Az Ipari Robotika (Robot Systems Integration) versenyszámban Magyarországot a Debreceni Egyetem hallgatói, Kis Károly Árpád és Vígh Dániel képviselték, akik teljesítményükkel Medallion for Excellence, azaz Kiválósági Érem elismerést szereztek.

Az út Sanghajig

A világversenyen való részvétel mögött több mint egy év tudatos felkészülés állt. Az Ipari Robotika versenyszámban Magyarország képviseletének jogát a FANUC Hungary által szervezett FANUC Olimpián lehet megszerezni, amely mára a hazai felsőoktatás egyik legfontosabb robotikai megmérettetésévé vált.

A FANUC ugyanakkor nemcsak az egyetemi hallgatókra épít. Az Ipari Robotika versenyszám országos döntőjére a Szakma Sztár Fesztiválon kerül sor, ahol a technikumok és szakképzési centrumok legjobb csapatai mérik össze tudásukat. A győztesek lehetőséget kapnak arra, hogy a következő évben már a FANUC Olimpián is bizonyítsanak, ezzel hidat képezve a szakképzés és a felsőoktatás között.

A 2025-ös FANUC Olimpia győztese Kis Károly Árpád és Vígh Dániel lett. A siker után a következő hónapok már a WorldSkills Shanghai 2026-ra történő felkészülésről szóltak. A megszerzett Kiválósági Érem így nem csupán négy versenynap, hanem egy hosszú és következetes felkészülési folyamat eredménye.

A háttérben dolgozó szakértők

A magyar csapat felkészítését Biró István László, a FANUC Hungary Robot Application Engineer szakembere vezette, aki immár hat éve vesz részt a magyar WorldSkills-versenyzők felkészítésében.

Munkája ugyanakkor jóval túlmutat a nemzeti csapat támogatásán. A Robot Systems Integration versenyszám nemzetközi szakértői közösségének tagjaként részt vesz a verseny szakmai követelményrendszerének kialakításában, a pontozási szempontok egységesítésében és a versenyfeladatok kidolgozásában is. Ennek köszönhetően a verseny valós ipari környezetben is releváns tudást és kompetenciákat mér.

Mit kellett tudniuk a versenyzőknek?

Az idei feladat az autóipar egyik tipikus automatizált gyártási folyamatára épült. A versenyzőknek egy robotizált karosszéria-összeszerelő rendszert kellett programozniuk és üzembe helyezniük, különböző járműváltozatok alkatrészeinek kezelésével és összeállításával.

A feladat azonban messze túlmutatott a robotprogramozáson. A csapatoknak kezelniük kellett a gépi látáson alapuló alkatrészazonosítást, a minőségellenőrzést, a hibakezelést, a szerszámkorrekciót, a kezelői felületek kialakítását, a szimulációkészítést és a dokumentációt is.

A harmadik versenynap fókuszában a QR-kód alapú alkatrészfelismerés állt, míg a negyedik napon a versenyzőknek egy ívhegesztési folyamatot is integrálniuk kellett a rendszerbe. A feladat jól szemléltette, hogy a modern ipari robotika ma már nem csupán robotprogramozás, hanem komplex rendszerintegráció.

Miért fontos ez a FANUC számára?

A FANUC hosszú évek óta aktív szerepet vállal a WorldSkills mozgalomban. Ennek oka egyszerű: a professzionális robotikai megoldások jóval többet jelentenek egy működő program elkészítésénél. Robotot programozni sokan tudnak. Professzionális robotrendszert integrálni már jóval kevesebben. A biztonság, a megbízhatóság, a hibakezelés, a dokumentáltság és a karbantarthatóság ugyanúgy része egy sikeres ipari projektnek, mint maga a robot mozgása. A WorldSkills pontosan ezt a komplex szemléletet kéri számon a versenyzőktől, ezért jelent kiemelkedő szakmai referenciát az ipari robotika világában.

Magyar kiválósági érem Sanghajban

A négynapos verseny végén az Ipari Robotika kategóriában Kína, Brazília, Portugália és Japán versenyzői végeztek az élmezőnyben. Ebben a rendkívül erős nemzetközi mezőnyben különösen értékes eredmény, hogy a magyar csapat teljesítményét Medallion for Excellence, vagyis Kiválósági Érem odaítélésével ismerték el.

Kis Károly Árpád és Vígh Dániel teljesítménye bizonyítja, hogy a magyar versenyzők tudása a világ legjobbjai között is megállja a helyét. A sanghaji eredmény egyben visszaigazolása annak a közös munkának is, amelyet a Debreceni Egyetem, a WorldSkills Hungary, a FANUC Hungary, valamint a felkészítést irányító Biró István László végez a jövő robotikai szakembereinek képzéséért.

A megszerzett Kiválósági Érem nem csupán egy rangos versenyeredmény, hanem annak bizonyítéka is, hogy a magyar robotikai tudás nemzetközi összehasonlításban is a kiválóság szintjét képviseli.

Sanghaj, ahol a szakmák találkoznak

A WorldSkills Shanghai 2026 méreteit nehéz számok nélkül érzékeltetni. A versenynek otthont adó National Exhibition and Convention Center (NECC) a világ egyik legnagyobb kiállítási központja, ahol a WorldSkills idején 64 szakma versenyei zajlottak párhuzamosan.

Az Ipari Robotika (Robot Systems Integration) versenyszám mellett webfejlesztők, mechatronikai szakemberek, pékek, szakácsok, virágkötők, fodrászok és számos más szakma képviselői dolgoztak ugyanazon tető alatt. A világ minden tájáról érkező versenyzők, szakértők és látogatók jelenléte egyedülálló nemzetközi légkört teremtett, amely jól érzékeltette a WorldSkills valódi jelentőségét.

A sanghaji helyszínen járva könnyű volt megérteni, miért nevezik a WorldSkills-t a szakmák olimpiájának: néhány napra itt találkozik a világ szakképzése, ipara és technológiai jövője.

Forrás: FANUC

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar siker az ipari robotika élvonalában appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvény több mint 2000 kiállítót vonultatott fel, és öt nap alatt mintegy 240 000 látogatót fogadott 155 országból, vagyis a szervezők szerint a tavalyinál nagyobb és nemzetközibb esemény lett.

Az IFA 2026 egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia fokozatosan beépül szinte valamennyi elektronikai termékkategóriába. Az AI már nemcsak számítógépekben és telefonokban jelent meg, hanem televíziókban, sütőkben, mosógépekben, mosogatógépekben, robotporszívókban és más otthoni berendezésekben is. A hangsúly egyre kevésbé magán az „AI” megnevezésen, sokkal inkább azon van, hogy az eszköz felismerje a felhasználó igényeit, automatikusan állítsa be működését, illetve energiát és időt takarítson meg.

Jó példa erre a Siemens új sütője, amely több mint száz ételt képes automatikusan felismerni. A vállalat hőszivattyús technológiával működő, energiahatékony mosó-szárító berendezést is bemutatott. A Bosch a Smart Home rendszereket kapcsolta össze a hőszivattyús fűtéssel, így a hőtermelés a helyiségek tényleges igényeihez igazítható.

Robotok mindenütt

A másik meghatározó trend a robotika volt. A hagyományos robotporszívók és autonóm fűnyírók mellett humanoid robotok és exoskeletonok is nagy számban jelentek meg. Az IFA Next innovációs területen mintegy 300 vállalat vett részt 24 országból, és a humanoid robotika már önállóan is az esemény egyik látványosságává vált. A kiállításon többek között a Unitree, az EngineAI, a DEEP Robotics, az AGIBOT és a Dobot humanoid robotjai is bemutatkoztak. Ez ipari szempontból is érdekes változás. Bár az IFA alapvetően fogyasztói elektronikai és háztartástechnikai rendezvény, a robotikai fejlesztések egyre közelebb kerülnek azokhoz a technológiákhoz, amelyek később a logisztikában, a szolgáltatásokban és akár a gyártásban is alkalmazhatók lehetnek.

Intelligens háztartás helyett intelligens ökoszisztéma

A gyártók egyre kevésbé önálló készülékekben gondolkodnak. A cél olyan ökoszisztémák létrehozása, amelyekben a háztartási gépek, az energiagazdálkodás, a szórakoztatóelektronika, a biztonsági rendszerek és a mobileszközök együttműködnek.

