Az autonóm robot konyhával (ARK) a kanadai RoboEatz egy új lehetőséget teremt az étkezésben. Az egyedülálló kis konyharészben egy robot a hideg és meleg ételek széles választékát készíti el, a lehető legrövidebb idő alatt, egyenletes minőségben. A cella egy óra alatt akár 70 adagot is el tud készíteni, megtisztítja magát, és az összesen 50 összetevőt tartalmazó tartályt újratölti szilárd és folyékony tartalommal. Több prototípus megépítése és két éven át végzett tesztek után a RoboEatz most sorozatgyártásba kezd.

A Feladat

Ellenőrizd a hozzávalók edényeit, önts egy kimért mennyiséget a serpenyőbe vagy a mixerbe, és szállítsd ki a tálalásra kész edényt a vevőnek. A zökkenőmentes, tiszta és biztonságos működés érdekében a RoboEatz tervezői olyan energiaellátó rendszereket, csapágyakat és hajtáselemeket kerestek, amelyek alkalmasak az élelmiszer-feldolgozásra, és nem igényelnek külső kenést. A gyártáshoz hosszú élettartamú, költségmegtakarítást eredményező és rövid szállítási idővel rendelkező sorozatalkatrészek használatára van szükség.

A Megoldás

A fejlesztők az igus hosszú távú robotikai és automatizálási szakértelmére hagyatkoztak. A sokféle mozgáshoz sokféle mozgó műanyagot használnak, amelyek megfelelnek a tartósság, a kenés és a költségmegtakarítás követelményeinek. Például a szárazon futó igubal fix karimás csapágyak és rúdvégek felelősek a wok és a hozzávaló dobozok forgó mozgásáért, ezáltal lehetővé téve az önbeállítást. Az iglidur MCM klipcsapágyakat tengelyvezetőként is használják a fémlemez csatlakozásoknál. Az egyes tengelyek lineáris mozgása, például a konténereken, drylin lineáris technológiával történik. A drylin SLW lineáris modulok biztonságos kialakítást biztosítanak a megfogók számára; a megfogó kar egy fordított vezércsavar segítségével nyílik és zár. A robot első tengelyében 360°-os elfordulási szöggel az RBR energiaellátó rendszer megbízhatóan vezeti az energiát és a jelet. Végül pedig egy visszahúzó rendszerrel ellátott triflex energialánc került a robotkarra, ami jelentősen megnöveli a kábelek élettartamát háromdimenziós mozgásban.

Találkozzunk az Ipar Napjai kiállításon: május 7-10. Hungexpo, A pavilon, 305D1 stand.

www.igus.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Autonóm robotalkalmazás appeared first on Műszaki Magazin.

A robotok egyre fontosabbá válnak az iparban és a társadalomban a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) szerint. A kereslet is növekszik. Nem csoda, hogy a robotgyártók is rendkívüli módon fejlődnek.

1. Mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML)

A robotikában és az automatizálásban a mesterséges intelligencia használata tovább növekszik, amint azt a szakértők megjegyzik. A generatív mesterséges intelligencia fejlődésével pedig új világok nyílnak meg. Az AI ezen alcsoportja az önálló tanulásra és valami új létrehozására specializálódott. Az olyan online eszközökkel, mint a ChatGPT, ezek a lehetőségek már ismertté váltak. A robotgyártók jelenleg generatív, mesterséges intelligencián alapuló interfészeket fejlesztenek a robotok intuitívabb programozásához. A felhasználók természetes nyelven programoznak kódbevitel helyett. Ennek eredményeként a dolgozóknak már nincs szükségük speciális programozási ismeretekre a robot egyes műveleteinek kiválasztásához és testreszabásához. Egy másik példa a prediktív AI, amely elemzi a robotok teljesítményadatait, hogy meghatározza azok jövőbeli állapotát. A prediktív karbantartás révén a gyártók még azelőtt beavatkozhatnak, hogy költséges gépmeghibásodás következne be (az autóiparban az Information Technology &; Innovation Foundation becslése szerint minden órányi leállás 1,3 millió dollárba kerül). Ez a nagyságrend világosan mutatja az úgynevezett prediktív karbantartásban rejlő hatalmas költségmegtakarítási potenciált. A gépi tanulási algoritmusok több egyidejű robot adatainak elemzésére is felhasználhatók, és ennek alapján optimalizálhatják a folyamatokat. Általában az a szabály, hogy minél több adatot tartalmaz egy gépi tanulási algoritmus, annál többet tehet.

2. A kobotok új feladatokat vállalnak

Az ember és robot közötti együttműködés – kulcsszó a kobotok – továbbra is fontos trend a robotikában. Az érzékelők, a képfeldolgozás és az intelligens megfogók gyors fejlődése lehetővé tette a robotok számára, hogy valós időben reagáljanak a környezetükben bekövetkező változásokra, hogy biztonságosan dolgozhassanak az emberek mellett. A kobotokkal végzett alkalmazások segítik az emberi dolgozókat olyan feladatok elvégzésében, mint a nehéz emelés, az ismétlődő mozgások vagy a veszélyes környezetben végzett munka. A robotgyártók arra készülnek, hogy egyre több alkalmazási területet nyissanak meg az együttműködő robotok, a kobotok számára.

A jelenlegi piaci fejlemény a robothegesztési alkalmazások növekedése, amelyet ebben a szegmensben a képzett szakemberek hiánya váltott ki. Ez az igény azt mutatja, hogy az automatizálás nem vezet munkaerőhiányhoz, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul a munkaerőhiány megoldásához. Ebben az értelemben az együttműködő robotok kiegészítik, de nem helyettesítik a klasszikus ipari robotokba történő beruházásokat, amelyek az előrejelzés szerint sokkal nagyobb sebességgel működnek. Az ipari robotika továbbra is fontos szerepet játszik a termelékenység javításában, válaszul a szűk termékárrésekre. Emellett új versenytársak lépnek be a piacra, amelyek kifejezetten az együttműködő robotokra összpontosítanak. A mobil manipulátorok, az együttműködő robotkarok és az autonóm mobil robotok (AMR) kombinációja bővíti az alkalmazási lehetőségeket, ami jelentősen növelheti az együttműködő robotok iránti keresletet.

3. A mobil manipulátorok meghódítják a termelést

A mobil manipulátorok – úgynevezett “MoMa” – automatizálják az anyagok és alkatrészek kezelését olyan iparágakban, mint az autóipar, a logisztika vagy a repülőgépipar. Ennek során egyesítik a robotplatformok mobilitását a manipulátor karok ügyességével. Ennek eredményeként képesek komplex környezetekben mozogni és tárgyakkal foglalkozni. Ez különösen fontos képesség a gyártási alkalmazásokban. Az érzékelőkkel és kamerákkal felszerelt robotok ellenőrzéseket és karbantartási munkákat végeznek a gépeken és rendszereken. A mobil manipulátorok egyik legfontosabb előnye, hogy ezek a gépek közvetlenül dolgozhatnak az emberi dolgozókkal. A gyári munkahelyek szakképzett munkaerejének és személyzetének hiánya valószínűleg tovább növeli a “MoMa” iránti keresletet a jövőben.

