A Prof. Dr.-Ing. Holger Hanselka, a Fraunhofer Társaság elnöke által vezetett független zsűri három jelölt közül választotta ki a győztest. A díjat 2026. április 19én, a Hannover Messe hivatalos megnyitóján adta át Dorothee Bär, Németország kutatásért, technológiáért és űrkutatásért felelős szövetségi minisztere, Friedrich Merz szövetségi kancellár jelenlétében. Az elismerés kiemelkedően innovatív, az ipar számára jelentős hozzáadott értéket képviselő termékeket jutalmaz. Az idei év fókuszában a gépészet és a mesterséges intelligencia integrációja állt. A Schaeffler díjnyertes aktuátorplatformja – amely innovatív technológiákat, hatékony gyártási folyamatokat és átfogó modularitást egyesít – kifejezetten humanoid robotok ízületeihez készült. Mivel az aktuátorok a humanoid robotok teljes költségének mintegy 50%-át teszik ki, meghatározó szerepet játszanak a piacképességük megteremtésében. A Schaeffler így kulcsszerepet tölt be a humanoid robotok ipari méretű alkalmazásra való felkészítésében.

Georg F. W. Schaeffler, a Schaeffler-csoport családi részvényese és a Felügyelőbizottság elnöke így nyilatkozott:

„Nagy megtiszteltetés számunkra a rangos Hermes-díj elnyerése, ezúton szeretnénk köszönetet mondani a zsűrinek az elismerésért. Vállalatunk 80 éve az innovációs erő és az úttörő szellem megtestesítője – ezeket az értékeket következetesen alkalmazzuk az alaptevékenységeinkben, és az olyan növekedési potenciállal rendelkező területeken is, mint a humanoid robotika. Nagymértékben integrált aktuátorplatformunkkal új mércét állítunk ebben a fejlődő szegmensben, ötvözve több évtizedes technológiai szakértelmünket az iparosítás terén szerzett kiváló tapasztalatunkkal.”

Klaus Rosenfeld, a Schaeffler-csoport vezérigazgatója hozzáfűzte:

„A Hermes-díj mindenekelőtt mérnökeink és termékfejlesztőink érdeme, ugyanakkor visszaigazolása a Motion Technology Company koncepciónak is. Kevés technológia szemlélteti olyan világosan az ebben rejlő hatalmas potenciált, mint az aktuátortechnológia, amely az energia mechanikus mozgássá alakítását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia képességeivel ötvözve egyértelműen kulcstechnológiáról van szó a humanoid robotok áttöréséhez vezető úton.”

Az aktuátorok a humanoid robotok kulcskomponensei

A humanoid robotízületekhez szükséges, nagy hatékonyságú aktuátorok iránt világszerte növekszik az igény, ezért a Schaeffler már idén megkezdi a komponensek sorozatgyártását. A vállalat több évtizedes autóipari és ipari beszállítói tapasztalatára támaszkodva innovatív, költséghatékony, kiemelkedő minőségű, megbízható és jól skálázható megoldásokat kínál. A fejlesztés, a gyártás és az ellátási lánc szoros integrációja gyors és rugalmas gyártásfelfuttatást tesz lehetővé. Ennek során a Schaeffler 12 alapvető gyártástechnológiájára épít:

többek között a nagymértékben automatizált tekercselési technológiára, valamint a forgácsmentes fémalakításra, amellyel mindössze 1 mm vastag gördülőcsapágygyűrűk állíthatók elő.

A Schaeffler aktuátorplatformja forgó aktuátorokat tartalmaz, amelyek pontos és nagy erejű forgómozgást biztosítanak az olyan kulcsfontosságú ízületekben, mint a váll, a könyök és a térd, lehetővé téve a természetes mozgássorokat. A platform nagy hatásfokú elektromos motorokra épül integrált teljesítményelektronikával és rendkívül pontos érzékelőkkel, emellett az ügyféligényeknek megfelelően rugalmasan konfigurálható kétfokozatú bolygóműves vagy hullámhajtóműves áttétellel. Az innovatív, a csapágyat a rotorba integráló felépítésnek köszönhetően a beépítési méret mintegy 20%-kal, a tömeg pedig akár 500 grammal csökken. Ez akár 10 mm-rel kompaktabb kialakítást eredményez a piaci alternatívákhoz képest, miközben folyamatos magas nyomatékot biztosít. A helytakarékos konstrukció, a nagyfokú hatékonyság és a rugalmas modularitás kombinációja a Schaeffler aktuátorplatformját a humanoid robotok hajtásrendszereinek egyik kulcstechnológiájává teszi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotika: a Schaeffler Hermes-díjat nyert innovatív aktuátorplatformjával appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség középpontjában az áll, hogy a legmodernebb MI-modelleket valós, ipari robotikai rendszerekbe integrálják, ezzel új szintre emelve az automatizálást. Az Agile Robots skálázható robotikai platformjai és a DeepMind fejlett, úgynevezett alapmodelljei együttesen olyan adaptív rendszereket hozhatnak létre, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és feladatokhoz.

A fejlesztések célja nem csupán a robotok teljesítményének növelése, hanem az adatgyűjtés és a modelltréning hatékonyságának javítása is. A valós működés során keletkező adatok visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatos tanulást, így a robotrendszerek egyre pontosabbá és megbízhatóbbá válnak. Ez az iteratív fejlesztési ciklus hosszú távon jelentős előrelépést hozhat az autonóm gyártási rendszerek területén.

Az Agile Robots már jelenleg is több tízezer robotikai megoldást működtet világszerte, ami jól mutatja az intelligens automatizálás skálázhatóságát. A közös fejlesztések kezdetben elsősorban olyan ipari alkalmazásokra koncentrálnak, ahol kiemelt jelentősége van a rugalmas, stabil és hatékony működésnek.

A két vállalat várakozásai szerint az MI-alapú robotika fejlődése alapvetően alakíthatja át az ipari termelést, és hosszabb távon számos más ágazatban is új lehetőségeket nyithat meg.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Google-Agile robot appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai Icarus Robotics startup és partnere, a Voyager Technologies olyan rendszert dolgoz ki, amely képes autonóm módon kezelni az anyagmozgatást mikrogravitációs környezetben. A „Joyride” elnevezésű demonstrációs küldetés indítása 2027 elején várható, amelynek során a „Joy” nevű robot egy ventilátorokkal hajtott, szabadon mozgó platformként működik, és két manipulátorkar segítségével nemcsak megfigyelési, hanem fizikai beavatkozást igénylő műveletek végrehajtására is alkalmas lesz.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett tevékenységek jelentős része nem tudományos kísérletekből áll, hanem időigényes logisztikai munkából, például eszközök felkutatásából, szállítmányok kezeléséből és a készletek rendszerezéséből. A fejlesztett robot célja ezen folyamatok automatizálása, így képes lesz csomagok kinyitására, eszközök mozgatására, valamint a készletek azonosítására és rendszerezésére. A rendszer kezdetben távoli irányítással működik majd, miközben adatokat gyűjt a mesterséges intelligencia tanításához, hosszabb távon azonban a teljesen autonóm működés megvalósítása a cél.

A mikrogravitációs környezet komoly mérnöki kihívásokat jelent, mivel a robotnak rendkívül precízen kell manővereznie az érzékeny berendezések között, finoman szabályozott erőkkel kell tárgyakat megfognia, és megbízható autonóm döntéshozatalra kell képesnek lennie. A Voyager Technologies integrátori szerepben felel a rendszer űrbe juttatásáért, a NASA biztonsági követelményeinek teljesítéséért, valamint a földi támogatás biztosításáért.

