR DELTA Hygienic Design és a KR AGILUS Hygienic Machine, amelyek rozsdamentes kialakításukkal és élelmiszeripari kenőanyagaikkal megfelelnek a szigorú higiéniai követelményeknek.

Nagyobb terhek mozgatására a KR IONTEC ultra, a KR QUANTEC PA és a KR FORTEC ultra PA robotok alkalmazhatók, amelyek kartondobozok, raklapok és nehéz csomagolóegységek gyors és precíz kezelésére készültek.

Szoftverek és mesterséges intelligencia támogatják az automatizálást

A robotikai megoldások hatékonyságát intelligens szoftverek egészítik ki. Az iiQKA.OS2 operációs rendszer egységes kezelőfelületet biztosít, egyszerűsíti az üzembe helyezést és felgyorsítja a formátumváltásokat. A KUKA.PickControl több robot összehangolt vezérlésével optimalizálja a nagy sebességű pick & place folyamatokat, míg a KUKA.FlexPal programozás nélkül teszi lehetővé új raklapozási minták létrehozását és módosítását.

A gépi látórendszerek, a digitális szimuláció és a mesterséges intelligencia alkalmazása javítja a pozíciófelismerést, támogatja a minőségellenőrzést, valamint csökkenti az üzembe helyezés és az átállások idejét.

Mobil robotok és cobotok is integrálhatók

A csomagolási folyamatok automatizálása már nem korlátozódik a fix robotcellákra. Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) önállóan szállítják a csomagolóanyagokat és késztermékeket az egyes munkaállomások között, míg a mobil cobotok egyszerre képesek megfogási és anyagmozgatási feladatok ellátására. Az együttműködő robotok közvetlenül a dolgozók mellett is alkalmazhatók a megfelelő biztonsági feltételek mellett, növelve a gyártás rugalmasságát.

Egyre összetettebb automatizálási projektek

A KUKA szerint a korszerű csomagolórobotok nem csupán a termelékenységet növelik, hanem hozzájárulnak a munkaerőhiány kezeléséhez, a minőség állandósításához és a fenntarthatóbb gyártáshoz is. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a vállalatok fokozatosan építsék ki automatizálási rendszerüket, és azt később új robotokkal, szoftverekkel vagy mobil platformokkal bővítsék. Ennek eredményeként a csomagolás automatizálása ma már nem önálló gépek alkalmazását jelenti, hanem egy egységes, intelligens robotikai ökoszisztéma kialakítását.

Forrás: KUKA

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post KUKA – robotizált csomagolás appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet közvetlenül Lyu Jae-cheol vezérigazgató alá tartozik majd, és jelzi a vállalat elkötelezettségét a robotika – mint az LG egyik jövőbeli kulcsfontosságú üzleti területének – terén való növekedés felgyorsítása iránt.

A robotika területén elért növekedés felgyorsítása szervezeti átalakítással

A Robotikai Üzleti Központ 2026. július 1-jével, az LG évközi szervezeti átalakításának részeként jött létre. Az időzítés – négy hónappal a vállalat éves szervezeti átalakítása előtt – jól mutatja, hogy az LG stratégiai fókuszt helyez a fizikai mesterséges intelligenciára (Physical AI) épülő robotikára.

A Robotikai Üzleti Központ teljes körű üzleti szervezetként működik majd, amely magában foglalja az üzletfejlesztést, az értékesítést és az operatív tevékenységeket. Vezetője Song Si-yong lesz, aki korábban több meghatározó vezető pozíciót is betöltött a LG Gyártástechnikai Kutatóintézetében (Production engineering Research Institute).

Az új Robotikai Üzleti Központ emellett dedikált, az adatközpont működéséért felelős szervezeti egységet is létrehoz. A kezdeményezés célja, hogy az LG időben kiépítse az adatközpont működéshez szükséges képességeket, és támogassa a robotok betanítását – ezzel erősítve a vállalat versenyképességét a következő generációs robotika területén. A központ által gyűjtött, magas minőségű üzemeltetési adatokat az LG Robot Foundation Model (RFM) – ez a rendszer, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy felmérje a környezetét, és önállóan eldöntse, hogyan cselekedjen – további fejlesztésére fogják használni. E stratégia részeként az LG nagy léptékű adatközpontot épít szöuli Yangjae K+F kampuszán, amelynek működése még az idei évben megkezdődik.

Erősebb irányítás a jövő kihívásai felkészült működés érdekében

Az új irányítási struktúra célja, hogy hatékonyabb és agilisabb döntéshozatali kereteken keresztül erősítse az LG robotikai üzletágát. Ez a kialakítás lendületet adhat a stratégiai fejlesztésnek, az alaptechnológiák házon belüli fejlesztésének, valamint a költség-versenyképesség javításának.

Önálló üzleti egységként a központ várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy az LG a „One LG Solution” keretében még szorosabban összefogja szélesebb körű vállalati képességeit – beleértve olyan leányvállalatok szakértelmét, mint az LG CNS és az LG AI Research. A struktúra emellett elősegítheti a globális technológiai vezető vállalatokkal való kiterjedtebb stratégiai partnerségek kialakítását is.

Hárompilléres stratégia a robotika területén való piacvezető pozíció eléréséhez

Az LG átfogó, három pillérre épülő stratégiával kívánja kiaknázni az ipari, kereskedelmi és lakossági robotikai lehetőségeket. A Robotikai Üzleti Központ kiegészíti az LG bővülő robotikai portfólióját, beleértve az otthoni robotokat, valamint az LG leányvállalatai, a Robostar ipari robotikai képességeit és a Bear Robotics kereskedelmi robotikai szakértelmét. Ez a megközelítés olyan átfogó üzleti portfóliót hoz létre, amely a különböző szektorok jövőbeli igényeire egyaránt választ ad.

A vállalat az idei évet a robotikai üzletág bővítésének nyitóéveként határozta meg. A cél, hogy a robotikára fókuszáló, fizikai AI-megoldások vezető szolgáltatójává váljon. Az LG a valós környezetben történő kereskedelmi bevezetés támogatása érdekében ötvözi a kész robottermékeket, az olyan alapvető komponenseket, mint az aktuátorok, az adatgenerálási képességeket, valamint az LG-csoport teljes körű ökoszisztémáját. A vállalat emellett arra is készül, hogy az aktuátorok gyártását házon belül valósítsa meg, több mint 60 évnyi, motortechnológia terén felhalmozott szakértelmére támaszkodva – ezzel támogatva a jövő iparági ellátását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új robotikai üzleti központ jön létre appeared first on Műszaki Magazin.

Erre a problémára kínál megoldást a német igus, amely az Iggy Rob robotplatform új változatát, az Iggy Rob Home modellt mutatta be. A vállalat ezzel a korábban gyártási környezetre fejlesztett platformot most először a szolgáltatási és épületüzemeltetési feladatok igényeihez igazította. Az új robot induló ára 55 000 euró, fejlesztése és gyártása pedig teljes egészében Németországban történik.

