A kompakt Unitree R1 modell mindössze 29 kilogramm, és nemcsak kutatási és fejlesztési célokra kínál új lehetőségeket, hanem rendezvényeken és kiállításokon is izgalmas módon hozhatja közelebb a humanoid robotikát a nagyközönséghez.

A humanoid robotok fejlődése az elmúlt években látványosan felgyorsult, miközben a technológia egyre közelebb kerül a mindennapi felhasználáshoz. Ebbe a trendbe illeszkedik a Unitree R1 is, amely a fejlett mozgásvezérlést és érzékelést egy könnyű, mobil és sokoldalú platformban egyesíti. A robot 121 centiméter magas, körülbelül 29 kilogramm tömegű, és felszereltségtől függően 20 vagy 26 szabadsági fokkal rendelkezik a robot testében, ami az opcinális ügyeskezekkel és megfogókkal akár 40 szabadságfokig bővíthető.

Szélesebb kör számára nyílhat meg a humanoid robotika

Az R1 egyik legfontosabb újdonsága nem kizárólag a technológiai képességeiben rejlik. A Unitree célja, hogy a humanoid robotika ne csak a legnagyobb kutatóintézetek és technológiai vállalatok számára legyen elérhető. Az R1 olyan árszintet képvisel, amely a korábbiaknál jóval szélesebb kör számára teszi lehetővé a humanoid robotok alkalmazását és kipróbálását.

„Ezzel a humanoid robottal jóval szélesebbre nyílik a hozzáférhetőség. Ilyen árszinten korábban nem volt elérhető humanoid robot a piacon, így ma már sokkal többen engedhetik meg maguknak – legyen szó oktatási, kutatási vagy szórakoztatási célról. Nagy lépés ez az egész iparág számára, és örülünk, hogy Magyarországon az első példányok már használatba kerültek. A következő hónapokban az R1-es robotokkal számos konferencián és rendezvényen lehet majd személyesen is találkozni”

– mondta Körömi János, az INFUZE Robotics ügyvezetője.

Akár 40 szabadságfok, binokuláris kamera és körülbelül egyórás üzemidő

A Unitree R1-et úgy tervezték, hogy a fejlesztők és felhasználók számára rugalmas robotikai platformot biztosítson. A robot felszereltségtől függően 20 és 40 közötti szabadságfokkal rendelkezik, binokuláris kamerával és mikrofonrendszerrel érzékeli környezetét, kapcsolódását pedig többek között Wi-Fi 6 és Bluetooth 5.2 biztosítja. Az OTA-frissítéseknek köszönhetően a rendszer folyamatosan naprakészen tartható. A fejlesztői (EDU) változatok akár 100 Tops számítási kapatású NVIDIA Jetson AI chipekkel érkeznek, amiket kifejezetten a roboton belüli mesterséges intelligencia és gépi látási algoritmusok futtatására optimalizált a gyártó.

A körülbelül egyórás üzemidőt gyorsan cserélhető akkumulátor egészíti ki, ami különösen rendezvényeken, bemutatókon vagy hosszabb fejlesztési munkamenetek során lehet praktikus. A robot magasabb felszereltségei külső áramforrásról is üzemeltethetők, így működésüket nem korlátozza az akkumulátor kapacitása.

Egy robot, többféle szerepben

Az R1 felhasználási lehetőségei túlmutatnak a klasszikus robotikai fejlesztéseken. Egyetemek, kutatóhelyek, fejlesztők és innovatív vállalkozások számára egyaránt érdekes platform lehet oktatási, kutatási és fejlesztési projektekben. Közben a robot fizikai jelenléte és mozgásképessége miatt olyan területeken is szerepet kaphat, ahol a technológia bemutatása önmagában is élményt jelent.

Az INFUZE Robotics ezért nemcsak értékesíti, hanem rendezvényekre és kiállításokra bérbe is adja a Unitree R1-et. Így a humanoid robot azok számára is elérhető, akik egy saját robot beszerzése nélkül szeretnék testközelből megmutatni közönségüknek, ügyfeleiknek vagy munkatársaiknak, milyen irányba tart a robotika.

„Az R1-nél éppen az a különleges, hogy nem kell feltétlenül robotikai laboratóriumban találkozni vele. El lehet vinni egy rendezvényre, kiállításra vagy bemutatóra, és a látogatók saját szemükkel láthatják, hogyan mozog egy modern humanoid robot. Ez egészen más élményt ad, mint egy videó vagy egy képernyőn látott demonstráció”

– tette hozzá Körömi János.

Az első magyarországi Unitree R1-ek már megtekinthetők az INFUZE Robotics-nál, ahol a robot megvásárolható, illetve rendezvényekre és kiállításokra bérelhető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megérkezett a Unitree legújabb humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

A GDE az innováció egyik nagykövete a felsőoktatásban, és kiemelt feladatának tekinti, hogy a technológia fejlődését a tudomány, a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítsa. Az intézmény iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei tanévben már több mint ezer hallgató kezdi meg az első évét, ami 24%-os emelkedést jelent az elmúlt tanévhez képest.

A Gábor Dénes Egyetem több mint 30 éves történetének eddigi legaktívabb időszakát éli. A környezet, a technológia fejlődése folyamatosan arra inspirálja az intézményt, hogy hallgatóit minden tekintetben felkészítse a változó munkaerőpiacra. Mindez a felvételi számokban is megjelenik, hiszen a Gábor Dénes Egyetem évről évre egyre népszerűbb a fiatalok körében. Dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora nyitó beszédében elmondta, hogy idén az egyetem több mint ezer fős első évfolyammal indítja a tanévet. Ez a 2025-ös évhez képest 24%-kal több hallgatót jelent, ami az országos trendet jelentősen meghaladja – az országos növekedés ötszöröse. A rektor hozzátette, az intézmény célja, hogy az alapképzésen a hagyományos előadásokat zártrendszerű digitális tananyagokkal váltsák ki. Ez azonban nem jelenti a személyes kapcsolatok megszűnését. Éppen ellenkezőleg: azt szeretnék, hogy a közös idő még értékesebbé váljon, és az órákon együtt gondolkodjon, kérdezzen és vitatkozzon oktató és hallgató.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke kiemelte, hogy a bizalmat, amit az egyetem választásakor adtak a hallgatók, a közös munkával lehet megerősíteni. Elmondta, hogy világos szakmai célokhoz kapcsolt követelmények és a digitális tanulás mellett szakmai közösség, gyakorlati lehetőségek várják a hallgatókat. Beszédében arra biztatta az elsőéveseket, hogy portfóliójuk ne pusztán termékgyűjtemény legyen, hanem szakmai ítélőképességük, kompetenciájuk fejlődéstörténete.

Az idei év az első tanéve annak a humanoid robotnak is, aki négylábú robottársával együtt érkezett az egyetem Mesterséges Intelligencia laborjába, és aki az elsőévesekkel együtt az egyetemi esküt is letette.

Diploma – lezárás és új kezdet

Az egyetem nem búcsúzik véglegesen a diplomáját most átvevő közel 300 frissen végzett szakembertől sem, hiszen a mesterképzés mellett többek között számos rövid, mikrotanúsítványos képzést is kínál számukra a lifelong learning jegyében.

„A technológiai fejlődés, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket, de új felelősségeket is teremt. Ezért a mai diploma annak a megerősítését jelentse, hogy képesek és készek egész életük során fejlődni. A tudás ma már nem egyszer megszerzendő eredmény, hanem folyamatosan megújuló erőforrás, diplomásaink alumni közössége pedig kiváló lehetőség tapasztalatcserére és együttműködésre a jövőben is”

– mondta el Dr. Zimányi Krisztina.

