Az IDTechEx piackutató vállalat Robotika és Autonómia kutatási jelentései átfogó képet nyújtanak arról, miként segíthetik a humanoid robotok, drónok és autonóm járművek az emberek mindennapi életét.

Ahol az emberi fizikum találkozik a robotikával

A humanoid robotok egyre népszerűbb eszközei annak, hogy a mesterséges intelligencia emberhez hasonló fizikai képességekkel párosuljon. Ipari környezetben és gyártósorokon alkalmazva jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhetnek, miközben kihasználják a robotok legfőbb előnyeit: nem fáradnak el, és nincs szükségük pihenőidőre. Jelenleg elsősorban kutatási, demonstrációs, anyagmozgatási és ellenőrzési feladatokat látnak el.

A kutatócég szerint a tapintásérzékelés kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lesz a humanoid robotok fejlődésében, különösen az ügyes manipulációt és finom mozdulatokat igénylő feladatok esetében. A fejlesztések fő céljai közé tartozik a könnyen cserélhető és moduláris alkatrészek kialakítása a jobb alkalmazkodóképesség és karbantarthatóság érdekében, a könnyű és energiahatékony anyagok használata a mobilitás javítására, valamint az energiafelhasználás optimalizálása és az akkumulátortechnológia fejlesztése a hosszabb üzemidő érdekében.

A humanoid robotokról szóló tanulmány szerint ugyanakkor számos kihívás lassítja a piac fejlődését. Ezek közé tartozik a robotok korlátozott alkalmazkodóképessége a változatos környezetekhez és feladatokhoz a nem megfelelő minőségű tanítóadatok miatt, a beszállítói láncok töredezett ökoszisztémája, az érzékelők tartósságával kapcsolatos problémák, a visszacsatolási késleltetés, valamint a jelenleg még korlátozott számú alkalmazási terület. Mindezek ellenére az ágazat iránti érdeklődés jelentősen nőtt, ami a jövőben a humanoid robotok szélesebb körű elterjedéséhez vezethet, például az autóipari gyártásban.

Robotok a levegőben

A földről a levegőbe emelkedve, a piackutató vállalat drónpiaci kutatásai jól szemléltetik, hogy a drónok az elmúlt években miként fejlődtek a pusztán szórakoztató célú vagy kísérleti eszközökből olyan technológiává, amelyet ma már a mezőgazdaság, a védelem, a logisztika és az energetika területén is széles körben alkalmaznak. A drónpiacot vizsgáló tanulmány részletesen elemzi a technológia különböző iparágakban betöltött szerepét. A mezőgazdaságban a 2025-ös globális becslések szerint a nagy gazdaságok több mint 30%-a használ majd drónokat növénymegfigyelésre, permetezésre és vetésre. Eközben az úgynevezett „utolsó kilométeres” (last-mile) kiszállítási drónok egyre népszerűbbek az Egyesült Államokban, Európában és Kínában az e-kereskedelmi, élelmiszeripari és egyéb fogyasztási cikkek kézbesítésében.

Az ennél távolabbi szállítási feladatok – például szigetek ellátása – már most is megjelenő alkalmazási területnek számítanak. A még nagyobb távolságú küldetések és a hűtőláncot igénylő drónlogisztika azonban várhatóan csak a szabályozási környezet további fejlődésével válik széles körben elérhetővé.

Jelenleg a drónok alkalmazásának legdinamikusabban növekvő területe az ellenőrzés és karbantartás. A drónok képesek kiváltani az embereket villamos vezetékek, csővezetékek és szélturbinák vizsgálatában, miközben mesterséges intelligenciával támogatott szoftverek segítségével azonosítják a javítást vagy beavatkozást igénylő problémákat.

Ezek a fejlesztések jelentős szerepet játszanak a veszélyes emberi ellenőrzési feladatok kiváltásában, miközben egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik a szükséges vizsgálatokat. A jelentés szerint 2030-ra ez az alkalmazási terület megelőzi a mezőgazdaságot, és a kereskedelmi drónpiac bevételeinek mintegy 25%-át adja majd.

Autók vagy robotok?

A radar- és érzékelőtechnológiák fejlődésével a járművek egyre magasabb szintű autonómiát érnek el, így a vezetőknek kevesebb figyelmet kell fordítaniuk a vezetésre, különösen rossz látási viszonyok vagy éjszakai közlekedés során.

A fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) ma már messze túlmutatnak az olyan alapfunkciókon, mint az adaptív sebességtartó automatika (ACC), az automatikus vészfékezés (AEB) vagy a sávtartó asszisztens (LKA). A kamerák, radarok és ultrahangos érzékelők integrációjának, valamint a fejlettebb szoftveralgoritmusoknak és számítási platformoknak köszönhetően a járművek ma már képesek olyan magasabb szintű funkciók biztosítására, mint az autópályás navigációs asszisztens (Navigate on Autopilot – NOA) vagy a városi NOA rendszer, amelyek ponttól pontig támogatott vezetést tesznek lehetővé.

A legújabb radartechnológiákat vizsgáló elemzés rámutat, hogy a folyamatosan szigorodó biztonsági előírások és a növekvő fogyasztói igények hatására ezek az érzékelőrendszerek egyre fontosabb elemei az új járműmodelleknek. Az ilyen technológiák jelenléte lehetővé teszi, hogy az autonóm járműveket egyre inkább a robotikai rendszerek közé soroljuk, mivel növekvő önállósággal és saját „intelligencián” alapuló döntéshozatali képességgel rendelkeznek.

A 2+ szintű autonómia ma már egyre gyakoribb, amely lehetővé teszi, hogy a vezető elengedje a kormányt, miközben továbbra is figyelemmel kíséri az utat, a kormányzást pedig a jármű végzi. A 3. szintű autonómia azonban jóval nagyobb kihívást jelent, mivel ebben az esetben a vezető már a tekintetét is leveheti az útról.

Az autonóm vezetési szoftvereket és a járműipari mesterséges intelligencia fejlődését vizsgáló tanulmány szerint a 3. szintű autonóm vezetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a járműgyártók egyelőre nem szívesen vállalják a teljes felelősséget és jogi kockázatot az esetleges balesetekért. Ennek következtében a szükséges szoftver- és hardverrendszerek megbízhatóságának rendkívül magas szintet kell elérnie, mielőtt ez a technológia széles körben elterjedhet.

Az IDTechEx előrejelzése szerint tíz éven belül ezek a járművek jóval gyakoribbá válnak, tovább erősítve a robotizált közlekedés irányába mutató trendet, amelyben a járművek egyre önállóbbak lesznek, és egyre kevésbé támaszkodnak az emberi döntéshozatalra és reakcióidőre.

A robotika fejlődése egyértelműen azt mutatja, hogy a technológia egyre nagyobb szerepet vállal a gyártásban, a mezőgazdaságban, a logisztikában és a közlekedésben. A humanoid robotok, a drónok és az önvezető járművek fejlődése egyaránt abba az irányba mutat, hogy a jövő rendszerei mind nagyobb önállósággal rendelkeznek majd, miközben egyre több feladatot vesznek át az embertől.