Az Iggy Rob Home és a korábban bemutatott Iggy Rob Industrial ugyanarra a műszaki platformra épül. A fejlesztők a kétlábú járószerkezet helyett egy ReBeLMove Pro autonóm mobil robotplatformot alkalmaztak, amely akár 250 kilogramm teher mozgatására is alkalmas. Az igus szerint ez a megoldás biztonságosabban és egyszerűbben integrálható a meglévő ipari és épületüzemeltetési környezetekbe, miközben könnyebben teljesíti a CE-követelményeket is. A vállalat úgy véli, hogy a jelenlegi alkalmazások többségében a két lábon járó humanoid robotok nem jelentenek valódi gyakorlati előnyt.

A konfigurációtól függően az Iggy Rob robotok 1,3 és 1,7 méter közötti magasságúak, 16 szabadságfokkal rendelkeznek, és akár nyolc órán keresztül képesek autonóm működésre. Navigációjukat LiDAR-érzékelők és 3D kamerák támogatják. Alapkivitelben két darab, egyenként 2,5 kilogramm teherbírású igus ReBeL robotkarral készülnek, ugyanakkor más gyártók kobotjai vagy humanoid robotkezei is integrálhatók a nyílt ROS 2 alapú vezérlőrendszernek köszönhetően. A robotok CE-tanúsítvánnyal rendelkeznek, és alkalmasak a VDE 5050 szabvány szerinti flottairányításra is.

Míg az Iggy Rob Industrial elsősorban gyártási és logisztikai feladatokra készült, az új Home változatot recepciós, vendéglátóipari, oktatási, kutatási és egyéb szolgáltatási alkalmazásokra optimalizálták. Emellett továbbra is alkalmas ipari pick-and-place műveletekre, belső anyagszállításra és különböző állomások közötti logisztikai feladatokra. A vállalat szerint a robot mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez és egyetemi kutatásokhoz is megfelelő platformot biztosít.

Az Iggy Rob Home hardverét több olyan funkcióval egészítették ki, amelyek az ember–robot együttműködést támogatják. A robot halkabb mozgásprofilokat használ, kijelzőjén egyszerű arckifejezések jeleníthetők meg, valamint előre konfigurált szolgáltatási funkciókkal rendelkezik. Az integrált lineáris tengely megnöveli a robotkarok munkaterét, a legfeljebb 50 kilogramm teherbírású hátsó tároló pedig lehetővé teszi különböző tárgyak szállítását. A beépített 3D kamera segíti a tárgyfelismerést, a pontos megfogást és a navigációt, míg a vezeték nélküli töltés folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A robot különféle végszerszámokkal, többek között vákuumos megfogókkal, két- és háromujjas gripperekkel, valamint biomimetikus robotkézzel is felszerelhető.

Az intuitív programozási felületnek köszönhetően a rendszer robotikai szakismeretek nélkül is gyorsan üzembe helyezhető. A Dynamic Mission Data Interface szoftverbővítmény lehetővé teszi, hogy a robot valós időben kommunikáljon külső mesterségesintelligencia-rendszerekkel, így a feladatok hálózaton keresztül dinamikusan indíthatók és módosíthatók. A mechanikai, elektronikai és szoftveres fejlesztést egyaránt az igus kölni központja, illetve a Commonplace Robotics végzi, ami megkönnyíti az egyedi igények szerinti továbbfejlesztéseket.

Az igus az új robot esetében is alkalmazza a vállalat „Test before you invest” koncepcióját, amelynek keretében a felhasználók saját munkakörnyezetükben próbálhatják ki a rendszert, mielőtt beruházási döntést hoznának. A vállalat emellett az RBTX robotpiactéren különböző gyártók humanoid robotjait is kínálja, valamint tanácsadási, integrációs és finanszírozási szolgáltatásokat is biztosít ügyfelei számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új humanoid robot szolgáltatási feladatokra appeared first on Műszaki Magazin.

Az Automatica Trendindex 2026 felmérése szerint a német ipari döntéshozók 82 százaléka úgy véli, hogy az országnak a kínai mintát követve lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a humanoid robotok fejlesztésére és támogatására. A kutatásban száz olyan németországi szakmai és vállalati vezető vett részt, akik vállalatuknál a robotikai és automatizálási beruházásokról döntenek.

A felmérés egyik legfontosabb üzenete, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai fejlesztési irány, hanem az ipari versenyképesség alapvető feltétele. A válaszadók 78 százaléka szerint a mesterséges intelligenciával támogatott robotikai és automatizálási rendszerek nélkül a német ipar hosszú távon nem tudja megőrizni nemzetközi versenyképességét.

A szakértők szerint Kína évek óta következetesen építi nemzeti robotikai stratégiáját. A legújabb ötéves fejlesztési terv már az intelligens robotikát és az úgynevezett Physical AI (megtestesült mesterséges intelligencia) fejlesztését állítja középpontba. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusai közvetlenül fizikai robotrendszerekkel kapcsolódnak össze, így a robotok nemcsak érzékelni és elemezni képesek környezetüket, hanem önállóan végre is tudják hajtani a szükséges műveleteket. Ez új lehetőségeket nyit az ipari automatizálásban és az intelligens gyártásban.

A humanoid robotokat a megkérdezett vállalatvezetők többsége már ma is fontos technológiai iránynak tekinti. A válaszadók 85 százaléka szerint ezek a rendszerek a jövőben értékes kiegészítői lesznek az ipari termelésnek, különösen azokban a munkafolyamatokban, amelyeket jelenleg emberek végeznek. Ugyanakkor 68 százalék úgy látja, hogy a technológia még elsősorban kísérleti projektekben jelenik meg, és a széles körű ipari elterjedéshez további fejlesztésekre, valamint gyakorlati tapasztalatokra van szükség.

A humanoid robotok egyik legfontosabb előnye, hogy olyan, emberek számára kialakított munkakörnyezetben is alkalmazhatók, ahol a hagyományos ipari robotok csak jelentős átalakításokkal lennének bevethetők. Az emberi testfelépítéshez hasonló kialakításuk lehetővé teszi, hogy hagyományos szerszámokat használjanak, lépcsőn közlekedjenek, illetve meglévő gyártósorokon dolgozzanak együtt az emberi munkatársakkal.

Németország kedvező helyzetből indul a humanoid robotika fejlesztésében. Az ország erős gépgyártási hagyományokkal, fejlett automatizálási technológiákkal, korszerű szenzortechnikával és jelentős mesterségesintelligencia-fejlesztési kapacitással rendelkezik. Emellett a modern ipari termelés során keletkező nagy mennyiségű valós gyártási adat kiváló alapot biztosít a robotok tanításához és fejlesztéséhez. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint Németország robotizáltsági szintje a világ élvonalába tartozik: 10 000 ipari dolgozóra 449 ipari robot jut, amellyel az ország Dél-Korea és Szingapúr mögött a harmadik helyen áll.

A szakma várakozásai szerint a humanoid robotok és a Physical AI meghatározó témái lesznek a 2027-es müncheni Automatica szakkiállításnak is. Az iparág egyre inkább úgy tekint ezekre a technológiákra, mint az automatizálás következő fejlődési lépcsőjére, amely hosszú távon jelentősen átalakíthatja az ipari termelést és az ember–robot együttműködést.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotok: az ipari automatizálás új korszaka appeared first on Műszaki Magazin.