Friss diplomásokhoz szólt Dr. Dietz Ferenc is, amikor a köszönet fontosságára hívta fel a figyelmet:

„Ne csak arra gondoljanak, amit egyedül teljesítettek az egyetemi évek során, hanem arra is, kitől kaptak szakmai iránymutatást, segítséget vagy egyszerűen csak időt és türelmet. A diploma személyes, de nem magányos teljesítmény!”

A felsőoktatás valódi megmérettetése nem az egyetem falain belül, hanem azon túl zajlik. Ezt már Fauszt András, a Gábor Dénes Felsőoktatási Alapítvány kuratóriumának képviseletében hangsúlyozta, aki nemcsak személyesen volt jelen az eseményen, hanem a legmodernebb technológiával készült, a megtévesztésig hasonló avatarjával is:

„Az egyetem igazi értéke végül mindig azokban az emberekben mérhető, akik innen kilépnek a világba. A tudás pedig akkor válik igazán értékessé, amikor átlépi a könyvek, a laboratóriumok és az előadótermek falát, és jobbá teszi az emberek életét.”

Az esemény meghívott vendége volt Dr. Peták István, nemzetközileg elismert rákkutató. A Gábor Dénes-díjas orvos személyes életpályáján keresztül mutatta be, hogyan kapcsolódtak össze az elmúlt évtizedekben a különböző tudományágak. Neumann János örökségére építve a technológia fejlődésével az orvostudomány, azon belül is a rákkutatás is óriási eredményeket ért el, és ma már matematikai modellezés segíti a legmegfelelőbb terápia kiválasztását.  Beszédében kiemelte a jövő mérnök szakembereinek szerepét, arra bíztatta a hallgatókat, hogy keressenek olyan feladatokat, kihívásokat, amiknek megoldása valódi motivációt jelent számukra.

Edukáció és piaci kapcsolatok

A Gábor Dénes Egyetem nemcsak a felsőoktatásban vállal komoly szerepet, hanem a felnőttképzésben és a társadalmi edukációban is. A 2025 júniusában MI Jövünk! néven megjelent ingyenes online mesterséges intelligencia képzését több mint 70 ezren nézték meg. Hamarosan érkezik a MI jövünk 2., amelynek témája az MI munkahelyi alkalmazása, de a közeljövőben jelenik meg az ingyenes kiberbiztonsági és pénzügyi tudatosság tananyag is.

A GDE fontosnak tartja, hogy az akadémiai szektor és a piaci szféra között is teret biztosítson a tudásátadásra. Ennek jegyében rendezte meg idén tavasszal, a Gábor Dénes emlékév záróeseményeként, a négynapos Dennis Gabor Digital Horizons Week nemzetközi szakmai eseménysorozatot.

Az egyetem piaci kapcsolatai évről évre bővülnek, és már hagyománnyá vált, hogy az évnyitón új vállalati partnerség is megerősítésre kerül. Idén a Gábor Dénes Egyetem a CAE Hungary-vel kötött stratégiai együttműködést, amely a repülésben, valamint a védelmi és biztonsági szektorban kínál szimuláció, képzés és digitális kiképzési rendszereket, megoldásokat. Az együttműködés keretében többek között az MI, a dróntechnológia és kibervédelem területén nyílnak lehetőségek közös szakmai, kutatási és kommunikációs projektek megvalósítására. A partnerségről szóló megállapodást Hajdu József, a CAE Hungary vezérigazgatója és Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke írta alá.

Az ünnepségen a Gábor Dénes Egyetem kitüntetését vehette át:

• Varga Ottó, A GDE kiváló munkatársa 2026
• Gulyás Zsuzsa, A GDE kiváló oktatója 2026
• Vasas Virág, A GDE Innovációs Díja 2026
• Csurgó Dávid, A GDE Partnerségi Díja 2026
• Együd Izabella Bíborka, A GDE legeredményesebb nappalis hallgatója 2025/26 tanév
• Simon Tamás Mihály, A GDE legeredményesebb távoktatásos hallgatója, 2025/26 tanév

A most induló tanév egyik fő üzenete Dr. Dietz Ferenc beszédének zárásaként hangzott el. „Az emberiség történelme során most először a mesterséges intelligencia korában lehet könnyen, gyorsan és relatíve olcsón számtalan választ előállítani. A következő évtized versenyelőnye azonban nem a sok információ lesz, hanem a jobb problémameghatározás, a különböző tudományterületek összekapcsolása, valamint a következmények vállalása. Ne csak használják a technológiát, hanem értsék és szabjanak irányt a fejlődésének!”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robot is megkezdte első tanévét a GDE-n appeared first on Műszaki Magazin.

A következő években a gépek már nemcsak előre programozott feladatokat hajthatnak végre, hanem érzékelhetik környezetüket, értelmezhetik az utasításokat és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Mindez az autonóm gyártás előtt is új lehetőségeket nyit.

A robot már nem csak végrehajt

A hagyományos ipari robotok előre meghatározott műveletek nagy pontosságú és gyors végrehajtásában rendkívül hatékonyak. Ha azonban megváltozik a munkadarab, a környezet vagy maga a feladat, rendszerint új programozásra van szükség.

A humanoid robotok egyik legnagyobb ígérete a nagyobb rugalmasság. Emberhez hasonló kialakításuk révén olyan munkahelyeken is alkalmazhatók lehetnek, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek. A valódi technológiai előrelépést azonban nem a humanoid forma, hanem a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti.

Multimodális AI a gyártásban

A multimodális mesterséges intelligencia egyszerre többféle információ – például kameraképek, szenzoradatok és természetes nyelvű utasítások – feldolgozására képes.

Egy robot így nem feltétlenül csak előre programozott mozdulatokat követ. Felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét.

Ez a robotprogramozást is átalakíthatja. Az operátor a részletes mozgássor helyett egyre inkább a célt adhatja meg: például egy alkatrész kivételét, áthelyezését és pozíciójának ellenőrzését. A végrehajtás egyes lépéseit pedig maga a rendszer tervezheti meg.

A virtuális térben tanulhatnak

Az intelligens robotok fejlesztéséhez hatalmas mennyiségű tanítási adat szükséges. Minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni azonban költséges, lassú és esetenként veszélyes.

Ezért egyre fontosabb szerepet kap a szimuláció és a digitális iker. A robot virtuális környezetben számos feladatot és rendkívüli helyzetet gyakorolhat, mielőtt a megszerzett képességeket a valódi gyártásban alkalmaznák.

A digitális iker szerepe ezzel párhuzamosan szintén bővülhet: a gyártási folyamat virtuális leképezéséből fokozatosan az AI-alapú döntéshozatal egyik eszközévé válhat.

Az automatizálástól az autonóm gyárig

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy automatizált rendszer előre meghatározott szabályok alapján működik, míg egy autonóm rendszer bizonyos keretek között maga is reagálhat a változásokra.

Ha például meghibásodik egy gép, késik egy alapanyag vagy megváltozik egy megrendelés prioritása, az intelligens gyártási rendszer újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy alternatív gyártási útvonalat választhat.

Ehhez azonban a teljes gyártási környezet összekapcsolására van szükség. Az ipari IoT szolgáltatja a gépekből és szenzorokból érkező adatokat, az AI ezeket értelmezi, a digitális iker pedig segíthet a lehetséges döntések modellezésében.

A megbízható adat az alap

Az autonóm gyár egyik legfontosabb feltétele nem maga az AI, hanem a megfelelő minőségű termelési adat.

A gépeknek, robotoknak, MES- és ERP-rendszereknek egységes és megbízható információkat kell cserélniük. Ebben fontos szerepet kaphatnak a nyílt ipari kommunikációs szabványok, például az OPC UA és az MQTT.

Ugyanilyen lényeges a kiberbiztonság. Minél nagyobb döntési szabadságot kap egy AI-alapú rendszer, annál pontosabban kell meghatározni, milyen műveleteket hajthat végre önállóan, és mely esetekben szükséges emberi jóváhagyás.

