Az ipari létesítmények építésénél fontos a gyorsaság, amely jelentős kockázat- és költségcsökkentő tényező lehet. Napjainkban a környezetvédelem szempontjai is mindinkább előtérbe kerülnek. E két, egyidejű elvárás teljesülését biztosíthatja a moduláris építkezés, ami számtalan előnye mellett persze kompromisszumokat is követel. A technológiában kiemelt gyakorlattal rendelkező CÉH zRt. szakértőjének áttekintése.
Az új ingatlanberuházások iránti igény folyamatos, ám az elvárások és környezetük változnak. A megrendelő rendszerint a lehető legrövidebb határidőt szorgalmazza, és minél olcsóbb megvalósítást. Mindeközben az Európai Unió által elfogadott fenntarthatósági irányelvek nyomán 2050-re a tagországokban el kellene érni a klímasemlegességet, ami nem lehetséges az építőipar és ingatlanszektor jelentős átalakulása nélkül ‒ hívta fel a figyelmet Takács Ákos, az egyik legnagyobb hazai mérnökiroda, a CÉH zRt. alelnöke és fenntarthatósági igazgatója.
Mindezen elvárások ösztönzik a kivitelezőket arra, hogy amit csak lehet, jól kontrollált és minőségbiztosított folyamatokkal működő előregyártó üzemekben készítsenek el. Napjainkban nemcsak falakat, paneleket vagy tetőszerkezeti elemeket szállítanak a helyszínre, de kész blokkokat is, amikben már bent vannak az elektromos kábelek, a szükséges gépészeti vezetékek, vagy akár a berendezési tárgyak is. Ennek egyik látványos példája volt, amikor egy moduláris rendszerben épített New York-i szálloda legfelső szobáját teljes berendezésével együtt emelték a helyére, még a lámpa is világított az ágy mellett – mindezt egy hagyományos módon épült szálloda költségénél 20%-kal olcsóbban.
A moduláris – tehát minél nagyobb arányban előregyártott elemekből dolgozó – építkezés fenntarthatósági szempontból is kiválóan teljesít. Az előregyártó üzemben készülő modulok esetében a keletkező hulladék mennyisége 5 % körüli, míg a hagyományos, helyszíni megoldásoknál. Ezt az előregyártott elemek gyártási technológiája biztosítja, mivel a folyamat a végletekig optimalizálható, így a minőség is magasabb. A helyszínen az építkezés gyorsabb, kevesebb anyagot és energiát igényel, csökken a költséges munkaórák és a hibalehetőségek száma, nő a munkavégzés biztonsága.
Vannak ugyanakkor kompromisszumok is. Az elemek helyszínre szállítása komoly logisztikát kíván, a szállítható darabok mérete pedig nem haladhatja meg egy szokásos, 40 lábas konténer paramétereit. Az igazán nagy projektekhez akár helyben is fel lehet húzni egy modulgyártó rendszert, de ekkora projekt és ennyi hely idehaza ritkán akad.
A másik kompromisszum, hogy az előregyártott elemek minél szabványosabbak, annál olcsóbbak és hatékonyabbak tudnak lenni. Mérnöki oldalról nem probléma íves vagy tagolt épületeket tervezni, de minél inkább bonyolítjuk a geometriát, annál drágább lesz, ilyen esetben az árelőny hamar elveszhet.
Összességében tehát a jövő mindenképp a moduláris épületeké, legalábbis a hétköznapi felhasználásoknál. Ehhez azonban a megrendelői szemléletnek is változnia kell. Be kell látni, hogy egyszerűen nem élhetünk úgy, mint korábban. Csak oda kell és szabad extrém, műalkotásszerű épületeket tenni, ahol ennek helye van.
A moduláris épületek tehát várhatóan minden felhasználásban teret nyernek, és a változás még csak most, a mesterséges intelligencia térhódításával indul be igazán. Az AI előbb-utóbb a gyártmánytervezés és a gyártási folyamat bármely fázisát automatizálhatja, végül majd csak az ötlet, az igény és az ellenőrzés marad az embereknél. Az átalakulást a klímaváltozás is gyorsítja. Ami ma még „sötétzöld”, különleges megoldás, az hamarosan szabvánnyá válhat. A csapadékmegtartás, az energiahatékonyság hamar fontosabbá válhat például az utcaképnél és az egyedi megrendelői igényeknél.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