A Miele például „a házimunka végének” vízióját állította középpontba. Új G8 Diamond mosogatógépe felismeri a behelyezett edényeket, majd ehhez igazítja a programot. A vállalat AI-alapú főzési asszisztenst is bemutatott, míg a Cary koncepció érzékelők és mesterséges intelligencia segítségével ismeri fel a textíliákat és választja meg a megfelelő mosási folyamatot.

A Samsung szintén az AI-val összekapcsolt életmódot helyezte előtérbe. A vállalat televízióinál a Vision AI Companion személyre szabott ajánlásokkal és kontextusfüggő információkkal egészíti ki a hagyományos tévézést. Emellett új OLED gaming monitorokat és Micro RGB kijelzőtechnológiát is bemutatott.

Az okosotthon kilépett a kertbe

Az idei IFA egyik érdekes iránya volt, hogy a smart home fogalma már nem ér véget a lakás falainál. Az Outdoor Cooking & Gardening területen intelligens öntözőrendszerek, autonóm robotfűnyírók, hálózatba kapcsolt kerti berendezések, időjárási és talajszenzorok, valamint okos grillek jelentek meg.

Itt is az automatizálás mellett az energia- és erőforrás-hatékonyság került előtérbe. Az öntözőrendszerek például a tényleges vízigény alapján működhetnek, míg a szenzorok időjárási és talajadatok segítségével optimalizálhatják a kert fenntartását.

Számítástechnika: személyes AI

A PC-knél és notebookoknál szintén az AI volt a kulcsszó. Az Acer professzionális AI-feladatokra alkalmas kompakt munkaállomásokat, új notebookokat és mobil munkavégzéshez fejlesztett kijelzőmegoldásokat mutatott be. Az IFA nyitóelőadását az AMD tartotta „The Era of Personal AI” címmel, ami jól mutatta, merre tart a számítástechnikai iparág. A látványosabb koncepciók között megjelentek a változtatható kijelzőjű számítógépek is. A Lenovo például egy oldalirányban szélesedő OLED-kijelzős ThinkBook koncepciót mutatott be.

Mobilitás is bekerült az IFA világába

Az IFA egyre távolabb kerül a klasszikus „tévé–hűtőszekrény–mosógép” kiállítás képétől. Az IFA Mobility terület 2026-ban először a CityCube Berlinbe költözött, ahol elektromos autók, e-bike-ok, e-rollerek és teherszállító kerékpárok jelentek meg. Többek között a Volkswagen, a Xiaomi és az XPENG is részt vett ezen a területen.

Az IFA 2026 már jóval több volt egyszerű szórakoztatóelektronikai bemutatónál. A több mint 530 nevezést vonzó Innovation Awards, a mintegy 300 céget felvonultató IFA Next, a humanoid robotok, az AI-eszközök és az intelligens energiagazdálkodási megoldások egyértelműen azt jelezték, hogy a következő fejlődési szakasz az önállóan érzékelő, döntő és egymással kommunikáló eszközöké lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IFA 2026: az AI és a robotika került a középpontba appeared first on Műszaki Magazin.

A következő években a gépek már nemcsak előre programozott feladatokat hajthatnak végre, hanem érzékelhetik környezetüket, értelmezhetik az utasításokat és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Mindez az autonóm gyártás előtt is új lehetőségeket nyit.

A robot már nem csak végrehajt

A hagyományos ipari robotok előre meghatározott műveletek nagy pontosságú és gyors végrehajtásában rendkívül hatékonyak. Ha azonban megváltozik a munkadarab, a környezet vagy maga a feladat, rendszerint új programozásra van szükség.

A humanoid robotok egyik legnagyobb ígérete a nagyobb rugalmasság. Emberhez hasonló kialakításuk révén olyan munkahelyeken is alkalmazhatók lehetnek, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek. A valódi technológiai előrelépést azonban nem a humanoid forma, hanem a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti.

Multimodális AI a gyártásban

A multimodális mesterséges intelligencia egyszerre többféle információ – például kameraképek, szenzoradatok és természetes nyelvű utasítások – feldolgozására képes.

Egy robot így nem feltétlenül csak előre programozott mozdulatokat követ. Felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét.

Ez a robotprogramozást is átalakíthatja. Az operátor a részletes mozgássor helyett egyre inkább a célt adhatja meg: például egy alkatrész kivételét, áthelyezését és pozíciójának ellenőrzését. A végrehajtás egyes lépéseit pedig maga a rendszer tervezheti meg.

A virtuális térben tanulhatnak

Az intelligens robotok fejlesztéséhez hatalmas mennyiségű tanítási adat szükséges. Minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni azonban költséges, lassú és esetenként veszélyes.

Ezért egyre fontosabb szerepet kap a szimuláció és a digitális iker. A robot virtuális környezetben számos feladatot és rendkívüli helyzetet gyakorolhat, mielőtt a megszerzett képességeket a valódi gyártásban alkalmaznák.

A digitális iker szerepe ezzel párhuzamosan szintén bővülhet: a gyártási folyamat virtuális leképezéséből fokozatosan az AI-alapú döntéshozatal egyik eszközévé válhat.

Az automatizálástól az autonóm gyárig

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy automatizált rendszer előre meghatározott szabályok alapján működik, míg egy autonóm rendszer bizonyos keretek között maga is reagálhat a változásokra.

Ha például meghibásodik egy gép, késik egy alapanyag vagy megváltozik egy megrendelés prioritása, az intelligens gyártási rendszer újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy alternatív gyártási útvonalat választhat.

Ehhez azonban a teljes gyártási környezet összekapcsolására van szükség. Az ipari IoT szolgáltatja a gépekből és szenzorokból érkező adatokat, az AI ezeket értelmezi, a digitális iker pedig segíthet a lehetséges döntések modellezésében.

A megbízható adat az alap

Az autonóm gyár egyik legfontosabb feltétele nem maga az AI, hanem a megfelelő minőségű termelési adat.

A gépeknek, robotoknak, MES- és ERP-rendszereknek egységes és megbízható információkat kell cserélniük. Ebben fontos szerepet kaphatnak a nyílt ipari kommunikációs szabványok, például az OPC UA és az MQTT.

Ugyanilyen lényeges a kiberbiztonság. Minél nagyobb döntési szabadságot kap egy AI-alapú rendszer, annál pontosabban kell meghatározni, milyen műveleteket hajthat végre önállóan, és mely esetekben szükséges emberi jóváhagyás.

Nem tűnik el az ember

Az autonóm gyár nem feltétlenül jelent ember nélküli termelést. Sokkal valószínűbb, hogy az ember szerepe változik meg.

A dolgozó a közvetlen végrehajtás helyett egyre inkább felügyeli a folyamatokat, célokat és szabályokat határoz meg, illetve a kivételes helyzetek kezelésében vesz részt. A robotok és az intelligens rendszerek eközben nagyobb önállóságot kaphatnak a feladatok végrehajtásában.

Érdemes már most készülni

A humanoid robotok és a teljesen autonóm gyárak ma még nem tekinthetők általános ipari megoldásnak. A technológiai fejlődés iránya azonban jól látható.

A gyártóvállalatok számára ezért nem feltétlenül egy humanoid robot beszerzése az első lépés. Fontosabb lehet a megfelelő alapok megteremtése: a termelési adatok minőségének javítása, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a digitális ikrek alkalmazása, a szabványos kommunikáció és az ipari kiberbiztonság fejlesztése.

A következő ipari korszak meghatározó változása ugyanis nem önmagában az új robotok megjelenése lehet, hanem az, hogy a gépek egyre inkább képesek lesznek érzékelni, értelmezni és alkalmazkodni a változó gyártási környezethez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megatrendek a gyártóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

2026. szeptember 22. és 27. között több mint 70 ország és régió több mint 1400 fiatal szakembere találkozik Sanghajban a 48. WorldSkills Competition keretében. A résztvevők 64 szakmai versenyszámban mutatják be azt a műszaki tudást, precizitást és kreativitást, amely napjaink szakmáiban elengedhetetlen.