Miért van szüksége egy felsőoktatási intézménynek humanoid robotra? Akkor sem állnánk messze a valóságtól, ha azt felelnénk: egy technológiai fókuszú egyetem ma már nem engedheti meg magának, hogy robottalanul sínylődjön, de azért ennél komolyabb válaszok is léteznek.

„Érkeztek már felkérések robotos kutatásokra, ezért, ha versenyképesek akarunk lenni, kell egy ilyen”

– mutat az állványán pihenő szerkezetre Forstner Bertalan egyetemi docens, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető-helyettese.

Április végén érkezett Kínából, nem drágább, mint egy középkategóriás új autó, és hivatalosan úgy hívják: Unitree G1 Edu3. A kutatók érezték, hogy egy emberszerű gépnek kijár egy ennél barátságosabb név, így lett belőle AUT-o-Máté. A tanszéken persze eddig is volt már többféle robot – a pingpongozó talán a legismertebb közülük –, hozzájuk képest egy humanoid azért jó, mert sok interfész (mondjuk, az ajtókilincs) úgy van méretezve, hogy emberi alkattal lehessen könnyen használni.

Azt, hogy a kezein lévő három-három ujjával elboldogul­­jon, többek között Lidar-szenzor és sztereókamera teszi lehetővé. Van benne továbbá egy zárt számítógép az alacsonyabb szintű műveletekre és egy nyílt, 100 TOPS teljesítményű, amely már egy nagy nyelvi modellt is futtat – így tud Máté beleszólni akár egy konferencia panelbeszélgetésébe (lásd ezt videót). Több mint 2 óráig tud működni egy töltéssel, és az akkuja nagyjából 75 perc alatt feltölthető.

A magyarországi importőr segített a kezdeti betanításában, azóta az intenzív ismerkedés fázisában van az oktatókkal.

„Az mindenesetre szerencse, hogy az AUT egyszerre szoftveres, mechatronikus és villanyos tanszék”

– jegyzi meg Forstner Bertalan.

A szoftvert egyébként rendszeresen frissíti a gyártó, így Máté mozgása a későbbiekben még tovább is javulhat. Pedig már most remekül mozog.A Villamosmérnöki és Informatikai Karon remélik, hogy Máté sokféle tárgy oktatásában használható lesz. Az AUT-os specializációkon, az új mesterséges intelligencia mesterszakon biztosan találkozhatnak majd vele a hallgatók. Az eddigi legemlékezetesebb fellépése a BME szegedi pályaorientációs eseményén volt, ahol a helyi középiskolásokat győzködte arról: bátran jelentkezzenek a Műegyetemre.

https://www.youtube.com/shorts/vZpfSB3pxXk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkába állt Máté, a BME humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

A hosszú műszakok, az intenzív munkatempó és a hétvégi vagy éjszakai munkavégzés miatt sok vállalkozás nehezen talál megfelelő szakembereket. Ebben a helyzetben a robotizáció már nem csupán technológiai érdekesség, hanem egyre inkább gyakorlati megoldás a napi működés fenntartására. Erre jó példa a németországi Lippstadt városában működő Hella Globe Hotel, ahol 2026 áprilisától egy teljesen automatizált konyhai rendszer segíti a vendégek kiszolgálását. A goodBytz startup által fejlesztett robotkonyha mintegy 180 különböző étel elkészítésére képes.

A robotizált főzőrendszer egy mindössze 8 négyzetméteres modulban kapott helyet. A központi szerepet egy FANUC LR Mate ipari robot tölti be, amely főzőlapokat kezel, hozzáfér a hűtőrendszerhez, valamint az integrált tisztítóberendezéshez is. A robot precízen adagolja az összetevőket, kezeli a sütési-főzési időket, és gondoskodik arról, hogy minden fogás az előírt recept szerint készüljön el.

A rendszer működésének kulcsa a fejlett vezérlőszoftver. A robot saját irányítási logikával rendelkezik, amely képes a rendelések folyamatos újratervezésére. Amikor egyszerre több megrendelés érkezik, a szoftver valós időben optimalizálja a munkafolyamatokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használja ki.

A goodBytz autonóm konyhai rendszerei már nemcsak szállodákban működnek. Kórházak, egyetemek, üzemi étkezdék és élelmiszer-kiskereskedelmi egységek is alkalmazzák a technológiát.
A robotok megjelenése nem a szakácsok kiváltását jelenti, hanem a monoton, ismétlődő feladatok automatizálását.

A lippstadti hotel példája jól mutatja, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia alapú vezérlés már ma is képes valós üzleti értéket teremteni a vendéglátásban.
A teljesen automatizált konyhák hozzájárulhatnak az élelmiszer-előállítás minőségének és kiszámíthatóságának javításához, miközben enyhítik a munkaerőhiányból fakadó problémákat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot a konyhában appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóiparban már évtizedek óta robotkarok hegesztenek, egyes szektorokat azonban csak lassan hódít meg ez a technológia. Ilyen a világ egyik leginkább munkaerő-intenzív ágazata, a textil- és ruhagyártás, a logisztika vagy az őrzés-védelem is. Viszont hamarosan az automatizáció számára ezek a nehéznek számító feladatok is egyre robotizáltabbá válnak.

Kopogtat az AI-alapú ruhagyártás

A textilipar sem maradhat ki a digitalizációból, választ adva a radikálisan rövidülő átfutási időkre, az egyedi fogyasztói igényekre és a szigorú költséghatékonyságra: egyre több vállalat alkalmaz szoftvervezérelt mérnöki munkát, low-code fejlesztést és AI-alapú automatizálást versenyképessége érdekében.

Ezt teszi a kínai központú, ipari varrógépeket gyártó globális vállalat, a Jack Technology is. Az ipari mesterséges intelligencia és a humanoid robotika ötvözésével legalább 30 százalékos hatékonyságnövekedést tűztek ki célul, amihez a Siemens szoftveres megoldásait választották, a tervezéstől és a szimulációtól kezdve, a gyártáson át, egészen egy digitális platform fejlesztésééig.

Továbbá idén kétezer ruházatgyártásra szabott humanoid robotot rendeltek, ami a technológia első tömeges bevetését jelenti a szektorban.

Ládapakolásból jeles

A hagyományos, fix rögzítésű ipari robotokkal szemben a humanoid robotok az emberi test felépítését és mozgását utánozzák. Emiatt képesek az eredetileg emberek számára tervezett munkakörnyezetben, meglévő szerszámokkal és munkaállomásokon dolgozni, anélkül, hogy azokat át kellene alakítani. Erre azért is szükség van, hogy a robotok valóban kezelni tudják a munkaerőhiányt és a feladatokat, mindezt a környezethez, valamint a velük dolgozó emberi munkaerőhöz alkalmazkodva.

Ezt használta ki a brit Humanoid robotikai startup is. A Siemens erlangeni elektronikai gyárában egy kéthetes tesztüzem során a HMND 01 névre keresztelt, kerekes Alpha humanoid robot pakolta a ládákat. Az NVIDIA fizikai AI-technológiáját alkalmazva a szállítószalagon elhelyezte, majd letette őket egy átadási ponton, ahonnan emberi kollégák vették át a munkát.