Nem tűnik el az ember

Az autonóm gyár nem feltétlenül jelent ember nélküli termelést. Sokkal valószínűbb, hogy az ember szerepe változik meg.

A dolgozó a közvetlen végrehajtás helyett egyre inkább felügyeli a folyamatokat, célokat és szabályokat határoz meg, illetve a kivételes helyzetek kezelésében vesz részt. A robotok és az intelligens rendszerek eközben nagyobb önállóságot kaphatnak a feladatok végrehajtásában.

Érdemes már most készülni

A humanoid robotok és a teljesen autonóm gyárak ma még nem tekinthetők általános ipari megoldásnak. A technológiai fejlődés iránya azonban jól látható.

A gyártóvállalatok számára ezért nem feltétlenül egy humanoid robot beszerzése az első lépés. Fontosabb lehet a megfelelő alapok megteremtése: a termelési adatok minőségének javítása, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a digitális ikrek alkalmazása, a szabványos kommunikáció és az ipari kiberbiztonság fejlesztése.

A következő ipari korszak meghatározó változása ugyanis nem önmagában az új robotok megjelenése lehet, hanem az, hogy a gépek egyre inkább képesek lesznek érzékelni, értelmezni és alkalmazkodni a változó gyártási környezethez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megatrendek a gyártóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

2026. szeptember 22. és 27. között több mint 70 ország és régió több mint 1400 fiatal szakembere találkozik Sanghajban a 48. WorldSkills Competition keretében. A résztvevők 64 szakmai versenyszámban mutatják be azt a műszaki tudást, precizitást és kreativitást, amely napjaink szakmáiban elengedhetetlen.

A gyártási és mérnöki szektor számára az esemény egyik kiemelt versenyszáma a robotrendszer-integráció (Robot Systems Integration) lesz. A szeptember 23. és 26. között, a sanghaji National Exhibition and Convention Centerben megrendezett versenyen 20 nemzetközi csapatnak kell teljesítenie egy valós ipari környezetet modellező robotintegrációs feladatot. A feladatot a FANUC, a WorldSkills International és a WorldSkills Shanghai 2026 arany fokozatú partnere dolgozta ki.

A részt vevő csapatok több mint fele Európából érkezik. Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság fiatal szakemberei is versenybe szállnak az aranyéremért az ipari automatizálás egyik leginkább jövőorientált versenyszámában.

Gdansk 07.09.2023
EuroSkills Gdansk 2023
Robot System Integration / Integracja robotow przemyslowych
Photo: Krzysztof Kuczyk/WorldSkills Europe

Az automatizálás egyre több iparágat alakít át a gyártástól és az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszeriparig. Ezzel párhuzamosan a robotrendszer-integrátorok szerepe is folyamatosan felértékelődik. Ezek a szakemberek olyan robotizált megoldásokat terveznek, programoznak és helyeznek üzembe, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik termelékenységüket, hatékonyabban használhatják erőforrásaikat, és hosszú távon is versenyképes termelési környezetet tarthatnak fenn.

A FANUC technológiával, szakértelemmel és képzésekkel támogatja a Robot Systems Integration versenyszám résztvevőit helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat célja, hogy a fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a korszerű automatizálási technológiák használatában, és felkészüljenek a gyorsan változó ipari környezetben rájuk váró feladatokra.

A robotrendszer-integráció olyan összetett szakterület, amely egyesíti a mérnöki tudást, a technológiát és a kreativitást. A versenyzők feladata ezért jóval túlmutat a robotok programozásán: komplex követelményeket kell elemezniük, innovatív megoldásokat kell kidolgozniuk, majd komoly idő- és teljesítménynyomás mellett kell működő automatizálási rendszert létrehozniuk.

A sikerhez a magas szintű műszaki tudás mellett kritikus gondolkodásra, csapatmunkára, hatékony kommunikációra és alkalmazkodóképességre is szükség van. A WorldSkillsszel fennálló hosszú távú partnerségén keresztül a FANUC ezeknek a készségeknek a fejlesztéséhez is hozzájárul, és arra ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy a fejlett gyártástechnológia és az ipari innováció területén építsék karrierjüket.

A FANUC a szakmai oktatástól a professzionális továbbképzésig a gyártóipari karrier minden szakaszában támogatja a szakmai készségek fejlesztését. A FANUC Akadémiákon robot- és gépkezelők, programozók, valamint automatizálási szakemberek számára biztosít képzéseket, ezzel segítve a gyártóvállalatokat belső szakértelmük erősítésében és termelési hatékonyságuk növelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika jövő tehetségei a WorldSkills 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

A két vállalat olyan, több méretosztályban elérhető hajtásrendszer-családot fejleszt, amely nemcsak humanoid robotokban, hanem más robotikai alkalmazásokban is felhasználható lesz. A termékeket mindkét vállalat saját márkaneve alatt forgalmazza majd.

Az együttműködés a Stabilus és a Synapticon többéves kapcsolatára épül, hiszen a Stabilus 2021 óta kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik a robotikai hajtásrendszerekre és funkcionális biztonságra specializálódott Synapticonban. A mostani partnerség célja, hogy a fejlesztési tapasztalatokat nagy sorozatú, ipari gyártási képességekkel ötvözve felgyorsítsák a humanoid robotok kulcsfontosságú alkatrészeinek piacra kerülését.

A közösen fejlesztett integrált aktuátorok a humanoid robotok különböző ízületeiben alkalmazhatók, a fej és a csukló mozgatásától kezdve egészen a csípő- és térdízületekig. Az aktuátorok egyetlen kompakt egységben egyesítik a villamos hajtást, a vezérlést, a hajtóművet és a biztonsági funkciókat, ami egyszerűbb integrációt, nagyobb megbízhatóságot és kedvezőbb gyártási költségeket eredményezhet. A fejlesztések során kiemelt szempont a nagy teljesítmény, a precíz mozgásszabályozás és a funkcionális biztonság biztosítása.

A gyártási koncepciót már a kezdetektől nagy volumenű termelésre tervezték, az autóiparban alkalmazott iparosítási és minőségbiztosítási elvek alapján. A tervek szerint 2027-ben európai Stabilus-üzemekben indul el a kis sorozatú gyártás, majd 2028-tól Észak-Amerikában kezdődhet meg a kereslethez igazítható nagyszériás termelés. A Stabilus a precíziós mechanikai gyártásban és az autóipari volumenű termelésben szerzett tapasztalatát biztosítja, míg a Synapticon a robotikai mozgásvezérlés és a tanúsított funkcionális biztonság területén járul hozzá a közös fejlesztéshez.

A vállalatok szerint a humanoid robotika jelenleg a prototípus-fejlesztések szakaszából fokozatosan lép át az első ipari alkalmazások időszakába. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendszerek széles körben megjelenhessenek a gyártásban és a logisztikában, a legfontosabb alkatrészeket nagy darabszámban, egységes minőség mellett és versenyképes költséggel kell előállítani. Ebben kulcsszerepet töltenek be az aktuátorok, amelyek egy átlagos humanoid robotban mintegy harminc hajtott ízületet működtetnek, és a teljes anyagköltség közel felét képviselik.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotok természetes mozgása appeared first on Műszaki Magazin.

A Festo bemutatta a GripperAI-t, egy mesterséges intelligencia alapú szoftvermegoldást, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy vegyes, ismeretlen és változatos elhelyezkedésű termékeket mozgassanak kiterjedt programozás, sablonbetöltés vagy speciális kamerarendszer nélkül. Azoknak a gyártóknak készült, akik az automatizált handling rendszereknél nagyobb rugalmasságot keresnek. A GripperAI automatikusan azonosítja az optimális megfogási pontot minden egyes tárgynál, és kiválasztja a kar végi szerszámok közül a legmegfelelőbb megfogót a feladathoz. A szoftver lehetővé teszi a robotok számára, hogy valós időben alkalmazkodjanak a változó termékekhez, segítve ezzel a hatékonyabb telepítést és skálázott automatizálást a gyártók számára.