Szerző: Lily-Rose Schuett

www.idtechex.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoidok, drónok, robotautók – technológiai jelentés appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás lehetővé teszi az ép állapotú alkatrészek másodlagos felhasználását vagy hatékonyabb újrahasznosítását.

A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának fontos eleme, hogy az automatizált rendszerek képesek legyenek az ép akkumulátorcellák megmentésére és újbóli felhasználására.

A tűz- és rövidzárlatveszély elkerülése érdekében a hulladékkezelő vállalatok jelenleg általában teljesen kisütik az akkumulátorokat. Ez a mélykisütési folyamat azonban gyakran visszafordíthatatlanul károsítja a cellákat, így azok később már nem használhatók fel más járművekben vagy berendezésekben.

Erre a problémára kínál megoldást a 2026 tavaszán, az Umicore vezetésével indított Rob@t2cell projekt. Az ipari és tudományos partnerek célja olyan automatizált technológia kifejlesztése, amely az akkumulátorcellákat és teljes modulokat azok tényleges állapotának megfelelően képes kisütni. A rendszer a további felhasználási cél alapján egyedileg szabályozza a kisütési folyamatot.

Amennyiben az adott modul végső újrahasznosításra kerül, a berendezés teljes kisütést hajt végre a biztonságos aprítás érdekében. Ha azonban az érzékelők azt állapítják meg, hogy a cella továbbra is alkalmas másodlagos felhasználásra, a rendszer csak egy előre meghatározott feszültségszintig csökkenti annak töltöttségét. Így a cellák sérülésmentesen megőrizhetők és később újra alkalmazhatók.

A robot valós időben dönt a további hasznosításról

Az ipari méretű válogatás megvalósításához a rendszernek már a folyamat elején információval kell rendelkeznie az akkumulátorok állapotáról. A projekt keretében olyan technológiát fejlesztenek, amely automatikusan csatlakozik a cellákhoz, kiértékeli azok teljesítményadatait, majd valós időben meghatározza a további feldolgozási útvonalat.

A veszélyes műveletek mechanikai részét egy speciálisan kialakított robotcella végzi. A fejlesztők a korábbi DeMoBat projekt eredményeire építenek, amely az elektromosjármű-akkumulátorok robotizált szétszerelésének technológiai alapjait teremtette meg. A konzorcium olyan mechanikai megoldásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik a komplex akkumulátoregységek biztonságos szétszerelését és az egyes cellák sérülésmentes kinyerését.

Amennyiben az alkatrészek végül újrahasznosításra kerülnek, egy vízalapú eljárás segítségével dolgozzák fel őket. A technológia képes a nem teljesen kisütött cellák biztonságos kezelésére, miközben visszanyeri a kritikus fontosságú nyersanyagokat is.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az ipar megfeleljen az új európai akkumulátor-rendelet előírásainak, valamint elősegíti a nagy sorozatú, gazdaságosan működtethető akkumulátor-újrahasznosítási folyamatok kialakítását.

A fejlesztésben részt vesz a Fraunhofer IWKS Anyag-újrahasznosítási és Erőforrás-stratégiai Kutatóintézet, a Stuttgarti Egyetem Ipari Termelési és Gyárüzemeltetési Intézete, valamint az ACP Systems gépgyártó vállalat. Társult partnerként támogatja a projektet a BorgWarner és a Siemens is. A német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrkutatási Minisztérium a programot 2028 végéig finanszírozza.

Fotó: Rainer Betz/Fraunhofer IPA

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot bontja az elhasználódott akkumulátorcellákat appeared first on Műszaki Magazin.

A CRX-3iA kollaboratív robot fejlesztésének középpontjában az a felismerés áll, hogy a modern gyártási és szerelési környezetekben egyre nagyobb igény mutatkozik az olyan automatizált megoldásokra, amelyek nem kötődnek fix telepítési helyhez, hanem képesek követni a munkavégzés helyét.

Kompakt, hordozható, intuitív és precíz – az új FANUC CRX-3iA a kollaboratív automatizálást közvetlenül a felhasználás helyére viszi.

Kis helyigény

A mindössze 11 kilogrammos tömeg kulcsfontosságú előnyt jelent, különösen olyan iparágban, mint az acélszerkezet-gyártás, ahol nagyméretű munkadarabokon, kiterjedt területeken zajlik a hegesztés. A robot egyetlen kézzel is könnyedén mozgatható, így az operátor gyorsan áthelyezheti egyik varratról a másikra, majd szinte azonnal folytathatja a munkát. Ez a mobilitás lehetővé teszi, hogy egyetlen szakember több hegesztési pontot is felügyeljen, ami hatékony válasz az európai iparban tapasztalható szakemberhiányra.

A CRX-3iA 3 kilogrammos teherbírása elegendő ahhoz, hogy egyszerre kezeljen egy hegesztőpisztolyt és egy varratkövető szenzort, miközben ±0,02 mm-es ismétlési pontossága biztosítja a kritikus hegesztési feladatokhoz szükséges precizitást. A robot intelligens funkciói közé tartozik, hogy áthelyezést követően automatikusan felismeri saját beépítési szögét, majd külső – például lézeres vagy tapintó – érzékelők segítségével azonosítja a varrat helyzetét és ennek megfelelően számítja ki az optimális pályát. Ez jelentősen csökkenti az újrakalibrálás és a manuális beállítások szükségességét.

A rendszer rugalmasságát tovább növeli az opcionálisan elérhető mágneses talp, amely gyors és biztonságos rögzítést tesz lehetővé közvetlenül acélszerkezeteken. Ennek köszönhetően a hagyományos robotcellákhoz képest jóval egyszerűbbé válik a telepítés, mivel nincs szükség nehéz állványokra vagy komplex védelmi infrastruktúrára. A CRX-3iA így nemcsak mobilabb, hanem költséghatékonyabb megoldást is kínál.

Könnyű betanítás

A robot teljes mértékben illeszkedik a FANUC jól ismert vezérlési és szoftveres ökoszisztémájába, amely a CRX sorozat nagyobb, akár 30 kilogrammos teherbírású modelljeit is magában foglalja. A kezelhetőséget tovább javítja a gyártó csuklón elhelyezett technológiája, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül a robotkar mozgatásával tanítsák be a pozíciókat, külön vezérlőpanel használata nélkül. Ez nemcsak egyszerűsíti a programozást, hanem jelentősen lerövidíti az átállási időket is.

A hegesztési alkalmazások mellett a FANUC a CRX-3iA-t más területeken is ígéretesnek látja, például az intralogisztikában és a mobil automatizálási megoldásokban. Kis tömege és kompakt mérete ideálissá teszi automatizált járművekre (AGV) történő integrálásra, ahol különféle anyagmozgatási, komissiózási és ellátási feladatokat végezhet. Emellett az oktatás és a képzés területén is új lehetőségeket nyit, hiszen olyan környezetekben is alkalmazható, ahol a hagyományos ipari robotok helyigénye túl nagy lenne.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post CRX‑3iA: követi a munkavégzés helyét appeared first on Műszaki Magazin.