A gyártási és mérnöki szektor számára az esemény egyik kiemelt versenyszáma a robotrendszer-integráció (Robot Systems Integration) lesz. A szeptember 23. és 26. között, a sanghaji National Exhibition and Convention Centerben megrendezett versenyen 20 nemzetközi csapatnak kell teljesítenie egy valós ipari környezetet modellező robotintegrációs feladatot. A feladatot a FANUC, a WorldSkills International és a WorldSkills Shanghai 2026 arany fokozatú partnere dolgozta ki.

A részt vevő csapatok több mint fele Európából érkezik. Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság fiatal szakemberei is versenybe szállnak az aranyéremért az ipari automatizálás egyik leginkább jövőorientált versenyszámában.

Gdansk 07.09.2023
EuroSkills Gdansk 2023
Robot System Integration / Integracja robotow przemyslowych
Photo: Krzysztof Kuczyk/WorldSkills Europe

Az automatizálás egyre több iparágat alakít át a gyártástól és az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszeriparig. Ezzel párhuzamosan a robotrendszer-integrátorok szerepe is folyamatosan felértékelődik. Ezek a szakemberek olyan robotizált megoldásokat terveznek, programoznak és helyeznek üzembe, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik termelékenységüket, hatékonyabban használhatják erőforrásaikat, és hosszú távon is versenyképes termelési környezetet tarthatnak fenn.

A FANUC technológiával, szakértelemmel és képzésekkel támogatja a Robot Systems Integration versenyszám résztvevőit helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat célja, hogy a fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a korszerű automatizálási technológiák használatában, és felkészüljenek a gyorsan változó ipari környezetben rájuk váró feladatokra.

A robotrendszer-integráció olyan összetett szakterület, amely egyesíti a mérnöki tudást, a technológiát és a kreativitást. A versenyzők feladata ezért jóval túlmutat a robotok programozásán: komplex követelményeket kell elemezniük, innovatív megoldásokat kell kidolgozniuk, majd komoly idő- és teljesítménynyomás mellett kell működő automatizálási rendszert létrehozniuk.

A sikerhez a magas szintű műszaki tudás mellett kritikus gondolkodásra, csapatmunkára, hatékony kommunikációra és alkalmazkodóképességre is szükség van. A WorldSkillsszel fennálló hosszú távú partnerségén keresztül a FANUC ezeknek a készségeknek a fejlesztéséhez is hozzájárul, és arra ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy a fejlett gyártástechnológia és az ipari innováció területén építsék karrierjüket.

A FANUC a szakmai oktatástól a professzionális továbbképzésig a gyártóipari karrier minden szakaszában támogatja a szakmai készségek fejlesztését. A FANUC Akadémiákon robot- és gépkezelők, programozók, valamint automatizálási szakemberek számára biztosít képzéseket, ezzel segítve a gyártóvállalatokat belső szakértelmük erősítésében és termelési hatékonyságuk növelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika jövő tehetségei a WorldSkills 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet közvetlenül Lyu Jae-cheol vezérigazgató alá tartozik majd, és jelzi a vállalat elkötelezettségét a robotika – mint az LG egyik jövőbeli kulcsfontosságú üzleti területének – terén való növekedés felgyorsítása iránt.

A robotika területén elért növekedés felgyorsítása szervezeti átalakítással

A Robotikai Üzleti Központ 2026. július 1-jével, az LG évközi szervezeti átalakításának részeként jött létre. Az időzítés – négy hónappal a vállalat éves szervezeti átalakítása előtt – jól mutatja, hogy az LG stratégiai fókuszt helyez a fizikai mesterséges intelligenciára (Physical AI) épülő robotikára.

A Robotikai Üzleti Központ teljes körű üzleti szervezetként működik majd, amely magában foglalja az üzletfejlesztést, az értékesítést és az operatív tevékenységeket. Vezetője Song Si-yong lesz, aki korábban több meghatározó vezető pozíciót is betöltött a LG Gyártástechnikai Kutatóintézetében (Production engineering Research Institute).

Az új Robotikai Üzleti Központ emellett dedikált, az adatközpont működéséért felelős szervezeti egységet is létrehoz. A kezdeményezés célja, hogy az LG időben kiépítse az adatközpont működéshez szükséges képességeket, és támogassa a robotok betanítását – ezzel erősítve a vállalat versenyképességét a következő generációs robotika területén. A központ által gyűjtött, magas minőségű üzemeltetési adatokat az LG Robot Foundation Model (RFM) – ez a rendszer, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy felmérje a környezetét, és önállóan eldöntse, hogyan cselekedjen – további fejlesztésére fogják használni. E stratégia részeként az LG nagy léptékű adatközpontot épít szöuli Yangjae K+F kampuszán, amelynek működése még az idei évben megkezdődik.

Erősebb irányítás a jövő kihívásai felkészült működés érdekében

Az új irányítási struktúra célja, hogy hatékonyabb és agilisabb döntéshozatali kereteken keresztül erősítse az LG robotikai üzletágát. Ez a kialakítás lendületet adhat a stratégiai fejlesztésnek, az alaptechnológiák házon belüli fejlesztésének, valamint a költség-versenyképesség javításának.

Önálló üzleti egységként a központ várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy az LG a „One LG Solution” keretében még szorosabban összefogja szélesebb körű vállalati képességeit – beleértve olyan leányvállalatok szakértelmét, mint az LG CNS és az LG AI Research. A struktúra emellett elősegítheti a globális technológiai vezető vállalatokkal való kiterjedtebb stratégiai partnerségek kialakítását is.

Hárompilléres stratégia a robotika területén való piacvezető pozíció eléréséhez

Az LG átfogó, három pillérre épülő stratégiával kívánja kiaknázni az ipari, kereskedelmi és lakossági robotikai lehetőségeket. A Robotikai Üzleti Központ kiegészíti az LG bővülő robotikai portfólióját, beleértve az otthoni robotokat, valamint az LG leányvállalatai, a Robostar ipari robotikai képességeit és a Bear Robotics kereskedelmi robotikai szakértelmét. Ez a megközelítés olyan átfogó üzleti portfóliót hoz létre, amely a különböző szektorok jövőbeli igényeire egyaránt választ ad.

A vállalat az idei évet a robotikai üzletág bővítésének nyitóéveként határozta meg. A cél, hogy a robotikára fókuszáló, fizikai AI-megoldások vezető szolgáltatójává váljon. Az LG a valós környezetben történő kereskedelmi bevezetés támogatása érdekében ötvözi a kész robottermékeket, az olyan alapvető komponenseket, mint az aktuátorok, az adatgenerálási képességeket, valamint az LG-csoport teljes körű ökoszisztémáját. A vállalat emellett arra is készül, hogy az aktuátorok gyártását házon belül valósítsa meg, több mint 60 évnyi, motortechnológia terén felhalmozott szakértelmére támaszkodva – ezzel támogatva a jövő iparági ellátását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új robotikai üzleti központ jön létre appeared first on Műszaki Magazin.

Az Automatica Trendindex 2026 felmérése szerint a német ipari döntéshozók 82 százaléka úgy véli, hogy az országnak a kínai mintát követve lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a humanoid robotok fejlesztésére és támogatására. A kutatásban száz olyan németországi szakmai és vállalati vezető vett részt, akik vállalatuknál a robotikai és automatizálási beruházásokról döntenek.

A felmérés egyik legfontosabb üzenete, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai fejlesztési irány, hanem az ipari versenyképesség alapvető feltétele. A válaszadók 78 százaléka szerint a mesterséges intelligenciával támogatott robotikai és automatizálási rendszerek nélkül a német ipar hosszú távon nem tudja megőrizni nemzetközi versenyképességét.

A szakértők szerint Kína évek óta következetesen építi nemzeti robotikai stratégiáját. A legújabb ötéves fejlesztési terv már az intelligens robotikát és az úgynevezett Physical AI (megtestesült mesterséges intelligencia) fejlesztését állítja középpontba. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusai közvetlenül fizikai robotrendszerekkel kapcsolódnak össze, így a robotok nemcsak érzékelni és elemezni képesek környezetüket, hanem önállóan végre is tudják hajtani a szükséges műveleteket. Ez új lehetőségeket nyit az ipari automatizálásban és az intelligens gyártásban.