A projekt során a robot óránként 60 láda autonóm mozgatásával teljesítette az elvárásokat, két különböző ládaméretet is zökkenőmentesen kezelve. A robot napi üzemideje meghaladta a 8 órát, a teljesen önálló megfogási és lehelyezési feladatok sikerességi rátája 90 százalék felett alakult.

Négylábú ipari őrszemek

A vegyipari, energetikai létesítmények hatalmas, sokszor több négyzetkilométeres komplexumai rengeteg kockázatot rejtenek: a magas hőmérséklet, a kémiai reakciók és a potenciális tűzveszély mind folyamatos felügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra tervezte az ANYmal névre keresztelt robotkutyát az ANYbotics vállalat, a Siemens megoldásait, illetve a Roboverse Reply virtuális és valós világot összekapcsoló platformját alkalmazva. A robotkutyát kifejezetten úgy fejlesztették, hogy megkönnyítse a karbantartási feladatokat összetett ipari környezetekben, és az ember számára veszélyes, piszkos, vagy nehezen hozzáférhető ellenőrzési feladatokat automatizálja.

Az ANYmal parancsra önállóan gyűjt pontos, jó minőségű adatokat több száz ellenőrzési pontról. A létesítményekről nagy felbontású 3D modelleket hoz létre, AI-alapú mobilitásának köszönhetően könnyedén navigál akár sötétben, többemeletes, lépcsőkkel tagolt csarnokokban is, miközben minden egyes küldetéssel egyre megbízhatóbban azonosítja és osztályozza az útjába kerülő objektumokat. Infravörös kameráival méri a szivattyúk és motorok hőmérsékletét, akusztikus szenzoraival pedig még az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat is érzékeli, így akár a gázszivárgásokat is képes észlelni.

Azáltal, hogy a robot valós időben szűri és továbbítja a releváns adatokat az operátorok felé, az üzemek reaktív hibaelhárítás helyett prediktív karbantartási stratégiákat alkalmazhatnak.

Egy robot működéséhez számos részlet szükséges

Egy humanoid robot valódi értéke abban rejlik, ha a gyártóüzem integrált, együttműködő eszközévé válik. Ez valós idejű adatcserét jelent a termelési rendszerekkel és más autonóm irányítású járművekkel (AGV-kkel), a munkafolyamatok szinkronizálását más gépekkel és emberi kezelőkkel, valamint olyan alkalmazkodó működést, amely dinamikusan reagál a változó körülményekre. A mély integráció nélkül még a legkifinomultabb robot is elszigetelt megoldás marad.

Ezt biztosítja a Siemens: a digitális ikertől kezdve a mesterséges intelligenciával támogatott érzékelésen, az integrált vezérlésen és PLC–robot interfészeken át, egészen a flottakezelésig, az ipari kommunikációs hálózatokig és a hajtásrendszerekig. Az elemek együtt alkotják azt a digitális gerinchálózatot és automatizálási infrastruktúrát, amely biztosítja, hogy a humanoid robotok hatékonyan működjenek, és összehangoltan illeszkedjenek a teljes gyári környezetbe. Így valósul meg egy gyári szintű, ipari környezetben általánosan alkalmazható modell a humanoid robotok bevezetésére és üzemeltetésére.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ládapakoló humanoidok és gázszivárgást szimatoló robotkutyák appeared first on Műszaki Magazin.

Hogyan teszi „emberibbé” a gépeket a robotpszichológia? Miként segíthetnek a robotok az előttünk álló demográfiai és gazdasági kihívások megoldásában, milyen futurisztikus szerepük lesz a jövő gyáraiban? Készen állunk-e arra, hogy együtt éljünk és közösen dolgozzunk velük?

Intelligent Robotics FAIR 2026: fókuszban az emberközpontú robotok

A robottechnológia legaktuálisabb kérdéseire keresi a választ az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport együttműködésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 innovációs fórum. Hazánk első egyetemi-ipari összefogásban rendezett átfogó robotikai és mesterséges intelligencia témájú eseménye idén második alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvény központi témája az intelligens robotikai rendszerek társadalmi és ipari integrációja, melyben hangsúlyos szerepet kap az emberközpontú robotika, valamint a testet öltő MI (Embodied AI) is.

A 2026. június 18–20. között az ELTE-n és a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajló nemzetközi tudományos és innovációs rendezvény előadásokkal, szakértői beszélgetésekkel, valamint élő demonstrációkkal ad betekintést a rohamléptekkel fejlődő robottechnológia, valamint a mesterséges intelligencia legfrissebb alkalmazási területeibe – nemzetközi és hazai egyetemek, kutatóintézetek, technológiai vállalatok innovációin keresztül. A három napos esemény konferenciát, robotikai kiállítást és családi napot egyaránt magában foglal, hidat építve a tudomány, a vállalati szféra és a hétköznapi felhasználók, érdeklődők között. Az Intelligent Robotics FAIR a Robotrandi Családi Nap 2026 eseménnyel zárul, ahol a nagyközönség színes bemutatók, workshopok, játékok és ismeretterjesztő előadások segítségével ismerheti meg a jövő intelligens fejlesztéseit, a robotika és a mesterséges intelligencia lenyűgöző világát. A Robotrandi 2026 ad helyet a Robotics 4 Good Hungary nemzetközi robotikai verseny döntőjének, valamint az ELTE-Qubit robotikai kártyajáték fejlesztő verseny döntőjének is.

ELTE-Bosch közös megoldások a robotikában és az MI világában

A Bosch víziója szerint a robotok térnyerése új fejezetet nyit az innovációban. A vállalat széleskörű megoldásaival globálisan és Magyarországon is jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciára épülő robotika fejlődésében. Az ELTE Informatikai Karán már hat éve működik eredményesen az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, melynek kutatásai közül az Intelligent Robotics FAIR 2026 programjain több is bemutatkozik. Az ELTE és a Bosch közös fejlesztései hozzájárulnak a robotika, az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, valamint az emberi agyműködést egyre jobban leképező, úgynevezett neuromorf rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához.

„A Bosch az innovatív technológiák és szolgáltatások vezető globális szállítójaként aktívan fejleszti az automatizálás, a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Stratégiánk részeként örömmel csatlakoztunk szervezőként, kiállítóként és házigazdaként az Intelligent Robotics FAIR 2026 eseményeihez. Ez a rendezvény az ELTE és a Bosch szakmai együttműködésének újabb fontos állomása. Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához, melyre az Intelligent Robotics FAIR 2026 kiváló szakmai platformot teremt”

– mondta el a konferencia kapcsán Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

„Az Intelligent Robotics Fair idén második alkalommal kerül megrendezésre a Bosch és az ELTE Informatikai Kar együttműködésében. Amikor hagyományteremtő szándékkal elindítottuk ezt az egyedülálló rendezvényt, az volt a célunk, hogy a kutatók, mérnökök, vállalatok, egyetemi hallgatók, döntéshozók és a technológia iránt érdeklődő családok számára a robotika és mesterséges intelligencia témája mentén találkozási lehetőséget biztosítsunk, hidat építsünk a tudomány, a technológia és a társadalom között. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen céljainkat a Bosch csoporttal együttműködésben valósíthatjuk meg, immár másodszorra”

– emelte ki Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Robotdoktorok és robotápolók jöhetnek az egészségügyben?