4. A digitális iker továbbra is fontos

A digitális ikreket egyre inkább használják a fizikai rendszerek teljesítményének optimalizálására virtuális képekkel. Mivel a gyárakban működő robotok egyre inkább digitálisan kapcsolódnak egymáshoz, a digitális ikrek az összegyűjtött valós működési adatokat szimulációk futtatására és a valószínű eredmények előrejelzésére használhatják. Tisztán számítógépes modellként az ikerpár stresszkörülmények között tesztelhető és módosítható kopás vagy biztonsági kockázat nélkül. A fizikai rendszerekkel végzett tesztekhez képest az ilyen virtuális szimulációk jelentős költségeket takarítanak meg. Előny az is, hogy a digitális ikrek áthidalhatják a digitális és a fizikai világ közötti szakadékot.

5. A humanoid robotok megváltoztatják világunkat

A robotikában jelentős előrelépések történtek a humanoid robotok terén, amelyek sokféle feladatot képesek elvégezni a különböző munkaterületeken. Az emberszerű kialakítás két karral és két lábbal lehetővé teszi a robot rugalmas használatát olyan munkakörnyezetben, amelyet valójában emberek számára hoztak létre. Egy humanoid robot például könnyen integrálható a meglévő raktári folyamatokba és infrastruktúrákba. A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium nemrégiben részletes célokat tett közzé a humanoid robotok 2025-ig történő tömeggyártására vonatkozó ambícióiról. A politikusok úgy vélik, hogy az úgynevezett humanoidok egy újabb játékváltó lehetőség lesz – hasonlóan a számítógépekhez vagy az okostelefonokhoz -, amelyek megváltoztathatják az áruk előállításának módját és az életünket. A humanoid robotok különböző ágazatokra gyakorolt potenciális hatása izgalmas fejlesztési terület. A humanoidok bevezetése a tömegpiacra azonban továbbra is összetett kihívás, különösen a költségek tekintetében. Fontos mérlegelni azt is, hogy egy humanoid robot valóban gazdaságosabban működik-e, mint egy mobil manipulátor.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Öt robotfejlesztési trend appeared first on Műszaki Magazin.

A versenyt a Neumann Társaság megyei szervezete, a Nyíregyházi Egyetem és a Magyar Robot Kupa Alapítvány szervezésében, a Neumann Társaság kiemelt szakmai támogatásával bonyolították le.

Budapest, 2024. március 12. Március 9-én a Nyíregyházi Egyetemen rendezték meg a Magyar Ifjúsági Robot Kupa (MIRK) fordulóját: idén már a tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre itthon a diákok részvételével zajló robotikai verseny, amely egyben a nemzetközi szintű RoboCup Junior hivatalos minősítőversenye is. A versenyt, ahogyan az elmúlt években is, két helyszínen tartják: márciusban Nyíregyházán, majd áprilisban Budapesten, eltérő kategóriákban.

A nyíregyházi rendezvényen főleg általános- és középiskolás diákok alkotta csapatok mérhették össze tudásukat a robotszínház, robotfoci és menekítési szimuláció versenyszámokban. A Magyar Ifjúsági Robot Kupa nyíregyházi ligáján Nyíregyházáról, Budapestről, Kisvárdáról, Szegedről és Esztárról érkező diákcsapatok vettek részt, közülük öt csapat szerzett minősítést az európai/nemzetközi RoboCup Junior versenyen való részvételre is.

Robotfestő, robotdinók és cirkuszi robotok

Az évről évre egyre több diákot vonzó OnStage, vagyis robotszínház versenykategóriát idén is megrendezték, a First Steps kategóriában egészen kis, óvodás – kisiskolás gyerekek is részt vesznek. A robotszínház célja, hogy a fiatalok által elkészített robotok egy előadást adjanak elő, ami történhet akár tánc, történetmesélés vagy művészeti installáció formájában is, melyben nagy szerepet kap a koreográfia, a robotok és gyerekek közötti, sokszintű kooperáció. Idén kiemelkedően sokféle robottal találkozhatott a közönség: robotdinók, cirkuszi robotok, robot DJ és diszkórobotok szórakoztatták a nézőket. Advanced kategóriában pedig egy „robotfestő” lépett színre: Rick, a festőrobot élőben kommunikált, a mesterséges intelligencia alkalmazásával készült „festményeit” pedig a hasán elhelyezett képernyőn mutatta be.

A versenyszámok közül a robotfoci is hagyományosan népszerű, ennek különlegessége, hogy a csapatok a saját maguk által megtervezett, megépített és programozott robotokkal egy másik csapat ellen mérkőznek meg a focipályán. Kezdetben a robotfutball eltérő színű térfeleken zajlott, a robotok csak elektronikus, infravörös fényt kibocsátó labdát tudtak felismerni és terelgetni, és csak egy nagyon kicsi pályán tudtak játszani. Azonban a technológia fejlődésének köszönhetően mára már egy emberi focipályát imitáló, zöld színű terepen is megfelelően szerepelnek, felismerik a felfestéseket és a sárga labdát, betalálnak a kijelölt kapuba.

A Rapidly Manufactured Robot Challenge (DEMO) kategóriában négy magyar csapat mérte össze felkészültségét a MIRK2024 Nyíregyháza versenyen. A szimulált menekítési környezetben a robot feladata egy különböző, egyre nehezedő akadályokat tartalmazó pálya bejárása, tárgyak manipulálása, QR kódok olvasása és egyéb vizuális objektumok érzékelése. Ebben a kategóriában nem minősítés, hanem pályázati úton, meghívás alapján vehetnek részt a csapatok a nemzetközi versenyeken.

A jövő mérnökeit formálják

„A jelent és a várható jövő világképét is elemezve, kiemelkedő jelentőségű, hogy a felnövekvő generáció általánosan is képes legyen az automatizált technológiák működését értelmező szemléletre, valamint azok alkalmazásra. A magas technológiai szinten működő junior kutatóprojektek, illetve azok kiemelkedő társadalmi jelentőségű területei, mint a RCJ Rescue, a kapcsolódó ismeretek elsajátítása mellett fontos személyiségformáló hatást is gyakorolhatnak a jövő mérnökeire.”

– mondta el Abán Csaba, az NJSZT Robotika Szakosztályának elnöke, a Baptista Szeretetszolgálat robotika oktatója.

Simon Béláné tanárnő, a MIRK verseny alapítója – az UNESCO múlt évi Bolyai-emlékév kezdeményezését folytatva – egy Bolyai János matematikus életművét bemutató kamarakiállítást nyitott meg a robotverseny kísérőrendezvényeként. A kiállítás egyben a versenyalapító és a Szepessy Béla Vizuális Kultúra Intézet által kiírt Bolyai művészeti pályázat díjátadója is volt, melyen a nyíregyházi Abigél Művészeti Gimnázium három diákcsapata vehetett át értékes jutalmakat. „Álmaidat ne add fel!” – a versenyalapító Bolyai szellemiségében hangsúlyozta, hogy igazi eredmény csak kitartással, szorgalommal és a „hagyományos gondolkodás határainak feszegetésével” érhető el, jó tanítómesterek nyomában.

A Magyar Ifjúsági Robot Kupa 2024. április 13-án Budapesten folytatódik a VIK Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti Baptista Technikumban. A versenyen részt vevő csapatok által készített robotok autonóm módon, a junior (U19) korosztály tekintetében jellemző legmagasabb technológiai szinten, emberi beavatkozás nélkül, katasztrófa szimulációs környezetben mentenek áldozatokat. Az idei évben huszonhat csapat közel hetven versenyzője méri majd össze tudását. 2024-ben is négy kategóriában lehet minősítést szerezni a Németországban megrendezett EURCJ-re, illetve két kategóriában a hollandiai RCJ világversenyre is.

