Az uniós városok és régiók váltást sürgetnek a termelésben, mivel a műanyagok jelentik a legnagyobb veszélyt a környezetre nézve.
A Régiók Európai Bizottsága (RB) véleményt fogadott el a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról, valamint az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos irányelvről. A műanyagok környezetre gyakorolt aggasztó hatása miatt a városok és a régiók kiemelten kezelik a környezettudatos tervezést és a kiterjesztett gyártói felelősséget a műanyagszennyezés elleni küzdelemben. Európában a műanyaghulladék kevesebb, mint 30%-át gyűjtik össze újrahasznosításra, miközben az EU-ban megközelítőleg 49 millió tonna műanyagot használnak fel évente. A műanyag használata a 20-szorosára nőtt az elmúlt 50 évben, de világszerte a műanyagoknak csupán 9%-át hasznosítják újra.
Szakértők szerint a műanyaghulladékok keletkezésének megelőzése kell legyen a legfontosabb prioritás. Először is korlátoznunk kell a műanyag termékek használatát, és kötelező környezetbarát tervezési kritériumokat kell meghatároznunk. Kevesebb és jobb minőségű műanyagra van szükségünk. Meg kell szüntetnünk a fosszilis tüzelőanyagokhoz jelenleg nyújtott támogatásokat és a másodlagos nyersanyagok egységes piaca előtt álló akadályokat. Mindkettő olcsóbbá teszi ugyanis az új műanyagot az újrahasznosított vagy bioalapú műanyagoknál, és megakadályozza a műanyag körforgásos gazdaságának kialakulását.
A rendkívül ellentmondásos mikroműanyagokkal kapcsolatban a helyi vezetők megbízható és hatékony mérési technológiákat és folyamatokat szorgalmaznak, hogy értékelni lehessen az egészségre és a környezetre gyakorolt pontos hatásukat. A városok és a régiók a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok és az oxidatív biológiai úton lebontható műanyagok betiltását sürgetik azokban az esetekben, amikor a humán egészségvédelem szempontjából ezek használata nem indokolt. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy a következő uniós költségvetésben növeljék a műanyagok körforgásos gazdaságára szánt forrásokat. A Közgyűlés felajánlja, hogy együttműködik az Európai Bizottsággal a műanyagokra vonatkozó új stratégiai kutatási és innovációs terv kidolgozásában.
A műanyagokkal kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2018. januári európai bizottsági közlemény négy területre helyezi a hangsúlyt: a műanyagok újrafeldolgozásával kapcsolatos gazdasági aspektusok és minőség javítása, a műanyaghulladék mennyiségének mérséklése és a szemetelés visszaszorítása, a beruházások és az innováció ösztönzése, valamint a globális fellépés előnyünkre fordítása. A javaslat a következő célkitűzéseket foglalja magában:
- a hulladékokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata: 2030-ra elérendő 55%-os új cél a csomagolóanyagokból származó műanyaghulladék újrafeldolgozására (a hulladékokról szóló 2018. májusi jogszabálycsomag),
- a műanyag hordtasakokról szóló irányelv: a tagállamok 2019-ig személyenként 90 tasakra és 2026-ra 40 tasakra csökkentik a fogyasztást,
- környezetbarát tervezéssel kapcsolatos munkaterv: a terméktervezés javítása a tartósság, javíthatóság és az újrahasznosíthatóság érdekében,
- a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv: a tagállamok kötelesek nyomon követni és csökkenteni tengeri hulladékaikat.
Az új tervek szerint 2030-ra az EU piacán található összes műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, csökkentik az egyszer használatos műanyagok fogyasztását és korlátozzák a mikroműanyagok szándékos használatát. A műanyagokra vonatkozó stratégiával az Európai Bizottság nyomonkövetési keretrendszert fogadott el, mely tíz kulcsfontosságú mutatót tartalmaz az EU és a tagállamok körforgásos gazdaságra való áttérés felé tett lépéseiről. A stratégia végrehajtására vonatkozó következő uniós intézkedések itt találhatók.