A megfogók rengeteget fejlődtek, ahogy a robotika, az érzékelőtechnológia és az anyagtudomány fejlődése is nagyobb intelligenciát és alkalmazkodóképességet eredményezett. Már nem csupán Pick and Place feladatokra szolgáló eszközök, a modern megfogó rendszerektől egyre inkább elvárják, hogy dinamikusan reagáljanak a változó termékekre és gyártási követelményekre. A GripperAI ezeket a kihívásokat úgy kezeli, hogy lehetővé teszi a robotok számára, hogy sokféle terméket kezeljenek anélkül, hogy az operátoroknak be kellene tölteniük a sablonokat vagy át kellene konfigurálniuk a rendszert a cikkszámok között.

A GripperAI számos megfogási technológiával tud működni, beleértve a vákuumos és mechanikus megfogókat, valamint támogatja az automatikus szerszámválasztást, ha az alkalmazások több megfogási módszert igényelnek. A megoldás egyaránt alkalmas logisztikai, csomagolási és gyártási környezetekre, ahol a termékek alakja, mérete vagy felületi jellemzői jelentősen eltérnek.

A Festo GripperAI-t logisztikai, csomagolási és gyártási alkalmazásokra tervezték, így lehetővé teszi a robotok számára, hogy különböző termékeket automatikusan kezeljenek, növelve a rugalmasságot és csökkentve a mérnöki erőfeszítéseket.

A szoftver helyben egy szabványos ipari PC-n fut, amely egy 3D kamerához csatlakozik, automatikusan kiszámolja a megfogási pontokat, és a szükséges mozgást továbbítja a robot útvezérlő rendszerének. Ha egy megfogás sikertelen, a szoftver újraszámolja és újrapróbálja a műveletet, így a művelet folytatódik a folyamat megszakítása nélkül.

A platformot széleskörű kompatibilitásra tervezték, és használható a legtöbb ipari robottal, kobottal és derékszögű koordinátarendszeres handling rendszerrel. Mivel a szoftverarchitektúra a különböző kameratípusok között következetes marad, a felhasználók a legköltséghatékonyabb kamerahardvert választhatják alkalmazásuk számára, ahelyett, hogy saját fejlesztésű rendszerekhez ragaszkodnának. Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy bővítsék vagy fejlesszék az automatizált handling rendszereket anélkül, hogy egyetlen robothoz, megfogóhoz vagy kamerarendszerhez kellene kötniük.

Az indításról Peter Potters, a Festo End-of-Arm Tooling termékmenedzsere így nyilatkozott: “A mesterséges intelligencia óriási potenciállal bír a mérnöki és gyártási kihívások megoldásában. A GripperAI kitűnő példája annak, hogy az MI gyakorlatilag alkalmazható az operatív problémák kezelésére.”

“Ahogy a megfogó rendszerek egyre intelligensebbé és alkalmazkodóbbá válnak, a gyártóknak olyan megoldásokra van szükségük, amelyek dinamikusan képesek reagálni a változó termékekre anélkül, hogy további bonyolultságot okoznának. A rugalmas robothandlinghez hagyományosan kapcsolódó programozási erőfeszítések csökkentésével a GripperAI lehetővé teszi a gyártók számára, hogy gyorsabban vezessék be az automatizálást, könnyebben reagáljanak a változó gyártási igényekre, és jobban kiaknázzák meglévő berendezéseiket.”

A technológia már bizonyított az igényes logisztikai alkalmazásokban, ahol a robotoknak több ezer különböző terméket kell azonosítaniuk, megfogniuk és csomagolniuk. Az MI-vezérelt látás és a megfogók intelligens kiválasztásának ötvözése automatizálhatja azokat a feladatokat, amelyeket nehéz volt szabványosítani hagyományos robotikus megközelítésekkel.

A GripperAI bevezetése tovább erősíti a Feso MI-alapú automatizációs technológiáinak portfólióját, bemutatva, hogyan segíthet a gyártóknak a hosszú távú automatizálási kihívások leküzdésében, miközben javítja a rugalmasságot, a termelékenységet és a bevezetést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Festo elindítja a GripperAI szoftvert appeared first on Műszaki Magazin.

A KUKA legújabb csomagolási koncepciója a teljes csomagolóláncot lefedi – a nagysebességű pick & place feladatoktól a raklapozásig –, miközben intelligens szoftverekkel, gépi látással és mobil robotokkal növeli a termelékenységet és a folyamatbiztonságot.

Robotok a teljes csomagolási folyamatban

A modern gyártóvállalatok számára már nem elegendő egy-egy munkafolyamat automatizálása: a versenyképességet egyre inkább a teljes csomagolólánc integrált optimalizálása határozza meg. A KUKA ennek megfelelően olyan robotikai portfóliót kínál, amely az elsődleges csomagolástól kezdve a másodlagos csomagoláson át egészen a végső raklapozási feladatokig lefedi a teljes folyamatot.

A rendszer egyik legfontosabb előnye a rugalmasság. A robotcellák gyorsan átállíthatók új termékekre vagy csomagolási formátumokra, így a kisebb sorozatok és a gyakori termékváltások sem jelentenek problémát. A robotok egyenletes ciklusidőket, reprodukálható minőséget és nagy rendelkezésre állást biztosítanak, miközben jelentősen csökkentik a kézi anyagmozgatásból adódó terhelést.

Széles robotválaszték különböző feladatokra

A különféle alkalmazásokhoz eltérő robotkialakítások állnak rendelkezésre. A KR DELTA robotok nagy sebességű pick & place műveletekhez készültek, míg a KR SCARA rövid ciklusidejű válogatási és csomagolási feladatokat lát el nagy ismétlési pontossággal. A kompakt KR AGILUS ultra szűk beépítési helyeken is nagy dinamikával dolgozik.

Az élelmiszer- és gyógyszeripari alkalmazásokhoz higiénikus kivitelű robotok is elérhetők, például a KR DELTA Hygienic Design és a KR AGILUS Hygienic Machine, amelyek rozsdamentes kialakításukkal és élelmiszeripari kenőanyagaikkal megfelelnek a szigorú higiéniai követelményeknek.

Nagyobb terhek mozgatására a KR IONTEC ultra, a KR QUANTEC PA és a KR FORTEC ultra PA robotok alkalmazhatók, amelyek kartondobozok, raklapok és nehéz csomagolóegységek gyors és precíz kezelésére készültek.

Szoftverek és mesterséges intelligencia támogatják az automatizálást

A robotikai megoldások hatékonyságát intelligens szoftverek egészítik ki. Az iiQKA.OS2 operációs rendszer egységes kezelőfelületet biztosít, egyszerűsíti az üzembe helyezést és felgyorsítja a formátumváltásokat. A KUKA.PickControl több robot összehangolt vezérlésével optimalizálja a nagy sebességű pick & place folyamatokat, míg a KUKA.FlexPal programozás nélkül teszi lehetővé új raklapozási minták létrehozását és módosítását.

A gépi látórendszerek, a digitális szimuláció és a mesterséges intelligencia alkalmazása javítja a pozíciófelismerést, támogatja a minőségellenőrzést, valamint csökkenti az üzembe helyezés és az átállások idejét.

Mobil robotok és cobotok is integrálhatók

A csomagolási folyamatok automatizálása már nem korlátozódik a fix robotcellákra. Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) önállóan szállítják a csomagolóanyagokat és késztermékeket az egyes munkaállomások között, míg a mobil cobotok egyszerre képesek megfogási és anyagmozgatási feladatok ellátására. Az együttműködő robotok közvetlenül a dolgozók mellett is alkalmazhatók a megfelelő biztonsági feltételek mellett, növelve a gyártás rugalmasságát.