A magyar minősítő verseny szakmai színvonalát jelzi, hogy 2023-ban négy hazai Rescue csapat végzett az Európa-bajnokság dobogóján, és egy csapat az RCJ világverseny legeredményesebb európai résztvevőjeként ért el második helyezést. A Baptista Szeretetszolgálat robotika csapatai több, mint egy évtizede képviselik Magyarországot a Rescue kategóriák világversenyeinek élmezőnyében.

MIRK2024 Nyíregyháza első helyezettek

• Rapidly Manufactured Robot Challenge: Kókány Corporations (Nyíregyházi SzC Széchenyi István Technikum és Kollégium)
• Rescue Simulation CoSpace: Axolotls (Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda)
• Rescue Simulation RCJ: SERVERHU.EU (Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda)
• OnStage First Steps: RoboTeam Explore (BISB)
• OnStage Preliminary: BYTE (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola)
• OnStage Advanced RCJ: HU-MORE-BOT (HU-MORE-BOT TEAM)
• Soccer Lightweight Entry: Y (Irinyi Károly Általános Iskola)
• Soccer Entry: D-G (Irinyi Károly Általános Iskola)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI festőrobot a Magyar Ifjúsági Robot Kupán appeared first on Műszaki Magazin.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

• A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
• A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
• A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
• Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
• Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
• Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
• Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
• A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
• Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit appeared first on Műszaki Magazin.

Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése.

A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.

„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez”

– hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.

A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.

„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is”

– húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.

A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.

„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát”

– tette hozzá dr. Nyéki Anikó.

A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.

„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak”

– emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.

„Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”

– húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot appeared first on Műszaki Magazin.

2024. február 10-én (szombaton) 10:00 órától a Műegyetem „Q” épületének aulájában rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) autonóm robotversenyét, a sajtónyilvános RobonAUT döntőt. A 15. alkalommal életre hívott mérnökhallgatói viadal a BME VIK féléves tantárgyának megkoronázása: a diákok féléves munkájának utolsó felvonása, amikor a csapatok által megtervezett és megépített robotautók különböző versenyszámokban mérik össze tudásukat.

A kurzus elvégzésére javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akiknek a félév során meghatározott szempontok mentén, adott alkatrészek és eszközök felhasználásával kell elkészíteniük egy szenzorokkal ellátott, önállóan működő (autonóm) versenyautó robotját. A fejlesztési folyamatról a félév során már több kvalifikációs körben is beszámoltak a fiatalok, akik ezeken megfeleltek, elnyerték a jogot, hogy február 10-én a rádiós startkapuhoz álljanak.

Az idei fináléban teljesíteni kell az ügyességi pályát: az előre ismert labirintusban az autóknak fel kell fedezniük minél többet a 17 rádiós kapuból, a lehető leggyorsabban bejárni a pályát, miközben elkerülik az ütközést a pályán mozgó kalóz robottal, és elhárítják egy „zsilippel” a pályát elárasztó „árvizet”. A gyorsasági pálya lényege, hogy az autó minél gyorsabb köridőt érjen el egy önmagába záródó vezetővonal mentén. Ebben a futamban plusz pontot érhet a safety car követése, illetve az előzési manőver.

A robotok ügyességén túl a versenyben számít majd a „külcsín” is: az esztétika, az ötletesség és a látvány plusz pontokat hozhat majd a finalista hallgatói csapatoknak.

A február 10-i esemény egy izgalmas tudományos ismeretterjesztő (családi) program lesz, ahová minden érdeklődőt várnak.

A 2024-es döntő teaser videója az alábbi YouTube-linken tekinthető meg.

Aktualitások a RobonAUT honlapján, illetve Facebookon és a közösségi médiában létrehozott esemény oldalán olvashatók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hamarosan startol a BME autonóm robotversenye appeared first on Műszaki Magazin.

Ezeknek a területeknek nem csupán az jövő önvezető autóiban (és az autonóm autózás előszobájának tekintett aktív biztonsági és vezetéstámogató rendszerekben) van kiemelt szerepe, hanem a tervezési és gyártási folyamatok optimalizálásában is. A jövőképében önmagát a világ vezető mobilitási szolgáltatójaként definiáló vállalat innovációs tevékenységét vezető Toyota Research Institute (TRI) ezúttal olyan technológiát fejlesztett ki, amely forradalmasíthatja a robotok tanulási folyamatát. Az új mesterséges intelligencia alapú diffúziós politika lehetővé teszi a robotoknak, hogy egyszerű utasítások alapján tanuljanak meg több mint 60 kézügyességi feladatot anélkül, hogy új kódot írnának. Az érintés érzékelése kulcsfontosságú ebben a folyamatban, amely lehetővé teszi a robotok számára az interakció révén történő tanulást. A TRI célja az, hogy a robotoknak 1000 új készséget tanítson meg 2024 végéig. Az új technológia sebessége és megbízhatósága jelentős lépést jelent a robotok hatékonyabbá tételében, és hozzájárul a mindennapi életünk megkönnyítéséhez.

Nem, a robotok nem veszik át a világuralmat. Ugyanakkor hamarosan elég okosak lehetnek ahhoz, hogy átvegyék az olyan egyszerű, hétköznapi feladatokat, mint például a főzés. És ez a „hamarosan” talán még hamarabb eljön majd a Toyota Research Institute robotikusai által a tanulási technológiában elért új áttörésnek köszönhetően.

Mérföldkőnek számító új technológia

A TRI Robotics laboratóriumaiban dolgozó tudósok egy csoportja azon dolgozik, hogy a robotokat úgy fejlessze, hogy azok – a Mobilitás mindenkinek szellemében – képesek legyenek az embereket támogatni. Legújabb fejlesztésük pedig egy olyan, mérföldkőnek tekinthető technológia, amely sokkal okosabbá és segítőkészebbé teszi a robotokat. Ez a fejlesztés egy mesterséges intelligenciára épülő diffúziós politikán alapul, és egyszerűbben fogalmazva lehetővé teszi a robotok számára, hogy gyorsabban tanulják meg az új készségeket. A technológia jelentős lépés a robotok számára kifejlesztett „nagy viselkedési modellek” (Large Behavior Models, LBM) felé, ugyanúgy, ahogyan a „nagy nyelvi modellek” (Large Language Models, LLM) nemrégiben forradalmasították a társalgási mesterséges intelligenciát.

Bővülő tanulási képesség

A korábbi módszerekkel ellentétben, amelyek lassúak voltak és csak bizonyos feladatokra korlátozódtak, ez a megközelítés már lehetővé tette a TRI-nél dolgozó tudósok számára, hogy egyetlen sor új kód megírása nélkül több mint 60 kézügyességi feladatot tanítsanak meg a robotoknak. A TRI célja, hogy ezt a képességet tovább bővítse, és az év végére több száz, 2024 végére pedig 1000 új készséget tanítson meg.

„Ez az új tanítási technika egyszerre nagyon hatékony és nagyon magas teljesítményű viselkedéseket eredményez, lehetővé téve a robotok számára, hogy sok tekintetben sokkal hatékonyabban erősítsék az embereket.”

– avat be Gill Pratt, a TRI vezérigazgatója és a Toyota vezető tudósa.

