Az uniós épületállomány mintegy 75 százaléka alacsony energiahatékonyságú[1], miközben az Európai Unió célja, hogy 2050-re kibocsátásmentes és teljes mértékben dekarbonizált épületállomány jöjjön létre. Az energiahatékonyság javítása ezért egyszerre energetikai, gazdasági és fenntarthatósági kérdés. Erről Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric fenntarthatósági és energiahatékonysági tanácsadója beszélt a HAD Group „Building Future” Konferenciáján.
Az energia szerepe az elmúlt években alapvetően megváltozott az épületekben. Már nem csupán egy, az üzemeltetés során jelentkező költségtételről van szó: az energiaellátás, az energiafogyasztás és az ezekhez kapcsolódó digitális infrastruktúra egyre inkább meghatározza egy épület gazdaságos működését, értékállóságát, rugalmasságát és fenntarthatósági teljesítményét. Az épületek az Európai Unió teljes energiafogyasztásának mintegy 40 százalékáért, az energiával összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékáért felelősek.[2] Ráadásul az uniós épületállomány mintegy 75 százaléka alacsony energiahatékonyságú, miközben az Európai Unió célja, hogy 2050-re kibocsátásmentes és teljes mértékben dekarbonizált épületállomány jöjjön létre. Az energiahatékonyság javítása ezért egyszerre energetikai, gazdasági és fenntarthatósági kérdés. Ez pedig azt is jelenti, hogy az energetikai szempontokat már az épületek tervezésének kezdetén figyelembe kell venni.
Egy beruházás során ugyanakkor könnyen kialakulhat az úgynevezett silós gondolkodás. A beruházó számára elsősorban a bekerülési költség és a megtérülés, a kivitelezőnek a határidő és a megvalósíthatóság, az üzemeltetőnek a megbízható és költséghatékony működés, a bérlőnek pedig többek között az alacsony rezsi, a komfort és a fenntarthatósági elvárások teljesítése a fontos. Ezek a szempontok azonban hosszú távon ugyanannak a rendszernek a részei.
„Egy épület energiahatékonyságának mérésekor a teljes életciklust egyben kell látnunk. Már a tervezéskor figyelembe kell venni a későbbi energiafelhasználást és üzemeltetést, ezt követnie kell a megfelelő rendszerek beépítésének, majd az adatokra épülő, optimalizált működtetésnek. Ha ezeket a fázisokat összekapcsoljuk, az nemcsak alacsonyabb energiafogyasztást és költséget jelent, hanem fenntarthatóbb és hosszabb távon is értékállóbb épületet eredményez” – hangsúlyozta Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric fenntarthatósági és energiahatékonysági tanácsadója.
A Schneider Electric ezért az épület teljes életciklusát egy egységes rendszerként kezeli. A tervezési szakaszban meghozott döntések meghatározzák, hogy milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre az energiafelhasználás mérésére és szabályozására. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy az egyes villamos, gépészeti és digitális rendszerek ne elkülönülten, hanem egymással összekapcsolva működjenek. Az átadás után pedig az üzemeltetés során keletkező adatok segítségével tovább optimalizálható a működés. A digitalizáció ezen a ponton válik kulcsfontosságúvá. Az épületfelügyeleti és energiamenedzsment-rendszerek folyamatos képet adhatnak arról, hogy az épület mikor, hol és mire használ energiát. Az így létrejövő adatok nemcsak az energiafogyasztás csökkentését segítik, hanem alapot teremtenek a megelőző és prediktív karbantartáshoz is. Egy rendszer működési adatainak elemzésével ugyanis már azelőtt azonosítható egy rendellenesség vagy teljesítményromlás, hogy az meghibásodást vagy leállást okozna.
Mindez a bérlők számára is kézzelfogható előnyökkel járhat. Egy jól működtetett, energiahatékony épület alacsonyabb üzemeltetési költségeket, kiszámíthatóbb működést és magasabb komfortszintet biztosíthat.
Az új beruházások mellett legalább ekkora kihívást jelent a már meglévő épületállomány korszerűsítése. Ezen a területen azonban nem feltétlenül egy nagy beruházással kell kezdeni. A Schneider Electric megközelítése szerint az első lépés az energiafogyasztás pontos megismerése.
„A meglévő épületeknél azt javasoljuk: kezdjük a méréssel. Ha nem tudjuk, hogy pontosan hol, mikor és mire fogyasztunk energiát, azt sem tudjuk eldönteni, hol érdemes beavatkozni. Már az adatok láthatóvá tétele is olyan működési anomáliákra és felesleges fogyasztásra mutathat rá, amelyek megszüntetésével komoly megtakarítás érhető el. Ezután pedig nem kell egyszerre mindent átépíteni: lépésről lépésre lehet továbbhaladni az automatizálás, az energiamenedzsment és a komplexebb korszerűsítés irányába” – tette hozzá Nagy-Gál Levente.
Ez a megközelítés azért is fontos, mert az energiahatékonyság növelése sokszor automatikusan az épület külső felújításával és szigetelésével kapcsolódik össze. A megfelelő hőszigetelés természetesen kiemelkedően fontos: a legolcsóbb és legtisztább energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Önmagában azonban a szigetelés nem oldja meg az épületek valamennyi energiahatékonysági problémáját.
Az épület működésének digitalizálásával és intelligens szabályozásával ugyanis jelentős megtakarítás érhető el úgy is, hogy közben nem feltétlenül van szükség azonnal nagy léptékű építészeti beavatkozásra. A Schneider Electric tapasztalatai szerint az épületek okosítása, az energiafelhasználás mérése és az energiamenedzsment alkalmazása a szigeteléshez mérhető megtakarítási potenciált kínálhat, lényegesen alacsonyabb beruházási költség mellett.
A leghatékonyabb épületeknél az építészeti, gépészeti és digitális fejlesztések egymást kiegészítve működnek: az épületnek eleve minél kevesebb energiára van szüksége, a szükséges energiát pedig a lehető leghatékonyabban használja fel.
Az elektrifikáció, a helyi megújulóenergia-termelés, az energiatárolók, az elektromosautó-töltés, az épületautomatizálás és az intelligens energiamenedzsment terjedésével egyre több funkció kapcsolódik össze az épületeken belül. Ez azt is jelenti, hogy az energia ma már nem tekinthető az épület elkészülte után „hozzáadott” szolgáltatásnak: a tervezés egyik alapvető elemévé válik.
„Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz. A HAD Group nagyszabású szakmai fórumának középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak” – tette hozzá Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője.
[1] https://commission.europa.eu/news-and-media/news/improving-energy-efficiency-buildings-reduce-bills-and-save-energy-2026-05-29_en
[2] https://commission.europa.eu/news-and-media/news/improving-energy-efficiency-buildings-reduce-bills-and-save-energy-2026-05-29_en
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