Megnyitó – A KUKA Robotics Hungary Kft. ünnepélyes keretek között nyitotta meg új budapesti központját a Park22 üzleti parkban, amely a vállalat hazai és regionális növekedési stratégiájának egyik legfontosabb mérföldköve.

A KUKA hazai Innovation HUB létesítménye nemcsak kibővített kapacitásokkal és fejlett infrastruktúrával szolgálja ki az ipari automatizálás iránti növekvő igényeket, hanem innovációs és tudásközpontként is új szerepet vállal a régióban.

A megnyitó eseményen a KUKA partnerei, ügyfelei és iparági szereplők személyesen is megismerhették az új központ adottságait. Az ünnepség hivatalos köszöntőkkel és beszédekkel indult, amelyek során a vállalat vezetői hangsúlyozták a beruházás stratégiai jelentőségét, valamint Magyarország kiemelt szerepét a KUKA európai működésében. A szalagátvágást követően a résztvevők vezetett bejárás keretében tekinthették meg a létesítményt, beleértve a korszerű raktárterületeket, az irodai egységeket és az Innovation Hub funkcióit.

Az esemény rövid moderátori köszöntővel indult, majd Perity Gábor, a KUKA Robotics Hungary Kft. ügyvezetője és Grósz László, a KUKA Hungária Kft. K+F területének vezetője köszöntötték a vendégeket. A program egyik kiemelt pontját Ács István, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökének előadása jelentette, amely az ipari digitalizáció és a mesterséges intelligencia 2026-os gyártási trendjeire fókuszált. A rendezvény ünnepélyes szalagátvágással folytatódott, amely hivatalosan is jelképezte az új innovációs központ megnyitását.

Négy terület bemutatói

A továbbiakban kiemelt szerepet kaptak a szakmai bemutatók és technológiai prezentációk. A látogatók testközelből ismerkedhettek meg a legújabb ipari robotikai megoldásokkal, automatizálási rendszerekkel és digitális fejlesztésekkel. Emellett interaktív demók és szakértői előadások is színesítették a rendezvényt, amelyek betekintést nyújtottak a jövő gyártási folyamataiba és a robotika fejlődési irányaiba.

A telephely bemutatása során a vendégek vezetett túrák keretében négy különböző területet is bejártak. A program az R&D tesztterület megtekintésével kezdődött, majd ezt a KUKA College oktatási egységének bemutatása követte, ahol a képzési és fejlesztési folyamatok kulisszái tárultak fel. A résztvevők ezt követően a szervizrészleg működésébe is betekintést nyerhettek, megismerve a robotkarbantartás és támogatás mindennapjait. A folytatásban az okos intralogisztika jövője került a középpontba, különös hangsúlyt fektetve arra, hogyan járulnak hozzá a mobil robotok (AMR-ek) a gyártási folyamatok felgyorsításához. A szakmai program végén ünnepélyes keretek között adták át az Official System Partner tanúsítványokat, amely egyben az integrátori program működésébe is betekintést nyújtott.

A szakmai fórum 12 órától vette kezdetét. Az Élményzóna különböző technológiai állomásain többek között az iiQKA.OS2 és vezérlőszekrény bemutató, a Digital Corner, a robotküzdő aréna, valamint az AMR-terület kínált izgalmas látnivalókat. A látogatók egy mini „időkapszulában” üzenetet is elhelyezhettek arról, hogyan képzelik el a robotika jövőjét.

Az ebédidőben a rendezvény kötetlenebb, élményközpontú szakaszba váltott, ahol a résztvevők egyszerre élvezhették a catering kínálatot, az interaktív technológiai bemutatókat és a networking lehetőségeket. A vendéglátás a csarnok mögötti területen kapott helyet, ahol street food ételek, kényelmes kültéri bútorok és egy üdítőket felszolgáló robot is várta a látogatókat.

A jövő robotikája

Az esemény nemcsak bemutatkozási lehetőséget jelentett az új központ számára, hanem egyben kapcsolatépítési platformként is szolgált. A kötetlen networking szekciók során a résztvevők közvetlenül egyeztethettek a KUKA szakembereivel, megvitathatták aktuális projektjeiket, és új együttműködési lehetőségeket is feltérképezhettek.

A Park22-ben megvalósult beruházás révén a KUKA egy olyan komplex központot hozott létre, amely egyszerre támogatja az értékesítési, szerviz- és fejlesztési tevékenységeket. Az új telephely fejlett oktatási és bemutatóterei lehetőséget biztosítanak képzések és szakmai rendezvények lebonyolítására is, ezzel erősítve a vállalat szerepét a hazai ipari ökoszisztémában.

A megnyitó ünnepség világosan jelezte, hogy a KUKA hosszú távon számol a magyar piaccal, és aktívan hozzájárul az ipari automatizálás fejlődéséhez a régióban. Az új központ nemcsak a jelenlegi igényekre ad választ, hanem a jövő technológiai kihívásaira is felkészíti a vállalatot és partnereit egyaránt.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.kuka.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak a hazai robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A Prof. Dr.-Ing. Holger Hanselka, a Fraunhofer Társaság elnöke által vezetett független zsűri három jelölt közül választotta ki a győztest. A díjat 2026. április 19én, a Hannover Messe hivatalos megnyitóján adta át Dorothee Bär, Németország kutatásért, technológiáért és űrkutatásért felelős szövetségi minisztere, Friedrich Merz szövetségi kancellár jelenlétében. Az elismerés kiemelkedően innovatív, az ipar számára jelentős hozzáadott értéket képviselő termékeket jutalmaz. Az idei év fókuszában a gépészet és a mesterséges intelligencia integrációja állt. A Schaeffler díjnyertes aktuátorplatformja – amely innovatív technológiákat, hatékony gyártási folyamatokat és átfogó modularitást egyesít – kifejezetten humanoid robotok ízületeihez készült. Mivel az aktuátorok a humanoid robotok teljes költségének mintegy 50%-át teszik ki, meghatározó szerepet játszanak a piacképességük megteremtésében. A Schaeffler így kulcsszerepet tölt be a humanoid robotok ipari méretű alkalmazásra való felkészítésében.

Georg F. W. Schaeffler, a Schaeffler-csoport családi részvényese és a Felügyelőbizottság elnöke így nyilatkozott:

„Nagy megtiszteltetés számunkra a rangos Hermes-díj elnyerése, ezúton szeretnénk köszönetet mondani a zsűrinek az elismerésért. Vállalatunk 80 éve az innovációs erő és az úttörő szellem megtestesítője – ezeket az értékeket következetesen alkalmazzuk az alaptevékenységeinkben, és az olyan növekedési potenciállal rendelkező területeken is, mint a humanoid robotika. Nagymértékben integrált aktuátorplatformunkkal új mércét állítunk ebben a fejlődő szegmensben, ötvözve több évtizedes technológiai szakértelmünket az iparosítás terén szerzett kiváló tapasztalatunkkal.”

