A globális akkumulátorcella-piac átfogó átalakuláson megy keresztül: a jelenlegi helyzetben a kínálat meghaladja a keresletet, ami jelentős következményekkel jár az árképzésre, a gyártási stratégiákra és a regionális versenyképességre egyaránt.
A McKinsey & Company legfrissebb elemzése szerint a globális gyártókapacitás túlkínálatot mutat, miközben a kereslet ennél sokkal lassabban növekszik. Az elmúlt évben a globális akkumulátorcellák piaci kapacitása közel 900 gigawattóra (GWh) túlteljesítést mutatott a tényleges kereslettel szemben. Ennek oka egyrészt a több területen – például elektromobilitás, energiatárolás és elektronikai eszközök – előrejelzett növekedésre felépített kapacitás, másrészt a piaci dinamikák lassulása, ami nem követte teljes mértékben a gyártói beruházások tempóját.
Gyártási projektek és regionális trendek
Európában a cellagyártás kilátásai hosszú ideje kihívásokkal küzdenek. Számos nagy projekt sor került vagy elhalasztásra, illetve bizonytalan státuszba. Például az Automotive Cells Company (ACC) már nem folytatja terveit Kaiserslauternben és Termoliban, az ACC-hez kapcsolódó francia–olasz létesítmények projektjei pedig gyakorlatilag stagnálnak. Ugyancsak elmaradt vagy leállt számos ambiciózus beruházási kezdeményezés, így a Porsche Cellforce és a kínai Svolt is lemondott németországi cellagyártó létesítményekről. A svéd Northvolt „Northvolt Drei” gigagyár projektje csődbe ment, és a jövőbeni folytatás – például amerikai Lyten általi átvétel – még nem biztosított.
Ezzel szemben a Stellantis–Mercedes–TotalEnergies közös gyártóegysége Douvrinben tovább halad előre, és újabb, CATL-vel közös LFP cellafactory építése is folyamatban van Zaragozában, várhatóan az év végén induló termeléssel. A termelés helyi közelsége az autóipari összeszereléshez ugyan magasabb munkaerőköltséggel jár, de logisztikai és piachoz való alkalmazkodási előnyöket is hozhat.
Ár- és technológiai trendek
A túlkínálat rövid távon mérsékli az akkumulátorcellák árát: a 2025-ös évre a Li-ion cellacsomagok súlyozott átlagára kb. 108 USD/kWh volt, ami lényegesen alacsonyabb a 2018-as árnál. A McKinsey szerint ez a csökkenő trend nem folytatódik korlátlanul; az árak stabilizálódhatnak vagy ingadozhatnak, miközben a hosszú távú cél kevesebb mint 60 USD/kWh körüli árszint elérése.
A technológiai fejlődés is markáns képet mutat: az energiasűrűség több mint megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben, miközben az LFP-technológia (lithium-vas-foszfát) egyre nagyobb piaci részesedést szerez, elsősorban költséghatékonysága miatt. A McKinsey-elemzés szerint 2035-re az LFP cellák várható piaci részesedése elérheti a 59 %-ot, miközben a hagyományos NMC/NCA cellák aránya 38 % körül alakul. A nátrium-ion technológia kisebb, de bizonyos szegmensekben releváns szerepre tarthat igényt.
Regionális verseny és piaci kihívások
A globális gyártás dominanciája jelenleg az ázsiai szereplők kezében összpontosul: a cellagyártás kb. 75 %-át az ázsiai országok adják, míg Európa és az USA együtt alig érik el a 10 %-os részesedést. Ez komoly versenyképességi kérdéseket vet fel, különösen az iparági stratégiák és a technológiai függetlenség szempontjából.
Az európai és amerikai gyártási beruházások versenyképessége kihívásokba ütközik a magas energia- és munkaerőköltségek, valamint a kritikus nyersanyagokhoz való korlátolt hozzáférés miatt. Az ilyen regionális strukturális problémák ugyanakkor ösztönzik a helyi beszállítói hálózatok és új gyártási paradigmák kialakulását.
Nagyobb akkumulátor-gyárak Magyarországon
SK On – Komárom: dél-koreai gyártó akkumulátor-üzeme, amely elektromos autókba szánt cellákat állít elő; ez az SK On első európai termelőegysége.
Samsung SDI – Göd: dél-koreai vállalat elektromos járművekhez való Li-ion akkumulátorokat gyárt Gödnél; ez a gyár 2018 óta működik, és korábban is bővítették kapacitását.
GS Yuasa – Miskolc: japán akkumulátorgyártó üzem, amely különféle Li-ion akkumulátorokat gyárt Magyarországon.
A CATL debrenceni gyára – a CATL második nagy európai akkumulátorcella-gyára mintegy 7,3 milliárd eurós beruházással épül, mely évi 100 GWh kapacitást céloz, amivel az egyik legnagyobb európai üzem lesz. A termelés várhatóan 2026 folyamán elindul, a hírek szerint a kezdeti kapacitás jelentős részére már leszerződött autóipari partnerek – többek között európai OEM-ek – számára. A gyártósorokat rugalmasan alakítják ki, így lítium-ion (pl. LFP) és potenciálisan más cellakémiák előállítására is alkalmasak. A projekt stratégiai jelentőségű az európai akkumulátor-ellátási lánc szempontjából, ugyanakkor a piaci kereslet és a technológiai trendek alakulása befolyásolhatja a további bővítési ütemeket.
Forrás: MM
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