Egyre összetettebb automatizálási projektek

A KUKA szerint a korszerű csomagolórobotok nem csupán a termelékenységet növelik, hanem hozzájárulnak a munkaerőhiány kezeléséhez, a minőség állandósításához és a fenntarthatóbb gyártáshoz is. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a vállalatok fokozatosan építsék ki automatizálási rendszerüket, és azt később új robotokkal, szoftverekkel vagy mobil platformokkal bővítsék. Ennek eredményeként a csomagolás automatizálása ma már nem önálló gépek alkalmazását jelenti, hanem egy egységes, intelligens robotikai ökoszisztéma kialakítását.

Forrás: KUKA

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post KUKA – robotizált csomagolás appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet közvetlenül Lyu Jae-cheol vezérigazgató alá tartozik majd, és jelzi a vállalat elkötelezettségét a robotika – mint az LG egyik jövőbeli kulcsfontosságú üzleti területének – terén való növekedés felgyorsítása iránt.

A robotika területén elért növekedés felgyorsítása szervezeti átalakítással

A Robotikai Üzleti Központ 2026. július 1-jével, az LG évközi szervezeti átalakításának részeként jött létre. Az időzítés – négy hónappal a vállalat éves szervezeti átalakítása előtt – jól mutatja, hogy az LG stratégiai fókuszt helyez a fizikai mesterséges intelligenciára (Physical AI) épülő robotikára.

A Robotikai Üzleti Központ teljes körű üzleti szervezetként működik majd, amely magában foglalja az üzletfejlesztést, az értékesítést és az operatív tevékenységeket. Vezetője Song Si-yong lesz, aki korábban több meghatározó vezető pozíciót is betöltött a LG Gyártástechnikai Kutatóintézetében (Production engineering Research Institute).

Az új Robotikai Üzleti Központ emellett dedikált, az adatközpont működéséért felelős szervezeti egységet is létrehoz. A kezdeményezés célja, hogy az LG időben kiépítse az adatközpont működéshez szükséges képességeket, és támogassa a robotok betanítását – ezzel erősítve a vállalat versenyképességét a következő generációs robotika területén. A központ által gyűjtött, magas minőségű üzemeltetési adatokat az LG Robot Foundation Model (RFM) – ez a rendszer, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy felmérje a környezetét, és önállóan eldöntse, hogyan cselekedjen – további fejlesztésére fogják használni. E stratégia részeként az LG nagy léptékű adatközpontot épít szöuli Yangjae K+F kampuszán, amelynek működése még az idei évben megkezdődik.

Erősebb irányítás a jövő kihívásai felkészült működés érdekében

Az új irányítási struktúra célja, hogy hatékonyabb és agilisabb döntéshozatali kereteken keresztül erősítse az LG robotikai üzletágát. Ez a kialakítás lendületet adhat a stratégiai fejlesztésnek, az alaptechnológiák házon belüli fejlesztésének, valamint a költség-versenyképesség javításának.

Önálló üzleti egységként a központ várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy az LG a „One LG Solution” keretében még szorosabban összefogja szélesebb körű vállalati képességeit – beleértve olyan leányvállalatok szakértelmét, mint az LG CNS és az LG AI Research. A struktúra emellett elősegítheti a globális technológiai vezető vállalatokkal való kiterjedtebb stratégiai partnerségek kialakítását is.

Hárompilléres stratégia a robotika területén való piacvezető pozíció eléréséhez

Az LG átfogó, három pillérre épülő stratégiával kívánja kiaknázni az ipari, kereskedelmi és lakossági robotikai lehetőségeket. A Robotikai Üzleti Központ kiegészíti az LG bővülő robotikai portfólióját, beleértve az otthoni robotokat, valamint az LG leányvállalatai, a Robostar ipari robotikai képességeit és a Bear Robotics kereskedelmi robotikai szakértelmét. Ez a megközelítés olyan átfogó üzleti portfóliót hoz létre, amely a különböző szektorok jövőbeli igényeire egyaránt választ ad.

A vállalat az idei évet a robotikai üzletág bővítésének nyitóéveként határozta meg. A cél, hogy a robotikára fókuszáló, fizikai AI-megoldások vezető szolgáltatójává váljon. Az LG a valós környezetben történő kereskedelmi bevezetés támogatása érdekében ötvözi a kész robottermékeket, az olyan alapvető komponenseket, mint az aktuátorok, az adatgenerálási képességeket, valamint az LG-csoport teljes körű ökoszisztémáját. A vállalat emellett arra is készül, hogy az aktuátorok gyártását házon belül valósítsa meg, több mint 60 évnyi, motortechnológia terén felhalmozott szakértelmére támaszkodva – ezzel támogatva a jövő iparági ellátását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új robotikai üzleti központ jön létre appeared first on Műszaki Magazin.

Erre a problémára kínál megoldást a német igus, amely az Iggy Rob robotplatform új változatát, az Iggy Rob Home modellt mutatta be. A vállalat ezzel a korábban gyártási környezetre fejlesztett platformot most először a szolgáltatási és épületüzemeltetési feladatok igényeihez igazította. Az új robot induló ára 55 000 euró, fejlesztése és gyártása pedig teljes egészében Németországban történik.

Az Iggy Rob Home és a korábban bemutatott Iggy Rob Industrial ugyanarra a műszaki platformra épül. A fejlesztők a kétlábú járószerkezet helyett egy ReBeLMove Pro autonóm mobil robotplatformot alkalmaztak, amely akár 250 kilogramm teher mozgatására is alkalmas. Az igus szerint ez a megoldás biztonságosabban és egyszerűbben integrálható a meglévő ipari és épületüzemeltetési környezetekbe, miközben könnyebben teljesíti a CE-követelményeket is. A vállalat úgy véli, hogy a jelenlegi alkalmazások többségében a két lábon járó humanoid robotok nem jelentenek valódi gyakorlati előnyt.

A konfigurációtól függően az Iggy Rob robotok 1,3 és 1,7 méter közötti magasságúak, 16 szabadságfokkal rendelkeznek, és akár nyolc órán keresztül képesek autonóm működésre. Navigációjukat LiDAR-érzékelők és 3D kamerák támogatják. Alapkivitelben két darab, egyenként 2,5 kilogramm teherbírású igus ReBeL robotkarral készülnek, ugyanakkor más gyártók kobotjai vagy humanoid robotkezei is integrálhatók a nyílt ROS 2 alapú vezérlőrendszernek köszönhetően. A robotok CE-tanúsítvánnyal rendelkeznek, és alkalmasak a VDE 5050 szabvány szerinti flottairányításra is.

Míg az Iggy Rob Industrial elsősorban gyártási és logisztikai feladatokra készült, az új Home változatot recepciós, vendéglátóipari, oktatási, kutatási és egyéb szolgáltatási alkalmazásokra optimalizálták. Emellett továbbra is alkalmas ipari pick-and-place műveletekre, belső anyagszállításra és különböző állomások közötti logisztikai feladatokra. A vállalat szerint a robot mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez és egyetemi kutatásokhoz is megfelelő platformot biztosít.

Az Iggy Rob Home hardverét több olyan funkcióval egészítették ki, amelyek az ember–robot együttműködést támogatják. A robot halkabb mozgásprofilokat használ, kijelzőjén egyszerű arckifejezések jeleníthetők meg, valamint előre konfigurált szolgáltatási funkciókkal rendelkezik. Az integrált lineáris tengely megnöveli a robotkarok munkaterét, a legfeljebb 50 kilogramm teherbírású hátsó tároló pedig lehetővé teszi különböző tárgyak szállítását. A beépített 3D kamera segíti a tárgyfelismerést, a pontos megfogást és a navigációt, míg a vezeték nélküli töltés folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A robot különféle végszerszámokkal, többek között vákuumos megfogókkal, két- és háromujjas gripperekkel, valamint biomimetikus robotkézzel is felszerelhető.