Új készség kevesebb mint egy nap alatt

Így működik ez a való életben. Egy ’tanár’ egy távműködtető rendszer segítségével utasít egy robotot bizonyos cselekvések végrehajtására, lényegében egy kis készségkészlet bemutatásával. Ez jelenti a folyamat kezdetét. Ezután a mesterséges intelligencián alapuló diffúziós politika több órán át szívja magába az információkat, és a háttérben finomítja a robot képességeit. Jellemzően a robot tanítása délután történik, a tanulási folyamat pedig egy éjszaka alatt. Amikor a csapat reggel visszatér, a robot képes végrehajtani az éjszaka során megtanult új viselkedési formákat.

Tanulás az érintésen keresztül

Az érintésérzékelés létfontosságú szempont ebben a tanulási folyamatban. Ahogy az emberek is jobban tanulnak az érintés és az interakció révén, úgy a robotok is nagy hasznát veszik ennek. Egy haptikus eszköznek köszönhetően, amely a tanító számára az érintés érzékét szimulálja, a robotok mostantól a környezetükkel való interakció révén tanulhatnak és fejleszthetik képességeiket. Ellenkező esetben nehezen tudnák hatékonyan végrehajtani a feladatokat. Ha érintés útján tud interakcióba lépni a környezetével, akkor sikeressé válik különböző műveletek végrehajtásában, például egy palacsinta megfordításában, ami jól mutatja az érintés beépítésének erejét a tanulási folyamatba.

„Ami annyira izgalmas ebben az új megközelítésben, az az a sebesség és megbízhatóság, amellyel új készségeket tudunk hozzáadni. Mivel ezek a készségek közvetlenül a kameraképek és a tapintásérzékelés alapján, kizárólag tanult reprezentációkat használva működnek, még olyan feladatokban is képesek jól teljesíteni, amelyek deformálható tárgyakat, ruhát és folyadékot tartalmaznak – ezek mindegyike hagyományosan rendkívül nehéz feladatot jelentettek a robotok számára.”

– árulja el Russ Tedrake, a TRI robotikai kutatásért felelős alelnöke.

Arról, hogy hogyan történik a robotok tanítása, az alábbi linken tekinthető meg videó:

Forrás: Toyota Central Europe – Hungary Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden korábbinál gyorsabb tanulásra lehetnek képesek a Toyota robotjai appeared first on Műszaki Magazin.

Egy kollaboratív robottal már tetszőleges vonalvezetésű varratok hegeszthetők. Asztalra szerelve, egyszerű készülékezéssel, hatékonyan végezhető vele kis, közepes sorozatú munkadarabok hegesztése, kiváló minőségben, esztétikusan, termelékenyen.

A kollaboratív robotok jól alkalmazhatók nagyobb méretű termékeken található varratcsoportok hegesztésére, mobil alkalmazásban

REHM WeldoRaptor mobil hegesztőállomás

Erre a célra fejlesztettük a Rehm WeldoRaptor elnevezésű mobil hegesztő állomásunkat. Aki begyakorolja a WeldoRaptor programozását, az egyetlen varrat beprogramozását és hegesztését is gyorsabban elvégzi, mint kézzel, a minőségről és esztétikáról nem is szólva.

Természetesen nem néhány cm-es varratokról beszélünk. Egy ívekből álló varratszakasz, vagy teljes körvarrat hegesztése esetén a kobottal lényeges esztétikai és termelékenységi előny érhető el, ami a már említett sokkal hosszabb napi ívidővel a többszörösére növelhető.

A szépítő-javítgató köszörülések elmaradása „hab a tortán”.

REHM Magic Programming Tool – Innováció a kobotos hegesztésben

Egy robot kiválasztása során – jelen esetben az, hogy hagyományos, vagy kollaboratív robotra esik a választás – a leginkább befolyásoló tényező a felhasználás és az iparág jellege. A kollaboratív robotok, vagy kobotok, arra lettek kifejlesztve, hogy emberekkel tudjanak egy térben, együttműködve dolgozni, ellentétben a hagyományos robotokkal, melyek nem együtt dolgoznak a humán munkaerővel, hanem biztonságosan elzárva az embertől.

A hagyományos robotokhoz képest a kobotok rendkívül egyszerűen programozhatók. Az elvégzendő feladatokat munka közben be lehet programozni, a dolgozónak egyszerűen mozgatnia kell a robotkart és megtanítani a szükséges pozíciókat, folyamatosan elmentve a beállításokat. Számos mozgási folyamatot tud tárolni a rendszer, és képes arra, hogy az elmentett mozdulatokat egy végtelen körforgásban végezze. A kobotok programozásához nem kell egyéb készség, mint a logikai gondolkodás, míg a hagyományos robotokat ennél sokkal bonyolultabb kezelni – sokszor külön, offline kell elkészíttetni a programot egy programozó szakemberrel, vagy mérnökkel, telepíteni a robotra, tesztelni, majd igény szerint korrigálni.

Kobot programozása hegesztési alkalmazásra

A hegesztő alkalmazás programozása elméletben egy egyértelmű folyamat. Helyezzük a pisztolyt a kezdési ponthoz, kapcsoljuk be a hegesztőgépet, hogy a pisztolyon keresztül hegesszen, majd mozgassuk a pisztolyt a befejező pontra, végül állítsuk le a hegesztést. A kezdőpontot és a végpontot megtanítottuk a robotnak a robotkar megfelelő pozícióba történő beállításával, majd a mozgáspont elmentésével. Bár a kobotokkal a programozás folyamata egyszerű, az egyetlen mozgáspont beállításához szükséges gombnyomások és a felhasználó és programozó pult közötti interakciók száma aránylag magas. A mozgástípus kiválasztásától kezdve, a folyamat megtanítása a robotnak, a „freedrive” (vagyis szabad mozgatás) gomb használatával a programozó pulton, összesen 6 lépésből áll.

REHM Magic Programming Tool

Vajon lehet-e ezt a programozási folyamatot egyszerűbbé, gyorsabbá és ergonomikusabbá tenni? A REHM Hegesztéstechnika Kft. fejlesztésében készült „REHM Magic Programming Tool” elnevezésű eszköz, röviden MPT, pontosan ezt a célt hivatott elérni. Segítségével nem csak mozgatni tudjuk a kobotot, de egy lépésben programozni is képesek vagyunk, anélkül, hogy a kobot programozó pultjához kellene nyúlnunk. A REHM MPT egy UR (Universal Robots) kompatibilis kiegészítő, aminek segítségével sokkal gyorsabban lehet egy hegesztési programot összeállítani.

A programozó pulttal történő programozáshoz képes az MPT-vel kétszer olyan gyorsan lehet dolgozni. Az eszköz rengeteg időt megtakarít és segíti a felhasználót, hogy koncentrálni tudjon a hegesztési feladatra, miközben folyamatában tudja programozni a kobotot ahelyett, hogy a programozó pult és a robotkar között kellene „ugrálnia”, növelve ezzel a hibák lehetőségét. Nem csupán a programozás idejét tudjuk lefelezni az MPT-vel, de a felhasználó tanulási folyamata is gyorsabb.

Az MPT-vel bevihető hegesztés parancsok a REHM Kft. fejlesztésében.