Az egészségügyi robotika területén jelentkező innovációk jelentik ma a robottechnológiák egyik legígéretesebb irányát. A konferencia résztvevői bepillanthatnak a már ma is működő robotasszisztált sebészet világába, ahol különleges sebészeti robotkarok hajszálpontos mozdulatokkal segítik az orvosok gyógyító munkáját. Ezzel a megoldással az orvosi beavatkozások pontosabbak, biztonságosabbak és a betegek számára kevésbé megterhelők lesznek. Az interaktív kiállítás keretében a látogatók egy különleges eszköz segítségével maguk is kipróbálhatják a sebészrobot karjának irányítását, közvetlen élményt szerezve a technológia működéséről.

Az egészségügyi robotika rövidesen egy másik fontos társadalmi problémára, a gondozó- és ápolóhiányra is enyhülést hozhat a konferencia szakértői szerint. A robotok leginkább az időigényes, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő ápolási feladatokra kínálnak hatékony megoldást, így több idő és kapacitás juthat majd a valóban emberi jelenlétet igénylő személyes gondoskodásra és szakmai döntésekre.

A humanoid robotok körüli dilemmák: hogyan segítheti a robotpszichológia az ember–robot együttműködést?

A robotok új típusú alkalmazása, felhasználóbarát és biztonságos működése merőben új kihívásokat állít a fejlesztők elé. A fő kérdés nem csupán az, hogy milyen intelligensek ezek a rendszerek, hanem az is, hogyan képesek természetes és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani az emberekkel. A robotpszichológia szakterülete pontosan erre keresi a választ: a jövő szociális robotjai ugyanis nemcsak a fejlett algoritmusokkal, hanem az emberi viselkedés, kommunikáció és társas interakciók mélyebb megértésének köszönhetően válhatnak hatékony segítőkké például az egészségügyben, az oktatásban vagy a szolgáltatások területén – hangsúlyozzák az Intelligent Robotics 2026 konferencia előadói.

Sterilebb kórházak, higiénikus tömegközlekedés – ezt is tudják már a robotok

A higiénia területén is a robotika segítségével vehetjük fel a harcot a jövőben a kórokozókkal szemben. Az Intelligent Robotics FAIR-en olyan önjáró robot is bemutatkozik, amely UV-C fénnyel járja végig a helyiségeket, ahol emberi kéz érintése nélkül fertőtleníti a levegőt és a felületeket. A futurisztikus gép kórházakban, idősotthonokban, iskolákban vagy akár tömegközlekedési járműveken is használható lehet, vagyis szinte bárhol, ahol vegyszermentes, gyors fertőtlenítésre van szükség.

Robotkutyák, drónok és kutatórobotok vihetik vásárra a „bőrüket” értünk

A legkülönbözőbb felhasználású önjáró eszközök, drónok, robotkutyák és kutatórobotok az emberek számára életveszélyt jelentő feladatokra is hatékonyan bevethetők. Az Intelligent Robotics FAIR-en személyesen is megismerhető „robotfelderítők” olyan kockázatos helyszíneket közelíthetnek meg sikerrel, mint a barlangok, alagútrendszerek, víz alatti infrastruktúrák vagy az elárasztott bányák mélye. Alámerülnek helyettünk, rejtett járatokat térképeznek fel, és olyan extrém helyszínekről hoznak értékes adatokat, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak a kutatók számára.

Robotok és digitális ikrek forradalmasíthatják az ipart

Míg a robotok térnyerése az egészségügyben és a hétköznapi életünkben a közeli jövőt jelenti, az intelligens robotikai rendszerek a gyárak világában már ma is hangsúlyos szerepet kapnak, a tendencia pedig egyre erősödik. Az Intelligent Robotics FAIR 2026 a robotika ipari alkalmazásának széles spektrumát vonultatja fel, többek között a Bosch legújabb kapcsolódó fejlesztéseinek bemutatásával. Kézzelfoghatóvá válik, hogyan alakítja át az ipart az automatizált gyártás, a robotizált anyagmozgatás vagy az MI-alapú érzékelés, illetve miként működnek a digitális ikrek a gyárak új generációjának működésében. A konferencia rávilágít: a jövő gyáraiban a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek még szorosabban dolgozhatnak együtt, hogy a termelés még gyorsabb, még pontosabb és hatékonyabb legyen.

A Intelligent Robotics FAIR 2026 gazdag programjáról részletes információ a rendezvény honlapján található: https://introbfair26.inf.elte.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotok a munkahelyen – Készen állunk rá, hogy közösen dolgozzunk velük? appeared first on Műszaki Magazin.

Az IDTechEx piackutató vállalat Robotika és Autonómia kutatási jelentései átfogó képet nyújtanak arról, miként segíthetik a humanoid robotok, drónok és autonóm járművek az emberek mindennapi életét.

Ahol az emberi fizikum találkozik a robotikával

A humanoid robotok egyre népszerűbb eszközei annak, hogy a mesterséges intelligencia emberhez hasonló fizikai képességekkel párosuljon. Ipari környezetben és gyártósorokon alkalmazva jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhetnek, miközben kihasználják a robotok legfőbb előnyeit: nem fáradnak el, és nincs szükségük pihenőidőre. Jelenleg elsősorban kutatási, demonstrációs, anyagmozgatási és ellenőrzési feladatokat látnak el.

A kutatócég szerint a tapintásérzékelés kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lesz a humanoid robotok fejlődésében, különösen az ügyes manipulációt és finom mozdulatokat igénylő feladatok esetében. A fejlesztések fő céljai közé tartozik a könnyen cserélhető és moduláris alkatrészek kialakítása a jobb alkalmazkodóképesség és karbantarthatóság érdekében, a könnyű és energiahatékony anyagok használata a mobilitás javítására, valamint az energiafelhasználás optimalizálása és az akkumulátortechnológia fejlesztése a hosszabb üzemidő érdekében.

A humanoid robotokról szóló tanulmány szerint ugyanakkor számos kihívás lassítja a piac fejlődését. Ezek közé tartozik a robotok korlátozott alkalmazkodóképessége a változatos környezetekhez és feladatokhoz a nem megfelelő minőségű tanítóadatok miatt, a beszállítói láncok töredezett ökoszisztémája, az érzékelők tartósságával kapcsolatos problémák, a visszacsatolási késleltetés, valamint a jelenleg még korlátozott számú alkalmazási terület. Mindezek ellenére az ágazat iránti érdeklődés jelentősen nőtt, ami a jövőben a humanoid robotok szélesebb körű elterjedéséhez vezethet, például az autóipari gyártásban.