Az intuitív programozási felületnek köszönhetően a rendszer robotikai szakismeretek nélkül is gyorsan üzembe helyezhető. A Dynamic Mission Data Interface szoftverbővítmény lehetővé teszi, hogy a robot valós időben kommunikáljon külső mesterségesintelligencia-rendszerekkel, így a feladatok hálózaton keresztül dinamikusan indíthatók és módosíthatók. A mechanikai, elektronikai és szoftveres fejlesztést egyaránt az igus kölni központja, illetve a Commonplace Robotics végzi, ami megkönnyíti az egyedi igények szerinti továbbfejlesztéseket.

Az igus az új robot esetében is alkalmazza a vállalat „Test before you invest” koncepcióját, amelynek keretében a felhasználók saját munkakörnyezetükben próbálhatják ki a rendszert, mielőtt beruházási döntést hoznának. A vállalat emellett az RBTX robotpiactéren különböző gyártók humanoid robotjait is kínálja, valamint tanácsadási, integrációs és finanszírozási szolgáltatásokat is biztosít ügyfelei számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új humanoid robot szolgáltatási feladatokra appeared first on Műszaki Magazin.

Az Automatica Trendindex 2026 felmérése szerint a német ipari döntéshozók 82 százaléka úgy véli, hogy az országnak a kínai mintát követve lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a humanoid robotok fejlesztésére és támogatására. A kutatásban száz olyan németországi szakmai és vállalati vezető vett részt, akik vállalatuknál a robotikai és automatizálási beruházásokról döntenek.

A felmérés egyik legfontosabb üzenete, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai fejlesztési irány, hanem az ipari versenyképesség alapvető feltétele. A válaszadók 78 százaléka szerint a mesterséges intelligenciával támogatott robotikai és automatizálási rendszerek nélkül a német ipar hosszú távon nem tudja megőrizni nemzetközi versenyképességét.

A szakértők szerint Kína évek óta következetesen építi nemzeti robotikai stratégiáját. A legújabb ötéves fejlesztési terv már az intelligens robotikát és az úgynevezett Physical AI (megtestesült mesterséges intelligencia) fejlesztését állítja középpontba. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusai közvetlenül fizikai robotrendszerekkel kapcsolódnak össze, így a robotok nemcsak érzékelni és elemezni képesek környezetüket, hanem önállóan végre is tudják hajtani a szükséges műveleteket. Ez új lehetőségeket nyit az ipari automatizálásban és az intelligens gyártásban.

A humanoid robotokat a megkérdezett vállalatvezetők többsége már ma is fontos technológiai iránynak tekinti. A válaszadók 85 százaléka szerint ezek a rendszerek a jövőben értékes kiegészítői lesznek az ipari termelésnek, különösen azokban a munkafolyamatokban, amelyeket jelenleg emberek végeznek. Ugyanakkor 68 százalék úgy látja, hogy a technológia még elsősorban kísérleti projektekben jelenik meg, és a széles körű ipari elterjedéshez további fejlesztésekre, valamint gyakorlati tapasztalatokra van szükség.

A humanoid robotok egyik legfontosabb előnye, hogy olyan, emberek számára kialakított munkakörnyezetben is alkalmazhatók, ahol a hagyományos ipari robotok csak jelentős átalakításokkal lennének bevethetők. Az emberi testfelépítéshez hasonló kialakításuk lehetővé teszi, hogy hagyományos szerszámokat használjanak, lépcsőn közlekedjenek, illetve meglévő gyártósorokon dolgozzanak együtt az emberi munkatársakkal.

Németország kedvező helyzetből indul a humanoid robotika fejlesztésében. Az ország erős gépgyártási hagyományokkal, fejlett automatizálási technológiákkal, korszerű szenzortechnikával és jelentős mesterségesintelligencia-fejlesztési kapacitással rendelkezik. Emellett a modern ipari termelés során keletkező nagy mennyiségű valós gyártási adat kiváló alapot biztosít a robotok tanításához és fejlesztéséhez. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint Németország robotizáltsági szintje a világ élvonalába tartozik: 10 000 ipari dolgozóra 449 ipari robot jut, amellyel az ország Dél-Korea és Szingapúr mögött a harmadik helyen áll.

A szakma várakozásai szerint a humanoid robotok és a Physical AI meghatározó témái lesznek a 2027-es müncheni Automatica szakkiállításnak is. Az iparág egyre inkább úgy tekint ezekre a technológiákra, mint az automatizálás következő fejlődési lépcsőjére, amely hosszú távon jelentősen átalakíthatja az ipari termelést és az ember–robot együttműködést.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotok: az ipari automatizálás új korszaka appeared first on Műszaki Magazin.

Miért van szüksége egy felsőoktatási intézménynek humanoid robotra? Akkor sem állnánk messze a valóságtól, ha azt felelnénk: egy technológiai fókuszú egyetem ma már nem engedheti meg magának, hogy robottalanul sínylődjön, de azért ennél komolyabb válaszok is léteznek.

„Érkeztek már felkérések robotos kutatásokra, ezért, ha versenyképesek akarunk lenni, kell egy ilyen”

– mutat az állványán pihenő szerkezetre Forstner Bertalan egyetemi docens, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető-helyettese.

Április végén érkezett Kínából, nem drágább, mint egy középkategóriás új autó, és hivatalosan úgy hívják: Unitree G1 Edu3. A kutatók érezték, hogy egy emberszerű gépnek kijár egy ennél barátságosabb név, így lett belőle AUT-o-Máté. A tanszéken persze eddig is volt már többféle robot – a pingpongozó talán a legismertebb közülük –, hozzájuk képest egy humanoid azért jó, mert sok interfész (mondjuk, az ajtókilincs) úgy van méretezve, hogy emberi alkattal lehessen könnyen használni.

Azt, hogy a kezein lévő három-három ujjával elboldogul­­jon, többek között Lidar-szenzor és sztereókamera teszi lehetővé. Van benne továbbá egy zárt számítógép az alacsonyabb szintű műveletekre és egy nyílt, 100 TOPS teljesítményű, amely már egy nagy nyelvi modellt is futtat – így tud Máté beleszólni akár egy konferencia panelbeszélgetésébe (lásd ezt videót). Több mint 2 óráig tud működni egy töltéssel, és az akkuja nagyjából 75 perc alatt feltölthető.

A magyarországi importőr segített a kezdeti betanításában, azóta az intenzív ismerkedés fázisában van az oktatókkal.

„Az mindenesetre szerencse, hogy az AUT egyszerre szoftveres, mechatronikus és villanyos tanszék”

– jegyzi meg Forstner Bertalan.

A szoftvert egyébként rendszeresen frissíti a gyártó, így Máté mozgása a későbbiekben még tovább is javulhat. Pedig már most remekül mozog.A Villamosmérnöki és Informatikai Karon remélik, hogy Máté sokféle tárgy oktatásában használható lesz. Az AUT-os specializációkon, az új mesterséges intelligencia mesterszakon biztosan találkozhatnak majd vele a hallgatók. Az eddigi legemlékezetesebb fellépése a BME szegedi pályaorientációs eseményén volt, ahol a helyi középiskolásokat győzködte arról: bátran jelentkezzenek a Műegyetemre.

https://www.youtube.com/shorts/vZpfSB3pxXk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkába állt Máté, a BME humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

A hosszú műszakok, az intenzív munkatempó és a hétvégi vagy éjszakai munkavégzés miatt sok vállalkozás nehezen talál megfelelő szakembereket. Ebben a helyzetben a robotizáció már nem csupán technológiai érdekesség, hanem egyre inkább gyakorlati megoldás a napi működés fenntartására. Erre jó példa a németországi Lippstadt városában működő Hella Globe Hotel, ahol 2026 áprilisától egy teljesen automatizált konyhai rendszer segíti a vendégek kiszolgálását. A goodBytz startup által fejlesztett robotkonyha mintegy 180 különböző étel elkészítésére képes.