A kollaboratív robotok a jövőben egyre nagyobb és nagyobb teret szereznek könnyű programozásuknak köszönhetően, így a hegesztéstechnika terén is. A REHM MPT egy versenyképes megoldást nyújt a programozás tovább gyorsításához és ergonomikusabbá tételéhez, mellyel a kobotos hegesztés még hatékonyabbá tehető.

REHM Hegesztéstechnika Kft.

www.rehm.hu

Meglepően könnyű programozás | Kobotos hegesztés | REHM Hegesztéstechnika Kft. – YouTube

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kollaboratív robotok a hegesztésben appeared first on Műszaki Magazin.

Legyen szó nehéz dobozok rakodásáról, alkatrészek elhelyezéséről raktárpolcokon, vagy bármely kimerítő és ismétlődő feladatról, a FANUC kollaboratív robotjai mostantól 4 kg-tól 50 kg-ig terjedő terhelési kapacitással rendelkeznek. A nagyobb termékek emelése mellett a FANUC kobotok rendkívül könnyen használhatóak és rugalmas megoldásokat nyújtanak azon vállalatok számára, amelyek szeretnék növelni a termelékenységüket és megoldást szeretnének találni a szakemberhiányra.

Az automatizálásban kevésbé jártas vállalatok számára a kollaboratív robotok ideálisak egyszerű és ismétlődő munkák elvégzésére, így kapacitást szabadítanak fel, mely kapacitást olyan feladatokra fordíthatnak a cégek, amelyek nagyobb szaktudást igényelnek, például termelési ütemtervezés, minőségellenőrzés vagy más magasabb szintű, értékteremtő feladatok. Ezenkívül egy kollaboratív robot könnyen rögzíthető bármilyen guruló állványra, amellyel azonnal áthelyezhető egy másik területre, hogy más feladatot végezzen. Jelenleg 11 kollaboratív robot modell variációval rendelkező FANUC CR és CRX kobot sorozat számos ipari alkalmazásban használható, beleértve az összeszerelést, ellenőrzést, anyagmozgatást, csomagolást, raklapozást, csiszolást, hegesztést és sok minden mást. A sorozat legnagyobb modelljeit képviselve, a CRX-25iA kollaboratív robot mostantól teljes csuklómozgás mellett 30 kg teherbírással rendelkezik, míg a CR-35iB kollaboratív robot 50 kg teherbírású.

FANUC kollaboratív robotok: nagyobb terhelési kapacitás nehéz emeléshez és még sok más tevékenységhez.

Egyedi felhasználói felületek

A kollaboratív robotok rendkívül rugalmasak mindenféle alkalmazáshoz, a FANUC Tablet Teach Pendant (TP) Plug-in SDK segítségével pedig már a felhasználói felületek is azok lehetnek. A Plug-in SDK, azaz a Szoftverfejlesztői Készlet (Software Developer’s Kit) egy HTML5/JavaScript alapú platform, amely lehetővé teszi egyedi ikonok létrehozását a Tablet TP idővonal szerkesztőjéhez, valamint dedikált képernyők készítését a HMI-hez, azaz a kezelői felülethez (Human-Machine Interface).

Az egyéni képernyők teljes méretű oldalak, amelyek lehetővé teszik perifériás eszközök beállítását vagy a munkaterülettel való interakciót a kollaboratív robot Tablet TP-jén. Emellett létrehozhatók egyedi ikonok is, amelyek konkrét feladatok elvégzésére szolgálnak az adott alkalmazás számára. A FANUC ennek a funkciónak a szemléletes bemutatásához fejlesztett ki dedikált kezelői képernyőket és ikonokat a kollaboratív robot kerékpár-összeszerelési bemutatójához.

A FANUC CR-35iB kollaboratív robot kerékpár összeszerelési alkalmazásában olyan ikonokat hoztak létre, amelyek a program bizonyos pontjain a felhasználót a kerékpár szerelésére és ellenőrzésére ösztönzik, amihez a robot a felhasználó számára kényelmes pozícióba emeli a kerékpárt. Emellett egyedi munkaterület HMI is létrehozható a Plug-in SDK segítségével, ahogy a kerékpár-összeszerelési bemutatóban is látható, hogy a felhasználó minden lépést ellenőrizhessen a szerelési folyamat során. Egy lépés befejezésekor egy “megerősítés” gombot nyom meg a felhasználó, és a robot a következő összeszerelési pozícióba állítja a kerékpárt, ahol új utasítássor jelenik meg. Ezeket a Tablet TP-n található elemeket mind a Plug-in SDK segítségével hozták létre.

Egyedi ikonok is létrehozhatók, amelyek az alkalmazáshoz igazodnak, és testreszabott hibajelzést adhatnak ki. A kobot Tablet TP-jén ezek az ikonok bármilyen művelet elvégzésére programozhatók.

A Tablet TP SDK-val történő programozás megkönnyítése érdekében a FANUC előre telepített iHMI komponenseket kínál minden vezérlőhöz, amelyben elérhető a Tablet TP opció. Ezek egységes FANUC stílussablonok a vezérlőkhöz, például gombokhoz és legördülő menükhöz. A lehetőségek tárháza végtelen: a felhasználó az iHMI komponenseken kívül használhat bármilyen megszokott HTML kódot is, amit már ismer, vagy amit már korábban használt. A weboldalak létrehozásához JavaScript funkciókat kínál a cég, amelyek segítenek az információcsere kezelésében a képernyő és a vezérlő között, ami értékek vagy változók beállítására és olvasására használható.

Az SDK lehetőséget nyújt emellett strukturált szövegkód létrehozására a Tablet TP teljes testreszabásához. Azok, akik jártasak a JavaScript programozásban, egyedi ikonokat hozhatnak létre az idővonal szerkesztővel, és teljesen intuitív HMI képernyőket tervezhetnek a konkrét igényeikhez. Ez lehetővé teszi a FANUC Tablet TP elsődleges HMI felületként történő használatát egyszerű cellák esetén, anélkül, hogy harmadik féltől származó eszközöket kellene vásárolni. A Tablet TP Plug-in SDK kibővíti a FANUC robot programozási nyelvének funkcionalitását, így a FANUC kobot még rugalmasabbá és testre szabhatóbbá válik.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post FANUC kollaboratív robotok appeared first on Műszaki Magazin.

A CNC-rendszereket, robotokat és szerszámgépeket világszerte gyártó cég, a gyárautomatizálás úttörőjeként már 1974-ben telepítette első robotját saját gyártósorán.

Ma robotok ezrei építenek új robotokat a cég gyáraiban. „A robotjaink iránti kereslet jelenleg történelmi csúcson van” – mondja Marco Ghirardello, a FANUC Europe elnök-vezérigazgatója. Míg az ipari robotokat hagyományosan főként az autóiparban és az elektronikai iparban használták, mára számos más iparágban és vállalkozásban elterjedtek, beleértve az élelmiszer- és gyógyszergyártást, sőt a kézművesipart is. A robotika új szegmensekbe való elterjedésének oka többek között a növekvő munkaerőhiány és a javuló kezelhetőség.

A FANUC több mint 200 robotmodellt kínál, amelyek különféle gyártási feladatokat látnak el, mint például: hegesztés, festés, összeszerelés és csomagolás. A kollaboratív robotok (kobotok) egyre népszerűbbek, mivel külső biztonsági kerítések nélkül dolgozhatnak együtt az alkalmazottakkal. Az iparban továbbra is a hagyományos gyártórobotok dominálnak, és használatuk – például az autóiparban – felgyorsítja az elektromobilitás irányába való elmozdulást.

