A klímaváltozás és az energiabiztonsági kihívások miatt Magyarország számára elengedhetetlen a megújuló energiaforrások gyorsabb és hatékonyabb hasznosítása.
Ennek egyik kulcsa a szélerőművek telepítésének szempontjából kijelölt könnyített térségek rendszere. A WWF Magyarország szakmai véleménye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleg társadalmi egyeztetésen lévő jogszabály-tervezet nem képes betölteni ezt a szerepet, mivel módszertanilag és szakmailag sem felel meg az európai uniós elvárásoknak
Az Európai Unió Megújuló Energia Irányelve (RED III) egyértelműen rögzíti, hogy a megújulóenergia-gyorsítási térségek kijelölése tudományos alapokon, kétlépcsős folyamatban kell hogy történjen. Először az energetikai, műszaki és gazdasági szempontból alkalmas területeket szükséges feltérképezni, majd ezek közül kell kiválasztani azokat, ahol a környezeti kockázat alacsony, és az engedélyezés gyorsítható. A WWF szerint a hazai rendelettervezet nem ezt a logikát követi: sem az alkalmazott adatok, sem az értékelési szempontok nem átláthatók, és elmaradt a stratégiai környezeti vizsgálat is, amely az uniós szabályozás egyik alapkövetelménye.
Különösen problémás, hogy a tervezet járási szinten jelöli ki a könnyített térségeket, ráadásul az „átlagosnál jobb szélenergia-hasznosítás” leegyszerűsített kritériuma alapján. Ez a megközelítés szakmailag nem indokolható, hiszen számos kiváló széladottságú térség kimarad, miközben az ország járásainak döntő többsége eleve kizárásra kerül. A WWF szerint a járási lépték túl durva ahhoz, hogy a helyi ökológiai sajátosságokat és kockázatokat figyelembe lehessen venni, ráadásul a fejlesztési lehetőségeket indokolatlanul az ország északnyugati részére koncentrálja. Ez ellentmond a szélenergia egyik legfontosabb előnyének: a decentralizált, vidékfejlesztést támogató alkalmazhatóságnak.
A szervezet hangsúlyozza, hogy a felelős kijelölés alapja a nagy felbontású térinformatikai elemzés és a többkritériumos döntéstámogatás. Az ilyen módszerek egyszerre képesek kezelni az energetikai potenciált, a hálózati adottságokat és a természetvédelmi érzékenységet. Ezt a szemléletet képviseli a WWF által koordinált RENewLand projekt is, amely országos szinten, tudományos alapokon határozza meg azokat a területeket, ahol a szélerőmű-fejlesztések a legkisebb környezeti konfliktussal valósíthatók meg.
A WWF Magyarország álláspontja szerint a szélerőművek engedélyezésének valódi gyorsítása nem adminisztratív egyszerűsítéssel, hanem átlátható, adatvezérelt és környezeti szempontból megalapozott tervezéssel érhető el. Amennyiben a jogalkotás nem ezt az irányt követi, fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország nemcsak az uniós kötelezettségeit mulasztja el, hanem egy hosszú távon is fenntartható energetikai lehetőséget is elszalaszt.
Hol van a helye a szélenergiának Magyarországon
Forrás: WWF
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