A jelenleg az ISS-en működő robotrendszerek, például az Astrobee vagy a CIMON, elsősorban megfigyelési és interaktív feladatokat látnak el, míg a Joy ezzel szemben aktív szerepet vállal a logisztikai folyamatokban, és fizikai műveletek végrehajtására is képes. Ez a fejlesztés jól illeszkedik ahhoz az iparági trendhez, amelyben az űrrobotika egyre nagyobb szerepet kap az autonóm működés, a karbantartás és az infrastruktúra-kezelés területén.

Az  olyan képességek, mint a csomagkezelés és a készletmozgatás, bár elsőre egyszerű feladatoknak tűnnek, az űrben jelentős erőforrás-megtakarítást eredményeznek. Az ilyen robotrendszerek hosszú távon csökkentik az űrhajósok terhelését, növelik a működési hatékonyságot, és megalapozzák az autonóm űrbeli infrastruktúrák kialakulását. A technológia a jövőbeni kereskedelmi űrállomások működésében is kulcsszerepet játszhat, és hozzájárulhat az űrgazdaság fejlődéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrrobotok 2027-től az ISS-en appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On standja három tematikus zónára – Leading Tech, Future Tech és Core Tech – tagolódott, átfogó képet nyújtva a piacvezető vállalat jelenlegi eredményeiről, jövőbeli innovációiról és alapvető termékstratégiájáról. A Leading Tech zónában az SK On az akkumulátortervezéstől a gyártásig terjedő teljes folyamatot mutatta be. Kiemelkedő újdonság volt az On-Vent prizmás cella, amelynél lézermarásos technológiával tetszőleges pozícióba helyezhetők a gáz- és hőszellőzők, így nagyobb tervezési rugalmasságot biztosítva. Emellett bemutatkozott a száraz elektróda eljárás is, amelynek során az elektródákat oldószer helyett száraz, porformátumú alapanyagból gyártják. Az SK On 2024-ben már üzembe is helyezte e technológia kísérleti gyártósorát, és jelenleg a kereskedelmi hasznosítás megvalósításán dolgozik.

A stand középpontjában elhelyezkedő Future Tech zóna a vállalat innovációit vonultatta fel. Az SK Enmove-val közösen kidolgozott merítéses hűtési technológia lényege, hogy az akkumulátorokat szigetelő hűtőfolyadékba merítve, a folyadékot közvetlenül a pakkon belül áramoltatva tartják egyenletesen alacsony hőmérsékleten. Ez a megközelítés a következő generációs hőkezelési technológia egyik legígéretesebb iránya, amely egyszerre növeli a biztonságot és a teljesítményt. Szintén itt kapott helyet a HYPER FAST akkumulátor, az SK On villámgyors töltési megoldása, amely mindössze hét perc alatt képes 10-rőll 80 százalékra tölteni az akkumulátort. A zónát egy Hyundai WIA autonóm mobil robot (AMR) is gazdagította, amelyet SK On NCM-akkumulátorral szereltek fel, és jelenleg ipari környezetekben alkalmaznak. A látogatók közvetlenül is interakcióba léphettek a robottal.

Az idei kiállítás fókuszpontját a Core Tech zóna jelentette, ahol az SK On az energiatároló rendszerek (ESS) területén elért eredményeit és az azokat megalapozó kulcsfontosságú technológiákat helyezte középpontba. A vállalat itt mutatta be először nyilvánosan saját, integrált Cell-to-Pack (CTP) megoldásait. A bemutatott négy pakk-szintű termék közé tartozott a pouch CTP, amely eltünteti a modulszintet, és közvetlenül integrálja a cellákat a pakkal, ezzel növelve az energiasűrűséget és csökkentve a gyártási költségeket – kereskedelmi gyártása 2027-re tervezett. A nagy felületű hűtéses CTP (LSC CTP) technológiának köszönhetően háromszor hatékonyabb hűtési teljesítmény érhető el a hagyományos akkumulátormodulokhoz képest.

Az ESS területén a vállalat nagy energiasűrűségű LFP tasakcellás akkumulátort is bemutatott, továbbá az iparágban elsőként alkalmazta az elektrokémiai impedanciaspektroszkópián (EIS) alapuló megelőző diagnosztikai rendszert egy konténeres ESS DC blokkon.

Az InterBattery 2026 kiállítással az SK On azt is egyértelművé tette, hogy a vállalat stratégiája az elektromos járműveken túl az energiatárolás, az ipari robotika és a jövő generációs alkalmazások irányába mutat, megtestesítve a „Next Energy” víziót.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hétperces töltés és autonóm robotok appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari automatizálás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapvetően a szabályalapú vezérlésre és az előre programozott folyamatokra épült. A klasszikus ipari robotok nagy pontossággal és megbízhatósággal hajtották végre az ismétlődő feladatokat, azonban működésük szigorúan kötődött az előre definiált utasításokhoz és strukturált környezetekhez. Napjainkban azonban egy új technológiai paradigma körvonalazódik, amely ezt az alapvető működési logikát írja át: ez az úgynevezett agentic AI, vagyis ügynökalapú mesterséges intelligencia. Ez a technológiai ugrás nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem alapjaiban alakítja át a gyárak működését – a statikus rendszerekből intelligens, együttműködő és folyamatosan tanuló ökoszisztémák jönnek létre.

Ipari robotika

Az agentic AI lényege, hogy a rendszerek nem csupán adatokat dolgoznak fel vagy utasításokat hajtanak végre, hanem autonóm módon képesek érzékelni, értelmezni és befolyásolni a környezetüket. Ezek a rendszerek célorientált működést valósítanak meg, vagyis nem konkrét parancsokat követnek, hanem meghatározott célok elérésére törekednek, miközben folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ez a képesség alapvetően különbözteti meg őket a hagyományos automatizálási megoldásoktól, amelyek statikus szabályrendszerek mentén működnek.

Az ipari robotika szempontjából ez a változás paradigmaváltást jelent. A robotok szerepe a fizikai végrehajtó egységből fokozatosan átalakul egyfajta döntéshozó és problémamegoldó entitássá. A modern agentic rendszerek képesek arra, hogy komplex helyzeteket elemezzenek, alternatív megoldásokat értékeljenek, majd ezek közül kiválasszák az optimális cselekvési stratégiát. Ennek következtében a gyártási környezetek egyre inkább dinamikus, önszerveződő rendszerekké válnak, ahol a robotok nemcsak végrehajtják a feladatokat, hanem aktívan részt vesznek azok megtervezésében is.

A változás egyik kulcseleme az autonóm döntéshozatal megjelenése. Míg a korábbi rendszerek esetében minden lehetséges állapotot előre kellett modellezni és programozni, addig az agentic AI-alapú robotok képesek kezelni a bizonytalanságot és az előre nem látott eseményeket. Ez különösen fontos a modern gyártásban, ahol a termelési környezetek egyre komplexebbé és változékonyabbá válnak. Az agentic rendszerek valós időben képesek reagálni a hibákra, módosítani a munkafolyamatokat, vagy akár teljesen új megoldási stratégiákat kialakítani.

Ezzel párhuzamosan megjelenik az úgynevezett szándékalapú (intent-based) automatizálás, amely radikálisan egyszerűsíti az ember-gép interakciót. Ebben a megközelítésben a felhasználó nem részletes utasításokat ad a rendszernek, hanem magas szintű célokat fogalmaz meg, amelyeket az agentic AI önállóan bont le végrehajtható lépésekre. Ez a modell jelentősen csökkenti a programozási komplexitást, és lehetővé teszi, hogy a gyártási rendszerek gyorsabban alkalmazkodjanak az új követelményekhez.