Klaus Rosenfeld, a Schaeffler-csoport vezérigazgatója hozzáfűzte:

„A Hermes-díj mindenekelőtt mérnökeink és termékfejlesztőink érdeme, ugyanakkor visszaigazolása a Motion Technology Company koncepciónak is. Kevés technológia szemlélteti olyan világosan az ebben rejlő hatalmas potenciált, mint az aktuátortechnológia, amely az energia mechanikus mozgássá alakítását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia képességeivel ötvözve egyértelműen kulcstechnológiáról van szó a humanoid robotok áttöréséhez vezető úton.”

Az aktuátorok a humanoid robotok kulcskomponensei

A humanoid robotízületekhez szükséges, nagy hatékonyságú aktuátorok iránt világszerte növekszik az igény, ezért a Schaeffler már idén megkezdi a komponensek sorozatgyártását. A vállalat több évtizedes autóipari és ipari beszállítói tapasztalatára támaszkodva innovatív, költséghatékony, kiemelkedő minőségű, megbízható és jól skálázható megoldásokat kínál. A fejlesztés, a gyártás és az ellátási lánc szoros integrációja gyors és rugalmas gyártásfelfuttatást tesz lehetővé. Ennek során a Schaeffler 12 alapvető gyártástechnológiájára épít:

többek között a nagymértékben automatizált tekercselési technológiára, valamint a forgácsmentes fémalakításra, amellyel mindössze 1 mm vastag gördülőcsapágygyűrűk állíthatók elő.

A Schaeffler aktuátorplatformja forgó aktuátorokat tartalmaz, amelyek pontos és nagy erejű forgómozgást biztosítanak az olyan kulcsfontosságú ízületekben, mint a váll, a könyök és a térd, lehetővé téve a természetes mozgássorokat. A platform nagy hatásfokú elektromos motorokra épül integrált teljesítményelektronikával és rendkívül pontos érzékelőkkel, emellett az ügyféligényeknek megfelelően rugalmasan konfigurálható kétfokozatú bolygóműves vagy hullámhajtóműves áttétellel. Az innovatív, a csapágyat a rotorba integráló felépítésnek köszönhetően a beépítési méret mintegy 20%-kal, a tömeg pedig akár 500 grammal csökken. Ez akár 10 mm-rel kompaktabb kialakítást eredményez a piaci alternatívákhoz képest, miközben folyamatos magas nyomatékot biztosít. A helytakarékos konstrukció, a nagyfokú hatékonyság és a rugalmas modularitás kombinációja a Schaeffler aktuátorplatformját a humanoid robotok hajtásrendszereinek egyik kulcstechnológiájává teszi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotika: a Schaeffler Hermes-díjat nyert innovatív aktuátorplatformjával appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség középpontjában az áll, hogy a legmodernebb MI-modelleket valós, ipari robotikai rendszerekbe integrálják, ezzel új szintre emelve az automatizálást. Az Agile Robots skálázható robotikai platformjai és a DeepMind fejlett, úgynevezett alapmodelljei együttesen olyan adaptív rendszereket hozhatnak létre, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és feladatokhoz.

A fejlesztések célja nem csupán a robotok teljesítményének növelése, hanem az adatgyűjtés és a modelltréning hatékonyságának javítása is. A valós működés során keletkező adatok visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatos tanulást, így a robotrendszerek egyre pontosabbá és megbízhatóbbá válnak. Ez az iteratív fejlesztési ciklus hosszú távon jelentős előrelépést hozhat az autonóm gyártási rendszerek területén.

Az Agile Robots már jelenleg is több tízezer robotikai megoldást működtet világszerte, ami jól mutatja az intelligens automatizálás skálázhatóságát. A közös fejlesztések kezdetben elsősorban olyan ipari alkalmazásokra koncentrálnak, ahol kiemelt jelentősége van a rugalmas, stabil és hatékony működésnek.

A két vállalat várakozásai szerint az MI-alapú robotika fejlődése alapvetően alakíthatja át az ipari termelést, és hosszabb távon számos más ágazatban is új lehetőségeket nyithat meg.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Google-Agile robot appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai Icarus Robotics startup és partnere, a Voyager Technologies olyan rendszert dolgoz ki, amely képes autonóm módon kezelni az anyagmozgatást mikrogravitációs környezetben. A „Joyride” elnevezésű demonstrációs küldetés indítása 2027 elején várható, amelynek során a „Joy” nevű robot egy ventilátorokkal hajtott, szabadon mozgó platformként működik, és két manipulátorkar segítségével nemcsak megfigyelési, hanem fizikai beavatkozást igénylő műveletek végrehajtására is alkalmas lesz.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett tevékenységek jelentős része nem tudományos kísérletekből áll, hanem időigényes logisztikai munkából, például eszközök felkutatásából, szállítmányok kezeléséből és a készletek rendszerezéséből. A fejlesztett robot célja ezen folyamatok automatizálása, így képes lesz csomagok kinyitására, eszközök mozgatására, valamint a készletek azonosítására és rendszerezésére. A rendszer kezdetben távoli irányítással működik majd, miközben adatokat gyűjt a mesterséges intelligencia tanításához, hosszabb távon azonban a teljesen autonóm működés megvalósítása a cél.

A mikrogravitációs környezet komoly mérnöki kihívásokat jelent, mivel a robotnak rendkívül precízen kell manővereznie az érzékeny berendezések között, finoman szabályozott erőkkel kell tárgyakat megfognia, és megbízható autonóm döntéshozatalra kell képesnek lennie. A Voyager Technologies integrátori szerepben felel a rendszer űrbe juttatásáért, a NASA biztonsági követelményeinek teljesítéséért, valamint a földi támogatás biztosításáért.

A jelenleg az ISS-en működő robotrendszerek, például az Astrobee vagy a CIMON, elsősorban megfigyelési és interaktív feladatokat látnak el, míg a Joy ezzel szemben aktív szerepet vállal a logisztikai folyamatokban, és fizikai műveletek végrehajtására is képes. Ez a fejlesztés jól illeszkedik ahhoz az iparági trendhez, amelyben az űrrobotika egyre nagyobb szerepet kap az autonóm működés, a karbantartás és az infrastruktúra-kezelés területén.

Az  olyan képességek, mint a csomagkezelés és a készletmozgatás, bár elsőre egyszerű feladatoknak tűnnek, az űrben jelentős erőforrás-megtakarítást eredményeznek. Az ilyen robotrendszerek hosszú távon csökkentik az űrhajósok terhelését, növelik a működési hatékonyságot, és megalapozzák az autonóm űrbeli infrastruktúrák kialakulását. A technológia a jövőbeni kereskedelmi űrállomások működésében is kulcsszerepet játszhat, és hozzájárulhat az űrgazdaság fejlődéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrrobotok 2027-től az ISS-en appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On standja három tematikus zónára – Leading Tech, Future Tech és Core Tech – tagolódott, átfogó képet nyújtva a piacvezető vállalat jelenlegi eredményeiről, jövőbeli innovációiról és alapvető termékstratégiájáról. A Leading Tech zónában az SK On az akkumulátortervezéstől a gyártásig terjedő teljes folyamatot mutatta be. Kiemelkedő újdonság volt az On-Vent prizmás cella, amelynél lézermarásos technológiával tetszőleges pozícióba helyezhetők a gáz- és hőszellőzők, így nagyobb tervezési rugalmasságot biztosítva. Emellett bemutatkozott a száraz elektróda eljárás is, amelynek során az elektródákat oldószer helyett száraz, porformátumú alapanyagból gyártják. Az SK On 2024-ben már üzembe is helyezte e technológia kísérleti gyártósorát, és jelenleg a kereskedelmi hasznosítás megvalósításán dolgozik.