Robotok a levegőben

A földről a levegőbe emelkedve, a piackutató vállalat drónpiaci kutatásai jól szemléltetik, hogy a drónok az elmúlt években miként fejlődtek a pusztán szórakoztató célú vagy kísérleti eszközökből olyan technológiává, amelyet ma már a mezőgazdaság, a védelem, a logisztika és az energetika területén is széles körben alkalmaznak. A drónpiacot vizsgáló tanulmány részletesen elemzi a technológia különböző iparágakban betöltött szerepét. A mezőgazdaságban a 2025-ös globális becslések szerint a nagy gazdaságok több mint 30%-a használ majd drónokat növénymegfigyelésre, permetezésre és vetésre. Eközben az úgynevezett „utolsó kilométeres” (last-mile) kiszállítási drónok egyre népszerűbbek az Egyesült Államokban, Európában és Kínában az e-kereskedelmi, élelmiszeripari és egyéb fogyasztási cikkek kézbesítésében.

Az ennél távolabbi szállítási feladatok – például szigetek ellátása – már most is megjelenő alkalmazási területnek számítanak. A még nagyobb távolságú küldetések és a hűtőláncot igénylő drónlogisztika azonban várhatóan csak a szabályozási környezet további fejlődésével válik széles körben elérhetővé.

Jelenleg a drónok alkalmazásának legdinamikusabban növekvő területe az ellenőrzés és karbantartás. A drónok képesek kiváltani az embereket villamos vezetékek, csővezetékek és szélturbinák vizsgálatában, miközben mesterséges intelligenciával támogatott szoftverek segítségével azonosítják a javítást vagy beavatkozást igénylő problémákat.

Ezek a fejlesztések jelentős szerepet játszanak a veszélyes emberi ellenőrzési feladatok kiváltásában, miközben egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik a szükséges vizsgálatokat. A jelentés szerint 2030-ra ez az alkalmazási terület megelőzi a mezőgazdaságot, és a kereskedelmi drónpiac bevételeinek mintegy 25%-át adja majd.

Autók vagy robotok?

A radar- és érzékelőtechnológiák fejlődésével a járművek egyre magasabb szintű autonómiát érnek el, így a vezetőknek kevesebb figyelmet kell fordítaniuk a vezetésre, különösen rossz látási viszonyok vagy éjszakai közlekedés során.

A fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) ma már messze túlmutatnak az olyan alapfunkciókon, mint az adaptív sebességtartó automatika (ACC), az automatikus vészfékezés (AEB) vagy a sávtartó asszisztens (LKA). A kamerák, radarok és ultrahangos érzékelők integrációjának, valamint a fejlettebb szoftveralgoritmusoknak és számítási platformoknak köszönhetően a járművek ma már képesek olyan magasabb szintű funkciók biztosítására, mint az autópályás navigációs asszisztens (Navigate on Autopilot – NOA) vagy a városi NOA rendszer, amelyek ponttól pontig támogatott vezetést tesznek lehetővé.

A legújabb radartechnológiákat vizsgáló elemzés rámutat, hogy a folyamatosan szigorodó biztonsági előírások és a növekvő fogyasztói igények hatására ezek az érzékelőrendszerek egyre fontosabb elemei az új járműmodelleknek. Az ilyen technológiák jelenléte lehetővé teszi, hogy az autonóm járműveket egyre inkább a robotikai rendszerek közé soroljuk, mivel növekvő önállósággal és saját „intelligencián” alapuló döntéshozatali képességgel rendelkeznek.

A 2+ szintű autonómia ma már egyre gyakoribb, amely lehetővé teszi, hogy a vezető elengedje a kormányt, miközben továbbra is figyelemmel kíséri az utat, a kormányzást pedig a jármű végzi. A 3. szintű autonómia azonban jóval nagyobb kihívást jelent, mivel ebben az esetben a vezető már a tekintetét is leveheti az útról.

Az autonóm vezetési szoftvereket és a járműipari mesterséges intelligencia fejlődését vizsgáló tanulmány szerint a 3. szintű autonóm vezetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a járműgyártók egyelőre nem szívesen vállalják a teljes felelősséget és jogi kockázatot az esetleges balesetekért. Ennek következtében a szükséges szoftver- és hardverrendszerek megbízhatóságának rendkívül magas szintet kell elérnie, mielőtt ez a technológia széles körben elterjedhet.

Az IDTechEx előrejelzése szerint tíz éven belül ezek a járművek jóval gyakoribbá válnak, tovább erősítve a robotizált közlekedés irányába mutató trendet, amelyben a járművek egyre önállóbbak lesznek, és egyre kevésbé támaszkodnak az emberi döntéshozatalra és reakcióidőre.

A robotika fejlődése egyértelműen azt mutatja, hogy a technológia egyre nagyobb szerepet vállal a gyártásban, a mezőgazdaságban, a logisztikában és a közlekedésben. A humanoid robotok, a drónok és az önvezető járművek fejlődése egyaránt abba az irányba mutat, hogy a jövő rendszerei mind nagyobb önállósággal rendelkeznek majd, miközben egyre több feladatot vesznek át az embertől.

Szerző: Lily-Rose Schuett

www.idtechex.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoidok, drónok, robotautók – technológiai jelentés appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás lehetővé teszi az ép állapotú alkatrészek másodlagos felhasználását vagy hatékonyabb újrahasznosítását.

A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának fontos eleme, hogy az automatizált rendszerek képesek legyenek az ép akkumulátorcellák megmentésére és újbóli felhasználására.

A tűz- és rövidzárlatveszély elkerülése érdekében a hulladékkezelő vállalatok jelenleg általában teljesen kisütik az akkumulátorokat. Ez a mélykisütési folyamat azonban gyakran visszafordíthatatlanul károsítja a cellákat, így azok később már nem használhatók fel más járművekben vagy berendezésekben.

Erre a problémára kínál megoldást a 2026 tavaszán, az Umicore vezetésével indított Rob@t2cell projekt. Az ipari és tudományos partnerek célja olyan automatizált technológia kifejlesztése, amely az akkumulátorcellákat és teljes modulokat azok tényleges állapotának megfelelően képes kisütni. A rendszer a további felhasználási cél alapján egyedileg szabályozza a kisütési folyamatot.

Amennyiben az adott modul végső újrahasznosításra kerül, a berendezés teljes kisütést hajt végre a biztonságos aprítás érdekében. Ha azonban az érzékelők azt állapítják meg, hogy a cella továbbra is alkalmas másodlagos felhasználásra, a rendszer csak egy előre meghatározott feszültségszintig csökkenti annak töltöttségét. Így a cellák sérülésmentesen megőrizhetők és később újra alkalmazhatók.

A robot valós időben dönt a további hasznosításról

Az ipari méretű válogatás megvalósításához a rendszernek már a folyamat elején információval kell rendelkeznie az akkumulátorok állapotáról. A projekt keretében olyan technológiát fejlesztenek, amely automatikusan csatlakozik a cellákhoz, kiértékeli azok teljesítményadatait, majd valós időben meghatározza a további feldolgozási útvonalat.

A veszélyes műveletek mechanikai részét egy speciálisan kialakított robotcella végzi. A fejlesztők a korábbi DeMoBat projekt eredményeire építenek, amely az elektromosjármű-akkumulátorok robotizált szétszerelésének technológiai alapjait teremtette meg. A konzorcium olyan mechanikai megoldásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik a komplex akkumulátoregységek biztonságos szétszerelését és az egyes cellák sérülésmentes kinyerését.