A humanoid robotokat a megkérdezett vállalatvezetők többsége már ma is fontos technológiai iránynak tekinti. A válaszadók 85 százaléka szerint ezek a rendszerek a jövőben értékes kiegészítői lesznek az ipari termelésnek, különösen azokban a munkafolyamatokban, amelyeket jelenleg emberek végeznek. Ugyanakkor 68 százalék úgy látja, hogy a technológia még elsősorban kísérleti projektekben jelenik meg, és a széles körű ipari elterjedéshez további fejlesztésekre, valamint gyakorlati tapasztalatokra van szükség.

A humanoid robotok egyik legfontosabb előnye, hogy olyan, emberek számára kialakított munkakörnyezetben is alkalmazhatók, ahol a hagyományos ipari robotok csak jelentős átalakításokkal lennének bevethetők. Az emberi testfelépítéshez hasonló kialakításuk lehetővé teszi, hogy hagyományos szerszámokat használjanak, lépcsőn közlekedjenek, illetve meglévő gyártósorokon dolgozzanak együtt az emberi munkatársakkal.

Németország kedvező helyzetből indul a humanoid robotika fejlesztésében. Az ország erős gépgyártási hagyományokkal, fejlett automatizálási technológiákkal, korszerű szenzortechnikával és jelentős mesterségesintelligencia-fejlesztési kapacitással rendelkezik. Emellett a modern ipari termelés során keletkező nagy mennyiségű valós gyártási adat kiváló alapot biztosít a robotok tanításához és fejlesztéséhez. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint Németország robotizáltsági szintje a világ élvonalába tartozik: 10 000 ipari dolgozóra 449 ipari robot jut, amellyel az ország Dél-Korea és Szingapúr mögött a harmadik helyen áll.

A szakma várakozásai szerint a humanoid robotok és a Physical AI meghatározó témái lesznek a 2027-es müncheni Automatica szakkiállításnak is. Az iparág egyre inkább úgy tekint ezekre a technológiákra, mint az automatizálás következő fejlődési lépcsőjére, amely hosszú távon jelentősen átalakíthatja az ipari termelést és az ember–robot együttműködést.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotok: az ipari automatizálás új korszaka appeared first on Műszaki Magazin.

A World Robot Olympiad (WRO) a világ egyik legjelentősebb oktatási célú robotépítési és -programozási versenye, amely 2004 óta ösztönzi a fiatalokat a természettudományok, a mérnöki tudományok és az informatika iránti érdeklődésre. Magyarországon a versenyt 2014 óta az Edutus Egyetem szervezi. A sorozat nemzeti döntőjét június utolsó hétvégéjén a Széchenyi István Egyetemen rendezték, ahol 161 csapat 416 versenyzője mérte össze tudását. A résztvevők 39 településről érkeztek, hogy robotikai, programozási és innovációs képességeiket bizonyítsák.

A finálét Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg, aki köszöntőjében felidézte gyermekkori olvasmányait. Mint mondta, Isaac Asimov regényei nagy hatással voltak rá. A neves szerző már az ötvenes években a robotika világáról írt, ami ma itt van a mindennapjainkban. Rámutatott: a robotika elképesztő sebességű iparággá nőtte ki magát.

„Most egy olyan közösség van jelen, amelyik ennek az iparágnak meghatározó hajtóerejévé válhat” – jelentette ki. Hangsúlyozta: míg Magyarországon a tízezer főre jutó robotok száma 133, addig Dél-Koreában ez a szám ezer. „Ez azt jelenti, hogy eléggé el vagyunk maradva, hatalmas fejlődés áll előttünk, ami ugyanakkor nagyon jó hír a verseny résztvevői számára. Rengeteg robotot kell majd megtervezni, beprogramozni, kijavítani és felokosítani, és azt a tudást, ami ehhez kell, ők már elkezdték megszerezni. Ez fantasztikus” – összegzett.

A fiatalokat arra biztatta, olyan robotokat tervezzenek, amelyek jobbá teszik az emberek életét. Olyanokat, amelyek nem csak meggyorsítják a folyamatokat, de több szabadságot, egészségesebb életet tesznek lehetővé számunkra.

Pintér Bence, Győr polgármestere szerint a döntőbe jutott fiatalok Magyarország jövőbeli mérnökei, kutatói és techvezetői lesznek. Hozzátette: a döntő feladatai – mint a mesterséges intelligenciával, önvezető járművekkel vagy zöld megoldásokkal kapcsolatos kérdések – valós globális kihívások.

„Itt születhetnek meg azok az ötletek, amikből évek múlva egyetemi kutatások, projektek, szabadalmak és sikeres vállalkozások jöhetnek létre” – szögezte le.

Kiemelte: Győr az ország innovációs és autóipari fellegvára, az itt működő ipari ökoszisztéma, az egyetem és az Audi szimbiózisa egyedülálló, így továbbtanulási szempontból is ideális választás.

Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta, a győri intézmény küldetése, hogy hallgatóit sikeres szakmai pályára készítse fel, ezért minden évben örömmel csatlakozik az elhivatott fiatalokat megszólító programhoz.

„Ahhoz, hogy egy fiatal igazán sikeres lehessen választott szakmájában, legalább öt tényező szükséges. Ide tartozik a céltudatosság, a csapatmunka, a nyelvtudás, a szakmai felkészültség és az általános műveltség” – sorolta. Hozzáfűzte, a verseny résztvevői előtt minden lehetőség nyitva áll az eredményes pályához, ezért azt kívánta számukra, éljenek ezekkel.

Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon véget ért a munkaintenzív, olcsó munkaerőre alapozott gazdaság, és helyét a tudásalapú gazdaság vette át.

„Segítenünk kell a fiatalokat, hogy minél gyorsabban elsajátítsák a lehető legtöbb tudást, hogy azt aztán a gazdaság szolgálatába állítsák. A kamara ezért foglalkozik pályaorientációval, a duális képzés koordinálásával, és azzal, hogy kiváló munkahelyeket teremtsen” – közölte.

Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem digitális oktatástudományi, fejlesztési és nemzetközi igazgatója, a WRO projektvezetője kifejtette: egyre több iskola és pedagógus ismeri fel a program jelentőségét.

„Idén 70 településről háromszáz csapat mérette meg magát, amely több mint ötven százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ők egy hatalmas közösség tagjai, hiszen a világban 32 ezer csapat versenyez, amelyeket több mint száz ország százezernél is több fiatalja alkot” – mutatott rá.

A köszöntőket követően kezdetét vette a kétnapos verseny, amelyen a fiatalok a WRO RoboMission, Future Innovators, Future Engineers és RoboSports hivatalos kategóriáiban, valamint a KIDS Starter és az EduDigiTech drónversenyen mérték össze tudásukat. A hazai döntő nemzetközi tétje is jelentős volt: a legeredményesebb magyar csapatok kvalifikációt szereztek a World Robot Olympiad 2026-os Puerto Ricó-i világdöntőjére, valamint a zágrábi WRO Open Championship Europe európai bajnokságra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A World Robot Olympiad magyarországi döntője appeared first on Műszaki Magazin.

Miért van szüksége egy felsőoktatási intézménynek humanoid robotra? Akkor sem állnánk messze a valóságtól, ha azt felelnénk: egy technológiai fókuszú egyetem ma már nem engedheti meg magának, hogy robottalanul sínylődjön, de azért ennél komolyabb válaszok is léteznek.

„Érkeztek már felkérések robotos kutatásokra, ezért, ha versenyképesek akarunk lenni, kell egy ilyen”

– mutat az állványán pihenő szerkezetre Forstner Bertalan egyetemi docens, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető-helyettese.

Április végén érkezett Kínából, nem drágább, mint egy középkategóriás új autó, és hivatalosan úgy hívják: Unitree G1 Edu3. A kutatók érezték, hogy egy emberszerű gépnek kijár egy ennél barátságosabb név, így lett belőle AUT-o-Máté. A tanszéken persze eddig is volt már többféle robot – a pingpongozó talán a legismertebb közülük –, hozzájuk képest egy humanoid azért jó, mert sok interfész (mondjuk, az ajtókilincs) úgy van méretezve, hogy emberi alkattal lehessen könnyen használni.