A stand középpontjában elhelyezkedő Future Tech zóna a vállalat innovációit vonultatta fel. Az SK Enmove-val közösen kidolgozott merítéses hűtési technológia lényege, hogy az akkumulátorokat szigetelő hűtőfolyadékba merítve, a folyadékot közvetlenül a pakkon belül áramoltatva tartják egyenletesen alacsony hőmérsékleten. Ez a megközelítés a következő generációs hőkezelési technológia egyik legígéretesebb iránya, amely egyszerre növeli a biztonságot és a teljesítményt. Szintén itt kapott helyet a HYPER FAST akkumulátor, az SK On villámgyors töltési megoldása, amely mindössze hét perc alatt képes 10-rőll 80 százalékra tölteni az akkumulátort. A zónát egy Hyundai WIA autonóm mobil robot (AMR) is gazdagította, amelyet SK On NCM-akkumulátorral szereltek fel, és jelenleg ipari környezetekben alkalmaznak. A látogatók közvetlenül is interakcióba léphettek a robottal.

Az idei kiállítás fókuszpontját a Core Tech zóna jelentette, ahol az SK On az energiatároló rendszerek (ESS) területén elért eredményeit és az azokat megalapozó kulcsfontosságú technológiákat helyezte középpontba. A vállalat itt mutatta be először nyilvánosan saját, integrált Cell-to-Pack (CTP) megoldásait. A bemutatott négy pakk-szintű termék közé tartozott a pouch CTP, amely eltünteti a modulszintet, és közvetlenül integrálja a cellákat a pakkal, ezzel növelve az energiasűrűséget és csökkentve a gyártási költségeket – kereskedelmi gyártása 2027-re tervezett. A nagy felületű hűtéses CTP (LSC CTP) technológiának köszönhetően háromszor hatékonyabb hűtési teljesítmény érhető el a hagyományos akkumulátormodulokhoz képest.

Az ESS területén a vállalat nagy energiasűrűségű LFP tasakcellás akkumulátort is bemutatott, továbbá az iparágban elsőként alkalmazta az elektrokémiai impedanciaspektroszkópián (EIS) alapuló megelőző diagnosztikai rendszert egy konténeres ESS DC blokkon.

Az InterBattery 2026 kiállítással az SK On azt is egyértelművé tette, hogy a vállalat stratégiája az elektromos járműveken túl az energiatárolás, az ipari robotika és a jövő generációs alkalmazások irányába mutat, megtestesítve a „Next Energy” víziót.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hétperces töltés és autonóm robotok appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari automatizálás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapvetően a szabályalapú vezérlésre és az előre programozott folyamatokra épült. A klasszikus ipari robotok nagy pontossággal és megbízhatósággal hajtották végre az ismétlődő feladatokat, azonban működésük szigorúan kötődött az előre definiált utasításokhoz és strukturált környezetekhez. Napjainkban azonban egy új technológiai paradigma körvonalazódik, amely ezt az alapvető működési logikát írja át: ez az úgynevezett agentic AI, vagyis ügynökalapú mesterséges intelligencia. Ez a technológiai ugrás nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem alapjaiban alakítja át a gyárak működését – a statikus rendszerekből intelligens, együttműködő és folyamatosan tanuló ökoszisztémák jönnek létre.

Ipari robotika

Az agentic AI lényege, hogy a rendszerek nem csupán adatokat dolgoznak fel vagy utasításokat hajtanak végre, hanem autonóm módon képesek érzékelni, értelmezni és befolyásolni a környezetüket. Ezek a rendszerek célorientált működést valósítanak meg, vagyis nem konkrét parancsokat követnek, hanem meghatározott célok elérésére törekednek, miközben folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ez a képesség alapvetően különbözteti meg őket a hagyományos automatizálási megoldásoktól, amelyek statikus szabályrendszerek mentén működnek.

Az ipari robotika szempontjából ez a változás paradigmaváltást jelent. A robotok szerepe a fizikai végrehajtó egységből fokozatosan átalakul egyfajta döntéshozó és problémamegoldó entitássá. A modern agentic rendszerek képesek arra, hogy komplex helyzeteket elemezzenek, alternatív megoldásokat értékeljenek, majd ezek közül kiválasszák az optimális cselekvési stratégiát. Ennek következtében a gyártási környezetek egyre inkább dinamikus, önszerveződő rendszerekké válnak, ahol a robotok nemcsak végrehajtják a feladatokat, hanem aktívan részt vesznek azok megtervezésében is.

A változás egyik kulcseleme az autonóm döntéshozatal megjelenése. Míg a korábbi rendszerek esetében minden lehetséges állapotot előre kellett modellezni és programozni, addig az agentic AI-alapú robotok képesek kezelni a bizonytalanságot és az előre nem látott eseményeket. Ez különösen fontos a modern gyártásban, ahol a termelési környezetek egyre komplexebbé és változékonyabbá válnak. Az agentic rendszerek valós időben képesek reagálni a hibákra, módosítani a munkafolyamatokat, vagy akár teljesen új megoldási stratégiákat kialakítani.

Ezzel párhuzamosan megjelenik az úgynevezett szándékalapú (intent-based) automatizálás, amely radikálisan egyszerűsíti az ember-gép interakciót. Ebben a megközelítésben a felhasználó nem részletes utasításokat ad a rendszernek, hanem magas szintű célokat fogalmaz meg, amelyeket az agentic AI önállóan bont le végrehajtható lépésekre. Ez a modell jelentősen csökkenti a programozási komplexitást, és lehetővé teszi, hogy a gyártási rendszerek gyorsabban alkalmazkodjanak az új követelményekhez.

AI ügynökök

Az agentic AI egyik legfontosabb jellemzője a többügynökös működés. A modern ipari rendszerekben nem egyetlen intelligens komponens végzi az összes feladatot, hanem több, specializált AI-ügynök dolgozik együtt. Egyes ügynökök például a karbantartásért, mások a minőségellenőrzésért vagy a logisztikáért felelnek, miközben folyamatosan kommunikálnak egymással és összehangolják tevékenységüket. Ez a struktúra egyfajta digitális ökoszisztémát hoz létre, amely hasonló módon működik, mint egy jól szervezett emberi munkacsapat.

Az ipari alkalmazások területén az agentic AI már ma is kézzelfogható előnyöket biztosít. A prediktív karbantartás például lehetővé teszi, hogy a rendszerek előre jelezzék a meghibásodásokat, és még azok bekövetkezése előtt beavatkozzanak. Az ellátási láncok optimalizálása során az agentek képesek valós időben módosítani a készletezési és logisztikai döntéseket, míg a gyártási folyamatokban a rugalmas átállás és a tömeges testreszabás válik megvalósíthatóvá.