Amennyiben az alkatrészek végül újrahasznosításra kerülnek, egy vízalapú eljárás segítségével dolgozzák fel őket. A technológia képes a nem teljesen kisütött cellák biztonságos kezelésére, miközben visszanyeri a kritikus fontosságú nyersanyagokat is.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az ipar megfeleljen az új európai akkumulátor-rendelet előírásainak, valamint elősegíti a nagy sorozatú, gazdaságosan működtethető akkumulátor-újrahasznosítási folyamatok kialakítását.

A fejlesztésben részt vesz a Fraunhofer IWKS Anyag-újrahasznosítási és Erőforrás-stratégiai Kutatóintézet, a Stuttgarti Egyetem Ipari Termelési és Gyárüzemeltetési Intézete, valamint az ACP Systems gépgyártó vállalat. Társult partnerként támogatja a projektet a BorgWarner és a Siemens is. A német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrkutatási Minisztérium a programot 2028 végéig finanszírozza.

Fotó: Rainer Betz/Fraunhofer IPA

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot bontja az elhasználódott akkumulátorcellákat appeared first on Műszaki Magazin.

A CRX-3iA kollaboratív robot fejlesztésének középpontjában az a felismerés áll, hogy a modern gyártási és szerelési környezetekben egyre nagyobb igény mutatkozik az olyan automatizált megoldásokra, amelyek nem kötődnek fix telepítési helyhez, hanem képesek követni a munkavégzés helyét.

Kompakt, hordozható, intuitív és precíz – az új FANUC CRX-3iA a kollaboratív automatizálást közvetlenül a felhasználás helyére viszi.

Kis helyigény

A mindössze 11 kilogrammos tömeg kulcsfontosságú előnyt jelent, különösen olyan iparágban, mint az acélszerkezet-gyártás, ahol nagyméretű munkadarabokon, kiterjedt területeken zajlik a hegesztés. A robot egyetlen kézzel is könnyedén mozgatható, így az operátor gyorsan áthelyezheti egyik varratról a másikra, majd szinte azonnal folytathatja a munkát. Ez a mobilitás lehetővé teszi, hogy egyetlen szakember több hegesztési pontot is felügyeljen, ami hatékony válasz az európai iparban tapasztalható szakemberhiányra.

A CRX-3iA 3 kilogrammos teherbírása elegendő ahhoz, hogy egyszerre kezeljen egy hegesztőpisztolyt és egy varratkövető szenzort, miközben ±0,02 mm-es ismétlési pontossága biztosítja a kritikus hegesztési feladatokhoz szükséges precizitást. A robot intelligens funkciói közé tartozik, hogy áthelyezést követően automatikusan felismeri saját beépítési szögét, majd külső – például lézeres vagy tapintó – érzékelők segítségével azonosítja a varrat helyzetét és ennek megfelelően számítja ki az optimális pályát. Ez jelentősen csökkenti az újrakalibrálás és a manuális beállítások szükségességét.

A rendszer rugalmasságát tovább növeli az opcionálisan elérhető mágneses talp, amely gyors és biztonságos rögzítést tesz lehetővé közvetlenül acélszerkezeteken. Ennek köszönhetően a hagyományos robotcellákhoz képest jóval egyszerűbbé válik a telepítés, mivel nincs szükség nehéz állványokra vagy komplex védelmi infrastruktúrára. A CRX-3iA így nemcsak mobilabb, hanem költséghatékonyabb megoldást is kínál.

Könnyű betanítás

A robot teljes mértékben illeszkedik a FANUC jól ismert vezérlési és szoftveres ökoszisztémájába, amely a CRX sorozat nagyobb, akár 30 kilogrammos teherbírású modelljeit is magában foglalja. A kezelhetőséget tovább javítja a gyártó csuklón elhelyezett technológiája, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül a robotkar mozgatásával tanítsák be a pozíciókat, külön vezérlőpanel használata nélkül. Ez nemcsak egyszerűsíti a programozást, hanem jelentősen lerövidíti az átállási időket is.

A hegesztési alkalmazások mellett a FANUC a CRX-3iA-t más területeken is ígéretesnek látja, például az intralogisztikában és a mobil automatizálási megoldásokban. Kis tömege és kompakt mérete ideálissá teszi automatizált járművekre (AGV) történő integrálásra, ahol különféle anyagmozgatási, komissiózási és ellátási feladatokat végezhet. Emellett az oktatás és a képzés területén is új lehetőségeket nyit, hiszen olyan környezetekben is alkalmazható, ahol a hagyományos ipari robotok helyigénye túl nagy lenne.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post CRX‑3iA: követi a munkavégzés helyét appeared first on Műszaki Magazin.

Megnyitó – A KUKA Robotics Hungary Kft. ünnepélyes keretek között nyitotta meg új budapesti központját a Park22 üzleti parkban, amely a vállalat hazai és regionális növekedési stratégiájának egyik legfontosabb mérföldköve.

A KUKA hazai Innovation HUB létesítménye nemcsak kibővített kapacitásokkal és fejlett infrastruktúrával szolgálja ki az ipari automatizálás iránti növekvő igényeket, hanem innovációs és tudásközpontként is új szerepet vállal a régióban.

A megnyitó eseményen a KUKA partnerei, ügyfelei és iparági szereplők személyesen is megismerhették az új központ adottságait. Az ünnepség hivatalos köszöntőkkel és beszédekkel indult, amelyek során a vállalat vezetői hangsúlyozták a beruházás stratégiai jelentőségét, valamint Magyarország kiemelt szerepét a KUKA európai működésében. A szalagátvágást követően a résztvevők vezetett bejárás keretében tekinthették meg a létesítményt, beleértve a korszerű raktárterületeket, az irodai egységeket és az Innovation Hub funkcióit.

Az esemény rövid moderátori köszöntővel indult, majd Perity Gábor, a KUKA Robotics Hungary Kft. ügyvezetője és Grósz László, a KUKA Hungária Kft. K+F területének vezetője köszöntötték a vendégeket. A program egyik kiemelt pontját Ács István, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökének előadása jelentette, amely az ipari digitalizáció és a mesterséges intelligencia 2026-os gyártási trendjeire fókuszált. A rendezvény ünnepélyes szalagátvágással folytatódott, amely hivatalosan is jelképezte az új innovációs központ megnyitását.

Négy terület bemutatói

A továbbiakban kiemelt szerepet kaptak a szakmai bemutatók és technológiai prezentációk. A látogatók testközelből ismerkedhettek meg a legújabb ipari robotikai megoldásokkal, automatizálási rendszerekkel és digitális fejlesztésekkel. Emellett interaktív demók és szakértői előadások is színesítették a rendezvényt, amelyek betekintést nyújtottak a jövő gyártási folyamataiba és a robotika fejlődési irányaiba.

