Stratégiai eszköz – Korunk legmarkánsabb informatikai trendje kétségkívül a mesterséges intelligencia mindenre kiterjedő térnyerése. Szakértők, a hazai tapasztalatok alapján 7 pontban foglalták össze a vállalati mesterséges intelligencia piac legjellemzőbb trendjeit.

Az elmúlt évben az AI kilépett a pilotok világából, és a nagyvállalati működés stratégiai eszközévé vált, még olyan szereplőknél is, ahol az alaptevékenység ezt korábban nem indokolta. A közép- és nagyvállalatok körében az AI-ban való gondolkodás már közel 100%-os, miközben a felkészültség, a rendszerszintű szakértelem és az adat architektúra-oldali háttér jóval alacsonyabb szinten áll, így a valós, méretezhető felhasználás egy szűkebb körre korlátozódik.

AI trendek Magyarországon:

1. Az AI vállalati terjedése hasonló mintázatot mutat a Cloud korábbi terjedésével. Az egyéni felhasználók számára könnyen hozzáférhetővé vált nyilvános AI szolgáltatásokat a felhasználók a vállalati IT felügylete nélkül alkalmazzák vállalati környezetben, ezzel mind adatbiztonsági, mind adatkezelési, mind üzemeltetési kockázatot jelentenek a cég számára.
2. Az AI még szükségszerűbbé teszi az együttműködést az üzleti igények és az informatikai megoldások összehangolása terén. A mesterséges intelligencia vállalati használata akkor válhat hatékonnyá, ha a szervezet beazonosítja a legidőigényesebb, jellemzően repetitív folyamatokat, és azokat összefüggéseiben vizsgálva dolgozza ki szükséges területeken hatékonyan működő és egyben egymással együttműködő mestereséges intelligenciát használó megoldásokat.
3. Számos vállalat szigetszerű AI megoldásokat vezet be a rendszerszintű megközelítés helyett. Az összetett, egymásra épülő vállalati folyamatoknál egyelőre ritkán alkalmaznak olyan megközelítést, amely e folyamatokat a teljes rendszer egészén elérhető hatékonyságjavítási potenciált tekintve vizsgálja.
4. Hiányoznak a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazását keretek közé tevő szabályok. A hazai gyakorlatban – éppen az IT kontroll hiánya miatt – a cégek többsége nem rendelkezik rálátással arra, hogy ki, mikor és milyen környezetben kezel szenzitív vállalati adatokat AI rendszerekben, így sok esetben még arról sincs átfogó kép, hogy mire kellene kiterjednie egy ilyen jellegű szabályozásnak.
5. Jellemző tendencia, hogy egy-egy látványos, gyors eredményt ígérő AI megoldás kerül a cégek látókörébe és végül bevezetésre, amely végül nem hozza a várt eredményt. Ennek legfőbb oka, hogy az IT vezetők még nem ismerik azokat az átfogó AI platformokat, amelyek több területre kiterjedő, integrált megoldást nyújtanak.
6. „Mindenhol legyen AI” stratégia. Jellemző üzleti megközelítés, hogy a trendekre felülve a vállalat minden területén elkezdődik az „AI őrület”, annak vizsgálata nélkül, hogy valójában mely területeken eredményezhetnek e rendszerek valós hatékonyságnövelést.
7. Élenjáró szektorok: a legátgondoltabb AI bevezetések ma elsősorban a pénzügy, a technológiai és telekommunikáció szektoraiban látszanak, mert e területeken erős az adatvezérelt kultúra, kiforrott a szabályozási megfelelés, és nagy a nyomás a hatékonyság és bevételnövelő innovációra. A klasszikus gyártás és több KKV dominált ágazat (pl. hagyományos kereskedelem, építőipar) jellemzően lemaradó, mert szűkösek az erőforrások, alacsonyabb az adatérettség, erős a szabályozási/IT biztonsági félelem, és sok helyen hiányzik a felsővezetői AI szponzoráció.

Sok helyen elmarad az átfogó, a folyamatok elemzésére és az üzleti igények felmérésére épülő AI stratégia kialakítása, amely az üzleti igényhez keresi meg a megfelelő AI szolgáltatást, nem pedig fordítva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!