A robotika szempontjából különösen fontos az ember–gép együttműködés fejlődése. Az agentic AI lehetővé teszi, hogy a robotok jobban megértsék az emberi viselkedést és szándékokat, így biztonságosabban és hatékonyabban tudnak együtt dolgozni az emberekkel. Ez nemcsak a termelékenységet növeli, hanem új típusú munkaszervezési modelleket is lehetővé tesz, ahol az ember és a gép valódi partnerségben működik.

A technológiai háttér tekintetében az agentic AI fejlődését több tényező együttesen hajtja. A nagy nyelvi modellek fejlődése lehetővé tette a komplex érvelést és tervezést, míg a fejlett szenzortechnológiák és a digitális ikrek révén a rendszerek egyre pontosabb képet kapnak a fizikai környezetről. Ezek a technológiák együtt biztosítják azt a képességet, hogy az AI ne csupán digitális környezetben, hanem a valós fizikai világban is hatékonyan működjön.

Verselőny a gyártásban

Gazdasági szempontból az agentic AI jelentős versenyelőnyt kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek gyorsan adaptálni ezt a technológiát. Az előrejelzések szerint az autonóm AI rendszerek jelentős bevételnövekedést és hatékonyságjavulást eredményezhetnek az iparban, miközben új üzleti modellek kialakulását is lehetővé teszik. Ugyanakkor a technológia bevezetése komoly kihívásokkal is jár, különösen a megbízhatóság, a biztonság és a döntések magyarázhatósága terén.

A jövő ipari környezete egyre inkább az autonóm, önoptimalizáló rendszerek irányába mozdul el. Az agentic AI lehetővé teszi, hogy a gyárak ne csupán automatizáltak, hanem valóban intelligensek legyenek, képesek legyenek tanulni, fejlődni és alkalmazkodni. Ebben az új paradigmában a robotok már nem egyszerű eszközök, hanem aktív szereplők a termelési folyamatban.

Az agentic AI megjelenése nem csupán egy új technológiai trend, hanem az ipari robotika alapvető újragondolása. A hangsúly a végrehajtásról a döntéshozatalra helyeződik át, miközben a rendszerek egyre inkább autonóm, együttműködő és adaptív egységekké válnak.

Az agentic AI megjelenése alapvetően átalakítja az ipari robotika működési logikáját: a hagyományos, előre programozott automatizálást felváltják az autonóm, célvezérelt rendszerek. Ezek a robotok már nem pusztán végrehajtják az utasításokat, hanem képesek értelmezni a helyzeteket, döntéseket hozni és valós időben alkalmazkodni a változó környezethez.

A technológia kulcsa az, hogy a gyártási rendszerek egyre inkább intelligens, együttműködő ügynökök hálózatává alakulnak, ahol a különböző AI-komponensek összehangoltan optimalizálják a működést. Ez lehetővé teszi a rugalmasabb termelést, a prediktív karbantartást és az ember–robot együttműködés új szintjét.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az agentic AI forradalma az ipari robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.

Azt tapasztaltuk, hogy a látogatók idén különösen céltudatosan érkeztek: konkrét automatizálási feladatokra, problémákra kerestek megoldást, illetve új üzleti kapcsolatokat és technológiai partnereket kerestek. A rendezvény iránti kiemelt érdeklődést jól jelzi, hogy több mint 500 szakmai látogató regisztrált az eseményre.

2024 óta társkiállítóként veszünk részt a Fanuc rendezvényein, idén is látványos és gyakorlati bemutatókkal készültünk. Kiemelt figyelmet kapott az SMC energiamegtakarítást célzó stratégiája is. A 4 Bar Factory kezdeményezés keretében több innovatív termékünket is bemutattuk, köztük az AMS – Air Management System intelligens levegőmenedzsment megoldást, az EX600 Wireless vezeték nélküli ipari kommunikációs termékcsaládot, amelyek mind a hatékonyabb, költségtudatos és fenntarthatóbb üzemeltetést szolgálják. Kampányunk üzenete —

„Változtasd meg a nyomást a jövő megváltoztatása érdekében”

— jól tükrözte az SMC elkötelezettségét az energiahatékony automatizálási technológiák iránt.

Emellett robotos termékeket, megfogókat, robotos megoldások mutattunk be a látogatóknak. A robotra szerelt elektromos párhuzammegfogó (LEHR32K2-50A-051-E) és az arra illesztett elasztikus, rugalmas ujjmegfogó (MH‑X7654) jól demonstrálta, hogyan kezelhetők biztonságosan különböző alakú és anyagú tárgyak – akár az élelmiszeriparban is. Az élő demonstráció során a robot változatos termékeket emelt és pakolt, így a látogatók működés közben láthatták az SMC robotperifériák sokoldalúságát.

Az idei Robot Karnevál rendkívül sikeresnek bizonyult: magas szakmai színvonal, tudatos látogatói jelenlét és inspiráló technológiai megoldások jellemezték, amelyekhez az SMC Hungary Kft. idén is aktívan hozzájárult.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben. 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiamegtakarító stratégia appeared first on Műszaki Magazin.

A rendszer „bin picking” ipari automatizálási eljárással, 3D szkenner segítségével azonosítja és veszi fel a ládában található ömlesztett termékeket. A vizsgálat során ellenőrzi a persely és az O-gyűrű jelenlétét, valamint az O-gyűrű megfelelő pozícióját és esetleges kilógását. Az ellenőrzés eredménye alapján a robot a termékeket két csoportra válogatja: a megfelelő darabokat és a selejteseket, majd azokat külön ládákba helyezi.

Kiállítóként a Robot Karnevált rendkívül inspiráló és hiánypótló eseménynek éltük meg, ahol kifejezetten nagy érdeklődés mellett mutattuk be a legújabb saját fejlesztésű robotos válogatócellánkat. A rendezvény során lehetőségünk nyílt inspiráló szakmai beszélgetésekre a jövő gyártástechnológiájáról, miközben a látogatók működés közben, testközelből láthatták új válogatógépünk precíz és megbízható működését, így a technológia valódi gyakorlati értéke azonnal átélhetővé vált.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotos válogatócella appeared first on Műszaki Magazin.

A szakmai esemény minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ahol a gyártóipar szereplői és technológiai beszállítók mutatták be innovációikat.

A kiállítók között a VARINEX Zrt. is bemutatkozott, amely elsősorban az additív gyártás és a robotizált mérési technológiák területén mutatta be megoldásait. A vállalat standján jól látható volt, hogy a robotika, a 3D szkennelés és a 3D nyomtatás egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz a modern ipari környezetben.