AI ügynökök

Az agentic AI egyik legfontosabb jellemzője a többügynökös működés. A modern ipari rendszerekben nem egyetlen intelligens komponens végzi az összes feladatot, hanem több, specializált AI-ügynök dolgozik együtt. Egyes ügynökök például a karbantartásért, mások a minőségellenőrzésért vagy a logisztikáért felelnek, miközben folyamatosan kommunikálnak egymással és összehangolják tevékenységüket. Ez a struktúra egyfajta digitális ökoszisztémát hoz létre, amely hasonló módon működik, mint egy jól szervezett emberi munkacsapat.

Az ipari alkalmazások területén az agentic AI már ma is kézzelfogható előnyöket biztosít. A prediktív karbantartás például lehetővé teszi, hogy a rendszerek előre jelezzék a meghibásodásokat, és még azok bekövetkezése előtt beavatkozzanak. Az ellátási láncok optimalizálása során az agentek képesek valós időben módosítani a készletezési és logisztikai döntéseket, míg a gyártási folyamatokban a rugalmas átállás és a tömeges testreszabás válik megvalósíthatóvá.

A robotika szempontjából különösen fontos az ember–gép együttműködés fejlődése. Az agentic AI lehetővé teszi, hogy a robotok jobban megértsék az emberi viselkedést és szándékokat, így biztonságosabban és hatékonyabban tudnak együtt dolgozni az emberekkel. Ez nemcsak a termelékenységet növeli, hanem új típusú munkaszervezési modelleket is lehetővé tesz, ahol az ember és a gép valódi partnerségben működik.

A technológiai háttér tekintetében az agentic AI fejlődését több tényező együttesen hajtja. A nagy nyelvi modellek fejlődése lehetővé tette a komplex érvelést és tervezést, míg a fejlett szenzortechnológiák és a digitális ikrek révén a rendszerek egyre pontosabb képet kapnak a fizikai környezetről. Ezek a technológiák együtt biztosítják azt a képességet, hogy az AI ne csupán digitális környezetben, hanem a valós fizikai világban is hatékonyan működjön.

Verselőny a gyártásban

Gazdasági szempontból az agentic AI jelentős versenyelőnyt kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek gyorsan adaptálni ezt a technológiát. Az előrejelzések szerint az autonóm AI rendszerek jelentős bevételnövekedést és hatékonyságjavulást eredményezhetnek az iparban, miközben új üzleti modellek kialakulását is lehetővé teszik. Ugyanakkor a technológia bevezetése komoly kihívásokkal is jár, különösen a megbízhatóság, a biztonság és a döntések magyarázhatósága terén.

A jövő ipari környezete egyre inkább az autonóm, önoptimalizáló rendszerek irányába mozdul el. Az agentic AI lehetővé teszi, hogy a gyárak ne csupán automatizáltak, hanem valóban intelligensek legyenek, képesek legyenek tanulni, fejlődni és alkalmazkodni. Ebben az új paradigmában a robotok már nem egyszerű eszközök, hanem aktív szereplők a termelési folyamatban.

Az agentic AI megjelenése nem csupán egy új technológiai trend, hanem az ipari robotika alapvető újragondolása. A hangsúly a végrehajtásról a döntéshozatalra helyeződik át, miközben a rendszerek egyre inkább autonóm, együttműködő és adaptív egységekké válnak.

Az agentic AI megjelenése alapvetően átalakítja az ipari robotika működési logikáját: a hagyományos, előre programozott automatizálást felváltják az autonóm, célvezérelt rendszerek. Ezek a robotok már nem pusztán végrehajtják az utasításokat, hanem képesek értelmezni a helyzeteket, döntéseket hozni és valós időben alkalmazkodni a változó környezethez.

A technológia kulcsa az, hogy a gyártási rendszerek egyre inkább intelligens, együttműködő ügynökök hálózatává alakulnak, ahol a különböző AI-komponensek összehangoltan optimalizálják a működést. Ez lehetővé teszi a rugalmasabb termelést, a prediktív karbantartást és az ember–robot együttműködés új szintjét.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az agentic AI forradalma az ipari robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.

Azt tapasztaltuk, hogy a látogatók idén különösen céltudatosan érkeztek: konkrét automatizálási feladatokra, problémákra kerestek megoldást, illetve új üzleti kapcsolatokat és technológiai partnereket kerestek. A rendezvény iránti kiemelt érdeklődést jól jelzi, hogy több mint 500 szakmai látogató regisztrált az eseményre.

2024 óta társkiállítóként veszünk részt a Fanuc rendezvényein, idén is látványos és gyakorlati bemutatókkal készültünk. Kiemelt figyelmet kapott az SMC energiamegtakarítást célzó stratégiája is. A 4 Bar Factory kezdeményezés keretében több innovatív termékünket is bemutattuk, köztük az AMS – Air Management System intelligens levegőmenedzsment megoldást, az EX600 Wireless vezeték nélküli ipari kommunikációs termékcsaládot, amelyek mind a hatékonyabb, költségtudatos és fenntarthatóbb üzemeltetést szolgálják. Kampányunk üzenete —

„Változtasd meg a nyomást a jövő megváltoztatása érdekében”

— jól tükrözte az SMC elkötelezettségét az energiahatékony automatizálási technológiák iránt.

Emellett robotos termékeket, megfogókat, robotos megoldások mutattunk be a látogatóknak. A robotra szerelt elektromos párhuzammegfogó (LEHR32K2-50A-051-E) és az arra illesztett elasztikus, rugalmas ujjmegfogó (MH‑X7654) jól demonstrálta, hogyan kezelhetők biztonságosan különböző alakú és anyagú tárgyak – akár az élelmiszeriparban is. Az élő demonstráció során a robot változatos termékeket emelt és pakolt, így a látogatók működés közben láthatták az SMC robotperifériák sokoldalúságát.

Az idei Robot Karnevál rendkívül sikeresnek bizonyult: magas szakmai színvonal, tudatos látogatói jelenlét és inspiráló technológiai megoldások jellemezték, amelyekhez az SMC Hungary Kft. idén is aktívan hozzájárult.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben. 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiamegtakarító stratégia appeared first on Műszaki Magazin.

A rendszer „bin picking” ipari automatizálási eljárással, 3D szkenner segítségével azonosítja és veszi fel a ládában található ömlesztett termékeket. A vizsgálat során ellenőrzi a persely és az O-gyűrű jelenlétét, valamint az O-gyűrű megfelelő pozícióját és esetleges kilógását. Az ellenőrzés eredménye alapján a robot a termékeket két csoportra válogatja: a megfelelő darabokat és a selejteseket, majd azokat külön ládákba helyezi.

Kiállítóként a Robot Karnevált rendkívül inspiráló és hiánypótló eseménynek éltük meg, ahol kifejezetten nagy érdeklődés mellett mutattuk be a legújabb saját fejlesztésű robotos válogatócellánkat. A rendezvény során lehetőségünk nyílt inspiráló szakmai beszélgetésekre a jövő gyártástechnológiájáról, miközben a látogatók működés közben, testközelből láthatták új válogatógépünk precíz és megbízható működését, így a technológia valódi gyakorlati értéke azonnal átélhetővé vált.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotos válogatócella appeared first on Műszaki Magazin.

A szakmai esemény minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ahol a gyártóipar szereplői és technológiai beszállítók mutatták be innovációikat.

A kiállítók között a VARINEX Zrt. is bemutatkozott, amely elsősorban az additív gyártás és a robotizált mérési technológiák területén mutatta be megoldásait. A vállalat standján jól látható volt, hogy a robotika, a 3D szkennelés és a 3D nyomtatás egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz a modern ipari környezetben.