A robotizált főzőrendszer egy mindössze 8 négyzetméteres modulban kapott helyet. A központi szerepet egy FANUC LR Mate ipari robot tölti be, amely főzőlapokat kezel, hozzáfér a hűtőrendszerhez, valamint az integrált tisztítóberendezéshez is. A robot precízen adagolja az összetevőket, kezeli a sütési-főzési időket, és gondoskodik arról, hogy minden fogás az előírt recept szerint készüljön el.

A rendszer működésének kulcsa a fejlett vezérlőszoftver. A robot saját irányítási logikával rendelkezik, amely képes a rendelések folyamatos újratervezésére. Amikor egyszerre több megrendelés érkezik, a szoftver valós időben optimalizálja a munkafolyamatokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használja ki.

A goodBytz autonóm konyhai rendszerei már nemcsak szállodákban működnek. Kórházak, egyetemek, üzemi étkezdék és élelmiszer-kiskereskedelmi egységek is alkalmazzák a technológiát.
A robotok megjelenése nem a szakácsok kiváltását jelenti, hanem a monoton, ismétlődő feladatok automatizálását.

A lippstadti hotel példája jól mutatja, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia alapú vezérlés már ma is képes valós üzleti értéket teremteni a vendéglátásban.
A teljesen automatizált konyhák hozzájárulhatnak az élelmiszer-előállítás minőségének és kiszámíthatóságának javításához, miközben enyhítik a munkaerőhiányból fakadó problémákat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot a konyhában appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóiparban már évtizedek óta robotkarok hegesztenek, egyes szektorokat azonban csak lassan hódít meg ez a technológia. Ilyen a világ egyik leginkább munkaerő-intenzív ágazata, a textil- és ruhagyártás, a logisztika vagy az őrzés-védelem is. Viszont hamarosan az automatizáció számára ezek a nehéznek számító feladatok is egyre robotizáltabbá válnak.

Kopogtat az AI-alapú ruhagyártás

A textilipar sem maradhat ki a digitalizációból, választ adva a radikálisan rövidülő átfutási időkre, az egyedi fogyasztói igényekre és a szigorú költséghatékonyságra: egyre több vállalat alkalmaz szoftvervezérelt mérnöki munkát, low-code fejlesztést és AI-alapú automatizálást versenyképessége érdekében.

Ezt teszi a kínai központú, ipari varrógépeket gyártó globális vállalat, a Jack Technology is. Az ipari mesterséges intelligencia és a humanoid robotika ötvözésével legalább 30 százalékos hatékonyságnövekedést tűztek ki célul, amihez a Siemens szoftveres megoldásait választották, a tervezéstől és a szimulációtól kezdve, a gyártáson át, egészen egy digitális platform fejlesztésééig.

Továbbá idén kétezer ruházatgyártásra szabott humanoid robotot rendeltek, ami a technológia első tömeges bevetését jelenti a szektorban.

Ládapakolásból jeles

A hagyományos, fix rögzítésű ipari robotokkal szemben a humanoid robotok az emberi test felépítését és mozgását utánozzák. Emiatt képesek az eredetileg emberek számára tervezett munkakörnyezetben, meglévő szerszámokkal és munkaállomásokon dolgozni, anélkül, hogy azokat át kellene alakítani. Erre azért is szükség van, hogy a robotok valóban kezelni tudják a munkaerőhiányt és a feladatokat, mindezt a környezethez, valamint a velük dolgozó emberi munkaerőhöz alkalmazkodva.

Ezt használta ki a brit Humanoid robotikai startup is. A Siemens erlangeni elektronikai gyárában egy kéthetes tesztüzem során a HMND 01 névre keresztelt, kerekes Alpha humanoid robot pakolta a ládákat. Az NVIDIA fizikai AI-technológiáját alkalmazva a szállítószalagon elhelyezte, majd letette őket egy átadási ponton, ahonnan emberi kollégák vették át a munkát.

A projekt során a robot óránként 60 láda autonóm mozgatásával teljesítette az elvárásokat, két különböző ládaméretet is zökkenőmentesen kezelve. A robot napi üzemideje meghaladta a 8 órát, a teljesen önálló megfogási és lehelyezési feladatok sikerességi rátája 90 százalék felett alakult.

Négylábú ipari őrszemek

A vegyipari, energetikai létesítmények hatalmas, sokszor több négyzetkilométeres komplexumai rengeteg kockázatot rejtenek: a magas hőmérséklet, a kémiai reakciók és a potenciális tűzveszély mind folyamatos felügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra tervezte az ANYmal névre keresztelt robotkutyát az ANYbotics vállalat, a Siemens megoldásait, illetve a Roboverse Reply virtuális és valós világot összekapcsoló platformját alkalmazva. A robotkutyát kifejezetten úgy fejlesztették, hogy megkönnyítse a karbantartási feladatokat összetett ipari környezetekben, és az ember számára veszélyes, piszkos, vagy nehezen hozzáférhető ellenőrzési feladatokat automatizálja.

Az ANYmal parancsra önállóan gyűjt pontos, jó minőségű adatokat több száz ellenőrzési pontról. A létesítményekről nagy felbontású 3D modelleket hoz létre, AI-alapú mobilitásának köszönhetően könnyedén navigál akár sötétben, többemeletes, lépcsőkkel tagolt csarnokokban is, miközben minden egyes küldetéssel egyre megbízhatóbban azonosítja és osztályozza az útjába kerülő objektumokat. Infravörös kameráival méri a szivattyúk és motorok hőmérsékletét, akusztikus szenzoraival pedig még az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat is érzékeli, így akár a gázszivárgásokat is képes észlelni.

Azáltal, hogy a robot valós időben szűri és továbbítja a releváns adatokat az operátorok felé, az üzemek reaktív hibaelhárítás helyett prediktív karbantartási stratégiákat alkalmazhatnak.

Egy robot működéséhez számos részlet szükséges

Egy humanoid robot valódi értéke abban rejlik, ha a gyártóüzem integrált, együttműködő eszközévé válik. Ez valós idejű adatcserét jelent a termelési rendszerekkel és más autonóm irányítású járművekkel (AGV-kkel), a munkafolyamatok szinkronizálását más gépekkel és emberi kezelőkkel, valamint olyan alkalmazkodó működést, amely dinamikusan reagál a változó körülményekre. A mély integráció nélkül még a legkifinomultabb robot is elszigetelt megoldás marad.

Ezt biztosítja a Siemens: a digitális ikertől kezdve a mesterséges intelligenciával támogatott érzékelésen, az integrált vezérlésen és PLC–robot interfészeken át, egészen a flottakezelésig, az ipari kommunikációs hálózatokig és a hajtásrendszerekig. Az elemek együtt alkotják azt a digitális gerinchálózatot és automatizálási infrastruktúrát, amely biztosítja, hogy a humanoid robotok hatékonyan működjenek, és összehangoltan illeszkedjenek a teljes gyári környezetbe. Így valósul meg egy gyári szintű, ipari környezetben általánosan alkalmazható modell a humanoid robotok bevezetésére és üzemeltetésére.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ládapakoló humanoidok és gázszivárgást szimatoló robotkutyák appeared first on Műszaki Magazin.

Hogyan teszi „emberibbé” a gépeket a robotpszichológia? Miként segíthetnek a robotok az előttünk álló demográfiai és gazdasági kihívások megoldásában, milyen futurisztikus szerepük lesz a jövő gyáraiban? Készen állunk-e arra, hogy együtt éljünk és közösen dolgozzunk velük?

Intelligent Robotics FAIR 2026: fókuszban az emberközpontú robotok

A robottechnológia legaktuálisabb kérdéseire keresi a választ az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport együttműködésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 innovációs fórum. Hazánk első egyetemi-ipari összefogásban rendezett átfogó robotikai és mesterséges intelligencia témájú eseménye idén második alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvény központi témája az intelligens robotikai rendszerek társadalmi és ipari integrációja, melyben hangsúlyos szerepet kap az emberközpontú robotika, valamint a testet öltő MI (Embodied AI) is.