A VARINEX szakemberei kiemelték, hogy az additív gyártás régóta fontos szerepet játszik a robotok megfogóinak és egyedi szerszámainak fejlesztésében. A 3D nyomtatás lehetővé teszi ezek gyors és rugalmas előállítását, ami jelentősen felgyorsíthatja a robotizált gyártási rendszerek fejlesztési ciklusait. A vállalat emellett robotizált mérőrendszereket is bemutatott, amelyek az ismétlődő mérési és ellenőrzési feladatok automatizálását teszik lehetővé. Az ilyen rendszerek csökkentik az emberi hibák lehetőségét, miközben növelik a gyártási folyamatok hatékonyságát és reprodukálhatóságát.

A rendezvény egyértelműen rámutatott arra, hogy a jövő gyártása az integrált technológiák irányába halad: a robotika, a szenzorika, az additív gyártás és a digitális mérési megoldások egyre inkább egységes rendszerekben jelennek meg. Ebben az ökoszisztémában a VARINEX olyan megoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a rugalmasabb és hatékonyabb ipari termelés megvalósításához.

Fehér Zoltán, a VARINEX Zrt. ügyvezető igazgatója így nyilatkozott a részvételről:

“A VARINEX először vett részt egy FANUC rendezvényen és elismerésemet szeretném kifejezni a szervezőknek, mert színvonalas rendezvényt hoztak tető alá. Eleve nagyon jó a helyszín, de fontos, hogy a bemutatott megoldásokra is komoly figyelmet szenteltek. Az additív technológia régóta használatos a robotok karvégi eszközeinek legyártásában, ezenkívül a 3D szkennelés világában is hódítanak az automatizált rendszerek. Mi is árulunk robotizált mérőrendszert az ismétlődő, automatizálható mérési feladatokhoz. Növekvő piac a 3D nyomtatás világa, de a ciklikusság is megfigyelhető. Különleges alapanyagok és speciális alkalmazások hajtják az additív gyártás világát. Ezekben az innovatív fejlesztésekben örömmel segítenek mérnökeink az érdeklődőknek. Idén ünnepeljük fennállásunk 35. évfordulóját, amiért hálásak vagyunk partnereinknek. A Robot Karneválon kezdtük az ünneplést izgalmas nyereményekkel és folytatjuk az egész év során. Szívesen látunk minden szakmai érdeklődőt a VARINEX 3D Digitális Gyárában, ahol jövőbe mutató gyártási megoldásokkal segítjük az ipari cégek fejlődését.”

Lépjen kapcsolatba velünk még ma, és tudja meg, hogyan járulhat hozzá az additív gyártás vállalkozása sikeréhez!

Ajánlatkérés:

www.varinex.hu/ajanlatkeres

További információ: www.varinex.hu

• Találja meg a vállalkozásához legjobban illő 3D szkennert!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás és robotizált mérés – a VARINEX a Robot Karneválon appeared first on Műszaki Magazin.

A müncheni központú vállalatcsoport most először Európába is elhozza a fizikai mesterséges intelligenciát, amelynek részeként lipcsei gyárában humanoid robotokat állít rendszerbe kísérleti projektként. A projekt célja, hogy sikeresen integrálja a humanoid robotokat a sorozatgyártás folyamataiba és feltárja az akkumulátor-, illetve alkatrészgyártás területén potenciális további alkalmazási lehetőségeket.

„A digitalizáció javítja termékeink versenyképességét – Európában és világszerte egyaránt. A tervezőmérnöki szaktudás és a mesterséges intelligencia szimbiózisa teljesen új lehetőségeket nyit meg a sorozatgyártás területén”

– fogalmazott Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja.

Kísérleti projektként a BMW Group tavaly sikeresen integrálta a humanoid robotokat egyesült államokbeli gyárába. A mérnökök az itt felhalmozott tapasztalatokat a fizikai mesterséges intelligencia továbbfejlesztése és skálázása terén hasznosítják.

Egységesített IT- és adatmodell a sorozatgyártásban

A mesterséges intelligencia már most a BMW Group sorozatgyártási folyamatainak szerves része: a bajor prémiumgyártó szinte minden lépésben intelligens rendszereket alkalmaz, a digitális ikerképekkel dolgozó virtuális tervezéstől kezdve, a mesterséges intelligenciával támogatott minőségellenőrzésen keresztül, egészen a létesítményeken belüli logisztikát optimalizáló, automatizált járművezetésig.

A mesterséges intelligencia sorozatgyártásban történő, hatékony alkalmazásának előfeltétele egy egységesített IT- és adatmodell, amely a sorozatgyártás összes fázisát felöleli. A BMW Group ehhez minden egyes adatcsomagját következetesen átalakította és egységes adatplatformot hozott létre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden adat konzisztens, szabványosított és bármikor hozzáférhető. Ez lehetővé teszi, hogy a digitális mesterséges intelligencia komplex környezetben is egyre nehezebb feladatokat végezzen el önállóan, miközben folyamatosan tanul és egyre több alkalmazási területen áll rendelkezésre. Az intelligensen gondolkodó, automatizált döntéshozatalra is képes mesterséges intelligencia rendszerbe állításával új fejezet kezdődik a sorozatgyártásban. A mesterséges intelligenciával felvértezett robotok a fizikai mesterséges intelligenciát testesítik meg.

„Célunk, hogy technológiai iránymutatók legyünk és az új technológiákat idejekorán integráljuk sorozatgyártási folyamatainkba. A kísérleti projektek valós iparági körülmények között segítenek nekünk tesztelni és továbbfejleszteni a fizikai mesterséges intelligenciát – vagyis a tanulásra képes, mesterséges intelligenciával felvértezett robotokat”

– fogalmazott Michael Nikolaides, a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatot és logisztikát menedzselő részlegének vezetője.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia a BMW iFACTORY gyártási stratégia kulcsfontosságú alappillére, egyúttal a jövőbiztos, rugalmas és versenyképes termelés alapja.

A humanoid robotok automatizált folyamatokat egészítenek ki

A BMW Group a fizikai mesterséges intelligencia és a humanoid robotok alkalmazásával stratégiailag bővíti tovább automatizált portfólióját. A humanoid robotok hozzáadott értékként egészítik ki az automatizált folyamatokat és különösen a monoton, ergonómiailag nehézkes, illetve biztonsági szempontból kritikus feladatok ellátása terén mutatnak potenciált. Alkalmazásuk célja a munkatársak tehermentesítése és a munkakörülmények fejlesztése.

A sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont

A BMW Group sorozatgyártási folyamatainak következetesen átalakított és egységes adatplatformja számos technológiai vállalat számára vonzó potenciállal kecsegtet. E cégek valós iparági körülmények között próbálhatják ki és tesztelhetik a fizikai mesterséges intelligenciában – és kiváltképp a humanoid robotokban – rejlő lehetőségeket. A sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont felállításával a BMW Group szisztematikusan foglalja rendszerbe szaktudását, amellyel garantálja, hogy a felhalmozott tapasztalatokat a vállalatcsoport egésze kiaknázza.