„Bővülnek a robotokra vonatkozó alkalmazások, és a kereslet várhatóan a jövőben is jelentősen növekedni fog. Ügyfeleink automatizálási igényeinek kielégítése érdekében a FANUC arra fog törekedni, hogy tovább javítsa a minőséget, a teljesítményt és az ellátási képességeket”

– mondta Ghirardello, a FANUC Europe elnök-vezérigazgatója.

FANUC mérföldkövek

1977-ben a FANUC kifejlesztette és megkezdte a “FANUC ROBOT MODEL 1” koordináta robot gyártását. Azóta a “FANUC ROBOT S-MODEL 420”-ig fejlődött, amelyet számos karosszéria-összeszerelő soron használnak, kiegészült a “FANUC Robot R-2000iA” robottal, amelyet 2000-ben fejlesztettek ki. Általa jelentősen megnövekedett a megbízhatóság, a mozgási teljesítmény és a költséghatékonyság.  Ebben az időszakban az automatizálás széles körben történő bővülése ösztönözte a különböző modellsorozatok kifejlesztését, mint például a kis és közepes méretű ARC Mate sorozatot ívhegesztéshez; a kis LR Mate sorozatot, amely közvetlenül a szerszámgépekre szerelhető. gépi karbantartáshoz.

Az M-710i sorozat, az M-410i sorozat és az M-900i sorozat pedig anyagmozgatáshoz ideális. Ezenkívül a FANUC tovább bővítette a választékát és ügyfelei igényeinek megfelelően fejlesztette a modelleket, beleértve az M-2000iA sorozatot, a világ legnagyobb robotját, valamint a SCARA és Delta robotokat az összeszereléshez és a nagy sebességű komissiózáshoz. 40 évvel az első FANUC robot leszállítása óta, 2017-ben a legyártott ipari robotok összesített száma elérte az 500 000 egységet. Az elmúlt években, hogy megelőzze az automatizálás iránti növekvő keresletet, a FANUC a CR sorozatú és a CRX sorozatú kollaboratív robotokkal egészítette ki termékkínálatát.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A FANUC 1 milliomodik robotja appeared first on Műszaki Magazin.

Bodrumban, a NeurotechEU Technológiai és Társadalmi Innovációs rendezvényén egyetemi kutatók, intézmények és cégek képviselői találkoztak, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia és a robotika világunkra gyakorolt mélyreható hatását. A házigazda a Boğaziçi Egyetem volt.

Az előadások során bemutatták a NeurotechEU partneregyetemek, a különböző ipari intézmények és vállalatok közötti együttműködések eredményeit is, hangsúlyozva, mennyire fontos a tudomány és az ipar közötti szakadék áthidalása a neurotechnológia területén, illetve megvitatva, hogyan lehet leküzdeni az egyetemek tudományos ismereteinek átadásában rejlő akadályokat. Az előadók kiemelték azokat a területeket, ahol a viselhető eszközök és a (rehabilitációs) robotika terén zajló kutatások eredményei megváltoztathatják a neurológiai betegségekkel élők életét.

A NeurotechEU több mint idegtudomány vagy neurotechnológia, a szövetség a terület interdisziplinaritását oly módon közelíti meg, hogy nyolc tudományterületi dimenziót határozott meg. A NeurotechEU ezen nyolc dimenzió mentén kíván tevékenykedni. A kerekasztal-beszélgetések alapját eme dimenziókhoz kapcsolódó bibliometriai adatok határozták meg. A moderátor és a résztvevők ehhez kapcsolódóan osztották meg gondolataikat, vitatták meg a lehetséges szinergiákat és az együttműködés fejlesztési területeit. Szóba került a közös, akkreditált programok és a NeurotechEU Diploma fontossága, a tanárok és diákok mobilitásának kérdése, valamint a diákok multidiszciplináris készségekkel való ellátásának szükségessége is.

Az esemény rámutatott arra, hogy a jövőben ezek a technológiák a társadalom széles körét érinthetik, ezért az együttműködés, az etikai megfontolások és az oktatás kulcsfontosságú tényezők lesznek abból a szempontból is, hogy sikeresen elfogadtassuk őket.
Nemcsak a partneregyetemek képviselői, hanem a Debreceni Egyetem küldöttei is izgalmas előadásokkal készültek.

Novák Emil, az Enjoy Robotics munkatársa a Debreceni Egyetem Műszak Kar (DE MK) és a vállalat együttműködéséről elmondta: céljuk a társadalom által viszonylag könnyen elfogadható különböző szerepeket betöltő, úgynevezett szociális robotok fejlesztése, tesztelése, gyártása. Ezek elláthatnak majd például pincér, nővér, recepciós feladatokat, de foglalkozhatnak marketinggel és tudományos kommunikációval is.

Megemlítette a DE MK-n dolgozó Korondi Péter professzor etorobotika kutatását, mely azt vizsgálja, milyen kapcsolat tud kialakulni a robot és az ember között. Ehhez felhasználják az ember-kutya interakcióval kapcsolatos megfigyeléseket, kutatási eredményeket is, melyekből kiindulva robotviselkedési modelleket alakítanak ki.

– A mesterséges intelligencia és az intelligens robotok korszakát éljük, melyek bár időt és erőforrásokat szabadítanak fel, ezek sokak számára mentális terhet jelenthetnek. Hajlamosak vagyunk ugyanis ellenállni a változásoknak, és nem bízunk olyan rendszerekben, amelyeket nem nagyon értünk. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a gondolkodó gépek az élet különböző területein felülmúlják az emberi képességeket, ezért a kutatók és fejlesztők felelőssége, hogy olyan biztonságos jövőt teremtsenek, ahol az emberek megbízhatnak és támaszkodhatnak robot társaikra – fogalmazott.

A DE Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központjának munkatársa kifejtette, hogy a DE Vezér utcai Tudományos és Innovációs Parkjában folyó beruházások eredményeként a létesítmény a kutatás-fejlesztés és innováció dinamikus központjává növi ki magát a közeljövőben. A már átadott Innovációs Központ mellett jelenleg épül a Pilot Kutatólaboratórium, a Nemzeti Oltóanyaggyár, a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem, illetve egy Járműipari Laboratóriumot és tesztpályát is létesítenek – sorolta.

– A Debreceni Egyetemen zajló kutatás-fejlesztések elsősorban a tágabb értelemben vett egészségiparra összpontosítanak. Az Informatikai Karon például mesterséges intelligencián alapuló egészségügyi adatbányászati megoldásokat fejlesztenek, a Természettudományi- és Technológiai Karon új MRI-kontrasztanyagot kutatnak, és szinte minden további tudományterületen találunk egészségügyi vonatkozású kutatási témákat – ismertette Bene Tamás.

A DE által 2017-ben létrehozott Innovációs Alapról elmondta: ennek célja kutatói és hallgatói programok finanszírozásán keresztül az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztése.

A Debreceni Egyetem elkötelezett abban, hogy az élvonalbeli kutatás és innováció révén tartós hatást gyakoroljon a régióra és azon túlra is – jelentette ki.

Forrás: Debreceni Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post NeurotechEU csúcstalálkozó appeared first on Műszaki Magazin.