A VARINEX szakemberei kiemelték, hogy az additív gyártás régóta fontos szerepet játszik a robotok megfogóinak és egyedi szerszámainak fejlesztésében. A 3D nyomtatás lehetővé teszi ezek gyors és rugalmas előállítását, ami jelentősen felgyorsíthatja a robotizált gyártási rendszerek fejlesztési ciklusait. A vállalat emellett robotizált mérőrendszereket is bemutatott, amelyek az ismétlődő mérési és ellenőrzési feladatok automatizálását teszik lehetővé. Az ilyen rendszerek csökkentik az emberi hibák lehetőségét, miközben növelik a gyártási folyamatok hatékonyságát és reprodukálhatóságát.

A rendezvény egyértelműen rámutatott arra, hogy a jövő gyártása az integrált technológiák irányába halad: a robotika, a szenzorika, az additív gyártás és a digitális mérési megoldások egyre inkább egységes rendszerekben jelennek meg. Ebben az ökoszisztémában a VARINEX olyan megoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a rugalmasabb és hatékonyabb ipari termelés megvalósításához.

Fehér Zoltán, a VARINEX Zrt. ügyvezető igazgatója így nyilatkozott a részvételről:

“A VARINEX először vett részt egy FANUC rendezvényen és elismerésemet szeretném kifejezni a szervezőknek, mert színvonalas rendezvényt hoztak tető alá. Eleve nagyon jó a helyszín, de fontos, hogy a bemutatott megoldásokra is komoly figyelmet szenteltek. Az additív technológia régóta használatos a robotok karvégi eszközeinek legyártásában, ezenkívül a 3D szkennelés világában is hódítanak az automatizált rendszerek. Mi is árulunk robotizált mérőrendszert az ismétlődő, automatizálható mérési feladatokhoz. Növekvő piac a 3D nyomtatás világa, de a ciklikusság is megfigyelhető. Különleges alapanyagok és speciális alkalmazások hajtják az additív gyártás világát. Ezekben az innovatív fejlesztésekben örömmel segítenek mérnökeink az érdeklődőknek. Idén ünnepeljük fennállásunk 35. évfordulóját, amiért hálásak vagyunk partnereinknek. A Robot Karneválon kezdtük az ünneplést izgalmas nyereményekkel és folytatjuk az egész év során. Szívesen látunk minden szakmai érdeklődőt a VARINEX 3D Digitális Gyárában, ahol jövőbe mutató gyártási megoldásokkal segítjük az ipari cégek fejlődését.”

Lépjen kapcsolatba velünk még ma, és tudja meg, hogyan járulhat hozzá az additív gyártás vállalkozása sikeréhez!

Ajánlatkérés:

www.varinex.hu/ajanlatkeres

További információ: www.varinex.hu

• Találja meg a vállalkozásához legjobban illő 3D szkennert!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás és robotizált mérés – a VARINEX a Robot Karneválon appeared first on Műszaki Magazin.

A müncheni központú vállalatcsoport most először Európába is elhozza a fizikai mesterséges intelligenciát, amelynek részeként lipcsei gyárában humanoid robotokat állít rendszerbe kísérleti projektként. A projekt célja, hogy sikeresen integrálja a humanoid robotokat a sorozatgyártás folyamataiba és feltárja az akkumulátor-, illetve alkatrészgyártás területén potenciális további alkalmazási lehetőségeket.

„A digitalizáció javítja termékeink versenyképességét – Európában és világszerte egyaránt. A tervezőmérnöki szaktudás és a mesterséges intelligencia szimbiózisa teljesen új lehetőségeket nyit meg a sorozatgyártás területén”

– fogalmazott Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja.

Kísérleti projektként a BMW Group tavaly sikeresen integrálta a humanoid robotokat egyesült államokbeli gyárába. A mérnökök az itt felhalmozott tapasztalatokat a fizikai mesterséges intelligencia továbbfejlesztése és skálázása terén hasznosítják.

Egységesített IT- és adatmodell a sorozatgyártásban

A mesterséges intelligencia már most a BMW Group sorozatgyártási folyamatainak szerves része: a bajor prémiumgyártó szinte minden lépésben intelligens rendszereket alkalmaz, a digitális ikerképekkel dolgozó virtuális tervezéstől kezdve, a mesterséges intelligenciával támogatott minőségellenőrzésen keresztül, egészen a létesítményeken belüli logisztikát optimalizáló, automatizált járművezetésig.

A mesterséges intelligencia sorozatgyártásban történő, hatékony alkalmazásának előfeltétele egy egységesített IT- és adatmodell, amely a sorozatgyártás összes fázisát felöleli. A BMW Group ehhez minden egyes adatcsomagját következetesen átalakította és egységes adatplatformot hozott létre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden adat konzisztens, szabványosított és bármikor hozzáférhető. Ez lehetővé teszi, hogy a digitális mesterséges intelligencia komplex környezetben is egyre nehezebb feladatokat végezzen el önállóan, miközben folyamatosan tanul és egyre több alkalmazási területen áll rendelkezésre. Az intelligensen gondolkodó, automatizált döntéshozatalra is képes mesterséges intelligencia rendszerbe állításával új fejezet kezdődik a sorozatgyártásban. A mesterséges intelligenciával felvértezett robotok a fizikai mesterséges intelligenciát testesítik meg.

„Célunk, hogy technológiai iránymutatók legyünk és az új technológiákat idejekorán integráljuk sorozatgyártási folyamatainkba. A kísérleti projektek valós iparági körülmények között segítenek nekünk tesztelni és továbbfejleszteni a fizikai mesterséges intelligenciát – vagyis a tanulásra képes, mesterséges intelligenciával felvértezett robotokat”

– fogalmazott Michael Nikolaides, a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatot és logisztikát menedzselő részlegének vezetője.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia a BMW iFACTORY gyártási stratégia kulcsfontosságú alappillére, egyúttal a jövőbiztos, rugalmas és versenyképes termelés alapja.

A humanoid robotok automatizált folyamatokat egészítenek ki

A BMW Group a fizikai mesterséges intelligencia és a humanoid robotok alkalmazásával stratégiailag bővíti tovább automatizált portfólióját. A humanoid robotok hozzáadott értékként egészítik ki az automatizált folyamatokat és különösen a monoton, ergonómiailag nehézkes, illetve biztonsági szempontból kritikus feladatok ellátása terén mutatnak potenciált. Alkalmazásuk célja a munkatársak tehermentesítése és a munkakörülmények fejlesztése.

A sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont

A BMW Group sorozatgyártási folyamatainak következetesen átalakított és egységes adatplatformja számos technológiai vállalat számára vonzó potenciállal kecsegtet. E cégek valós iparági körülmények között próbálhatják ki és tesztelhetik a fizikai mesterséges intelligenciában – és kiváltképp a humanoid robotokban – rejlő lehetőségeket. A sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont felállításával a BMW Group szisztematikusan foglalja rendszerbe szaktudását, amellyel garantálja, hogy a felhalmozott tapasztalatokat a vállalatcsoport egésze kiaknázza.

A BMW Group e tekintetben is átlátható, jól strukturált felépítést alkalmaz. A vállalatcsoport a technológiai partnereket meghatározott fejlettségi és iparosodottsági kritériumok alapján értékeli, majd valós termelési körülmények között, kísérleti projektek részeként teszteli. Az elméleti értékelést laboratóriumi körülmények között végzett tesztek követik a BMW létesítményében, ahol a sorozatgyártás során felmerülő, valós eseteket sorra véve tesztelik az adott technológiák integrálhatóságát. Ha ez a fázis sikeres, a technológiát a BMW Group gyárában kezdeti kísérleti projektként is rendszerbe állítják.

