Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

E-Gazdaság

A harmadik országbeli munkaerő a gazdasági növekedéshez

Hónapok óta kölcsönöz fülöp-szigeteki munkavállalókat a Work Force HR szolgáltató.

A 40 fős csoport Veszprémben állt munkába, de a közeljövőben több, mint 1000 további külföldi dolgozóra számít a cég az ország minden pontján. Az eddigi tapasztalatok szerint a feldolgozóiparban van a legnagyobb érdeklődés irántuk, de az idegenforgalom fantáziáját is megmozgatta a harmadik országbeli toborzás.

 Kimondottan hosszú távra jöttek Magyarországra az első fülöp-szigeteki munkavállalók a Work Force HR szolgáltató szervezésében. A Work Force jelenleg két évre szerződött harmadik országbelieket foglalkoztató partnereivel, azonban ezt az időtartamot várhatóan meghosszabbítják majd azokkal, akiknél beválik az ázsiai munkavállalók foglalkoztatása. A HR szolgáltató tapasztalatai szerint a fizikai munkaerőállomány fluktuációját ismerve ez az időszak rendkívül hosszúnak mondható. A már megérkezett fülöp-szigetekiek mindegyike forrasztó operátorként állt munkába, de már egyéb pozíciókra is folynak toborzások. A feldolgozóipar számít rájuk a legjobban, de a szállodák és vendéglátóipari egységek, illetve szellemi munkaerőt foglalkoztató szolgáltatócégek is egyre nagyobb igényt tartanak harmadik országbeli munkaerőre.

A Work Force első tapasztalatai szerint nem egyszerű feladat ezeket a munkavállalókat Magyarországra hozni.

„Egy erősen szabályozott környezetben dolgozunk. A hazai minősített munkaerő-kölcsönzői státusz megszerzése után szükség volt egy fülöp-szigeteki akkreditációra is, aminek elnyerésével tudtuk csak elkezdeni a kinti toborzás működési modelljének és folyamatainak megtervezését, valamint csapatunk kiképzését erre a szolgáltatásra, hiszen ez merőben eltér attól, amit itthon végzünk. Egy helyi toborzóvállalattal kellett összehangolni a kiválasztásunkat azért, hogy a kockázatokat minimalizálni tudjuk”

– mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force vezetője. Hozzátette, hogy ezeknek a dolgozóknak az ideköltözése jóval költségesebb folyamat, mint egy vidéki relokáció. Ez egy olyan anyagi ráfordítás a HR szolgáltatóknak, amit senki nem térít meg, ha egy munkavállaló esetleg próbaidő alatt felmond. Ezért is fontos, hogy az ideérkezők és a munkáltatók egyaránt megtalálják számításaikat. A cégvezető elmondta, hogy alapos felkészítéssel, együttműködő vezetőkkel, barátságos munkakörnyezettel és kényelmes lakhatással tesznek meg mindent azért, hogy ezek a dolgozók ne álljanak tovább akár a Schengeni-övezet egyéb országaiba.

A fülöp-szigeteki munkavállalók munkahelyválasztási preferenciáiban is vannak eltérések, ha azokat összevetjük a hazai trendekkel.

„Természetesen számukra is a bérezés az első számú szempont, hiszen a legtöbben az anyagi stabilitás reményében hagyják el otthonukat. Emellett azonban kiemelten fontos számukra, hogy sikerüljön beilleszkedniük egy idegen kontinens másik kultúrájába. Ezt mi úgy tudjuk segíteni, hogy például arra is figyelünk, hogy olyanokkal lakjanak együtt, akikkel hasonló környezetből érkeztek és könnyen tudnak kommunikálni. Amikor körbejártuk a kinti toborzás feltételrendszerét, azt láttuk, hogy szerencsére ezek a munkavállalók olyan háttérrel jönnek, ami kompatibilis a magyar életformával. Ezt az eddigi tapasztalataink is beigazolták”

– nyilatkozta Czellecz Zoltán.

A fokozódó fizikai munkaerőhiány kezelése egyre nehezebb feladat, így a vállalatok igyekeznek minél több eszközt igénybe venni a probléma megoldásához. A folyamatos fluktuáció agresszívan tornázza fel a jövedelmeket, vannak olyan cégek, melyek negyedévente adnak béremelést úgy, hogy pénzügyi fejlődésük és gyártási hatékonyságuk ezt nem indokolná. Ez egy kényszerhelyzet számukra, mely csak ideig óráig működik. Ezeknek a vállalatoknak is figyelembe kell venni, hogy hol van az a bérszínvonal, ahol még érdemes itthon működni és hol van az a költségszint, ahol egy gyártósort vagy projektet ki kell szervezni külföldre. Ez akár a csökkenő fizetéseknél is nagyobb veszélyt jelenthet a hazai gazdaságra nézve. A szakértő elmondta, hogy a külföldi munkaerő toborzása kulcskérdés lehet abban, hogy ezek a cégek továbbra is itthon működjenek.

Hirdetés

További cikkek a témában