A robotokban és az alkatrészekben található intelligens funkciók, a jelentősen egyszerűsített programozási felületek és a mesterséges intelligencia által támogatott folyamatok megkönnyítik a robotok számára az összetett feladatok megoldását. – kezdi Ralf Völlinger, a FANUC Europe Robot Business Division ügyvezető igazgatója.

Emellett a robotika integrációja is egyre könnyebbé válik az egyszerűsített interfészek miatt. Ebben a fejlődésben fontos szerepet játszottak a kollaboratív robotok. Az interfészek szabványosítása révén egyszerűsített programozásukat és telepítésüket fokozatosan kiterjesztették más robottípusokra is.

Hogyan hat az automatizálás a munkahelyekre és a munka világának egészére?

Jelenleg számos olyan társadalmi probléma van, amelyet a robotok legalábbis enyhíthetnek. A szakképzett munkaerő hiánya az egyik ilyen. Itt a robotok átvehetik az ismétlődő vagy megterhelő munkákat, hogy tehermentesítsék a megmaradt szakmunkásokat. Ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes befektetniük a munkavállalóik képzésébe, mert az automatizálásnak köszönhetően magasabb kvalitást igénylő feladatokat is el tudnak látni. Egy másik kérdés az ellátási láncok biztosítása. Az automatizálásnak köszönhetően a termelés rugalmasabbá és olcsóbbá válhat még az iparosodott országokban is, ami lerövidíti az ellátási láncokat.

Mennyire fontos az ember és a robotok közötti együttműködés a modern termelésben?

Eddig nem túl gyakoriak azok az alkalmazások, ahol a robotok és az emberek “kéz a kézben” dolgoznak. Többnyire inkább az együttélésről van szó, vagy a munkás egy bizonyos gyártási lépésnél átadja a munkát a robotnak. Ez a mesterséges intelligencia (AI) fokozott alkalmazásával megváltozhat. Amint a szenzortechnológia eléri azt a szintet, hogy például a mesterséges intelligencia segítségével megbízhatóan felismerjen tárgyakat bonyolult mindennapi helyzetekben, több olyan alkalmazás valósulhat meg, ahol valódi együttműködésre kerül sor az ember és a robotok között, különösen a teljesen új piaci területeken.

Hogyan kezelik az adatvédelem és a biztonság kérdését a robotikában és az automatizálásban?

A robotok fokozatosan és egyre inkább integrálódnak a vállalatok meglévő IT-rendszereibe, így többnyire a vállalat saját tűzfala mögött helyezkednek el. Ugyanakkor minden adatot, amelyre a robotnak szüksége van, maga a robot kezel. Ezzel párhuzamosan a robotgyártók is kiemelten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.

Segíthetnek-e a robotrendszerek a termelés energiafogyasztásának csökkentésében?

Ha megnézünk egy modern gyárat, a robotok jellemzően nem nagy energiafogyasztók. Mindazonáltal természetesen dolgozunk azon, hogy szoftveres és hardveres átalakításokkal tovább csökkentsük az energiaigényt. A szoftveres oldalon például az energiafelhasználást visszafogjuk, amíg a robot a következő gyártási lépésre vár. A hardveres oldalon különös figyelmet fordítunk a robotok súlyának csökkentésére.

Milyen szerepet játszik a robotika és az automatizálás a fenntartható termelési technológiák fejlesztésében?

A legfenntarthatóbb termelés mindig az, amelyik hosszú ideig működik. Ezért minden termékünket korlátlan ideig karbantartjuk és javítjuk. Nem számít, hogy egy FANUC-gép vagy robot mennyire régi – ha az ügyfél továbbra is használni szeretné, mi tovább működtetjük. És valóban, egyre több ügyfél ismeri fel ezt a lehetőséget nem csupán gazdasági, hanem fenntarthatósági szempontból is. A robotok például gyakran “második életet” kapnak. Egy másik fenntarthatósági szempont, hogy a robotok a gyártási minőség növelésével csökkentik a selejt és a hulladék mennyiségét.

Hogyan változtatja meg a robotika és az automatizálás fejlődése a társadalmat az elkövetkező években?

A robotok általánosan hozzáférhetőbbé válnak, olyan iparágak számára is, ahol eddig nem volt jellemző a robotok használata. Emellett lesznek olyan területek is, ahol a végfelhasználó, például egy pékségben, látni fogja a robotot munkavégzés, pl. kiflisütés közben. A mesterséges intelligencia különleges szerepet fog játszani ebben a fejlődésben. A mesterséges intelligenciával támogatott kamerarendszerek például már ma is elég megbízhatóan képesek kategorizálni a hulladékot, és így lehetővé teszik a robotok által támogatott hulladékszétválogatást.

Ahogy a mesterséges intelligenciával támogatott robotmozgások tovább fejlődnek, a robotok számos innovatív felhasználási módja fog megjelenni.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő a robotika és az automatizálás területén appeared first on Műszaki Magazin.

A Go2 termékcsalád három kategóriában nyolc különböző típust kínál különböző felhasználói szegmensek igényeinek megfelelően. A modellek mindegyikében szériafelszereltség a térbeli mintázatok leképezésére használt lézerszkenner (LIDAR), és egyes típusok már alkalmazzák a mélytanuláson és generatív nyelvi modellen (GPT) alapuló automatikus kódgeneráló funkciót is.

A kínai Unitree Robotics két évvel ezelőtt mutatta be a Go1 platformját, amely mint első fogyasztói felhasználású bionikus robotplatform, új szegmenst hozott létre a robotikai piacon, és Magyarországon is nagy sikert aratott. A hangcsoui székhelyű vállalat 2023 szeptemberben bejelentette a következő generációs Unitree Go2 termékcsaládot, amelyet elődjéhez hasonlóan három felhasználói szegmens – fogyasztói, oktatási és kutatási, és ipari ill. rendfenntartói – igényei szerint fejlesztettek.

A fogyasztói kategória alapmodellje az Unitree Go2 Air 7 kilogrammos hasznos teherrel 9 km/óra sebességgel tud haladni, és a 8000 mAh akkumulátorral több mint 1 órán át üzemel. Az intelligens terepnavigáció és akadálykerülés érdekében az új típus már egy 360X90 fokos tartományban működő lézeres letapogatót (LIDAR-t) is tartalmaz, amely 5 cm-es pontossággal tereptárgyakat érzékel. Az ugyancsak a fogyasztói kategóriába sorolt Unitree Go2 Pro már nagyobb számítási kapacitással, nagyobb hasznos teherbírással rendelkezik, 12,6 km/órás végsebességet tud elérni, valamint 4G-kapcsolatot, hangfelismerési és zenelejátszási funkciókat is tartalmaz.

A Go2 modellek természetesen minden alapvető funkcióval rendelkeznek, amellyel elődjük a Unitree Go1 is rendelkezett. A robot tizenkét mozgástengelyének köszönhetően változatos terepkörülményekkel is könnyen megbirkózik, és akár akrobatikus mutatványokra is képes. Az eszköz egy mobiltelefonos applikáció (Android és IOS) segítségével és az alapfelszereltség részét képező távirányítóval vezérelhető. A Go2 Pro robotplatformhoz jár egy vezetéknélküli érzékelő is, ami lehetővé teszi, hogy a robot a gazdájánál lévő modult követve mellette fusson vagy sétáljon.