A humanoid robotok első európai tesztelése

A Hexagon hosszú ideje a BMW Group szenzor- és szoftvertechnológiai partnere, az együttműködés pedig most először Európába is elhozza a humanoid robotok kísérleti projektjét. A Hexagon zürichi szervezeti egysége, a Hexagon Robotics a fizikai mesterséges intelligenciára specializálódott, első humanoid robotját, az AEON-t pedig 2025 júniusában mutatta be. Az elméleti értékelési fázist és a sikeres laboratóriumi teszteket 2025 decemberében a BMW Group lipcsei gyárában gyakorlati tesztek követték. 2026 áprilisától újabb gyakorlati tesztek vannak betervezve, hogy az integrált kísérleti projekt 2026 nyarán élesben rendszerbe állhasson.

A lipcsei kísérleti projekt középpontjában a robot multifunkciós alkalmazhatóságának feltérképezése áll. A technológia alapját az AEON adja, amelynek emberi felépítése lehetővé teszi, hogy számos kart, illetve fogó- és olvasóeszközt rugalmasan rögzítsenek hozzá, dinamikus használhatóságáról pedig kerekek gondoskodnak. A gyakorlati tesztek és a kísérleti projekt során a robot a nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelési fázisában és az alkatrészgyártás területén tevékenykedik majd.

A sikeres spartanburgi kísérlet kulcsfontosságú tapasztalatokat hozott

A BMW Group első ízben az Egyesült Államokban kísérletezett humanoid robotokkal: az elsőt 2025-ben integrálta sorozatgyártási fázisba a Figure AI technológiai vállalat a spartanburgi üzemben. A kísérlet rámutatott, hogy a fizikai mesterséges intelligencia valós iparági körülmények között is jelentős hozzáadott értékkel bír: a kísérlet tíz hónapja alatt a Figure 02 névre keresztelt robot több mint 30 000 darab új BMW X3 legyártásában közreműködött, minden hétfőtől péntekig tízórás műszakokban dolgozva. A hegesztési fázisban Figure 02 végezte a fémlemezből préselt elemek precíz eltávolítását és pozicionálását – egy olyan, fizikailag rendkívül kimerítő feladatot, amely ráadásul nagy sebességet és pontosságot igényel. Körülbelül 1 250 munkaórája alatt Figure 02 több mint 90 000 alkatrészt mozgatott meg és hozzávetőlegesen 1,2 millió lépést tett meg.

A kísérlet megerősítette, hogy a humanoid robotok biztonságosan képesek precíz, ismétlődő munkaműveleteket végrehajtani – például alkatrészek milliméteres pontossággal történő pozicionálását –, egyúttal fontos tapasztalatokat szolgáltatott a fizikai mesterséges intelligencia sorozatgyártásban történő, hatékony alkalmazásához.

Figure 02 kezdeti tesztelési fázisaiban elengedhetetlen volt, hogy a szakemberek a projektbe a gyártási IT-infrastruktúrát, a munkavédelmet, a gyártási folyamatok menedzsmentjét és a gyártási logisztika összes területét is bevonják.

Az egyik kulcsfontosságú tapasztalat az volt, hogy a laboratóriumi és a valós iparági körülmények közötti átállás sokkal gyorsabb, mint várták. A laboratóriumban betanított mozgássorozatok gyorsan átemelhetők voltak a valós iparági környezetbe. A sorozatgyártásban dolgozó rendszerekkel való zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében a BMW Smart Robotics ökoszisztémájába történő integrálást szabványosított platformokon keresztül valósították meg.

A spartanburgi gyár összeszerelő csarnokát a magas szintű automatizáltság okán választották a kísérleti projekt helyszínéül. A BMW Group munkatársai itt széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek az új technológiák és folyamatok integrálása terén. A gyártósorok anyagellátását például már szinte kizárólag automatizált logisztikai robotok (STR) végzik. A kísérleti projekten dolgozó csapat idejekorán megkezdte az együttműködést az üzem munkatársaival, ezzel is garantálva az új technológia átláthatóságát és integrálhatóságát. A humanoid robotok érkezését nagy várakozás előzte meg a munkatársak részéről, akik az új technológiát hamar a mindennapi rutin részévé fogadták.

A BMW Group és a Figure AI már dolgozik a Figure 03 névre keresztelt robot még átfogóbb alkalmazhatóságán.

Nyilatkozatok:

Michael Nikolaides, a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatot és logisztikát menedzselő részlegének vezetője: „Célunk, hogy technológiai iránymutatók legyünk és az új technológiákat idejekorán integráljuk sorozatgyártási folyamatainkba. A kísérleti projektek valós iparági körülmények között segítenek nekünk tesztelni és továbbfejleszteni a fizikai mesterséges intelligenciát – vagyis a tanulásra képes, mesterséges intelligenciával felvértezett robotokat. A humanoid robotok Egyesült Államokban elvégzett, sikeres kísérleti tesztjei bebizonyították, hogy a humanoid robotok nem csupán steril laboratóriumi körülmények között, de valós iparági környezetben is megbízhatóan működnek.”

Michael Ströbel, a BMW Group folyamatirányítási és folyamatdigitalizációs részlegének vezetője: „Nagy örömünkre szolgál, hogy kísérleti projektként Németországban is rendszerbe áll az első humanoid robot. A kompetenciaközpontban elvégzett laboratóriumi teszteket tavaly év végén gyakorlati tesztek követték a lipcsei gyárban, idén pedig lépésről lépésre integráljuk a projektet a sorozatgyártásba, hogy feltérképezzük a technológia lehetséges alkalmazási területeit, az akkumulátorgyártástól kezdve, egészen a karosszériaelemek gyártásáig. A Hexagon hosszú ideje megbízható partnerünk, rendkívül innovatív hozzáállással.”

Felix Haeckel, a sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont csoportvezetője: „Kompetenciaközpontunkban egyesítjük a mesterséges intelligencia és a robotika területén felhalmozott szaktudást. Az elmúlt évek során egy nemzetközi szakemberekből álló csapatot építettünk fel, hogy házon belül kutassuk és fejlesszük tovább a technológiát, amelyet aztán már meglévő gyártási rendszereikbe integrálunk. Münchenben dolgozó csapatunk eközben saját robotikai kísérleteket is futtat, hogy a fizikai mesterséges intelligencia területén önálló kísérleti projekteket állíthasson rendszerbe gyárainkban.”

Arnaud Robert, a Hexagon Robotics elnöke: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a BMW Group oldalán elősegíthetjük a humanoid robotok valós iparági környezetben történő alkalmazását.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BMW Group Németországban is rendszerbe állítja az első kísérleti humanoid robotot appeared first on Műszaki Magazin.

A FANUC és az NVIDIA együttműködése új lehetőségeket nyit meg világszerte a gyárak, kutatók és AI-innovátorok számára. Ebben az interjúban Robert Koopmann, a FANUC Europe műszaki igazgatója (CTO) elmagyarázza, hogyan javítja az ipari robotika és az NVIDIA Omniverse platform kombinációja a gyárak digitális összekapcsolhatóságát. Emellett gyakorlati útmutatást is ad arra vonatkozóan, hogyan érdemes megközelíteni ezt a folyamatot.

A FANUC és az NVIDIA bejelentette együttműködését a fizikai AI területén. Mit jelent ez az ipari robotika számára?