A BMW Group e tekintetben is átlátható, jól strukturált felépítést alkalmaz. A vállalatcsoport a technológiai partnereket meghatározott fejlettségi és iparosodottsági kritériumok alapján értékeli, majd valós termelési körülmények között, kísérleti projektek részeként teszteli. Az elméleti értékelést laboratóriumi körülmények között végzett tesztek követik a BMW létesítményében, ahol a sorozatgyártás során felmerülő, valós eseteket sorra véve tesztelik az adott technológiák integrálhatóságát. Ha ez a fázis sikeres, a technológiát a BMW Group gyárában kezdeti kísérleti projektként is rendszerbe állítják.

A humanoid robotok első európai tesztelése

A Hexagon hosszú ideje a BMW Group szenzor- és szoftvertechnológiai partnere, az együttműködés pedig most először Európába is elhozza a humanoid robotok kísérleti projektjét. A Hexagon zürichi szervezeti egysége, a Hexagon Robotics a fizikai mesterséges intelligenciára specializálódott, első humanoid robotját, az AEON-t pedig 2025 júniusában mutatta be. Az elméleti értékelési fázist és a sikeres laboratóriumi teszteket 2025 decemberében a BMW Group lipcsei gyárában gyakorlati tesztek követték. 2026 áprilisától újabb gyakorlati tesztek vannak betervezve, hogy az integrált kísérleti projekt 2026 nyarán élesben rendszerbe állhasson.

A lipcsei kísérleti projekt középpontjában a robot multifunkciós alkalmazhatóságának feltérképezése áll. A technológia alapját az AEON adja, amelynek emberi felépítése lehetővé teszi, hogy számos kart, illetve fogó- és olvasóeszközt rugalmasan rögzítsenek hozzá, dinamikus használhatóságáról pedig kerekek gondoskodnak. A gyakorlati tesztek és a kísérleti projekt során a robot a nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelési fázisában és az alkatrészgyártás területén tevékenykedik majd.

A sikeres spartanburgi kísérlet kulcsfontosságú tapasztalatokat hozott

A BMW Group első ízben az Egyesült Államokban kísérletezett humanoid robotokkal: az elsőt 2025-ben integrálta sorozatgyártási fázisba a Figure AI technológiai vállalat a spartanburgi üzemben. A kísérlet rámutatott, hogy a fizikai mesterséges intelligencia valós iparági körülmények között is jelentős hozzáadott értékkel bír: a kísérlet tíz hónapja alatt a Figure 02 névre keresztelt robot több mint 30 000 darab új BMW X3 legyártásában közreműködött, minden hétfőtől péntekig tízórás műszakokban dolgozva. A hegesztési fázisban Figure 02 végezte a fémlemezből préselt elemek precíz eltávolítását és pozicionálását – egy olyan, fizikailag rendkívül kimerítő feladatot, amely ráadásul nagy sebességet és pontosságot igényel. Körülbelül 1 250 munkaórája alatt Figure 02 több mint 90 000 alkatrészt mozgatott meg és hozzávetőlegesen 1,2 millió lépést tett meg.

A kísérlet megerősítette, hogy a humanoid robotok biztonságosan képesek precíz, ismétlődő munkaműveleteket végrehajtani – például alkatrészek milliméteres pontossággal történő pozicionálását –, egyúttal fontos tapasztalatokat szolgáltatott a fizikai mesterséges intelligencia sorozatgyártásban történő, hatékony alkalmazásához.

Figure 02 kezdeti tesztelési fázisaiban elengedhetetlen volt, hogy a szakemberek a projektbe a gyártási IT-infrastruktúrát, a munkavédelmet, a gyártási folyamatok menedzsmentjét és a gyártási logisztika összes területét is bevonják.

Az egyik kulcsfontosságú tapasztalat az volt, hogy a laboratóriumi és a valós iparági körülmények közötti átállás sokkal gyorsabb, mint várták. A laboratóriumban betanított mozgássorozatok gyorsan átemelhetők voltak a valós iparági környezetbe. A sorozatgyártásban dolgozó rendszerekkel való zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében a BMW Smart Robotics ökoszisztémájába történő integrálást szabványosított platformokon keresztül valósították meg.

A spartanburgi gyár összeszerelő csarnokát a magas szintű automatizáltság okán választották a kísérleti projekt helyszínéül. A BMW Group munkatársai itt széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek az új technológiák és folyamatok integrálása terén. A gyártósorok anyagellátását például már szinte kizárólag automatizált logisztikai robotok (STR) végzik. A kísérleti projekten dolgozó csapat idejekorán megkezdte az együttműködést az üzem munkatársaival, ezzel is garantálva az új technológia átláthatóságát és integrálhatóságát. A humanoid robotok érkezését nagy várakozás előzte meg a munkatársak részéről, akik az új technológiát hamar a mindennapi rutin részévé fogadták.

A BMW Group és a Figure AI már dolgozik a Figure 03 névre keresztelt robot még átfogóbb alkalmazhatóságán.

Nyilatkozatok:

Michael Nikolaides, a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatot és logisztikát menedzselő részlegének vezetője: „Célunk, hogy technológiai iránymutatók legyünk és az új technológiákat idejekorán integráljuk sorozatgyártási folyamatainkba. A kísérleti projektek valós iparági körülmények között segítenek nekünk tesztelni és továbbfejleszteni a fizikai mesterséges intelligenciát – vagyis a tanulásra képes, mesterséges intelligenciával felvértezett robotokat. A humanoid robotok Egyesült Államokban elvégzett, sikeres kísérleti tesztjei bebizonyították, hogy a humanoid robotok nem csupán steril laboratóriumi körülmények között, de valós iparági környezetben is megbízhatóan működnek.”

Michael Ströbel, a BMW Group folyamatirányítási és folyamatdigitalizációs részlegének vezetője: „Nagy örömünkre szolgál, hogy kísérleti projektként Németországban is rendszerbe áll az első humanoid robot. A kompetenciaközpontban elvégzett laboratóriumi teszteket tavaly év végén gyakorlati tesztek követték a lipcsei gyárban, idén pedig lépésről lépésre integráljuk a projektet a sorozatgyártásba, hogy feltérképezzük a technológia lehetséges alkalmazási területeit, az akkumulátorgyártástól kezdve, egészen a karosszériaelemek gyártásáig. A Hexagon hosszú ideje megbízható partnerünk, rendkívül innovatív hozzáállással.”

Felix Haeckel, a sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont csoportvezetője: „Kompetenciaközpontunkban egyesítjük a mesterséges intelligencia és a robotika területén felhalmozott szaktudást. Az elmúlt évek során egy nemzetközi szakemberekből álló csapatot építettünk fel, hogy házon belül kutassuk és fejlesszük tovább a technológiát, amelyet aztán már meglévő gyártási rendszereikbe integrálunk. Münchenben dolgozó csapatunk eközben saját robotikai kísérleteket is futtat, hogy a fizikai mesterséges intelligencia területén önálló kísérleti projekteket állíthasson rendszerbe gyárainkban.”

Arnaud Robert, a Hexagon Robotics elnöke: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a BMW Group oldalán elősegíthetjük a humanoid robotok valós iparági környezetben történő alkalmazását.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BMW Group Németországban is rendszerbe állítja az első kísérleti humanoid robotot appeared first on Műszaki Magazin.