A telephely bemutatása során a vendégek vezetett túrák keretében négy különböző területet is bejártak. A program az R&D tesztterület megtekintésével kezdődött, majd ezt a KUKA College oktatási egységének bemutatása követte, ahol a képzési és fejlesztési folyamatok kulisszái tárultak fel. A résztvevők ezt követően a szervizrészleg működésébe is betekintést nyerhettek, megismerve a robotkarbantartás és támogatás mindennapjait. A folytatásban az okos intralogisztika jövője került a középpontba, különös hangsúlyt fektetve arra, hogyan járulnak hozzá a mobil robotok (AMR-ek) a gyártási folyamatok felgyorsításához. A szakmai program végén ünnepélyes keretek között adták át az Official System Partner tanúsítványokat, amely egyben az integrátori program működésébe is betekintést nyújtott.

A szakmai fórum 12 órától vette kezdetét. Az Élményzóna különböző technológiai állomásain többek között az iiQKA.OS2 és vezérlőszekrény bemutató, a Digital Corner, a robotküzdő aréna, valamint az AMR-terület kínált izgalmas látnivalókat. A látogatók egy mini „időkapszulában” üzenetet is elhelyezhettek arról, hogyan képzelik el a robotika jövőjét.

Az ebédidőben a rendezvény kötetlenebb, élményközpontú szakaszba váltott, ahol a résztvevők egyszerre élvezhették a catering kínálatot, az interaktív technológiai bemutatókat és a networking lehetőségeket. A vendéglátás a csarnok mögötti területen kapott helyet, ahol street food ételek, kényelmes kültéri bútorok és egy üdítőket felszolgáló robot is várta a látogatókat.

A jövő robotikája

Az esemény nemcsak bemutatkozási lehetőséget jelentett az új központ számára, hanem egyben kapcsolatépítési platformként is szolgált. A kötetlen networking szekciók során a résztvevők közvetlenül egyeztethettek a KUKA szakembereivel, megvitathatták aktuális projektjeiket, és új együttműködési lehetőségeket is feltérképezhettek.

A Park22-ben megvalósult beruházás révén a KUKA egy olyan komplex központot hozott létre, amely egyszerre támogatja az értékesítési, szerviz- és fejlesztési tevékenységeket. Az új telephely fejlett oktatási és bemutatóterei lehetőséget biztosítanak képzések és szakmai rendezvények lebonyolítására is, ezzel erősítve a vállalat szerepét a hazai ipari ökoszisztémában.

A megnyitó ünnepség világosan jelezte, hogy a KUKA hosszú távon számol a magyar piaccal, és aktívan hozzájárul az ipari automatizálás fejlődéséhez a régióban. Az új központ nemcsak a jelenlegi igényekre ad választ, hanem a jövő technológiai kihívásaira is felkészíti a vállalatot és partnereit egyaránt.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.kuka.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak a hazai robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A Prof. Dr.-Ing. Holger Hanselka, a Fraunhofer Társaság elnöke által vezetett független zsűri három jelölt közül választotta ki a győztest. A díjat 2026. április 19én, a Hannover Messe hivatalos megnyitóján adta át Dorothee Bär, Németország kutatásért, technológiáért és űrkutatásért felelős szövetségi minisztere, Friedrich Merz szövetségi kancellár jelenlétében. Az elismerés kiemelkedően innovatív, az ipar számára jelentős hozzáadott értéket képviselő termékeket jutalmaz. Az idei év fókuszában a gépészet és a mesterséges intelligencia integrációja állt. A Schaeffler díjnyertes aktuátorplatformja – amely innovatív technológiákat, hatékony gyártási folyamatokat és átfogó modularitást egyesít – kifejezetten humanoid robotok ízületeihez készült. Mivel az aktuátorok a humanoid robotok teljes költségének mintegy 50%-át teszik ki, meghatározó szerepet játszanak a piacképességük megteremtésében. A Schaeffler így kulcsszerepet tölt be a humanoid robotok ipari méretű alkalmazásra való felkészítésében.

Georg F. W. Schaeffler, a Schaeffler-csoport családi részvényese és a Felügyelőbizottság elnöke így nyilatkozott:

„Nagy megtiszteltetés számunkra a rangos Hermes-díj elnyerése, ezúton szeretnénk köszönetet mondani a zsűrinek az elismerésért. Vállalatunk 80 éve az innovációs erő és az úttörő szellem megtestesítője – ezeket az értékeket következetesen alkalmazzuk az alaptevékenységeinkben, és az olyan növekedési potenciállal rendelkező területeken is, mint a humanoid robotika. Nagymértékben integrált aktuátorplatformunkkal új mércét állítunk ebben a fejlődő szegmensben, ötvözve több évtizedes technológiai szakértelmünket az iparosítás terén szerzett kiváló tapasztalatunkkal.”

Klaus Rosenfeld, a Schaeffler-csoport vezérigazgatója hozzáfűzte:

„A Hermes-díj mindenekelőtt mérnökeink és termékfejlesztőink érdeme, ugyanakkor visszaigazolása a Motion Technology Company koncepciónak is. Kevés technológia szemlélteti olyan világosan az ebben rejlő hatalmas potenciált, mint az aktuátortechnológia, amely az energia mechanikus mozgássá alakítását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia képességeivel ötvözve egyértelműen kulcstechnológiáról van szó a humanoid robotok áttöréséhez vezető úton.”

Az aktuátorok a humanoid robotok kulcskomponensei

A humanoid robotízületekhez szükséges, nagy hatékonyságú aktuátorok iránt világszerte növekszik az igény, ezért a Schaeffler már idén megkezdi a komponensek sorozatgyártását. A vállalat több évtizedes autóipari és ipari beszállítói tapasztalatára támaszkodva innovatív, költséghatékony, kiemelkedő minőségű, megbízható és jól skálázható megoldásokat kínál. A fejlesztés, a gyártás és az ellátási lánc szoros integrációja gyors és rugalmas gyártásfelfuttatást tesz lehetővé. Ennek során a Schaeffler 12 alapvető gyártástechnológiájára épít:

többek között a nagymértékben automatizált tekercselési technológiára, valamint a forgácsmentes fémalakításra, amellyel mindössze 1 mm vastag gördülőcsapágygyűrűk állíthatók elő.

A Schaeffler aktuátorplatformja forgó aktuátorokat tartalmaz, amelyek pontos és nagy erejű forgómozgást biztosítanak az olyan kulcsfontosságú ízületekben, mint a váll, a könyök és a térd, lehetővé téve a természetes mozgássorokat. A platform nagy hatásfokú elektromos motorokra épül integrált teljesítményelektronikával és rendkívül pontos érzékelőkkel, emellett az ügyféligényeknek megfelelően rugalmasan konfigurálható kétfokozatú bolygóműves vagy hullámhajtóműves áttétellel. Az innovatív, a csapágyat a rotorba integráló felépítésnek köszönhetően a beépítési méret mintegy 20%-kal, a tömeg pedig akár 500 grammal csökken. Ez akár 10 mm-rel kompaktabb kialakítást eredményez a piaci alternatívákhoz képest, miközben folyamatos magas nyomatékot biztosít. A helytakarékos konstrukció, a nagyfokú hatékonyság és a rugalmas modularitás kombinációja a Schaeffler aktuátorplatformját a humanoid robotok hajtásrendszereinek egyik kulcstechnológiájává teszi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotika: a Schaeffler Hermes-díjat nyert innovatív aktuátorplatformjával appeared first on Műszaki Magazin.