Azt, hogy a kezein lévő három-három ujjával elboldogul­­jon, többek között Lidar-szenzor és sztereókamera teszi lehetővé. Van benne továbbá egy zárt számítógép az alacsonyabb szintű műveletekre és egy nyílt, 100 TOPS teljesítményű, amely már egy nagy nyelvi modellt is futtat – így tud Máté beleszólni akár egy konferencia panelbeszélgetésébe (lásd ezt videót). Több mint 2 óráig tud működni egy töltéssel, és az akkuja nagyjából 75 perc alatt feltölthető.

A magyarországi importőr segített a kezdeti betanításában, azóta az intenzív ismerkedés fázisában van az oktatókkal.

„Az mindenesetre szerencse, hogy az AUT egyszerre szoftveres, mechatronikus és villanyos tanszék”

– jegyzi meg Forstner Bertalan.

A szoftvert egyébként rendszeresen frissíti a gyártó, így Máté mozgása a későbbiekben még tovább is javulhat. Pedig már most remekül mozog.A Villamosmérnöki és Informatikai Karon remélik, hogy Máté sokféle tárgy oktatásában használható lesz. Az AUT-os specializációkon, az új mesterséges intelligencia mesterszakon biztosan találkozhatnak majd vele a hallgatók. Az eddigi legemlékezetesebb fellépése a BME szegedi pályaorientációs eseményén volt, ahol a helyi középiskolásokat győzködte arról: bátran jelentkezzenek a Műegyetemre.

https://www.youtube.com/shorts/vZpfSB3pxXk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkába állt Máté, a BME humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

„A kifinomult szenzortechnológia, a szoftverek, valamint az elektromos energia mozgássá átalakítása nemcsak technológiailag kapcsolódik az automatizált mobilitáshoz – ezek a modern robotika alappillérei”, mondta Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke a berlini Bosch Connected World (BCW) iparági rendezvényen. A Bosch gyorsan reagált az automatizálási és robotikai technológiák iránti növekvő igényre, és máris keresett, vonzó kereskedelmi partnernek, illetve alkatrész-beszállítónak számít világszerte.

„A humanoid robotika megjelenésével növekszik a kereslet a Bosch alkatrészei és megoldásai iránt” – tette hozzá Hartung. Átfogó szakértelmének köszönhetően a vállalat kiváló pozícióból indul, hogy profitáljon a robotikai piac növekedéséből. A Bosch milliárdos nagyságrendű üzleti lehetőséget lát ezen a területen. A siker érdekében a vállalatcsoport a szinergiahatásokra épít. „Különböző üzleti szektorokból származó, bevált technológiákat ötvözünk jövőbemutató innovációkkal, hogy előmozdítsuk a robotika ipari méretű elterjedését, egészen a humanoid robotokig. Bízunk benne, hogy ez a lépés Európa pozícióit is tovább erősíti a technológiai innovációk területén” – mondta Hartung. Ezenkívül a Bosch célzott automatizálással növeli németországi gyárainak globális versenyképességét, és egyúttal így ellensúlyozza az egyre égetőbb szakemberhiányt.

A robotika kifinomult érzékeket igényel

„A Bosch mozgásba hozza a jövőt – kerekeken és karokkal” – mondta Tanja Rückert, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja. A vállalat versenyelőnyként veti be az ágazatokon átívelő – az autóktól a gyárakon át az otthonokig terjedő – automatizálási szakértelmét, hogy meghatározó szerepet játsszon e növekvő piac alakításában. A Bosch nem humanoid robotok gyártójaként, hanem a modern automatizálás és robotika „agyának és idegrendszerének” vezető szállítójaként és partnereként pozícionálja magát. A rugalmas megoldások középpontjában a Bosch nyitott ctrlX AUTOMATION platformja áll. Ez teszi a robotikát hozzáférhetővé, modulárissá és gyorsan integrálhatóvá. Már most lehetővé tesszük ügyfeleink számára például, hogy a vezető nélküli szállítási rendszereket nagy pontosságú robotkarokkal kombinálják. Ezek stabilan és rugalmasan veszik át a feladatokat a meglévő folyamatokban” – mondta Rückert. A Bosch Rexroth jelenleg is több ügyfélprojekt megvalósításán dolgozik ezen a területen.

Ahhoz, hogy a robotok biztonságosan és precízen működhessenek, legyen szó gyári vagy akár otthoni környezetről, nagyon finom tapintási érzékelésre van szükségük. Egy apró, de nélkülözhetetlen technológia biztosítja ezt az érzéket a robotok számára: ezek a mikroelektromechanikus rendszerek, ismertebb névükön a MEMS-szenzorok. Kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a robotok a megfelelő finomsággal kezeljék a tárgyakat, és érzékenyen reagáljanak a fizikai érintésre. Így például ezek az érzékelők teszik lehetővé a robot számára, hogy a fogás erősségét pontosan az adott tárgyhoz igazítsa – legyen szó egy vastag vagy akár egy törékeny, talpas üvegpohárról. A Bosch globális piacvezető a MEMS-érzékelők kulcsfontosságú területén, amely központi szerepet játszik a vállalat reutlingeni félvezetőgyárában is. „Az embernek négymillió tapintóreceptora van. Ha ugyanennyi szenzorral próbálnánk felszerelni a robotokat is, akkor a világ 4 éves szenzortermelése is csupán 12 500 robothoz lenne elegendő” – mondja Hartung. Ez a szám jól mutatja az automatizálás és a robotika jövőjében rejlő hatalmas potenciált és egyben a Bosch kulcsszerepét. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint a MEMS-érzékelők piaca, ahol a Bosch vezető szerepet tölt be, 2030-ra várhatóan meghaladja a 19,2 milliárd amerikai dollárt és átlagosan évi 4 százalékos növekedést ér el.

A Bosch a kognitív robotok továbbfejlesztésén dolgozik

Az automatizálás és a robotika fejlesztésének felgyorsítása érdekében a Bosch a célzott, házon belüli innováció és a nyitott ökoszisztéma szemlélet kombinációjára épít. A vállalat megalapította a Robert Bosch Robotics GmbH nevű céget. Ez a speciális egység az új robotikai megoldások fejlesztésére és értékesítésére összpontosít. Ezzel egy időben a Bosch stratégiai partnerségek révén tovább ösztönzi az ipari méretű alkalmazások elterjedését. A vállalat például a német Neura Robotics nevű start-up vállalkozással együttműködve dolgozik a kognitív robotok továbbfejlesztésén. Mélyreható gyártási szakértelmének köszönhetően a Bosch a világ vezető robotikai start-up cégeinek is kulcsfontosságú partnere. Közéjük tartozik többek között a brit Humanoid és más amerikai, valamint kínai partnerek. Ezzel a prototípus fázisból a valódi, ipari méretű sorozatgyártás szintjére emeli megoldásait. A Bosch kínai tevékenysége elsősorban a Bosch Robotics Center China (BROC) központra koncentrál. Az év elején létrehozott szervezet a fizikai mesterséges intelligencia fejlesztését és a robotikai megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalát segíti.

A robotok „intelligenciája” mellett a Bosch erőssége azokban a kulcsfontosságú alkatrészekben rejlik, amelyek a gépek fizikai teljesítményéért felelnek. A Bosch Rexroth átfogó portfólióval rendelkezik, ha modern robotikai és gyárautomatizálással kapcsolatos alkatrészekről van szó. Közéjük tartoznak a nagy pontosságú elektromos motorok és a nagy teljesítményű szervohajtások, amelyek a dinamikus és precíz mozgásokért felelnek, valamint a CtrlX AUTOMATION rendszer, amely a robotok intelligens és rugalmas vezérlését teszi lehetővé. A Bosch emellett komplex részegységeket és alrendszereket is kínál, amelyek a robotok számára a szükséges teljesítményt, sebességet és precizitást adják. Ezek a komponensek a különböző automatizálási feladatok technológiai alapját képezik. Ezen felül a Bosch támogatást nyújt a robotgyártáshoz szükséges berendezések, így például a Rexroth szállítószalag-rendszereinek működéséhez.