A két vállalat tökéletesen kiegészíti egymást. Az NVIDIA az AI-számítástechnika elismert vezetője az Isaac Sim révén, amely az NVIDIA Omniverse-re épülő, nyílt forráskódú robotikai szimulációs referenciakeretrendszer. A FANUC ezt a fizikai robotok valósághű integrációjával egészíti ki. Mi a valódi robotikát hozzuk be a digitális világba – az NVIDIA pedig biztosítja a digitális infrastruktúrát.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A FANUC ROBOGUIDE-ben létrehozott digitális ikrek integrálhatók az NVIDIA Omniverse platformmal, amely a teljes gyárat leképezi – az anyagáramlástól és a gépektől kezdve az autonóm szállítójárműveken át egészen a folyamatadatokig. A rendszerek együtt valósághű, végponttól végpontig tartó szimulációt hoznak létre a teljes gyártási láncról. Ez lehetővé teszi az alkalmazások tesztelését valódi, 1:1 arányú szimulációban, új alkalmazások fejlesztését, valamint a problémák gyorsabb azonosítását és megoldását AI segítségével. A kulcstényező az, hogy a fizikai robottal azonos algoritmusok alkalmazásával a valós robotviselkedés szinte tökéletes pontossággal reprodukálható.

Milyen előnyöket kínál ez a vállalatok számára?

A kizárólag digitális AI-alkalmazásokkal szemben a fizikai AI közvetlen kapcsolatban áll a valós rendszerekkel. Az AI-val támogatott robotok folyamatos, gyakran személyzet nélküli működést tesznek lehetővé, növelve a gépek kihasználtságát és az általános hatékonyságot. Ez a megközelítés csökkenti a hibákat, elősegíti a rendszerszintű problémamegoldást, és tartósan magas minőséget biztosít. Emellett az AI-vezérelt automatizálás támogatja a korai kopásérzékelést, lehetővé téve a proaktív karbantartást, és segít elkerülni a költséges, nem tervezett leállásokat. Röviden: az AI még hatékonyabbá teszi a már bevált robotikai megoldásokat.

Mikortól érhető el a megoldás?

Azonnal. Már a 2025 decemberében megrendezett iREX robotikai szakkiállításon bemutattunk működő alkalmazásokat, és azóta világszerte több mint 1000 AI-val támogatott robotra érkezett megrendelés. Bár az úgynevezett „greenfield” projektek – vagyis új üzemek – ideálisak, meglévő gyárakat is tudunk digitálisan integrálni. Ezekben az esetekben elengedhetetlen az iteratív megközelítés.

Hol érdemes kezdeniük azoknak a vállalatoknak, amelyeknek korlátozott tapasztalatuk van az AI terén?

A logikus első lépés a gyártási környezet strukturált elemzése egy FANUC-szakértővel, különös tekintettel a manuális, ismétlődő, egyértelmű automatizálási potenciállal rendelkező feladatokra. Ezek gyakran a gyártás végén vagy a kiszállítási műveleteknél találhatók.

Kezdetben bevált automatizálási megoldásokkal lehet indulni, például képfeldolgozó rendszerrel felszerelt robotikával. A komplexitás növekedésével az AI-alapú képfeldolgozó eszközök – például az AI Bin Picking – jelentik a következő lépcsőt. Fontos megjegyezni: az AI-val támogatott raklapozási és leraklapozási alkalmazások alacsony belépési küszöböt jelentenek a fizikai AI világába.

Robert Koopmann, a FANUC Europe műszaki igazgatója

Mi következik ezután?

Idővel a fókusz az egyedi alkalmazásokról a teljes folyamatláncra terjed ki. Egyes iparágakban, például az élelmiszer-feldolgozásban, már sok lépés automatizált, és csak a gyártás végi tevékenységek maradtak manuálisak. Más ágazatokban egyes gyártási szigetek – például az összeszerelés vagy a hegesztés – automatizálhatók.

Egy ponton nagyobb átalakítás következhet, amely magában foglalja az érzékelőtechnológia integrálását, a gyártási adatok gyűjtését és a teljes gyár digitális modellezését. Ezt követheti a megelőző karbantartás vagy az anyagáramlás optimalizálása, miközben a vállalatok fokozatosan további AI-alapú megoldásokat vezetnek be. A lényeg az első lépés megtétele.

Milyen előrehaladást értek el az élenjáró vállalatok?

A nagy szereplők már meglehetősen előrehaladott állapotban vannak, különösen az offline programozás és a digitális üzemtervezés terén. Mindeddig azonban fennmaradt egy szakadék a digitális tervezés és a fizikai megvalósítás között, gyakran a hiányzó interfészek vagy a valós és szimulált modellek közötti eltérések miatt. A mai modellek egyre valósághűbbé válnak: olyan befolyásoló tényezők szimulálásával, mint a fényviszonyok vagy az érzékelőadatok, valamint AI-alapú szűrők és valószínűségi ellenőrzések alkalmazásával tovább csökken ez a különbség.

Melyek a technológia korlátai?

A fizikai AI jelenlegi korlátait nagyrészt a rendszerek számára rendelkezésre álló adatok határozzák meg. A szenzorokból származó minőségi adatok növekvő mennyisége és további fizikai eszközök bevezetése tovább javítja majd a gyártási környezettel való interakciót.

A mai AI-algoritmusok túlnyomórészt konkrét felhasználási esetekre készülnek, azaz jól meghatározott feladatokra, kontrollált környezetben. Ugyanakkor a lehetőségek határai gyors ütemben változnak. A rendszerek egyre általánosabb célúvá válnak, és jobban képesek kezelni a bizonytalanságokat.

Még a legfejlettebb AI-algoritmusok is robusztus fizikai hardverre támaszkodnak az elképzelések megvalósításához. A FANUC robotjai magas megbízhatóságot, precizitást és teljesítményt ötvöznek, stabil alapot teremtve az AI sikeres ipari alkalmazásához.

Lát kockázatokat is?

A fizikai AI további kölcsönös függőségeket hoz létre, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni. A Dual Check Safety biztonsági szoftverünkkel biztosítjuk az ezek kezeléséhez szükséges eszközöket. A FANUC CRX sorozatú kollaboratív robotjai pedig AI-szoftverrel vezérelve is biztonságosak és TÜV-tanúsítottak maradnak. Ez koncepciónk egyik egyedülálló erőssége. Fontos, hogy olyan biztonsági architektúrák álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az AI számára a teljesítmény növelését a védelem csorbítása nélkül. Az alkalmazástól és az autonómia szintjétől függően az EU AI Act szerinti AI-kockázatértékelés elvégzését is figyelembe kell venni.

Mit jelent az NVIDIA-val való együttműködés a FANUC számára?

A partnerség jelentősen csökkenti a belépési korlátokat az AI-innovátorok számára. Az NVIDIA Omniverse széles körben alkalmazott fejlesztési platform. A FANUC robotok integrációjával új lehetőségek nyílnak a gyárak számára világszerte. Globális ügyféltámogatásunkkal és partnertámogatásunkkal, valamint a piacon elérhető legalacsonyabb teljes birtoklási költséggel (TCO) még vonzóbbá válunk azon vállalatok számára, amelyek fizikai AI-megoldásokat kívánnak skálázni.

Az NVIDIA platformja mellett a FANUC nyílt interfészeket is támogat, például a Streaming Interface-t vagy a kutatásban és oktatásban széles körben használt Robot Operating Systemet (ROS). Célunk olyan ipari szabványoknak megfelelő interfészek biztosítása, amelyek egyúttal új piacokat is megnyitnak. Például már rendelkezünk olyan megoldásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a szerszámgépek felhasználói közvetlenül a CNC-ről vezéreljék a robotokat. Szakterületi tudásunk megosztásával kulcsszereplőként pozícionáljuk magunkat a következő generációs intelligens automatizálás megvalósításában.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fizikai AI életre keltése appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerek közös célja, hogy az épületeket ne csupán megtervezzék és üzemeltessék, hanem öntanuló, interaktív rendszerként alkossák meg őket, azaz olyan környezetként, amely valós időben együttműködik az emberekkel és a robotokkal. A vállalatok első körben a vizesblokk-megoldásokra helyezik a hangsúlyt, ahol az automatizálás, a higiénia és a rendelkezésre állás különösen sürgető igény.

