Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Népszerű tudomány

Fekete lyukak kutatói kapták a 2020-as fizikai Nobel-díjat

Penrose elsőként írta le a fekete lyukak keletkezését. Genzel és Ghez megtalálták a galaxisunk közepén elhelyezkedő fekete lyukat.

A Svéd Királyi Akadémia kedden délelőtti bejelentése szerint idén Roger Penrose-nak, Reinhard Genzelnek és Andrea Gheznek ítélték a fizikai Nobel-díjat.

A német Reinhard Genzel és amerikai Andrea Ghez kutatócsoportjaikkal bizonyították a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű objektum, szupermasszív fekete lyuk létezését.

Roger Penrose angol elméleti fizikus és matematikus a fekete lyukak általános relativitáselmélet által megjósolt kialakulásának leírásáért. Penrose, aki 1964-től forradalmasította a téridő leírásának matematikai eszközeit, 1965-ben publikálta “Gravitációs összeomlás és téridő szingularitások” című korszakalkotó tudományos dolgozatát.

A fekete lyukak olyan égitestek, amelyekben az anyag a kritikus értéknél kisebb térfogatba sűrűsödik, ezért a sűrűség és a téridő görbülete végtelen értéket vesz fel. Ezt a végtelen értékű pontot szingularitásnak nevezik. A szingularitást körülvevő eseményhorizont az a határ, ahol az égitest szökési sebessége meghaladja a fénysebességet, ezt a tartományt sem a fény, sem más nem hagyhatja el.

Két évtizedes késés

A díjat egy évben legfeljebb három tudósnak és két különböző kutatásért ítélhetik oda, és bár ma már igyekeznek ezt maximálisan kihasználni, a kiválasztás hosszú és szigorú folyamata miatt a Nobel vált mára a legrangosabb fizikai tudományos díjjá.

A jelölésről egy öttagú bizottság dönt, a díj odaítélésről az Akadémia szavaz. A jelölteket nem hozzák nyilvánosságra és jelöleteket tartalmazó listát ötven évre titkosítják. Csak olyan kutatást vesznek figyelembe, amelyek kiállták az idő próbáját, ezért egy adott kutatás általában két évtizeddel később kap Nobelt, amelyet poszthumusz nem, csak élő tudósnak ítélhetnek oda.

Férfiak és részecskék

Közjáték

„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.”

Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó

A Svéd Királyi Tudományos Akadémiát több kritika is érte Nobel-díjaknál felfedezhető elfogultság miatt: 2019-ben például kizárólag férfiak voltak a díjazottak. A 113 fizikai Nobel-díjas közül hárman voltak nők: Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963), Donna Strickland (2018). A fizika területén legjobb eséllyel az atom- és részecskefizikával kapcsolatos kutatások kapták a legtöbb elismerést.

díjat 2019-ben megosztva ítélték oda: James Peebles a kozmológia tudományában elért eredményeiért és az univerzum történetének leírásáért, Michael Mayor és Didier Queloz az első Naprendszeren kívüli bolygó, más néven exobolygó, felfedezéséért. Az első fizikai Nobelt Wilhelm Röntgen kapta a röntgensugárzásért. A legfiatalabb fizikai Nobel-díjas 25 évesen (Lawrence Bregg), a legidősebb 96 évesen (Arthur Ashkin) kapta meg az elismerést.

(Borítókép: David Haviland, a Nobel Fizikai Bizottság tagja és Goran K Hansson, a Tudományos Akadémia főtitkára ülnek a kivetítő előtt, amin a 2020-as fizikai Nobel-díj nyerteseit mutatják be. Fotó: Fredrik Sandberg / AFP)

További cikkek a témában