Egyedülálló kincstár, amely több mint 230 gyár adatait tárolja világszerte

A mesterséges intelligencia (MI) az a motor, amely új képességekkel ruházza fel az automatizálást és a robotikát. „A csúcstechnológiás elektronika és mechanika, valamint az MI kombinációja jelentős technológiai áttöréseket tesz elérhetővé az automatizálás és a robotika területén. Például lehetővé teszi a robotok számára, hogy feltérképezzék a környezetüket, folyamatokat értsenek meg és a tapasztalatokból merítve tanuljanak” – mondja Rückert. A Bosch ezt a kulcsfontosságú technológiát szilárdan beépítette stratégiájába és két szinten is alkalmazza. Először is, a vállalat a felhőből származó MI-modelleket közvetlenül a fizikai termékeibe vezeti be, hogy lehetővé tegye az automatizált működést. Másodszor, a Bosch már jelenleg is széles körben alkalmazza a mesterséges intelligenciát saját gyártási folyamatai során, például a termelésoptimalizálásban, a prediktív karbantartásban és az optikai hibaészlelésben. Ezeknek a tanuló MI-rendszereknek az alapját egy világszerte több mint 230 Bosch üzemet magában foglaló adatkincstár képezi, amely egyedülálló az iparágban. „A döntő versenyelőnyünket nem csupán a gépek jelentik, hanem a globális gyártási hálózatunkból származó adatok is” –mondta Rückert. „Ez az adatkincstár képezi azt a nyersanyagkészletet, amelyből a jövő intelligens automatizálási megoldásait fejlesztjük.” Ezenfelül a Bosch speciális adatrögzítő rendszereket használ, amelyek összetett műveletsorozatok rögzítésén keresztül tanulnak. Ezzel az emberi szakértelmet géppel olvasható adatokká alakítják. A Bosch ezzel a szakértelemmel járul hozzá a Neura Robotics partnerségi együttműködéshez, hogy felgyorsítsa a kognitív robotok fejlesztését.

A mesterséges intelligencia témájában a Bosch Tech Compass globális felmérést végzett. Hét országban, több mint 11 000 résztvevő válaszolt a kérdésekre. Az eredmény azt mutatja, hogy az emberek többsége a mesterséges intelligenciát tartja az elkövetkező évek legbefolyásosabb és legpozitívabb technológiájának. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása szerint a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés világszerte növekszik: a válaszadók 70 százaléka tartja azt a jövő szempontjából elengedhetetlennek.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Automatizálás és robotika – a szenzoroktól a teljes rendszerekig appeared first on Műszaki Magazin.

Megnyitó – A KUKA Robotics Hungary Kft. ünnepélyes keretek között nyitotta meg új budapesti központját a Park22 üzleti parkban, amely a vállalat hazai és regionális növekedési stratégiájának egyik legfontosabb mérföldköve.

A KUKA hazai Innovation HUB létesítménye nemcsak kibővített kapacitásokkal és fejlett infrastruktúrával szolgálja ki az ipari automatizálás iránti növekvő igényeket, hanem innovációs és tudásközpontként is új szerepet vállal a régióban.

A megnyitó eseményen a KUKA partnerei, ügyfelei és iparági szereplők személyesen is megismerhették az új központ adottságait. Az ünnepség hivatalos köszöntőkkel és beszédekkel indult, amelyek során a vállalat vezetői hangsúlyozták a beruházás stratégiai jelentőségét, valamint Magyarország kiemelt szerepét a KUKA európai működésében. A szalagátvágást követően a résztvevők vezetett bejárás keretében tekinthették meg a létesítményt, beleértve a korszerű raktárterületeket, az irodai egységeket és az Innovation Hub funkcióit.

Az esemény rövid moderátori köszöntővel indult, majd Perity Gábor, a KUKA Robotics Hungary Kft. ügyvezetője és Grósz László, a KUKA Hungária Kft. K+F területének vezetője köszöntötték a vendégeket. A program egyik kiemelt pontját Ács István, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökének előadása jelentette, amely az ipari digitalizáció és a mesterséges intelligencia 2026-os gyártási trendjeire fókuszált. A rendezvény ünnepélyes szalagátvágással folytatódott, amely hivatalosan is jelképezte az új innovációs központ megnyitását.

Négy terület bemutatói

A továbbiakban kiemelt szerepet kaptak a szakmai bemutatók és technológiai prezentációk. A látogatók testközelből ismerkedhettek meg a legújabb ipari robotikai megoldásokkal, automatizálási rendszerekkel és digitális fejlesztésekkel. Emellett interaktív demók és szakértői előadások is színesítették a rendezvényt, amelyek betekintést nyújtottak a jövő gyártási folyamataiba és a robotika fejlődési irányaiba.

A telephely bemutatása során a vendégek vezetett túrák keretében négy különböző területet is bejártak. A program az R&D tesztterület megtekintésével kezdődött, majd ezt a KUKA College oktatási egységének bemutatása követte, ahol a képzési és fejlesztési folyamatok kulisszái tárultak fel. A résztvevők ezt követően a szervizrészleg működésébe is betekintést nyerhettek, megismerve a robotkarbantartás és támogatás mindennapjait. A folytatásban az okos intralogisztika jövője került a középpontba, különös hangsúlyt fektetve arra, hogyan járulnak hozzá a mobil robotok (AMR-ek) a gyártási folyamatok felgyorsításához. A szakmai program végén ünnepélyes keretek között adták át az Official System Partner tanúsítványokat, amely egyben az integrátori program működésébe is betekintést nyújtott.

A szakmai fórum 12 órától vette kezdetét. Az Élményzóna különböző technológiai állomásain többek között az iiQKA.OS2 és vezérlőszekrény bemutató, a Digital Corner, a robotküzdő aréna, valamint az AMR-terület kínált izgalmas látnivalókat. A látogatók egy mini „időkapszulában” üzenetet is elhelyezhettek arról, hogyan képzelik el a robotika jövőjét.

Az ebédidőben a rendezvény kötetlenebb, élményközpontú szakaszba váltott, ahol a résztvevők egyszerre élvezhették a catering kínálatot, az interaktív technológiai bemutatókat és a networking lehetőségeket. A vendéglátás a csarnok mögötti területen kapott helyet, ahol street food ételek, kényelmes kültéri bútorok és egy üdítőket felszolgáló robot is várta a látogatókat.

A jövő robotikája

Az esemény nemcsak bemutatkozási lehetőséget jelentett az új központ számára, hanem egyben kapcsolatépítési platformként is szolgált. A kötetlen networking szekciók során a résztvevők közvetlenül egyeztethettek a KUKA szakembereivel, megvitathatták aktuális projektjeiket, és új együttműködési lehetőségeket is feltérképezhettek.

A Park22-ben megvalósult beruházás révén a KUKA egy olyan komplex központot hozott létre, amely egyszerre támogatja az értékesítési, szerviz- és fejlesztési tevékenységeket. Az új telephely fejlett oktatási és bemutatóterei lehetőséget biztosítanak képzések és szakmai rendezvények lebonyolítására is, ezzel erősítve a vállalat szerepét a hazai ipari ökoszisztémában.

A megnyitó ünnepség világosan jelezte, hogy a KUKA hosszú távon számol a magyar piaccal, és aktívan hozzájárul az ipari automatizálás fejlődéséhez a régióban. Az új központ nemcsak a jelenlegi igényekre ad választ, hanem a jövő technológiai kihívásaira is felkészíti a vállalatot és partnereit egyaránt.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.kuka.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak a hazai robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség középpontjában az áll, hogy a legmodernebb MI-modelleket valós, ipari robotikai rendszerekbe integrálják, ezzel új szintre emelve az automatizálást. Az Agile Robots skálázható robotikai platformjai és a DeepMind fejlett, úgynevezett alapmodelljei együttesen olyan adaptív rendszereket hozhatnak létre, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és feladatokhoz.

A fejlesztések célja nem csupán a robotok teljesítményének növelése, hanem az adatgyűjtés és a modelltréning hatékonyságának javítása is. A valós működés során keletkező adatok visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatos tanulást, így a robotrendszerek egyre pontosabbá és megbízhatóbbá válnak. Ez az iteratív fejlesztési ciklus hosszú távon jelentős előrelépést hozhat az autonóm gyártási rendszerek területén.