Az együttműködés az építészet és a műszaki megoldások újraértelmezését képviseli: az épületek adaptívvá válnak, a folyamatok automatizáltabbak, biztonságosabbak és hatékonyabbak lesznek, és a robotikát már a kezdetektől fogva betervezik.

„Két világot kapcsolunk össze: a fizikait és a digitálist. Ezzel megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a robotok a jövőben jobban tudjanak interakcióba lépni a környezetükkel és az emberekkel”

– mondja Dierk Mutschler, a Drees & Sommer igazgatósági tagja.

„Így új lehetőségek nyílnak meg az alkalmazásukra ápolási intézményekben, a gyártásban, irodaházakban vagy a repülőtereken.”

Az intelligens épületek intelligens szereplőket kívánnak

„Hamarosan a robotok már nemcsak eszközök lesznek, hanem természetes, intelligens társaink az épületekben”

– mondja David Reger, a NEURA Robotics vezérigazgatója.

„Hálózatba kapcsolt, tanulóképes és autonóm módon tisztítanak, szervizelnek és karbantartanak majd, pontosan ott, ahol ma hiányoznak a szakemberek. Így olyan helyek jönnek létre, amelyek érezhetően megkönnyítik az emberek életét: a robotok időt takarítanak meg nekünk, növelik a biztonságot, és lehetővé teszik, hogy arra koncentráljunk, ami igazán számít.”

A partnerség első lépése tudatosan a vizesblokkok területe: ez az a terület, ahol a gyakori használat, a higiéniai követelmények és a személyzethiány különösen problematikusan adódik össze. A kognitív robotok képesek felismerni a szennyeződéseket, kezelni a valós helyzetekben felmerülő igényeket, feltölteni a fogyóeszközöket és jelenteni a műszaki rendellenességeket, mielőtt azok meghibásodáshoz vezetnének. Ennek célja: megbízhatóbb folyamatok, nagyobb tisztaság és nagyobb biztonság a mindennapokban.

Az épület mint digitális idegrendszer

Az együttműködés középpontjában az érzékelőkkel ellátott környezet (Sensorized Environment) koncepciója áll: a fény, a mozgás, a hőmérséklet, a zajok és egyéb jelek rögzítése és elemzése valós időben történik, lehetővé téve azok felhasználását az ember, a tér és a robotika közötti interakcióhoz. Így az épületen belül létrejön egy „digitális idegrendszer”, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy a robotika ne csak jelen legyen benne, hanem együtt is működjön az épülettel.

„A mi robotjaink látnak, hallanak, érzékelnek és önállóan hoznak meg döntéseket, azaz nem csupán elvégzik a munkát, hanem együtt is gondolkodnak a rendszerrel”

– mondja Reger.

A Drees & Sommer a tervezés, a szenzorika, a digitális ikerpár, valamint az IT/OT-hálózatok terén szerzett szakértelmével járul hozzá a projekthez. A NEURA Robotics kognitív robotikát, a mesterséges intelligencia alapjait, valamint interfészek területén szerzett szakértelmet kínál. Az eredmény: olyan épületek, amelyek nemcsak működnek, hanem tanulnak, interakcióba lépnek és alkalmazkodnak – a modern infrastruktúra új dimenziója.

„Itt már nem csupán épületautomatizálásról beszélünk, hanem kognitív infrastruktúráról”

– mondja Veit Thurm, a Drees & Sommer partnere, aki az együttműködésért felelős.

„Az épületek feltérképezik a környezetet, értelmezik a helyzeteket és interakcióba lépnek a robotokkal – mindezt biztonságos, skálázható és egyre inkább autonóm módon.”

Forrás: NEURA

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stratégiai partnerség az épületek robotizációjára appeared first on Műszaki Magazin.

Jelenleg a humanoid robot nem univerzális megoldás, hanem egy új automatizálási eszköz, amely bizonyos helyzetekben reális alternatívát jelenthet, más esetekben viszont még nem versenyképes a hagyományos robotikával vagy az emberi munkaerővel szemben.

A humanoid forma ipari értelme elsősorban ott jelenik meg, ahol a gyártók nem szeretnék vagy nem tudják teljesen áttervezni az üzemet. Az emberi léptékű terek, a meglévő munkaállomások, ajtók, lépcsők és folyosók mind olyan környezetet alkotnak, ahol egy klasszikus ipari robot csak komoly átalakítások árán használható. A BMW például humanoid robotokat tesztel a spartanburgi üzemében, de nem azért, hogy kiváltsa a szerelősori dolgozókat, hanem hogy anyagmozgatási és kiszolgáló feladatokat lásson el a gyártósor környezetében anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát át kellene alakítani.

Gyártói szempontból fontos felismerés, hogy a humanoid robot jelenleg nem „egy robot, ami mindent tud”, hanem egy rugalmas platform, amelyet néhány, jól körülhatárolt feladatra érdemes betanítani. Ilyen feladat lehet például az alkatrészdobozok mozgatása, rekeszek cseréje, alapanyagok kiszolgálása vagy késztermékek szállítása az üzemen belül. Ezek a tevékenységek önmagukban nem bonyolultak, mégis jelentős emberi erőforrást kötnek le, különösen többműszakos működés mellett.

A logisztikai területen az Amazon tapasztalatai jól mutatják ezt a gondolkodásmódot. A vállalat nem humanoid robotokra cseréli le teljes raktári működését, hanem célzottan ott tesztel, ahol a legnagyobb az emberi terhelés és a fluktuáció. A Digit robot jelenleg nem gyorsabb az embernél, viszont képes hosszú ideig azonos minőségben dolgozni, és nem igényel ergonómiai kompromisszumokat. Egy gyárvezető számára ez azt jelenti, hogy a humanoid nem feltétlenül termelékenységi csodafegyver, hanem stabilizáló tényező lehet olyan munkakörökben, ahol a humán erőforrás megtartása egyre nehezebb.

A megtérülés kérdése azonban továbbra is kritikus. A humanoid robotok esetében nem az egyszeri beszerzési ár a legfontosabb tényező, hanem a teljes birtoklási költség. Ebbe beletartozik a karbantartás, a szoftverfrissítések, az energiafelhasználás, valamint az a nem elhanyagolható idő és költség, amely a betanításhoz és az üzemi integrációhoz szükséges. A kínai UBTech nyíltan kommunikálja, hogy ipari humanoid robotjaik jelenleg csak 30–50 százalékos hatékonyságot érnek el egy emberhez képest. Ez elsőre alacsonynak tűnhet, de ha figyelembe vesszük a folyamatos, megszakítás nélküli üzemet és az egységes minőséget, bizonyos esetekben már ez a szint is üzletileg védhető lehet.

Biztonsági szempontból a humanoid robotok új kérdéseket vetnek fel. Mivel emberek között mozognak, a klasszikus robotcellás megoldások helyett együttműködő, „kordonmentes” üzemelésre kell felkészülni. Ez nemcsak technológiai, hanem szervezeti kihívás is: új kockázatelemzésekre, módosított munkautasításokra és alapos dolgozói betanításra van szükség. A gyárvezetőknek itt különösen fontos szerepük van abban, hogy a humanoidot ne fenyegetésként, hanem eszközként pozicionálják a szervezetben.