A 2026. június 18–20. között az ELTE-n és a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajló nemzetközi tudományos és innovációs rendezvény előadásokkal, szakértői beszélgetésekkel, valamint élő demonstrációkkal ad betekintést a rohamléptekkel fejlődő robottechnológia, valamint a mesterséges intelligencia legfrissebb alkalmazási területeibe – nemzetközi és hazai egyetemek, kutatóintézetek, technológiai vállalatok innovációin keresztül. A három napos esemény konferenciát, robotikai kiállítást és családi napot egyaránt magában foglal, hidat építve a tudomány, a vállalati szféra és a hétköznapi felhasználók, érdeklődők között. Az Intelligent Robotics FAIR a Robotrandi Családi Nap 2026 eseménnyel zárul, ahol a nagyközönség színes bemutatók, workshopok, játékok és ismeretterjesztő előadások segítségével ismerheti meg a jövő intelligens fejlesztéseit, a robotika és a mesterséges intelligencia lenyűgöző világát. A Robotrandi 2026 ad helyet a Robotics 4 Good Hungary nemzetközi robotikai verseny döntőjének, valamint az ELTE-Qubit robotikai kártyajáték fejlesztő verseny döntőjének is.

ELTE-Bosch közös megoldások a robotikában és az MI világában

A Bosch víziója szerint a robotok térnyerése új fejezetet nyit az innovációban. A vállalat széleskörű megoldásaival globálisan és Magyarországon is jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciára épülő robotika fejlődésében. Az ELTE Informatikai Karán már hat éve működik eredményesen az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, melynek kutatásai közül az Intelligent Robotics FAIR 2026 programjain több is bemutatkozik. Az ELTE és a Bosch közös fejlesztései hozzájárulnak a robotika, az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, valamint az emberi agyműködést egyre jobban leképező, úgynevezett neuromorf rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához.

„A Bosch az innovatív technológiák és szolgáltatások vezető globális szállítójaként aktívan fejleszti az automatizálás, a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Stratégiánk részeként örömmel csatlakoztunk szervezőként, kiállítóként és házigazdaként az Intelligent Robotics FAIR 2026 eseményeihez. Ez a rendezvény az ELTE és a Bosch szakmai együttműködésének újabb fontos állomása. Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához, melyre az Intelligent Robotics FAIR 2026 kiváló szakmai platformot teremt”

– mondta el a konferencia kapcsán Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

„Az Intelligent Robotics Fair idén második alkalommal kerül megrendezésre a Bosch és az ELTE Informatikai Kar együttműködésében. Amikor hagyományteremtő szándékkal elindítottuk ezt az egyedülálló rendezvényt, az volt a célunk, hogy a kutatók, mérnökök, vállalatok, egyetemi hallgatók, döntéshozók és a technológia iránt érdeklődő családok számára a robotika és mesterséges intelligencia témája mentén találkozási lehetőséget biztosítsunk, hidat építsünk a tudomány, a technológia és a társadalom között. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen céljainkat a Bosch csoporttal együttműködésben valósíthatjuk meg, immár másodszorra”

– emelte ki Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Robotdoktorok és robotápolók jöhetnek az egészségügyben?

Az egészségügyi robotika területén jelentkező innovációk jelentik ma a robottechnológiák egyik legígéretesebb irányát. A konferencia résztvevői bepillanthatnak a már ma is működő robotasszisztált sebészet világába, ahol különleges sebészeti robotkarok hajszálpontos mozdulatokkal segítik az orvosok gyógyító munkáját. Ezzel a megoldással az orvosi beavatkozások pontosabbak, biztonságosabbak és a betegek számára kevésbé megterhelők lesznek. Az interaktív kiállítás keretében a látogatók egy különleges eszköz segítségével maguk is kipróbálhatják a sebészrobot karjának irányítását, közvetlen élményt szerezve a technológia működéséről.

Az egészségügyi robotika rövidesen egy másik fontos társadalmi problémára, a gondozó- és ápolóhiányra is enyhülést hozhat a konferencia szakértői szerint. A robotok leginkább az időigényes, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő ápolási feladatokra kínálnak hatékony megoldást, így több idő és kapacitás juthat majd a valóban emberi jelenlétet igénylő személyes gondoskodásra és szakmai döntésekre.

A humanoid robotok körüli dilemmák: hogyan segítheti a robotpszichológia az ember–robot együttműködést?

A robotok új típusú alkalmazása, felhasználóbarát és biztonságos működése merőben új kihívásokat állít a fejlesztők elé. A fő kérdés nem csupán az, hogy milyen intelligensek ezek a rendszerek, hanem az is, hogyan képesek természetes és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani az emberekkel. A robotpszichológia szakterülete pontosan erre keresi a választ: a jövő szociális robotjai ugyanis nemcsak a fejlett algoritmusokkal, hanem az emberi viselkedés, kommunikáció és társas interakciók mélyebb megértésének köszönhetően válhatnak hatékony segítőkké például az egészségügyben, az oktatásban vagy a szolgáltatások területén – hangsúlyozzák az Intelligent Robotics 2026 konferencia előadói.

Sterilebb kórházak, higiénikus tömegközlekedés – ezt is tudják már a robotok

A higiénia területén is a robotika segítségével vehetjük fel a harcot a jövőben a kórokozókkal szemben. Az Intelligent Robotics FAIR-en olyan önjáró robot is bemutatkozik, amely UV-C fénnyel járja végig a helyiségeket, ahol emberi kéz érintése nélkül fertőtleníti a levegőt és a felületeket. A futurisztikus gép kórházakban, idősotthonokban, iskolákban vagy akár tömegközlekedési járműveken is használható lehet, vagyis szinte bárhol, ahol vegyszermentes, gyors fertőtlenítésre van szükség.

Robotkutyák, drónok és kutatórobotok vihetik vásárra a „bőrüket” értünk

A legkülönbözőbb felhasználású önjáró eszközök, drónok, robotkutyák és kutatórobotok az emberek számára életveszélyt jelentő feladatokra is hatékonyan bevethetők. Az Intelligent Robotics FAIR-en személyesen is megismerhető „robotfelderítők” olyan kockázatos helyszíneket közelíthetnek meg sikerrel, mint a barlangok, alagútrendszerek, víz alatti infrastruktúrák vagy az elárasztott bányák mélye. Alámerülnek helyettünk, rejtett járatokat térképeznek fel, és olyan extrém helyszínekről hoznak értékes adatokat, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak a kutatók számára.

Robotok és digitális ikrek forradalmasíthatják az ipart

Míg a robotok térnyerése az egészségügyben és a hétköznapi életünkben a közeli jövőt jelenti, az intelligens robotikai rendszerek a gyárak világában már ma is hangsúlyos szerepet kapnak, a tendencia pedig egyre erősödik. Az Intelligent Robotics FAIR 2026 a robotika ipari alkalmazásának széles spektrumát vonultatja fel, többek között a Bosch legújabb kapcsolódó fejlesztéseinek bemutatásával. Kézzelfoghatóvá válik, hogyan alakítja át az ipart az automatizált gyártás, a robotizált anyagmozgatás vagy az MI-alapú érzékelés, illetve miként működnek a digitális ikrek a gyárak új generációjának működésében. A konferencia rávilágít: a jövő gyáraiban a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek még szorosabban dolgozhatnak együtt, hogy a termelés még gyorsabb, még pontosabb és hatékonyabb legyen.

A Intelligent Robotics FAIR 2026 gazdag programjáról részletes információ a rendezvény honlapján található: https://introbfair26.inf.elte.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotok a munkahelyen – Készen állunk rá, hogy közösen dolgozzunk velük? appeared first on Műszaki Magazin.