Az Agile Robots már jelenleg is több tízezer robotikai megoldást működtet világszerte, ami jól mutatja az intelligens automatizálás skálázhatóságát. A közös fejlesztések kezdetben elsősorban olyan ipari alkalmazásokra koncentrálnak, ahol kiemelt jelentősége van a rugalmas, stabil és hatékony működésnek.

A két vállalat várakozásai szerint az MI-alapú robotika fejlődése alapvetően alakíthatja át az ipari termelést, és hosszabb távon számos más ágazatban is új lehetőségeket nyithat meg.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Google-Agile robot appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE és a Bosch közös szervezésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 eseménysorozathoz kapcsolódva az ELTE Informatikai Kar és a Qubit pályázatot hirdet diákok és egyetemi hallgatók, amatőrök és profik számára olyan kártyajáték kifejlesztésére, amely a robotika témaköréhez kapcsolódik.

Nevezni egyéniben és csapatban is lehet, a pályaművek témája pedig érintheti az ipari robotokat, az önvezető járműveket, a szenzortechnológiát, a drónokat, az orvosi robotikai alkalmazásokat vagy akár a humanoid robotokat is.

Fontos szempont, hogy a játék közérthető legyen, a szabályokat legfeljebb 10 perc alatt el lehessen sajátítani és a játékidő ne haladja meg a 30–40 percet.

A döntőbe jutott pályaműveket a nagyközönség is megismerheti, valamint ki is próbálhatja az Intelligent Robotics FAIR 2026 június 20-i családi napján az ELTE Lágymányosi Kampuszán.

Az első három helyezett, valamint a közönségdíjas pályázat alkotója értékes nyereményekre számíthat  az INFUZE Robotics, a MystIQueRoom, a Pesti Színház, a Light Art Museum Budapest és az ELTE Informatika Kar jóvoltából.

A pályázatok beküldési határideje 2026. május 31.

Versenykiírás: https://qubit.hu/2026/03/27/indul-a-qubit-nagy-tavaszi-kartyajatek-fejleszto-versenye-az-idei-tema-a-robotika

Pályázati szabályzat: https://qubit.hu/nagy-tavaszi-kartyajatek-fejleszto-verseny-palyazati-szabalyzat-2026

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai témájú kártyajáték-fejlesztő verseny indul appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari automatizálás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapvetően a szabályalapú vezérlésre és az előre programozott folyamatokra épült. A klasszikus ipari robotok nagy pontossággal és megbízhatósággal hajtották végre az ismétlődő feladatokat, azonban működésük szigorúan kötődött az előre definiált utasításokhoz és strukturált környezetekhez. Napjainkban azonban egy új technológiai paradigma körvonalazódik, amely ezt az alapvető működési logikát írja át: ez az úgynevezett agentic AI, vagyis ügynökalapú mesterséges intelligencia. Ez a technológiai ugrás nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem alapjaiban alakítja át a gyárak működését – a statikus rendszerekből intelligens, együttműködő és folyamatosan tanuló ökoszisztémák jönnek létre.

Ipari robotika

Az agentic AI lényege, hogy a rendszerek nem csupán adatokat dolgoznak fel vagy utasításokat hajtanak végre, hanem autonóm módon képesek érzékelni, értelmezni és befolyásolni a környezetüket. Ezek a rendszerek célorientált működést valósítanak meg, vagyis nem konkrét parancsokat követnek, hanem meghatározott célok elérésére törekednek, miközben folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ez a képesség alapvetően különbözteti meg őket a hagyományos automatizálási megoldásoktól, amelyek statikus szabályrendszerek mentén működnek.

Az ipari robotika szempontjából ez a változás paradigmaváltást jelent. A robotok szerepe a fizikai végrehajtó egységből fokozatosan átalakul egyfajta döntéshozó és problémamegoldó entitássá. A modern agentic rendszerek képesek arra, hogy komplex helyzeteket elemezzenek, alternatív megoldásokat értékeljenek, majd ezek közül kiválasszák az optimális cselekvési stratégiát. Ennek következtében a gyártási környezetek egyre inkább dinamikus, önszerveződő rendszerekké válnak, ahol a robotok nemcsak végrehajtják a feladatokat, hanem aktívan részt vesznek azok megtervezésében is.

A változás egyik kulcseleme az autonóm döntéshozatal megjelenése. Míg a korábbi rendszerek esetében minden lehetséges állapotot előre kellett modellezni és programozni, addig az agentic AI-alapú robotok képesek kezelni a bizonytalanságot és az előre nem látott eseményeket. Ez különösen fontos a modern gyártásban, ahol a termelési környezetek egyre komplexebbé és változékonyabbá válnak. Az agentic rendszerek valós időben képesek reagálni a hibákra, módosítani a munkafolyamatokat, vagy akár teljesen új megoldási stratégiákat kialakítani.

Ezzel párhuzamosan megjelenik az úgynevezett szándékalapú (intent-based) automatizálás, amely radikálisan egyszerűsíti az ember-gép interakciót. Ebben a megközelítésben a felhasználó nem részletes utasításokat ad a rendszernek, hanem magas szintű célokat fogalmaz meg, amelyeket az agentic AI önállóan bont le végrehajtható lépésekre. Ez a modell jelentősen csökkenti a programozási komplexitást, és lehetővé teszi, hogy a gyártási rendszerek gyorsabban alkalmazkodjanak az új követelményekhez.

AI ügynökök

Az agentic AI egyik legfontosabb jellemzője a többügynökös működés. A modern ipari rendszerekben nem egyetlen intelligens komponens végzi az összes feladatot, hanem több, specializált AI-ügynök dolgozik együtt. Egyes ügynökök például a karbantartásért, mások a minőségellenőrzésért vagy a logisztikáért felelnek, miközben folyamatosan kommunikálnak egymással és összehangolják tevékenységüket. Ez a struktúra egyfajta digitális ökoszisztémát hoz létre, amely hasonló módon működik, mint egy jól szervezett emberi munkacsapat.

Az ipari alkalmazások területén az agentic AI már ma is kézzelfogható előnyöket biztosít. A prediktív karbantartás például lehetővé teszi, hogy a rendszerek előre jelezzék a meghibásodásokat, és még azok bekövetkezése előtt beavatkozzanak. Az ellátási láncok optimalizálása során az agentek képesek valós időben módosítani a készletezési és logisztikai döntéseket, míg a gyártási folyamatokban a rugalmas átállás és a tömeges testreszabás válik megvalósíthatóvá.

A robotika szempontjából különösen fontos az ember–gép együttműködés fejlődése. Az agentic AI lehetővé teszi, hogy a robotok jobban megértsék az emberi viselkedést és szándékokat, így biztonságosabban és hatékonyabban tudnak együtt dolgozni az emberekkel. Ez nemcsak a termelékenységet növeli, hanem új típusú munkaszervezési modelleket is lehetővé tesz, ahol az ember és a gép valódi partnerségben működik.

A technológiai háttér tekintetében az agentic AI fejlődését több tényező együttesen hajtja. A nagy nyelvi modellek fejlődése lehetővé tette a komplex érvelést és tervezést, míg a fejlett szenzortechnológiák és a digitális ikrek révén a rendszerek egyre pontosabb képet kapnak a fizikai környezetről. Ezek a technológiák együtt biztosítják azt a képességet, hogy az AI ne csupán digitális környezetben, hanem a valós fizikai világban is hatékonyan működjön.

Verselőny a gyártásban

Gazdasági szempontból az agentic AI jelentős versenyelőnyt kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek gyorsan adaptálni ezt a technológiát. Az előrejelzések szerint az autonóm AI rendszerek jelentős bevételnövekedést és hatékonyságjavulást eredményezhetnek az iparban, miközben új üzleti modellek kialakulását is lehetővé teszik. Ugyanakkor a technológia bevezetése komoly kihívásokkal is jár, különösen a megbízhatóság, a biztonság és a döntések magyarázhatósága terén.

A jövő ipari környezete egyre inkább az autonóm, önoptimalizáló rendszerek irányába mozdul el. Az agentic AI lehetővé teszi, hogy a gyárak ne csupán automatizáltak, hanem valóban intelligensek legyenek, képesek legyenek tanulni, fejlődni és alkalmazkodni. Ebben az új paradigmában a robotok már nem egyszerű eszközök, hanem aktív szereplők a termelési folyamatban.

