Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Digitalizáció

A legfrissebb technológiai újdonságokat használja a Széchenyi-egyetem betonkenucsapata

Lehet betonból kenut építeni? A győri Széchenyi István Egyetemen régóta tudják, hogy igen! Erre a feladatra vállalkozik évről évre a SZEnavis csapata, amelynek tagjai a gyakorlatban használják fel a legfrissebb betontechnológiai újításokat. A társaság szorosan együttműködik az intézmény Járműipari Kutatóközpontjával (JKK), amely mentorálással segíti a hallgatók munkáját.

Ha feltennénk a kérdést, hogy a Széchenyi István Egyetem négy hallgatói versenycsapata (Arrabona Racing Team, SZEngine, SZEnergy, SZEnavis) közül melyik a kakukktojás, a legtöbben valószínűleg a SZEnavisra voksolnának. A legtöbb szempont szerint a SZEnavis valóban kilóg a sorból. Egyedül ők azok, akik nem szárazföldre, hanem vízre fejlesztenek járművet (betonkenut) – ráadásul olyat, amelynek hajtása nem motorral, hanem emberi erővel történik.

„A kenu hossza legalább négy, legfeljebb hat méter lehet, szélessége pedig hatvan centiméter és egy méter között változhat. Ezekkel a korlátokkal tervezzük a hajót” – kezd bele a fejlesztési folyamat ismertetésébe Aller Attila, a csapat jelenlegi vezetője. „Az építési ciklus szeptemberben kezdődik, ekkor határozzuk meg nagy vonalakban a stratégiánkat. Ekkor döntjük el, milyen anyagot használjunk, milyen prioritásokra figyeljünk, milyen forma lenne az ideális a hajó számára. Ezek közül több variációt lemodellezünk, és amelyik a szimulációkban a legjobban teljesít, azt építjük meg. Az előkészítő fázis hosszadalmas, a zsaluzat felépítése már csak egy hónapig tart, a hajó elkészítése pedig mindössze egy délutánra redukálódik. Nálunk kicsit máshogy zajlik a fejlesztési folyamat, mint a többi versenycsapatnál”

– fogalmazott.

A SZEnavis csapata standdal jelentkezett néhány hete a Széchenyi István Egyetem családi napján is. Középen Aller Attila csapatvezető. (Fotó: Horváth Márton)

A betonkenuversenyeken nem feltétlenül az nyer, aki elsőként ér célba. A bírák ugyanis elsősorban a hajót értékelik: a mérnöki tervezés legalább akkora súllyal esik a latba, mint a futamok eredménye. A pandémia előtti utolsó SZEnavis kenu például szögletes lett, aminek volt előnye és hátránya is: könnyen fordult a vízen, viszont kevésbé volt áramvonalas.

A csapat szoros együttműködésben dolgozik a Járműipari Kutatóközpont mellett az egyetem oktatóival is, akik közül többen is a SZEnavis gárdájából kerültek ki. Első számú mentoruk Pollák András, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője. A kenu építéséhez szükséges forrásokat pályázatokból, valamint szponzoraik támogatásával teremtik elő. Van, aki zsaluanyaggal, más cementtel vagy pénzzel segíti őket.

 „Kis túlzással állíthatjuk, hogy ez a betontechnológia Forma–1-e”

– állítja Pollák András.

A nagy gyártók kísérleti technológiáit mi próbálhatjuk ki először, gyakorlatilag teszteljük a különböző betonmegoldásokat, amiket a hétköznapi felhasználásban még nem alkalmaznak”

árulta el portálunknak a tanszéki mérnök, aki szerint mindez szakmailag és tudományosan egyaránt hasznos a hallgatóknak. Mindezt alátámasztja, hogy az évek során sok tudományos diákköri munka, valamint szakdolgozat is született a csapat berkein belül.

A 2019-es Magyar Betonkenu Kupa mezőnye, előtérben a SZEnavis csapatával. (Forrás: SZEnavis)

Mint Andrástól megtudtuk, a SZEnavis Magyarországon a legjobbak között van, de nemzetközi kitekintésben is a felső középmezőnyhöz tartozik.

„A győri csapat különlegessége, hogy nálunk teljesen szabad kezet kapnak a hallgatók. Tulajdonképpen egy kis cégként működnek, ugyanúgy mint a SZEnergy, az ART vagy a SZEngine. A betonkenu-építés remek lehetőség arra, hogy az építész- és építőmérnök-hallgatóinkat felvértezzük gyakorlati tapasztalatokkal

– összegzett a laborvezető.

További cikkek a témában