A következő években várhatóan megjelennek a humanoid robotokra épülő szolgáltatásalapú modellek is, ahol a gyár nem robotot vásárol, hanem üzemórát vagy elvégzett feladatot. Ez csökkentheti a beruházási kockázatot, ugyanakkor erősen függ majd attól, hogy a gyártók mennyire tudják garantálni a rendelkezésre állást és a szervizszintet. Elon Musk nyilatkozatai alapján a Tesla Optimus esetében is inkább fokozatos, lassú felfutásra lehet számítani, ami jól illeszkedik ahhoz a képhez, hogy a humanoid robotika nem egyik évről a másikra fogja átalakítani a gyárakat.

A humanoid robotok 2026-ban még nem „alapfelszereltségek” a gyártásban, de már nem is puszta kísérletek. A gyárvezetők számára a legnagyobb értéket azokban az alkalmazásokban kínálják, ahol rugalmasan, minimális infrastruktúra-átalakítással lehet tehermentesíteni az emberi munkaerőt. Azok az üzemek, amelyek most kezdenek el pilot projekteket, nem feltétlenül azonnali költségcsökkenést érnek el, hanem tapasztalatot és versenyelőnyt szereznek egy olyan technológiában, amely a 2030-as évek elejére bizonyos területeken a mindennapi termelés részévé válhat.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotok a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A kiállítók között a rendszerintegrátorok és technológiai partnerek széles palettája sorakozik fel – mindannyian egyedi megoldásokat hoznak, amelyek az Ipar 4.0, a hatékony gyártás és a megbízható automatizálás világát képviselik.

A kiállításon már biztosan részt vesznek:

Alprosys – kulcsrakész robotcellák és automatizált gyártóállomások tapasztalt rendszerintegrátora.
Auware – egyedi robotikai és automatizálási megoldások tervezője és kivitelezője.
Axicont – ipari kommunikációs eszközöket, PLC‑ket, HMI‑ket és interfésztechnológiákat kínáló automatizálási szakértő.
Balluff – szenzorok, ipari hálózatok és IO‑Link alapú adatgyűjtő rendszerek vezető gyártója.
Beckhoff – PC‑alapú vezérléstechnika és EtherCAT‑innovációk nemzetközi meghatározó szereplője.
IDM Systems – intralogisztikai rendszerek és automatizált gyártócellák integrátora.
Infocontrol (Pilz) – a Pilz gépbiztonsági megoldásainak hazai szakértője, védőrendszerekkel és biztonsági PLC‑kkel.
Inno‑Robotics – robotizált összeszerelő-, tesztelő- és anyagmozgató rendszerek fejlesztője.
Jueling (Schmalz) – vákuumtechnika, megfogástechnika és automatizált anyagmozgatási megoldások szállítója.
MLS – M.L.S. Magyarország Kft. – ipari festéstechnológiai automatizálás specialistája, integrált vezérlőrendszerekkel festőrobotokhoz és kabinokhoz.
Omron – robotika, gépi látás, biztonságtechnika és teljes gyártósori automatizálás nemzetközi szereplője.
Phoenix Contact – csatlakozástechnika, vezérlések és ipari kommunikációs rendszerek meghatározó gyártója.
Robot‑X – robotcellák, egyedi gyártásautomatizálási projektek és komplett integrációk magyar fejlesztője.
Schunk – világszinten ismert megfogó- és befogástechnikai innovátor.
SMC – pneumatikus és elektropneumatikus elemek, robotperifériák és energiahatékony automatizálási rendszerek szállítója.
Tulip Interfaces – AI‑native, no‑code gyártásdigitalizációs platform, amely valós idejű adatokat kapcsol össze operátorokkal és gépekkel; magyarországi fejlesztőközponttal.
Unitech – ipari automatizálási és vezérléstechnikai eszközök hazai forgalmazója.
Weldmatic – robotizált hegesztőcellák és speciális hegesztéstechnikai automatizálások szakértője.
Wenglor – intelligens szenzorok, 2D/3D kamerarendszerek és optikai érzékelők innovatív fejlesztője.

FANUC bemutatói – ahol valóban „mesélnek” a robotok

A Robot Karnevál házigazdájaként a FANUC idén is látványos technológiai újdonságokkal készül, amelyek közül kiemelkedik az új generációs R‑50iA robotvezérlő. A vezérlő a 2025 óta megismert fejlesztések továbbgondolt, még kiforrottabb változatát mutatja be, így a látogatók működés közben láthatják, milyen gyorsaságot, megbízhatóságot és adatkezelési fejlődést kínál az új platform.

A szakmai közönség számára igazi mérföldkő lesz, hogy a rendezvényen először vehetik kézbe az új Teach Pendantet, amely ergonomikusabb kialakításával és modern grafikus felületével jelentősen megkönnyíti a robotprogramozást. A bemutatót tovább erősíti a Mate kabinet, amely kompakt és áttekinthető megoldást kínál a vezérlések és szervizfolyamatok integrálására, megkönnyítve ezzel a cellatervezést és a karbantartási munkákat is.

A 2026-os Robot Karnevál egyik legizgalmasabb pillanata, hogy Magyarországon először látható a FANUC CRX Paint kollaboratív festőrobot, amely a CRX sorozat biztonságát és egyszerű kezelhetőségét ötvözi a festéstechnika speciális igényeivel. A robot rugalmasan alkalmazható kisebb és közepes szériaszámú gyártásban, és új lehetőségeket teremt az automatizált festési folyamatokban.

A megbízhatóság és a tervezhetőség iránt érdeklődők számára a FANUC bemutatja szervizcsomagjait is, amelyek kiszámítható karbantartási és alkatrészellátási struktúrát biztosítanak, ezzel jelentősen csökkentve a váratlan leállások kockázatát. Ezek a szolgáltatáscsomagok nemcsak a karbantartás biztonságát növelik, hanem a teljes üzemeltetési folyamatot is tervezhetőbbé teszik, ami különösen értékes a folyamatos termelésben működő vállalatok számára.

Technológia, élmény, inspiráció

A 2026-os Robot Karnevál célja változatlan: olyan szakmai élményt nyújtani, ahol a látogató nem csak látja, hanem érzi is, hogyan működnek együtt a robotok, szenzorok, vezérlők, szoftverek és automatizálási perifériák egy modern gyártási környezetben.

A rendezvény kivételes lehetőség minden mérnöknek, integrátornak, döntéshozónak és oktatási szakembernek, hogy inspirálódjon, kapcsolatokat építsen és testközelből ismerkedjen meg a robotizálás legújabb megoldásaival.

Hiánypótló rendezvény

Ritka az olyan szakmai kiállítás, ahol valóban élő bemutatókat láthatnak a látogatók, ezért több rendszerintegrátort is felkértek, hogy mutassák meg egy kiállítás erejéig, hogy mi mindenhez értenek. Olyan izgalmas alkalmazás-bemutatókkal érkeznek, mint például: festés, rakatolás, gépkiszolgálás, palettázás, hegesztés. A Fanuc megbízható név, a robot egy automatizált folyamatnak meghatározó alkotóeleme, de van még számos más fontos része is ezeknek a rendszereknek. Ahhoz, hogy a gyártási folyamatok jól működjenek fontos a vezérlés, hajtás, érzékelők, biztonságtechnika, látórendszerek, jelöléstechnika, megfogás, gyártásfelügyelet, hogy csak egy párat említsünk. A kiállító cégek standjaikon mutatják be robotos alkalmazásaikat. A karneváli hangulatot pedig finom ételek és italok garantálják.

Bővebben a Robot Karneválról, regisztráció: robot-karneval.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot Karnevál 2026 appeared first on Műszaki Magazin.