Az agentic AI megjelenése nem csupán egy új technológiai trend, hanem az ipari robotika alapvető újragondolása. A hangsúly a végrehajtásról a döntéshozatalra helyeződik át, miközben a rendszerek egyre inkább autonóm, együttműködő és adaptív egységekké válnak.

Az agentic AI megjelenése alapvetően átalakítja az ipari robotika működési logikáját: a hagyományos, előre programozott automatizálást felváltják az autonóm, célvezérelt rendszerek. Ezek a robotok már nem pusztán végrehajtják az utasításokat, hanem képesek értelmezni a helyzeteket, döntéseket hozni és valós időben alkalmazkodni a változó környezethez.

A technológia kulcsa az, hogy a gyártási rendszerek egyre inkább intelligens, együttműködő ügynökök hálózatává alakulnak, ahol a különböző AI-komponensek összehangoltan optimalizálják a működést. Ez lehetővé teszi a rugalmasabb termelést, a prediktív karbantartást és az ember–robot együttműködés új szintjét.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az agentic AI forradalma az ipari robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztés hátteréről és műszaki megvalósításáról beszélgetünk Óvári Zsolttal, a Logbord 2010 Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetőjével, valamint Bővíz Botonddal, a BBM Engineering Solutions Zrt. vezérigazgatójával, a projekt ipari automatizálási megvalósításáért felelős szakemberrel.

Egy új kiskereskedelmi modell születése

MM: A beszélgetés apropóját az adja, hogy a Botondék által megvalósított automata önkiszolgáló shopot a Siemens Zrt. a 2025-ös ipari digitalizációs fejlesztések között az inspiráló projektek közé választotta. Mi volt a fejlesztés kiindulópontja, és milyen problémára kerestek megoldást?

Óvári Zsolt: A Logbord 2010 Kft. egy informatikai vállalat, amely 2009 óta fejleszt vállalatirányítási és kereskedelmi rendszereket. Számos hazai partnerrel dolgozunk együtt a kiskereskedelmi szektorban, így pontosan látjuk, hogy az ágazat milyen kihívásokkal szembesül. Az elmúlt években a munkaerőhiány, a bérköltségek növekedése és az üzemeltetési költségek emelkedése komoly problémát jelentett sok üzlet számára. Különösen egyetemeken vagy kisebb településeken fordul elő, hogy egy hagyományos bolt működtetése gazdaságilag nem fenntartható. Olyan technológiai megoldást kerestünk, amely képes csökkenteni az élőmunka igényét, miközben biztosítja a kiskereskedelmi ellátást. Így született meg az automata önkiszolgáló konténerbolt koncepciója, amely robotizált raktárként működve képes kiszolgálni a vásárlókat.

MM: Hogyan működik a robotizált konténerbolt?

Óvári Zsolt: A rendszer egy zárt technológiájú, körülbelül negyven négyzetméteres konténerre épül, amely automatizált raktárként működik. A vásárlók egy mobilalkalmazáson keresztül választják ki a kívánt termékeket, majd egy átvételi időpontot jelölnek meg. A háttérrendszer kiszámolja, mikor kell elkezdeni a rendelés összeállítását, hogy az a vásárló érkezésére elkészüljön.

A robotok a konténeren belül összegyűjtik a szükséges termékeket, és egy ládába helyezik őket. Amikor a vásárló megérkezik a konténerhez, egy QR-kód vagy PIN segítségével azonosítja magát, és a rendszer kiadja a megrendelt árukat.

A konténerben egyszerre 600–800 különböző termék tárolható, amelyek között megtalálhatók az alapvető élelmiszerek, konzerváruk, tejtermékek, húskészítmények, fűszerek, valamint háztartási és vegyi termékek is. Ez a választék elegendő ahhoz, hogy egy átlagos háztartás alapvető szükségleteit kielégítse.

Automatizált logisztika

MM: Hogyan történik az áruk feltöltése és a készlet kezelése?

Óvári Zsolt: A konténer a vállalatirányítási rendszerben úgy jelenik meg, mint egy hagyományos kiskereskedelmi üzlet. A rendszer folyamatosan figyeli a termékek fogyását, és szükség esetén jelzi az utántöltést. Az áruszállítók egy betöltő rekeszen keresztül helyezik el az árut, amelyet a rendszer vonalkód-azonosítással és súlyméréssel ellenőriz.

A konténerben két külön hőmérsékleti zóna található. A hűtött tér 4–7 °C közötti hőmérsékleten működik, ahol például tejtermékeket vagy húsárut lehet tárolni. Emellett van egy temperált tér is, amely 12–15 °C körüli hőmérsékletet biztosít a szárazáruk számára.

Robotika és mesterséges intelligencia

MM: Egy ilyen rendszer mögött komoly automatizálási megoldások állnak. Milyen technológiák teszik lehetővé a működést?

Bővíz Botond: A konténerben három ipari robot működik. Két nagyméretű manipulátor a ládák mozgatásáért felel, míg egy harmadik robot végzi a termékek kiválogatását és a rendelések összeállítását. Ezek hat tengelyes ipari robotok, amelyek jelentős teherbírással rendelkeznek.

A rendszer egyik legfontosabb eleme a Siemens Robot Pick AI technológiája, amely egy háromdimenziós kamerarendszerrel együttműködve képes felismerni a termékek pozícióját és meghatározni a megfelelő megfogási pontot. Ez azért különösen fontos, mert a kiskereskedelemben rengeteg különböző formájú és csomagolású termék található.

A robotok vákuumos megfogórendszert használnak, amely többféle megfogófejet tartalmaz. Ennek köszönhetően a rendszer képes kezelni a kisebb zacskós termékektől egészen a nagyobb csomagolt árukig számos különböző tárgyat.

Ipari vezérlés és biztonság

MM: Egy ilyen rendszerben a megbízhatóság és a biztonság kulcsfontosságú. Hogyan oldották meg ezt a kérdést?

Bővíz Botond: A rendszer Siemens S7 1500 PLC alapú vezérléssel működik. Ez irányítja a robotokat, a szenzorokat és a biztonsági rendszereket is. Emellett egy komplex HMI felületet fejlesztettünk, amely lehetővé teszi a rendszer diagnosztikáját és karbantartását.

A robotok működése biztonsági zónákra van osztva, és csak speciális eljárással lehet belépni a robotok munkaterébe. A rendszer folyamatosan ellenőrzi a szenzorok működését, így egy esetleges hiba gyorsan diagnosztizálható.

Fejlesztési folyamat

MM: Mennyi idő alatt sikerült megvalósítani a projektet?

Bővíz Botond: A koncepció alapjai már rendelkezésre álltak, de a konkrét rendszer megvalósítása jelentős mérnöki munkát igényelt. A robotika, az informatikai háttérrendszer és az ipari vezérlés integrációja számos tervezési és tesztelési feladatot jelentett. A teljes fejlesztési és kivitelezési folyamat végül nagyjából fél év alatt valósult meg.

A projekt jövője

MM: Milyen jövőt látnak a technológia előtt?

Óvári Zsolt: A jelenlegi rendszer a második generációt képviseli. A következő lépés a modularitás növelése és a költségek csökkentése. A cél, a rendszer sorozatgyártása és a különböző méretű konfigurációkban telepíthetősége.

Az első rendszerek egyetemi környezetben működnek, de a technológia alkalmas lehet kisebb települések ellátására, ipari parkokban vagy nagyvárosi környezetben is.

A Logbord 2010 Kft. a Széchenyi István Egyetem és a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal együttműködve hozta létre a robotizált automata boltot, az „Élelmiszer logisztikai keretrendszer létrehozása a kárpát-medencei régióban a versenyképes élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése érdekében” című ÉLIP projekt keretében. A projekt célja a Digitális Élelmiszeripari Stratégia végrehajtásának szakmai támogatása, pilot projektek keretein belül a megoldások bemutatása az élelmiszerlánc résztvevőinek.

www.siemens.hu, e-erp.hu, www.bbmes.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotika és AI a boltban – Automatizált konténerüzlet magyar fejlesztésben appeared first on Műszaki Magazin.