„A Unitree Go1 és Go2 négylábú robotok az egyesekben kialakult félreértések ellenére nem arra valók, hogy az élő állatokat helyettesítsék. Ez egy olyan technológia, amely veszélyes és egyenetlen helyeken képes mentési és kutatási munkálatokat végezni, ezzel emberéleteket mentve, továbbá a robotikai oktatásban is kulcsszerepet vállalhat. Feltűnő megjelenésüknek köszönhetően pedig kiválóan alkalmasak szórakoztató és promóciós célokra is, erre Magyarországon is bérbevehetők már jelenleg is”

– mondta el Körömi János, az INFUZE Robotics, a Unitree közép-európai képviseletének ügyvezetője.

Az oktatási és kutatási célú típusok Go2 Edu Plus néven kerülnek piacra. Ez a típus már 18 km/órás csúcssebességre képes, és több mint 2 órás üzemidőt biztosít számára a megnövelt kapacitású 15 000 mAh-s akkumulátor. A legfontosabb különbség a fogyasztói és az oktatási és kutatási célú típusok között, hogy utóbbi modellek már nem csak előre meghatározott utasítások végrehajtására alkalmasak, hanem a mesterséges intelligencia támogatásával képesek értelmezni a feladatot, majd a kódgeneráló funkció segítségével automatikusan létrehozni egy kódsort, amely végrehajtja a parancsot. Ezen felül az oktatási célú robotok esetében további programnyelvek használata is lehetséges lesz.

Mivel a robot számos mozgásformára képes, olyan feladatokat tud elvégezni, ahol az emberi jelenlét veszélyes, körülményes vagy túl drága lenne. Az ipari ill. rendfenntartói célokra fejlesztett Go2 Plus felszereltségtől függően két változatban lesz rendelhető, de mindkét típus tartalmazza a beépített kijelzős távirányítót, a 4G-s kommunikációs frekvenciát, és támogatják a kétcsatornás 1080P nagyfelbontású videó jelátvitelt. Mindkét változat négy lámpával, és nagy fényerejű „fill light” fényekkel rendelkezik. A nagyobb modell emellett nagy teljesítményű 30W-os, 3000 lumen fényerejű keresőlámpa rendszerrel és 10W teljesítményű figyelmeztető fényekkel (piros, kék megkülönböztető jelzés), és 500-800m hatótávú digitális hangszóró rendszerrel, hanglejátszási és szövegfelolvasó funkciókkal, valamint piros és kék sorozatvakuval is rendelkezik.

A Unitree termékeit az elmúlt években széles körben használják olyan egyetemek és vállalatok, mint a Berkeley University of California, a Massachusetts Institute of Technology, a Stanford University, The University of Tokyo, a Nanyang Tehnological University Singapore Honda Research Institute, a Google, a Facebook, az Amazon, az Nvidia, a Leica, vagy a DHL. Magyarországon a Unitree robotikai termékek forgalmazója az INFUZE Robotics.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Unitree Robotics bemutatta újgenerációs robotkutyáit appeared first on Műszaki Magazin.

A robotok alkalmazása javíthatja a hatékonyságot és a szolgáltatások minőségét, különösen a raktározás és a logisztika területén, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben nem elveszik az emberek munkáját, mindössze átveszik a monoton, fárasztó és fizikailag megterhelő feladatokat, amiket a munkavállalók egyébként sem szívesen végeznek el. Így a cégek és az alkalmazottak egyszerre profitálhatnak a robotizációból, amelyet nem csupán a nagyvállalatok, hanem kkv-k és startupok is egyre nagyobb arányban alkalmaznak hazánkban.

Mely területeken érdemes leginkább robotokat alkalmazni?

A raktározás és logisztika területén egész évben segítséget nyújthatnak, így a cégeknek az olyan kiemelt időszakokban, mint a karácsony vagy a Black Friday, sem kell attól tartaniuk, hogy nem tudják a lépést tartani a megrendelésekkel.

„A robotok alkalmazásának köszönhetően kiegyensúlyozott lesz a raktározás és a munkamennyiség, így csúcsidőben sem adódhatnak problémák a cégeknél. Mivel jellemzően vannak kiemelt időszakok, illetve holt időszakok, ezért változó lehet, hogy éppen milyen mennyiségű munkaerőre van szükség. Robotok alkalmazásával ezt a hullámzó görbét ki lehet egyenesíteni, így lehetséges, hogy egész évben ugyanolyan minőségű legyen a szolgáltatás”

– mutatott rá Gecse Márton, az AI-Robotics ügyvezető igazgatója. A robotok képesek a precíz munkára, illetve gyorsan reagálni a kihívásokra az AI-alapú szoftverek miatt, így könnyedén elvégeznek olyan feladatokat, mint a termékek mozgatása, csomagolása vagy rendezése. Ez lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb raktározást és szállítást, ami időt takaríthat meg és javíthatja a folyamatok sebességét.

A jövőben elvárás lesz az aznapi kiszállítás

Amikor a megrendelők csomagokra várnak, akkor a késés vagy az esetleges kavarodás miatt előszeretettel okolják a futárcégeket, azonban érdemes belegondolni, hogy a szállítás sokkal korábbi szakaszában is adódhatnak problémák. A robotoknak köszönhetően a hibaszázalék minimális lesz, nem lesz olyan, hogy például valaki más terméket kap, mint amit rendelt. Növekszik a hatékonyság, növekszik az eladási potenciál, ami különösen a kiemelt időszakokban lényeges. A gyorsabb kiszállítást a robotrendszert használó cégek fogják tudni biztosítani.

„Most még megkülönböztető érték, hogy egy cégnek van másnapi vagy aznapi kiszállítása, azonban a jövőben ez alapkövetelmény lesz. Ez a futárcégeken is múlik ugyan, de ha a logisztika megvan, akkor minden bizonnyal futárcéget is lehet találni a feladatra”

– hangsúlyozta Gecse Márton.

A robotok tényleg elveszik az emberek munkáját?

A közhiedelemben még mindig az él, hogy a robotok számos munkát elvehetnek az emberektől, pedig valójában azokban a pozíciókban képesek őket helyettesíteni vagy éppen velük együttműködni, amit az emberek egyébként sem szívesen végeznek el.

„Vegyük például a komissiózást, ami a termékek előre megadott megrendelés szerinti összegyűjtését takarja. Ahhoz, hogy ezt a feladatt egy ember elvégezze, egy műszakban akár 15-20 km-t is sétálnia kell, ami elég megterhelő, ha ezt hetente akár csak 5 napon át kell végeznie. Ezt a feladatot átvehetik a robotok, az operátor pedig már csak áll, és azzal együttműködve kigyűjti a robotrendszerből a termékeket”

– hangsúlyozta az AI-Robotics ügyvezetője. A robotok tehát segítséget jelenthetnek a munkaerőhiány problémájának leküzdésében, emellett csökkenthetik az alkalmazó cégek költségeit is.

„A robotoknak nincs szükségük fényre, télen nem fáznak, és nyáron nincs melegük, így hozzájárulnak a rezsiköltségek jelentős csökkentéséhez, ami az elmúlt időszakban egy kifejezetten kritikus szemponttá vált”

– tette hozzá a szakértő.  A robotok képesek folyamatosan működni anélkül, hogy szükség lenne pihenőidőkre vagy műszakváltásokra. Ez 0-24-es raktározást és szállítást tesz lehetővé a hét minden napján, ami különösen előnyös lehet a nagy forgalmú időszakokban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezért jó, ha robotok végzik el az emberek munkáját appeared first on Műszaki Magazin.